Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-13 / 191. szám
1977. július 13., szerda PiinQntun napló 3 Szövetkezeti néptáncosok „Munkásélet” A Népművelési Intézet és a SZOT más társszervezőkkel együtt színjáték és forgatókönyv pályázatot hirdet „Munkásélet" címmel. A pályázaton részt vehet bármely működő együttes és vezetője a fenti témában alkotott önálló munkával: színpadi feldolgozással, szerkesztett játékkal, dokumentum-ri- portjátékkal, szerkesztett műsorokkal. Az alkotásokat rendezői forgatókönyvként kell beküldeni 5 példányban 1977. november 15-ig a Komárom megyei Tanács művelődésügyi osztályára (Tatabánya). A pályázat célja, hogy az elkészült művek adjanak művészi értékű, hű képet munkásosztályunk mai arculatáról. Nyári napközis táborok Pécsett Szalonnasütés a Mandulásban DÍSZELŐADÁS K ét napig csaknem félezer néptáncos és zenész színes forgatagában gyönyörködhetett Pécsett a népművészetre fogékony és érdeklődő közönség. Szombaton és vasárnap itt rendezték meg a szövetkezeti néptáncosok II. találkozóját nyolc hazai és két külföldi együttes részvételével. Ezzel az OKISZ és a Kisipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége s együttesük, a vendéglátó Pécsi KISZOV Táncegyüttese immár közel két évtizedes hagyományt folytat újabb, oldottabb formák között. Korábban versenyszerű táncfesztiválokat rendeztek Pécsett. Most évenként fölváltva itt és Mezőkövesden tartják meg a kisipari szövetkezetek fenntartásában működő legjobb együttesek találkozóját: háromévenként pedig balatoni táncfesztiválon mérik össze tudásukat oz ország különböző szövetkezeti együttesei. A mostani találkozó kiemelkedő eseménye volt szombaton este a színházban megrendezett díszelőadás, ahol valamennyi együttes föllépett. A kitűnően szerkesztett, és gördülékenyen pergő háromórás műsorban az ország különböző tájegységeire jellemző néptáncokat, feldolgozásokat és dalokat láttunk, halottunk a tájegységekre jellemző népviseletben és népzenei kísérettel. Ezek az együttesek az ország legismertebb szakembereinek felügyeletével és irányításával működnek. Fenntartó szerveiktől ezek az együttesek minden támogatást megkapnak, így minden együtt volt ahhoz, hogy a »műfaj legszebb és legszínvonalasabb műsorszámaiban gyönyörködhessünk. Előadásuk hatásában az eredetiség varázsa, a táncok eredetisége dominált: a táncfeldolgozások itt kisebb arányban kerültek színpadra. E helyütt az est 15 műsorszáma közül csak néhány kiemelésére vállalkozhatunk. A gyomai Körösmenti Tánc- együttes Vasárnapi táncának előadásában táncaik hamvas üdesége tetszett. Ügy táncolnak ma is, mint a nagyszülők, dédszülők hajdan, fiatal korukban, amikor összejöttek egy- egy ház udvarán. A Matyó Táncegyüttestől egy észak-magyarországi népszokás, a Nyit- fravidéki tűzugrós feldolgozását láthattuk ritka szép dalok és népzenei anyag kíséretében. Ezek a dalok akkor születtek, amikor a mostani fiatalok nagyszülei tavasztól őszig elszegődtek summósnak, különböző nagybirtokokra. A dalok és táncok hangulata ezt a kort idézi. Csakúgy, mint a másnap, szabadtéri színpadon látott „Nyírségi cuháré". A „cuháré” a szegényebb pa- •rasztfiatalok mulatsága volt. Nem a módos, díszes ruhájú matyóké a gazdakörökben, hanem a tanyasiaké: citerával, egyszál hegedűvel, bőgővel zenéltek és táncoltak csűrben, pajtában, „petrólámpa” mellett. Ilyenkor versenyeztek a legények ,,csapásolás"-bon, kinek lesz pirosabb a tenyere a rögtönzéses táncolás tapsolócsizmaverő figurái nyomán. Ez a forma — mint az együttes művészeti vezetője, Vadasi Tibor elmondta — még az ötvenes években is a maga eredetiségében élt ezen a vidéken. Nagyszerű volt a gyomaiak stílusos méhkeréki román gyorsritmusú „csujogatós" tánca s a nagy kultúrájú Ki mit tud ?