Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-20 / 198. szám

2 Dunántúli napló 1977. július 20., szerda Kari Hochreiter orgonaestje Úgy látszik, a jó hangver­seny nem „idénycikk" többé Pécsett; a nyári sorozat is egy­re több olyan emlékezetes kon­cert-élményt nyújt, mint Kari Hochreiter (NSZK) hétfő esti, székesegyházi orgonaestje. Már a műsor megszerkeszté­se különös műgondról és kivá­ló formaérzékről tanúskodott. A Buxtehude Magnificat-jával in­duló összeállítást egy nehezen megfogalmazható, de jól érzé­kelhető közös gondolat foglal­ta egységbe. Kompozíció volt maga a mű^>r, melyben a vál­takozó karakterű darabok köl­csönösen felfokozták egymás ■ hatását, és az egész — újabb és újabb magaslatokat érintve — állandóan emelkedett a nagy csúcspont, Reger Toccata és fúgája felé. Hochreiter három, különösen értékes orgonista-erénnyel di­csekedhet: billentése tiszta, rit­musa pontos, regiszterkezelése pedig nemcsak stílusos és gaz­daságos, de kiválóan érzékel­teti a szólamok mozgását, és világosan értelmezi, tagolja a zenei folyamatokat. Különösen vonatkozik ez Bach: Allein Gott in der Höh sei Ehr korálelőjá- tékának talán egy kicsit lassú, de a dúsan díszített, egymás- bafonódó szólamok játékát gyö­nyörűen érvényrejuttató előadá­sára, és a másik megszólalta­tott Bach-mű, a C-dúr toccata, adagio és fúga (BWV 564.) remek formai felépítésére. A figyelmes hallgató előtt teljes szépségben bontakozott ki ez a hangokból emelt, zengő ka­tedrái is. Ha egy orgonista meg tud­ja állni, hogy ne zúdítson mindannyiszor elsöprő hangor­kánt a hallgatóság nyakába, ahányszor a kottában forte jel­zést talál, ha tartalékolni tud­ja ezt a hatást akkorra, ami­kor ennek — egy műsorban leg­feljebb egyszer vagy kétszer — valóban dramaturgiai szerepe van, akkor olyan csodálatos perceket szerezhet a hallgató­nak, mint Karl Hochreiter a be­fejezésül előadott két hatalmas Reger-művel. A mély muzikali­tással, alapos hangszerismeret­tel megszólaltatott d-moll toc­cata és fúga (Op. 129.) az egész koncert csúcspontja volt; roppant feszültségét nagysze­rűen oldotta fel bennünk a Há­lazsoltár (Op. 145.) bensőséges, magasztos öröméneke. Dobos L — Duna Cipőgyár dunaúj­városi gyáregysége az ország legnagyobb gyermekcipő üze­me. Különféle átszervezések, korszerűsítések után a dunaúj­városi egység jelenleg évente egymillió pór gyermekcipőt gyárt, átlagosan ötvenféle, sa­ját tervezésű modellből. Már el­készültek Dunaújvárosban az 1978-as „gyermekcipődivat” új modelljei is. A modellek nagy­része sárga, kék, piros bőrből, illetve színes textilből és far­meranyagból készül. teruek... E gy korszerű fedett piac régi igénye már a pé­csi lakosságnak. Ez ügy­ben az első — s legje­lentősebb — dátum 1975. január 8. Ekkor bízta meg a Pécs megyei város Ta­nácsa az UNIBER-t a fe­dett piac beruházási ter­vének elkészítésével. Az UNIBER 1976. április 24- én rendelte meg a kiviteli tervet a Budapesti Keres­kedelmi Tervező Vállalat­tól. A kiviteli tervet 1977. január 28-án szállította a tervező. A kivitelező mun­kákat február 9-én rendel­te meg az UNIBER a Ba­ranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalattól. Ügy látszott, hogy a fedett piac építésének ügye sínen van. Az építési terület ekkor­ra már biztosítva volt a Baj- csy-Zsilinszky és a Zólyom ut­ca által nyugatról, illetve dél­ről határolt területen. Az épí­tési engedély is megvolt már, az építő is, a kivitelezési terv is, sőt egy határidő az építke­zés befejezésére: legkésőbb 1978 vége. Ezt a határidőt szor­galmazta a városi pártbizott­ság, a tanács és a beruházó vállalat, no és a pécsi piacok jelenlegi helyzete. A Baranya megyei Építőipari Vállalat azonban csak 1979-re ígérte