Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-16 / 194. szám
1977. július 16., szombat Dunántúlt napló 3 Erős fé K ora tavasz óta három műszakban üzemel megállás nélkül a két évvel ezelőtt tej hiányában leállított pécsi tejporgyár. Most annyi a tej, hogy alig győzik feldolgozni. A tejporitó üzem ez évi 280 vagonos tervét időközben 330 vagonra emelték, s ebből 180 vagon tejport már az első félévben le is gyártottak. Nemcsak a tejporgyár, de az egész Tejipari Vállalat felemelt tervvel dolgozik. A tejtermelés nagyarányú felfutása láttán a vállalat az eredetileg tervezett 75 millió literes felvásárlási tervét 77 millió literre emelte meg. Ma már úgy tűnik, hogy ennél is több, 80 millió liter tejet kell felvásárolniok és feldol- gozniok ebben az évben. A dolgozói létszám növelése nélkül, a gépek, jobb kihasználásával, a több műszakos termelés megszervezésével igyekeznek megbirkózni a feladattal — mondotta dr. Szuper Márton, a vállalat igazgatója, aki igen eredményes első félévről adott számot. Az első félévben egy új termékkel is kijöttek, az Anikó sajttal, amit a Pécsi Ipari Vásáron mutattak be. Az új termék jellegében a friss és a lágy sajtok között foglal helyet, ára viszonylag olcsó, 46 forint kilónként. * Somlói felvágott, zsemlés sonka, rakott sertésfej, csípős sonkaszalámi, darált sajt, késsel vágott sajt, és a bácskai hurka két változatban — eny- nyi új termékkel jelent meg a Pécsi Ipari Vásáron a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A Húsipari Vállalat pillanatnyilag értékesítési gondokkal küzd s ez rányomja a bélyegét az első félévi tervteljesítésre is. Csökkent a megyében a húsfogyasztás, a lakosság még az úgynevezett keretet sem igényelte. Most a vállalat újabb árleszállítást hajtott végre, kilónként 8 forintért adják a tisztított fejhúst, 6 forintért a fehér tisztított sertéslábat. A marhahúsfogyasztás 35 százalékkal esett vissza, a vágott marhát hűtőházi tárolásra küldik. A fogyasztás fellendülése csak az utóbbi napokban a turisták beözönlésé- vel indult meg. Sertésfelvásárlásban túlteljesítették első félévi tervüket. Az év első hat hónapjában 142 000 hízott sertést vettek át, 15 ezerrel többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A jelentős cseh és jugoszláv élőexport mellett itt Pécsett Több tej, hús, főzelúkkonzerv • Ontja a nyersanyagot a mezőgazdaság # Mindenütt áttértek a többműszakos termelésre 100 000 sertést vágtak, besegítve ezzel Bács megyének is, ahol a húskombinát még nem épült fel. Július 1-től két műszakban vágják a sertéseket a pécsi vágóhídon. A Pécsvóradon végzett 23 fiatal szakmunkásuk is most állt munkába. Ez az ifi brigád két műszakban 2500 hasított sertést állít elő naponta szovjet exportra. A második félév még erősebb lesz az elsőnél, 160 000 sertést kell levágniok, feldol- gozniok, összesen 36 ezerrel többet, mint az elmúlt évben. Igen jó első félévet zárt a Szigetvári Konzervgyár. Az év első hat hónapjában 2416 vagon készterméket gyártottak, jórészt még a tavalyi készletekből, s ez a mennyiség 53 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez idő alatt 1959 vagon készterméket értékesítettek, ennek 70 százalékát exportra. A gyár nyersanyagellátása jó, kivéve a piros gyümölcsöket, amelyekben nagy kárt okozott a tavaszi fagy. Cseresznyéből, meggyből a gyár