-nyertes jászberényi együttes mezőségi és jászsági táncainak előadása. Ä Pécsi KISZÖV Táncegyüttes Várnai— Timár Baranyai körtánc című kompozíciójával szerepelt a tőlük megszokott magas színvonalon. A burgaszi táncegyüttes tüzes, fergeteges, bolgár ritmusú körtáncaival, a lányok dúsgazdag aranydíszítéses viseletével; a lengyel Lahy Tánc- együttes előadásuk dinamikájával, vidám játékosságával aratott nagy sikert. Mit szűrhetünk le mindebből? M indenekelőtt egy technikai észrevételt. Azon a színpadon, ahol több mint 400 táncos órákon át szerepel, ott illendő volna portalanítani a táncteret. Akkor is, ha a színházi évad mór befejeződött. Ez a tíz együttes porfelhőben táncolt és énekelt egész este. Továbbá: a közönség — zsúfolásig megtelt a színház! — ma is szereti és értékeli a szépet és a jót a néptáncban. Az itt látott színvonal is jelzi azt a mércét, amivel oz idegenforgalmú műsorokat kellene fémjeleznünk itt, Baranyában is. A siklósi és a harkányi nyár programja az idén sem ígér a fentihez hasonló együtteseket. Ismét fölvetjük és idejében szólunk: gondoskodni kellene a szükséges anyagi fedezetről ahhoz, hogy a növekvő (külföldi) idegenforgalmú helyeken az ország legjobb pávakörei és népi együttesei adjanak a magyar néptáncot valóban reprezentáló műsorokat. Wallinger Endre Az egészséges életmódra nevelés intézete Július 1-től az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felvilágosítási központja országos egészségnevelési intézetként folytatja működését. Korántsem csupán névváltozásról van szó: az intézkedő miniszteri utasítás tükrözi ezt a szemléleti változást, amely az egészség- nevelés megítélésében országszerte végbement. A központ a minisztérium más országos szakintézeteivel azonos rangra került, s a jövőben azokkal még szorosabb egységben működik együtt. Az intézet — amely a jogszabály szerint a minisztérium szervezési, módszertani, továbbképző és tudományos kutató alapintézménye — korábban sem elszigetelten tevékenykedett. A jövőben a többi országos szakintézet az eddiginél intenzivebben vesz részt az egészséges életmódra nevelés tartalmi feladatainak kidolgozásában. Az intézet a következő években kiszélesíti szakmai és módszertani iránymutató munkáját. Ezt a mindennapi gyakorlat követeli meg sürgetően. Elkészült az V. ötéves terv időszakára szóló átfogó, konkrét munkaterv is. Eszerint az Országos Egészségnevelési Intézet a fő erőket három nagy témakörre összpontosítja: a mozgás, a táplálkozás és a higiénés magatartás népszerűsítésére. Ezen kívül kiemelten foglalkoznak továbbra is a családi életre neveléssel és az idült betegek egészségnevelésével. Hétszáz iskolás gyermek nevelése, szórakozása Tábor, táborozás. A fenyevesek közt megbújó sátrak és néhány méterre a Balaton. Gyermekkori élményeim bizsergetően szép emlékei. Akkor még a nyári tábor fogalmához valamennyiünknél hasonló képek társultak. Egy mai általános iskolás már úgy fogalmaz; van úttörőtábor és nyári napközis tábor. Mi a helyzet Pécsett? Milyenek a lehetőségek? Gyermek- megőrző, avagy