a pécsi fedett piac építésének befejezését. Ez a megnyújtott határidő a baranyai építőipari kapacitáshiány ismeretében nem különösebb meglepetés. A tervezővállalat által némi késéssel leszálított terv hiá­nyos. A teljes mélyépítési terv hiányzik még' ma is. Ezt egy alvállalkozónak, a MÉLYÉP- TERV-nek kellett volna határ­időre elkészíteni. Jelenleg már héthónapos késésben vannak. De a Kereskedelmi Tervező Vállalat által készített magas- építési tervben is akadtak szép számmal hiányosságok. Elkez­dődött egy hosszadalmas leve­lezés az UNIBER és a terve­zővállalat között. Ma már az Elkészül-e 1979-ben a pécsi fellett piac ? Szóbeli ígéret az építkezés megkezdésére UNIBER a peres út gondola­tával foglalkozik, hiszen a terv hiányainak pótlása mindmáig nem történt meg teljes egé­szében. Szerencsére a kiviteli terv hiányosságai nem akadályoz­zák az építkezés megkezdését. A Baranya megyei Építőipari Vállalat ígéretet tett arra, hogy az építkezést még idén elkez­di. Az ígéret szóban történt, hiszen az építési szerződést még nem kötötték meg. A pécsi fédett piac — lé­nyegében a mostani nagypiac helyén — előregyártott vasbe­ton szerkezetekből épül, hom­lokzatain drótüveg kazettákkal. A nyugati oldal a Bajcsy-Zsi- linszky utca vonalát követi há­rom „beugrással" fogazott homlokzattal. A fedett piac épületének ezen az oldalán lesz a tervezett öt kapuból három. Az épület 66 méter hosszú, 54 méter széles és 12 méter magas. A oince, ahová a hűtőtárolókat helyezik, 590 négyzetméter alapterületű, a földszint, a tulajdonképpeni piac 3170 négyzetméter. Itt lesz a szabadelárusító hely (2771 négyzetméter), valamint 6 üzlet, pavilonok, gombavizs­gáló, mérlegkölcsönző és egyéb melléképületek. 299 árusasz­tal fér el itt. Ezen a szinten lángossütő, élőhal-bolt, élelmi­szerbolt, mag- és tápbolt, va­lamint virágüzlet is lesz. Az 1202 négyzetméteres emelet erkélyként fogja körül a föld­szintet. Ezen a szinten lesz az élőbaromfi-árusítás, valamint a 259 négyzetméter alapterületű bisztró. A két szint közötti áru- szállítás teherfelvonóval törté­nik. Az építkezés összköltsége 120 millió forint. Amennyiben a fedett piac építése idén valóban elkezdő­dik, a mostani pécsi nagypiac ősszel végleg „bezárja kapuit". Dunai Imre Biztató kísérlet Baranyában jó ivóvizet kapnak a falvak Földbe süllyesztett acéltartályok A közegészségileg veszélyez­tetett területek biztonságos víz­ellátása érdekében közös prog­ramot adott ki a közelmúltban az Országos Vízügyi Hivatal és az Egészségügyi Minisztérium. Tervükben szerepel, hogy 1985- ig hazánkban minden falu egészséges vízhez jusson. Je­lenleg a legtöbb gondot az ásott falusi kutak okozzák, amelyek a trágyalé oldódása miatt elsősorban nitrát veszé­lyesek — ezt a szennyezést még forralással sem lehet ki­Bővült az építőanyag­ipari termelés Az építőanyagipari üzemek, bányák az első félévben — az ÉVM gyorsjelentése szerint — 4,7 százalékkal több terméket szállítottak az építőknek, mint a múlt év azonos időszakában. Elsősorban az ÉVM-vállalatok és a szövetkezetek bővítették termelésüket. A jubileumi ver­senyben a Tégla- és Cserép­ipari Tröszt üzemeinek dolgo­zói az év első hat hónapjá­ban mintegy 40 millió téglával és kőszivacs-lappal több fala­zóanyagot gyártottak mint egy évvel ezelőtt. Az állami építőipari vállala­tok és más építési szervezetek is javították munkájuk haté­konyságát, csökkentették mun­kaerőgondjaikat azzal, hogy a korábbinál nagyobb arányban építkeztek központi telephely­ről, betongyárból szállított be­tonnal. A keresletnek megfe­lelően ebből az úgynevezett transzport-betonból 36,7 száza­lékkal többet szállítottak meg­rendelőiknek a betonüzemek, mint a múlt év azonos idő­szakában. így