Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-17 / 195. szám
Dunántúli napló 3 Hasznos tapasztalatok Mérleg a hatodik Pécsi Ipari Vásárról A z elmúlt napokban hatodszor rendezték meg a Pécsi Ipari Vásárt és ez méreteit, színvonalát tekintve messze felülmúlta az előzőket. Kétszázharminchat hazai és külföldi cég hozta el termékeit Pécsre, s a gyártók és fogyasztók párbeszéde is eredményesnek bizonyult. A kiállítók egyharmada Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyei vállalatok, valamennyi termékcsoportban képviselték magukat, s a vásárlátogató jól érzékelhette azt a változást, amely Dél-Dunántúl iparszerkezetében az elmúlt két esztendőben bekövetkezett. Gyártók, kereskedők és vásárlók párbeszéde A Köztársaság téri vásárvárosban tekintélyes helyet foglaltak el a mezőgazdasági gépek: a látogatók meggyőződhettek arról, hogy az egyre inkább iparosodó mezőgazda- sági termelés ma már rendelkezik olyan nagyteljesítményű hazai előállítású erő- és munkagépekkel, amelyek a korszerű igényeknek is megfelelnek. Példaként elegendő, ha a győri Rába traktorait, a HÓD- GÉP által gyártott paradicsom- és zöldbab-betakarítógépeket, vagy a szekszárdi MEZŐGÉP önjáró öntöző berendezéseit említjük. A kiállítók nem feledkeztek meg a háztáji és kisegítő gazdaságokról sem. A kiskertekben használatos rotációs kapák iránti érdeklődés viszont sokszorosan meghaladta a beszerezhető kisgépek mennyiségét. Hagyomány, hogy a Pécsi Ipari Vásáron testvérvárosaink kiállítói is részt vesznek. Idén Eszék és Szliven adott ízelítőt iparáról. A jugoszláv kiállítók bemutatója ugyan kissé halványabb volt mint a korábbi években, de a KONSUMEX pécsi kirendeltségével több jugoszláv cég kötött üzletet: a szerződés értelmében hatszázezer dollár értékű kishatár- menti áru kölcsönös cseréjére kerül sor még ebben az esztendőben. A legnagyobb kiállítók idén is a könnyűipari cégek voltak. Hetvenhárom vállalat pavilonjába térhetett be a látogató és dicsérendő: a gyártók többsége a kiállítást arra is felhasználta, hogy véleményt kérjen a fogyasztóktól. Jól szolgálták ezt az elképzelést a kialakított elárusítóhelyek, amelyek többmilliós forgalmat bonyolítottak le a tíz nap alatt. Képtelenség lenne felsorolni valamennyi — a közönség tetszését megnyert terméket, ezért példaként csupán néhányat említünk. A nagyközönség tetszését leginkább a Pécsi Bőrgyár és a Pécsi Kesztyűgyár kollekciója nyerte el. Naqy sikert arattak a Körösvidéki Cipész Szövetkezet papucsai, a Tápéi Háziipari Szövetkezet gyékényből készült termékei, a Magyar Selyemipari Vállalat és a BUDA- PRINT ruhaanyagai, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet 1978-as cipőmodelljei, a Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet baranyai mintás ruhái, kerámiái. A 6. Pécsi Ipari Vásár jó szolgálatot tett olyan szemszögből is, hogy a látogatók, a szakemberek megismerkedhettek a legújabb termelési eredményekkel, a korszerű technológiával előállított modern anyagokkal. A vásár a gyártók és kereskedők párbeszédére is alkalmat adott: a hazai cégek közel kétszázmillió forint értékű üzletet kötöttek. Több vállalat képviselője a vásár ideje alatt ugyan még nem látta el kézjegyével a szerződéstervezetet, de a tárgyalások megkezdése is azt bizonyítja, hogy az ilyen találkozók jól szolgálhatják a helyi árualapok bővítését, ami mellesleg az országos kínálatra is hatással lehet. A kiállítás időszakában kötött szerződést például a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet, a Komlói Carbon, a Zala Bútoripari Vállalat, az UNIVERZUM Szövetkezeti Közös Vállalat. A Zsolnay Porcelángyár és a Pécsi Bőrgyár további exporttárgyalásokat kezdeményezett. A kiállításépítők — köztük a Magyar Hirdető — derekas munkát végeztek, de ezzel