terve 80 vagon volt, ezzel szemben csak 10 vagonnal gyártottak le. Főzelékkonzer- vekből viszont igen jók a nyersanyag kilátásaink. Június hónapban például 920 vagon zöldborsó-konzervet gyártottak le, háromszor annyit, mint az elmúlt év júniusában. A borsószezon még tart, tervük 1150 vagon, de ezt előreláthatólag 100 vagonnal túlteljesítik. A konzervgyár termelési értéke az év első hat hónapjában meghaladta a 193 millió forintot, ami 12 százalékkal magasabb a tervnél és 53 százalékkal jobb a tavalyi első félévi eredményénél. A gyáriak elmondották, ahhoz, hogy ezt a jó eredményt a második félévben is tartani tudják, a kiesett gyümölcsbefőttek helyett a tervezettnél 20 százalékkal több főzelékkonzervet kell gyár- taniok. A többlethez szükséges zöldségnyersanyag háttér az idén — tekintve a zöldségter„Fiatalok az atomvárosért” Dunántúli fiatalok találkozója Pakson Kulturális rendezvények, vetélkedők Paks felkészült a Duna menti fiatalok szombaton kezdődő tizedik találkozójára. Transzparensek köszöntik az ország minden részéből érkező ifjúmunkásokat, KISZ-vezetőket. A rendezvény ugyanis most először országos méretű. A találkozó mottója „Fiatalok az atomvárosért”. Fő célkitűzése, hogy az idesereglő fiatalok megismerkedjenek hazánk első atomerőművének beruházási programjával, feladataival s minél többen kedvet kapjanak a közreműködéshez az új energiabázis megvalósításában, a Duna menti nagyközség várossá fejlesztésében. A találkozót közösen rendezi o KISZ Tolna megyei Bizottsága és a KISZ KB mellett működő „Paksi Atomerőmű KISZ-Építkezés Szervező Bizottsága”. A Duna menti megyékből tíz-tíz, a többi megyéből négy-öt fős ifjúmunkás küldöttséget várnak, főleg olyan fiatalokat, akik nagyüzemekben, vagy nagyberuházásokon dolgoznak. A résztvevők, érdeklődők többsége természetesen Tolna megye járásaiból, városaiból érkezik. A délelőtti ünnepélyes megnyitót a főesemény követi, az a tanácskozás, amelyet a „KISZ-védnökségtől a KISZ- építkezésig” címmel tartanak. A vitaindítót együtt hallgatják körülbelül másfélszózan, utána három szekcióban folytatják a tanácskozást a tapasztalatokról, tervekről. A találkozó érdekes programja lesz a látványos, impozáns atomerőmű építkezés megtekintése szervezetten, idegen- vezetőkkel. Szombaton délutántól vasárnap estig egymást követik a kulturális sportrendezvények, sétahajózás, vetélkedők. melés jelentős felfutását - rendelkezésükre áll. — Rné — Szépül a szederkényi szociális otthon A legjobban a nyúlok foglalkoztatják a fantáziámat: néhány hét múlva megérkeznek Bikáiról a frissen mázolt ketrecekbe, aztán sokasodhatnak. Ellátásukat, a velük való foglalkozást három szociális otthoni öreg intézi majd, akik szívesen csinálják, hisz egész életükben állatokkal, mezőgazdasági munkával foglalkoztak. Ez az igazi foglalkoztatás! Közel áll ahhoz, amit rehabilitációnak neveznek. A hatvanöt anyát és tíz baknyulat ketrecekkel együtt ajándékba kapták a Szederkényben lakó öregek a Bi- kali Állami Gazdaságtól — nagyon szép gesztus, amelyhez nem kell nagy kommentárt fűzni. Korszerűsítik a konyhát Nyulakat kaptak ajándékba Az otthon vezetője, Ulbert Ádámné megmutatta az öregek új napközi helyiségeit. A napokban költöztek át erre a helyre, amely határos az otthonnal, így tehát közelebbi kapcsolatot tudnak tartani egymással. Az újonnan kijelölt hely nagyobb is. a végleges átalakítás után jobb elhelyezkedésük lesz, mint a régi helyen. A Mecseki Szénbányákkal való régi és igen jó patró- nusi kapcsolatuk legközelebb a konyha rekonstrukciójában nyilvánul meg. A szederkényi szociális otthon konyhája százhatvan személyre főz - engedélye, persze, csak hetvenre van. A helyzet meg is felel ennek, a konyha szűkös, az ott dolgozókat csak elismerés illeti az eddigi helytállásért. Az új konyha korszerű és tágas lesz, ösz- sze sem lehet majd hasonlítani a régivel. Kapacitását pedig — előrelátón, és a később bekapcsolódó szociális étkeztetésre is számítva — kétszáz személyesre tervezték. Kampis Fáradtak uoltak, masnap mégis folytattak Aknamélyítők csendes világrekordja Jankovics István, Ripp Péter és Giczi Zsigmond A fazékszivattyú prüszköl, krákog, és csizmánk szárán észrevehetően süllyed a zavaros sárga vízszint. Kobakunkon persze továbbra is sűrűn dobol az aknában csepegő víz, néha a betonejtőcsőből kihulló kavics csattan az aknatalpon ösz- szegyűlt vízben. Amikor a bö- dönnel lefelé jöttünk, szikrák repkedtek az aknában, a napszintről zuhanó beton néhány helyen ki koptatta a csöveket. A törés élének ütköző kavics csinálja a tűzijátékot. A két fűzfői vegyészmérnöknő szorongva húzódik az aknafalhoz. Új robbantóanyagot kísérleteztek ki, most azt nézik, milyen is a Mecseki Ércbányászati Vállalat épülő új aknája, lehet-e itt alkalmazni? Fotóriporter kollégám a felvételekkel küszködik, a Rolleiflex már csupa latyak. A világrekorder aknamélyítők merev-bénán állnak, a lapát, a feitőkalapács, a szivattyú esetlenül áll kezükben. A műszak minden pillanatában összehangolt mozdulatokkal, olajozott gépezetként dolgozik a „Zalka Máté” brigád, most azonban nem tudnak magukkal mit kezdeni a kaucsuk- ruhás emberek. A markoló fogait összezárva pihen az aknatalpon, tíz méterrel feljebb a motorral bajlódik a kezelő, ügyesen mászik az aknában függő csúszós motorra, mígnem Giczi Zsigmond aknász le nem parancsolja. Majd a munkapadról megcsinálják. Az aknafal építése közben még fel kell takarítani az aknatalpat, a fazékszivattyú most csak miattunk üzemel, a markoló a kőzettel együtt a vizet is felszedi. A múlt hónapban csendes világrekord született itt a Mecsekben, az V-ös bányaüzem szállítóaknájának mélyítése közben. Jankovics István üzemvezetővel túlkiabálva a szivaty- tyút erről beszélgetünk. — Minden akna mélyítése közben megkísérlik a barábe- rek, hogy egy hónap alatt rekorderedményt érjenek el. Erre készülnek, eszüket, erejüket koncentrálják erre az időre. A petőci akna mélyítésekor 100 méter volt a cél, túlteljesítették. Most, csaknem 10 esztendővel később, 133,3 métert értek el egy hónap alatt. Látszólag a különbség nem nagy, de figyelembe kell venni, hogy akkor 64 fő érte ezt el, most csak 37-en voltak. Ott 5,5 méter volt az akna átmérője, itt 7,5 méter. A 175 kilónyi robbantóanyag itt egyszerre 250 tömör köbméter kőzetet jöveszt ki. Könnyen kiszámítható, hogy Petőcön mennyivel kevesebbet. Az egy műszakra eső teljesítmény akkor 2,78 köbméter volt, most pedig 11,9 köbméter/mű- szak. S ha már ilyen összehasonlításokat teszünk: a Szovjetunióban már értek el egyszer 400 méteres eredményt is, nem sok helyen, de másutt is túlszárnyalták már ezt a 133,5 métert. De mindenütt kétszer- háromszor nagyobb létszámmal dolgoztak. A szovjet rekord közben az egy műszakra eső teljesítmény „csak” 10,9 köbméter volt. Giczi Zsigmond aknász közben besegíti a hölgyeket a bödönbe, a jelző hangjára lustán megmozdul a három köbméter űrtartalmú vasfazék. — Elméletileg már korábban lemélyítettük az aknát, figyeltük a fúrási időket, a rakodást, valamennyi munkafázist. Pontosan kiszámítottuk, hogy amennyiben minden az elméletileg számított szerint történik, naponta 4,5 métert tudunk haladni, 31 nap alatt az 140 méter lesz. Mi folyamatos munkarendben dolgozunk, munkásaink négy napot dolgoznak, ezt két pihenőnap követi, aztán újból kezdődik ... Szóval minden sikerült, illetve... Huszonkilenc napot tudtunk mélyíteni, két nap szerelések miatt kiesett. így született a 133,5 méter. Persze, szerencsénk is volt, közvetlenül az utolsó nap után vetőbe jutottunk, morzsolódott, omlott a kőzet, azzal nem boldogultunk volna. Ripp Péter szakvezető vájárt már kinn a napon megismertem, most itt a fejlámpák cikázó fényében, kobakban, a kaucsukruhában mind egyformák vagyunk, újból bemutatkozom. Nem csodálkozik, megint mondja a nevét. — Bizony elfáradtunk. Ez az aknamélyítő berendezés átlagosan havi 60-80 méteres mélyítésre van tervezve. (Csak közbevetőleg: a rekord után júniusban is 100 méteres eredményt értek el.) Most minden percért, centiért versenyeztünk. Régebben például 3,5—4 óra volt a fúrás. Mindegyikünknek állandóan megvolt, hogy melyik helyen hány lyukat fúrunk, ha végeztünk, más munkát csináltunk. Most átszerveztük a fúrást: az egyik kezdett, a másik 1,30-ig fúrt, a következő két méterig .. . Mint a szalagmunka: egymást hajtottuk. Két óra alatt befejeztük így, ha negyedórával túlléptük ezt, már dühöngtünk . . . Természetesen az aknatalpon hiába küszködtek volna megfelelő hátország nélkül.- Az aknában levő szerelvényeket előre legyártottuk — mondja Nagy János műhelyfőnök — a csöveket teleszkópsze- rűen alakítottuk ki, szinte követni tudtuk így az akna mélyítését, nem kellett minden robbantás után szerelni. A fúrógépek állandóan kitűnő állapotban voltak, tartalék rendelkezésre állt. A betongyárat átalakítottuk, sokkal nagyobb a teljesítménye most. Kinn a napon 50—100 méter hosszú légcsatornákat építettünk, melyek végén műanyag cső van, robbantáskor ezt is össze lehet húzni. A betonejtő csöveket 8 méteres darabokban adjuk le. Ott ahol most szikrázik, egyszeribe kiiktatjuk a töröttet, a méretre szabott darabot beszereljük és mehet a munka. Perceket, tízperceket, félórákat nyerünk . . . Persze mindenkiben felmerül a kérdés: miért? Mi értelme, mit kapnak érte az emberek? Ha mondjuk egy ház épül rekordidő alatt, ujjongunk: a lakásra várók közül valaki gyorsabban otthonhoz jutott. Ha gyár készül el korábban, előbb jutunk a várt termékhez. Ha ez a bánya akárcsak két hónappal is előbb kezd termelni, népgazdasági haszna csak százmilliós nagyságrendben mérhető. Ripp Péter 14 ezer forintot kapott a 133,5 méterért. Kifele megyünk, messze fejünk felett vékony, éles fények szűrődnek az aknába, mellettünk nagy robajjal zúdul le a beton. Jankovics István üzemvezető szinte csak magának mondja: — Először 110 méterre gondoltunk, de aztán 120 métert ajánlottunk fel. Nem volt nagy ünneplés, másnap folytatták a munkát, mintha mi sem történt volna ... Lombosi Jenő Fotó: Erb János