közlekednek ők Külföldi autósok a baranyai utakon Volt ólyan gondolatom, hogy talán már nem is Magyaror­szágon vagyok. Harkány felé haladva bizonyára ez sok köz­lekedőnek eszébe jut, hiszen ez az út nyáron tele külföldi gépkocsikkal. Amíg Harkányba értünk 82-vel találkoztunk. Leg­többen a jugoszlávok közül ke­resik fel kedvenc üdülőhelyün­ket, de szépszámmal állnak a parkolókban francia, német és osztrák rendszámú autók is. Persze bőven akad, aki sza­bálytalanul várakozik. Egy francia tulajdonos a buszmeg­álló öblét választja megálló­helyül. A jugoszláv opelos a fffu muzsikusok nemzetközi találkozója A zene az egyetlen közös nyelv a soknemzetiségű pé­csi zenei tábor bábeli nyelv­zavarában. Áradó muzsika tölti be két hétig a Tanár­képző Főiskola folyosóit, ter­meit, kiárad a parkba, zon­gorák, fúvósok, hegedűk dal­lamai zsongnak mindenütt. — Nyolcadik alkalommal vezetem a tábor szimfonikus zenekarát — mondja Sándor János, a Magyar Állami Ope­raház karmestere. — A meg­erőltető operai szezon után nem vállalnám évről évre, ha nem lenne a pécsi táboroknak az a különös varázsa, ami rendre visszahozza ide az embert. A feladat minden év­ben ugyanaz: olyan fiatalok­ból kell nagyzenekart formál­ni két hét alatt, akik jobbá­ra a szóló vagy a kamaramu­zsikálást ismerik. A kéthetes felkészülés általában létre­hozza a közösséget, zenekar születik szinte a semmiből. V . Egy nap a pécsi zenei táborban Többen világversenyre készülnek hogy aztán a búcsúkoncert után újra semmivé váljék. Külföldi vezényléseim alkal­mával egyébként nem egy­szer találkoztam olyan fiatal muzsikusokkal, akik Pécsett, az én kezem alatt játszottak először nagyzenekarban. — A pécsi zenei tábor po­litikai jelentősége, hogy a 18 országból idesereglett soknyelvű társaság az első perctől egy nyelvet beszél — mondja Németh Pál, szom­bathelyi zenekari művész, aki hatodik alkalommal a tábor művészeti, szakmai vezetője. — Művészeti célunk a hagyo­mányos zenekari muzsikálás mellett olyan szabadabb ze- nélési formák művelése, me­lyekre másutt nincs lehető­ség : így régi reneszánsz mu­zsikából, magyar népzenéből és dzsessz improvizációból vezetnek kurzusokat a téma legkiválóbb szakemberei. Idén sikerüli szorosabbra fűz­ni a kapcsolatot a tábor és Pécs, valamint Baranya kö­zött is. Több kirándulás sze­repel programunkon, a tá­bor lakói többször szerepel­nek a város és a megye te­rületén, s ízelítőt kapnak az itteni kulturális életből a Mecsek Fúvósötös és Bánky József zongoraművész hang­versenye, dr. Varga Gyula diaestje vagy a Bóbita Báb­együttes bemutatkozása al­kalmával. Gábor József, a tábor ve­zetője, s egyik fő szervezője ismertette a tábor profiljának jelenlegi alakulását: a profi szinten művelt hangszeres zene lesz a pécsi tábor jel­lemzője a továbbiakban. Ez azt jelenti, hogy szakiskolás vagy főiskolás hangszeres ze­nészek tölthetnek itt két he­tet — általában gondos válo­gatás után. Jelenleg például többen világversenyekre ké­szülnek a pécsi táborban, mint pl. a Falvay Sándor vezette zongora-kurzus tagjai már a belgrádi nemzetközi kétzongorás versenyre gyako­rolnak. G. O. „Behajtani tilos!" jelzőtáblát hagyta figyelmen kívül. Déli szomszédaink közül, sajnos, so­kan közlekednek túl gyorsan és figyelmetlenül. A harkányi útról balra kanyarodva Siklós felé, szinte valamennyien át­lépték a záróvonalat—pedig jól látszik —, az „Elsőbbség­adás kötelező” táblát pedig többen figyelembe sem vették. Köszönhető a figyelmesen köz­lekedő autós társaknak, hogy nem történt baleset. A Dráva- szabolcs irányából érkező tu­risták viszont a helytelen be­sorolás után, a kötelező balra kanyarodás útburkolati jelével mit sem törődve mennek egye­nesen Siklós felé. Ez