Az első két hét tapasztalatairól Bevált a biztonsági öv Ne lazítsunk, életvédelemröl van szó! Két hét tapasztalatai alapján egyértelműen pozitív hatása van a gépjármű-közlekedésben a biztonsági öv bevezetésének és használatának - tájékoztatta dr. Csiky Antal rendőr százados, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkárhelyettese az MTI munkatársát. Az öv bevezetését megelőző propaganda — a várakozásnak megfelelően — megtette a magáét: általános megértésre talált az új rendelkezés. A rendőri ellenőrzések során csak elvétve találtak be nem csatolt övét, s ezekben az esetekben is rendszerint inkább figyelmetlenségről volt szó, helyesebben arról, hogy még nem rögződtek ezek a kötelező cselekvési mozzanatok — ahogyan a pszichológusok mondják: a dinamikus sztereotípiák — ezek kialakulásához ugyanis személyenként eltérő időre, gyakorlatra van szükség. Az ilyen — tehát nem szándékos - „elfelejtések" ellen tanácsolják a közlekedésbiztonsági szakemberek, hogy esetleg ki-ki figyelmeztesse magát valami apró jellel, például a műszerfalon vagy a slusszkulcson elhelyezett jelzéssel. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek: az első két hét tapasztalatai alapján senki ne „lazítson", mondván „eddig sem volt balesetem". Óvakodni kell a szó szoros értelmében vett — az övre vonatkozó — lazítástól is, a hosszúra engedett heveder ugyanis semmit nem ér. Általában akkor van jól bekapcsolva az öv, ha közte és a mellkas között lazán becsúsztatható a nyitott tenyér. együttvéve végképp bebizonyosodott, hogy a jelenlegi kiállítási terület szűk, tovább nem növelhető. A városi sportcsarnok bekapcsolása is kényszer- megoldásnak tekinthető. A vásár tagoltsága, területi szétszórtsága miatt nehezen áttekinthető. Ezért is lett volna igen hasznos vásártérképek kiadása- az egyszerűbb tájékozódás érdekében. Évekkel ezelőtt felmerült, s tervek is születtek egy új vásárterület kialakítására. A továbblépés érdekében érdemes lenne ismét megvizsgálni a kiállítási komplexum létrehozásának lehetőségeit. Salamon Gyula Központosított csomagoló üzemegység A Volán 23-as számú Vállalat az üzemek, a külkereskedelmi vállalatok megbízásából évente 30—35 milliárd forint értékű exportárut csomagol. A Volán-pack szolgálat 1200 dolgozója jelenleg is a fővárosban elszórtan, igen mostoha körülmények között végzi munkáját, remélhetőleg nem sokáig. A vállalat Kozma utcai telepén ugyanis befejezés előtt áll a 80 millió forintos költséggel épült, központosított csomagoló üzemegység, ahol a szociális létesítményekkel ellátott gyártócsarnokon kívül négy könnyűszerkezetes, a legkorszerűbb technológiák bevezetésére is alkalmas exportcsomagoló üzemet létesítettek. A csomagoló üzemegységet szeptemberben adják át rendeltetésének. A telepen épült fel az ország legnagyobb raktársátora is, mégpedig a már hagyományosnak számítható felfújható sátorral szemben fa tartószerkezettel. A 18 méter széles és 90 méter hosszú sátorraktár kék-fehér színű grabo- plast műanyag héjszerkezete a győri AFIT-nál készült. Pótlólagos anyagi eszközök gyorsan belépő építőipari kapacitásra Az injekció még nincs későn Az országgyűlés nyári ülésszakán a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a kormány pótlólagos anyagi támogatást nyújt az építőiparnak olyan többletkapacitások létrehozására, melyek még az ötödik ötéves terv időszakában termelésbe lépnek. Hazánk építő- és építőanyagipara a gyors és látványos fejlődése ellenére sem képes felépíteni mindazt, amire további gazdasági fejlődésünkhöz, életszínvonalpolitikánk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van. Baranyában például évente 500—600 millió forintos építőipari kapacitáshiányt rögzít az ötödik ötéves terv, de . például 1976-ban még a tervezettnél is 170 millióval kevesebb valósult meg. Az építőipar általában két dolgot ismétel: nincs elegendő pénz, nincs elegendő munenni, inni lehet. Harkány szerepköre az idegenforgalomban Baranya megye távlati területfejlesztési tervében — amit 1971-ben hagytak jóvá, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet a következőt írja: „Tervtávlatunk első szakaszában a városok számát ötre kívánjuk emelni Siklós (Harkánnyal, Máriagyűddel és Te- reheggyel történő egyesítéssel) várossá alakításával ...” S ezzel szinte el is veszett Harkány. Azért nem ilyen könnyű eltűnni a településhálózat „süllyesztőjében". Ma Siklós már város, de nem Harkánnyal egyesülve, mert Harkány önálló nagyközség. A területfejlesztési terv szerint pedig — szerepkör nélküli település. Erre sokan tiltakozhatnak: hogyan lehetne szerepkör nélkül, amikor gyógyfürdője országhatárainkon túl is híres és akkora nagy az idegenforgalma . . . No persze, így van ez, dehót a hierarchiába még nem soroltatott be. Anélkül, hogy bármihek is elébe akarnánk vágni, nézzük meg ezt a nagyközséget — területfejlesztési „szemüveggel”. Mindenekelőtt egy sajátos tényre kell felfigyelni: Siklós és Harkány közelségére. A város nyugati szélétől a nagyközség keleti széléig olyan csekély a távolság, hogy az szinte „nyugtalanító". Beszélgetések közben április 1-e óta ez minduntalan téma, s mindig olyan kicsengéssel, hogy „nem adunk bele két évtizedet és összeépülnek". De ne jósolgassunk! Ahhoz viszont nem kell különösebb képesség, hogy az ember lássa: ennek a nagyközségnek az idegenforgalom határozza meg a jellegét. Harkány 8,2 milliós költségvetéséből 4,2 millió a saját bevétel. Apró forintokból tevődik ez össze: vajon hány tízezer szállóvendég van mögötte? Harkányban szüntelenül építkeznek. Épülnek a lakóházak, épülnek hétvégi házak, épülnek társasüdülők és épül még sok minden, ami valahogyan kapcsolatos az idegenforgalommal. A főprofil itt az idegenforgalom és az első számú vállalat — a Fürdővállalat. Somogyi Lászlóné nagyközségi tanácselnök is ezt állapítja meg:- Nagyközségünk szerepét alapvetően az üdültetés határozza meg. Ezért Harkány gondja nem lehet csak a nagyközség gondja. Ez megyei gond, sőt országos gond. Amikor beszélgetünk, próbáljuk szétválogatni a gondokat. Mármint a nagyközségi és az üdülőhelyi gondokat. Nem megy. Nem kielégítő a vízellátás? Hiányos a csatornázás? Rosszak az utak? El kell hordani a szemetet? Ki mondhatná meg, hogy melyikből menynyit lehet' az üdülőhely és mennyit a nagyközség számlájára írni. Még egy olyan dolog is, mint a ravatalozó, kapcsolódhat az idegenforgalomhoz. Harkányban ma még lakásról temetnek. Aztán váratlanul kifakad az elnökasszony: — Lehet itt fürödni, enni, inni ... de azonkívül semmit! A szabad idő eltöltése - nulla Csakugyan, ha jól belegondolunk, a töméntelen sok embernek Harkány a meleg vízen kívül szinte semmit sem nyújt. Van ugyan siklós—pécs—villányi kirándulás, aztán Siklósra bármikor át lehet ruccanni és nem okoz gondot a Pécsre jutás sem. De ott helyben? Mostanában nyílt meg az új mozi, a tervezett napi két előadás már jelent valamit. De csak egy valamit! A TIT Baranya megyei szervezete évek óta dédelget egy gondolatot: szabadidő-parkot létesíteni Harkányban. Itt az ismeretterjesztés és a szórakoztatás egyaránt otthont kaphat. A TIT álma most már a nagyközség ólma is. A strand mellett igen előnyös helyet adott a tanács, és a-jelentős közművelődési beruházást anyagilag is támogatja, sőt... — Meg akarjuk nyerni a gondolatnak az üdülővel rendelkező vállalatokat, intézményeket is, hiszen nekik sem mindegy, hogy beutalt dolgozóik hogyan érzik magukat. Legalább száz partnerre számíthatunk. Segítségükkel de gyorsan is mozdulhatnánk ... Itt minden a fürdő körül forog, ez érthető. A fürdő pedig a „gyógy" jelzővel kerek fogalom. De vajon gyógyfürdő-e valóban? A vizet illetően feltétlenül. De a használókat illetően?... Becslés szerint a vendégek 60 százaléka csak azért jön, mert szereti a meleg vizet, s csak 40 százalék azért, mert valamilyen bajára gyógyulást keres. Nekik csend és nyugalom kellene, nem pedig a lármás zsúfoltság. A 60 százalékról gyakran hangzik el különböző alkalmakkor: miért ne lehetne például Szigetvárra irányítani? Ott is van meleg víz! Lehet. De az az igazság, hogy Harkány nem mondhat le a 60 százalékot jelentő ezrekről. Ha azonban épülne egy új strandfürdő (a helye megvan az arborétum mögött), akkor a mostani fürdő teljes egészében a gyógyításé lehetne. ♦ Harkány szerepköre — a gyógyüdüitetés, az idegenforgalom. Baranyában hozzákezdtek a távlati területfejlesztési terv felülvizsgálatához. A megye legfiatalabb nagyközsége sajátos funkcióval rendelkező kiemelt alsófokú központ lehet a települések hierarchiájában. Hársfai István kaerő. Mindkettő igaz. Az egyiken valamelyest segít a kormány mostani anyagi támogatása, a másikról pedig egyszer és mindenkorra tudomásul kell venni, hogy nem is lesz. A Baranya megyei Tanács mellett működő tervgazdasági bizottság Baranya 25 kivitelező vállalatát kereste fel levélben, tájékoztatást kérve a várható injekció reményében a többletkapacitást létrehozó elképzelésekről. A válaszokból kitűnt, hogy nemcsak a pénz, a munkaerő, de sok helyen az előrelátás, a koncepció is hiányzik. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem könnyű felelősséggel azt mondani, hogy ha ennyi és ennyi gépet tudok venni, akkor még 1980-ig mondjuk 100 millióval több értéket tudok létrehozni. Baranyában az ötödik ötéves tervben 14 600 lakást, iskolák, óvodák, bölcsődék, kereskedelmi egységek és ipari létesítmények sorát kell felépíteni. Ennek felelősségével olyan általános megfogalmazások sem fogadhatók azonban el, hogy az esetleges pótlólagos támogatásból forgóeszköz-alapjainkat töltjük fel. Huszonkét építőipari szervezet munkaerőhiányát szeretné megoldani, mindössze a Pécsi Építőipari Szövetkezet és a Pécsi Vízmű tartja lehetségesnek, hogy belső átszervezéssel a mostaninál kevesebb munkáskézzel is megoldja feladatát. A termelékenységet növelő tervekről csak a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, valamint a pécsváradi TÖVÁLL tájékoztatóiban van szó. A munka- és üzemszervezésről 11 vállalatnál vannak elképzelések. Még nem ismeretes, hogy Baranya mekkora összegre számíthat, bizonyos azonban, hogy csak pontosan megfogalmazott pályázatokat vesznek figyelembe. Olyan technikai eszközök beszerzésére adnak pénzt, amelyek nagyon gyorsan többlet építőipari kapacitást, munkaerőpótlást eredményeznek. A lapát helyett gépeket kell az emberek kezébe adni, a gépek munkáját úgy kell megszervezni, hogy kényszerítő erővel mozgassák a közvetlen kiszolgálókat is, a következő munkafázisban dolgozókat is. Az elkövetkezendő napokban a tanácsi vezetők valamennyi kivitelező szervezetet ismét felkeresik, a tervgazdasági bizottság július végi ülésén remélhetően mór olyan elképzelések összegeződnek, amelyekkel kopogtatni lehet még idejekorán az építőipart megerősítő injekcióért. Lombosi Jenő Komloi bányászok találkozón Komlói bányászokat, a Kos- suth-akna „Walter tábornok" brigádjának tagjait látták vendégül szombaton a budapesti Lengyel Kultúrában. A baráti találkozón a Visztula mentén címmel fotódokumentációs kiállítást nyitott Wladislaw Ko- bialka, a Lengyel Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója, majd Némethy Attila zongoraművész Chopin- és Liszt-művekből adott koncertet. A rendezvényen megjelent dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Kétszintes új lakóházak Harkányban