különböző pedagógiai elveket megvalósító, személyiségformáló eszköz a nyári napközis tábor? Ezek a kérdések foglalkoztattak, ezekre kerestem választ Pécs nyári napközis táborait járva. Aszfaltizzasztó júliusi délelőtt, A meszesi iskola hatalmas udvarán az árnyékban játszó, olvasgató gyerekek. — Az első és második kerület 17 iskolájából átlagosan 350 gyerek jár ide — mondja Kovács Zoltánná táborvezető. Az „igazi" táborok mintájára itt is vannak őrsök és rajok. Az egy iskolából érkezők egy rajt alkotnak, ezen belül azonban egy őrsben van elsős és hetedikes is. A nagyobbak segítenek a kisebbeknek, az együtt-egymásért jelszó jegyében. A nyári programtervet lapozom. Sokszínű, változatos, tartalmas. — A cél az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, hiszen a nyár a kikapcsolódásé és az erőgyűjtésé. Az állóképesség, edzettség növelése, az egészséges életmódra nevelés volt a foglalkozások, programok összeállításának egyik fő szempontja. Sokszor gyalogtúrázunk a Kisrétre, Égervölgybe vagy a Tripammer-fához. Si- kondára a nagyobbak kerékpárral, a kicsik busszal és gyalog mennek. Rendszeresen járnak a napközisek a Balokány- ba és a Nagy Lajos Gimnázium strandjára. A kirándulásokhoz, játékos sportversenyekhez szorosan kapcsolódó nevelési feladatokat is megvalósítunk. Mesedélelőtt, ki-mit-tud vetélkedő, múzeumlátogatás, filmmatinék élményeit örökíti meg a tábornapló. Á sokoldalú személyiségnevelés mind megany- nyi eszközei. Felnőtt ésszel azt gondoljuk, mit is lehetne még többet kívánni. A gyerekek kívánságlistája sem hosszú. Egyetlen dolgot szeretnének csupán. Ezt az egész tábort „eltolni” a Kisrétre, a Mandulásba, vagy éppen Égervölgybe. Mert ha jó idő van, gyorsan eltelik az idő délután 4— 5 óráig. De ha esik az eső, be kell menni az osztályokba, beülni a padokba. Ilyenkor olyan, mintha nem is lenne nyár, vakáció . . . Szinte ugyanezeket a gondolatokat mondták el a gyerekek Pécs másik napközis táborában, a Bánki Donát úti iskolában is. A III. kerület 14 iskolájából 270 gyerek jár naponta ebbe a napközis táborba. De mintha mégegyszer ennyien lennének, olyan nagy a hangzavar, amikor belépek. Nem csoda, hisz játékos sport- verseny van az udvarban. Csak a pöttöm kis kapuőrök csendes, és tisztségükhöz méltó koJúlius tizennégytől huszonkilencig: A második világháború éveiben fiatal belga és francia muzsikusok tábori hangverseny keretében zenei ismeretterjesztő előadásokat tartottak a frontokon harcoló katonáknak. A győzelem után, 1945-ben közös elhatározással nemzetközi szervezetet alapítottak Jeunes- ses Musicales (Muzsikáló Ifjúság) néven az iskolánkívüli zenei nevelés különböző formáinak művelésére. Idővel csatlakoztak az UNESCO-hoz, s ma már 36 tagország tartozik hozzájuk. Eleinte a „Jeunesses" fő tevékenységi formája a mi ifjúsági koncertjeinkhez hasonló népszerű és olcsó helyáru zenei előadások szervezése volt, majd a hatvanas évektől ezen is túlléptek: kialakítva a zenei nevelés egyéb, tudatosabb módszereit. E törekvések legjellegzetesebb formája a zenei táborok rendszere. A tagországok kb. fele szervez ilyen zenei táborokat nyaranta, elsősorban a muzsikával, ének- és zenepedagógiával aktívan foglalkozó fiatalok részére. Magyarországot 1965- ben vették fel a szervezetbe, s két évvel később Pécs városa adott otthont az első hazai nemzetközi ifjúsági zenei tábornak, vállalva a következő években is ezt a rendezvényt. A fiatal muzsikusok a zenei táborokban szimfonikus zenekart alakítanak, kamarazenéinek és igyekszenek minél tá- gabb képet alkotni a rendező ország zenei életéről. A pécsi zenei táboroknak még az is sajátossága lett, hogy a résztvevőket megismerteti Pécs művészeti életével, Baranya kultúrájával. A rendező várost pedig a tábor résztvevőivel: nagyzenekari koncertekkel és rögtönzött szabadtéri hangversenyekkel. Eddig nyolc zenei tábort rendeztek Pécsett, mintegy ezer hazai és külföldi muzsikus részvételével. A következő, a IX. pécsi nemzetközi ifjúsági zenei tábor július 15-én, pénteken nyílik meg. A résztvevők létszáma az idén 130; fele részben magyarok, fele részben 15 országból érkező külföldiek. Programjuk szerint nap közben különböző tanfolyamokon muzsikálnak, illetőleg ismerkednek az énekoktatás Kodály nevéhez fűződő — ma már világhírű — magyar módszerével. Esténként hangversenyeken vesznek részt, amatőr színjátszókkal, fiatal pécsi képzőművészekkel és természetesen pécsi muzsikusokkal találkoznak. Kirándulásokon ismerkednek a megyével és az országgal, tárlatokat néznek, meghallgatják fiatal pécsi zeneművészek hangversenyét és természetesen koncerteket adnak: a Reneszánsz kőtárban, a Barba- kán kertben, július 29-én pedig a nemzetközi szimfonikus zenekar záróhangversenyével búcsúznak a vendéglátó várostól. W. E. molysággal azért szóba elegyednek velem. — Nekem az anyukámék. meg a nagyiék is dolgoznak — mondja a másodikos Zsuzsi. Nem tudnak kire hagyni. De azért elvisznek egy hétre Harkányba nyaralni — csillan fel a szeme. — Én már voltam most a szünetben a Balatonon — dicsekszik a harmadikos Judit. A nagymamáék a város közepén laknak, mindig nagy a forgalom és nincs is udvar, ezért járok ide napközibe. A versenyzőktől távolabb egy kis csoport ácsorog. A hatodikos „nagyfiúk” éppen az előző esti tévéműsort vitatják nagy „szakértelemmel”. — Szeretek csavarogni — mondja önkritikusan az egyik közülük. Ezért nem engedik o szüleim, hogy egyedül maradjak otthon. — Klassz itt minden, meg jókat és sokat kapunk enni, csak az a rossz, hogy az iskolában vagyunk. A szüleim megengednék, hogy otthon maradjak, de mit csináljak? Egyedül unatkozom. Itt meg kirándulások, filmvetítések vannak A beszélgetésekből kiderül, hogy a nevelők ebben a táborban is mindent elkövetnek, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével o sokoldalú személyiségfejlődésre törekedve rendezik meg a programokat. Ebben a gyerekekből álló tábortanács is segít. A tábornapló szerint az őrsök vállalásai közt gyakran szerepel a bukott tanulók pótvizsgára való felkészítése, a kisdobosok patronálása. Kívánságaik között pedig az országjárás az első. Egy nagy iskolányi gyerek — csaknem hétszáz — jár tehát nyári napközis táborba Pécsett. Legtöbben alsósok, akiket még nem mernek, nem tudnak a szülők kire hagyni. Általában azok, akik egész évben is napközibe járnak. Sok közöttük a nehéz anyagi körülmények között élő szülők gyermeke és sok közöttük az állami gondozott. Az ideálisnak egyáltalán nem mondható körülmények ellenére tiszteletre méltó a pedagógusoknak az a törekvése, hogy sok-sok ötlettel hidalják át a pénzügyi nehézségeket és mindent megtegyenek azért, hogy ez a hétszáz gyerek még tartalmasabban és hasznosabban töltse a nyarat, mint napközibe nem járó társaik. Varga Ágnes LI ■ I ■ ■■■#■ r r ■ Nemzetközi ifjúsági zenei tábor