az útszakasz, önmagában is rendkívül balesetveszélyes, mert a déli oldalon lévő nya­ralóházakból a fürdeni vá­gyók kénytelenek az autók kö­zött átszaladgálni, mondván; nincs gyalogátkelőhely. A Bartók Béla úton is lát­tunk sok idegen nemzetiségű személyautót — ugyancsak „hajtottak", a gyalogosok testi épségét veszélyeztetve. Miért mentek a gyalogosok az út­testen? Mert nincs járda, vagy legalábbis egy vonal az útbur­kolat szélén, ami a gyalog­járókat „megvédi" a suhanó járművektől. Az esti órákban különösen veszélyes így, hiszen világítás sincs ezen az útsza­kaszon. Egy sebességkorlátozó jelzőtábla egyelőre megoldhat­ná ezt a problémát. A közlekedési intelligencia a német, lengyel és a Csehszlo­vákiából érkezett autóvezetők­nél érezhető leginkább. A köz­lekedési őrjárat ideje alatt ők semmiféle szabálysértést nem követtek el. Vagy talán tud ták, hogy a közelben vagyunk? Nem hiszem, csupán a szabá­lyokat betartva figyelmesen közlekedtek hazánkban. Müller István szűrni. Probléma még, hogy egyes vízforrások colival fertő­zöttek. Az országban 420 olyan köz­ség van, ahol nincs vízmű és a közeljövőben nem kerül ki­építésre illetve nem rendelke­zik jó minőségű vizet adó ásott vagy fúrt kúttal. Baranyá­ban a legsúlyosabb a helyzet, mert közel 150 ilyen vízforrás­sal rendelkező falu van. Most kísérleti megoldásként a Dunai Regionális Vízmű Vállalat ki­lenc baranyai és Somogy me­gyei községben földbe sül­lyesztett acéltartályokat helye­zett el és a tetején szivattyús kutakat épített fel. Jelenleg így próbálják ivóvízzel ellátni Baranyajenő, Szágy, Tormás és Baranyaszentgyörgy lakóit. Az említett települések központjá­ban az elmúlt napokban he­lyezték el az 5-—8 köbméteres tartályokat, melyeket hetente egyszer-kétszer fognak megtöl­teni a locsolókocsikban Sásá­ról hozott vízzel. A KÖJÁL szakemberei állandó ellenőr­zés alatt tartják a tárolt vizet, s az egy hónapos próbaüzem befejezése után hozzálátnak majd a mérési eredmények elemzéséhez. Amennyiben köz­egészségügyi szempontból ked­vező eredményt kapnak, számí­tásba jöhet az ilyen jellegű vízellátás országos méretű al­kalmazása. Ez az átmeneti megoldás igen gazdaságosnak tűnik, ugyanis egy tartály mindössze 50 ezer forintba kerül, s köny- nyen mozgatható. így, ha ké­sőbb vízműrendszert építenek ki egy településen, akkor a tartályt tovább szállíthatják egy másik, arra rászoruló fa­luba. Bizakodva várjuk, hogy a megyénkben most megkez­dett kísérletek eredményesek lesznek. Jankó Tamás Népdalkör­vezetők tanfolyama Tegnap délután megnyílt Abaligeten a népdalkörvezetők országos tanfolyama. Több mint 40 pávakör- és falusi né­pi együttesvezető érkezett Abaligetre, az ország különbö­ző megyéiből, hogy részt ve­gyen a néptánc és népzenei szekciókban elhangzó előadá­sokon és gyakorlati foglalko­zásokon. Neves tudományos kutatók, a néptánc és a nép­zene országosan ismert szak­emberei, többek között Peso- vár Ernő és Olsvay Imre, a Magyar Tudományos Akadémia népzenei kutatócsoportjának tudományos munkatársai; Len- gyelffy Miklós, a Magyar Tele­vízió osztályvezetője és András- falvy Bertalan, a Janus Panno­nius Múzeum osztályvezetője tartják meg az előadásokat, a foglalkozásokat. A néptánc szekciót Vadasi Tibor koreográ­fus, a népzenei szekciót Vár­nai Ferenc, a Megyei Tanács zenei főelőadója vezeti. A résztvevők a szervezési és irányítási témákon kívül elő­adásokat hallgatnak, egyebek között hagyományőrzésről, szín­padi mozgásról, stílusos nép­daléneklésről, népdalstílusok­ról, valamint a népdalkörök közösségformáló hatásairól. Esténként Tolna és Baranya megye népdalkörvezetői műsort adnak a tanfolyam hallgatói­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom