Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)
1977-07-12 / 190. szám
( Dunántúlt napló 1977. július 12., kedd ismerjük meg a jogswif«l|Wií«||!!!! A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről Az elmúlt időszakban a termelőszövetkezetekről szóló jogszabályok több vonatkozásban is módosultak. Legutóbb a 7/ 1977. (III. 12.) MT sz. és a 12/ 1977. (III. 12.) MÉM sz. rendeletek hoztak változást. Az 1977. május 1. napján történt hatálybalépés indokolttá teszi, hogy a mindennapi életben előforduló legfontosabb tudnivalókról olvasóinkat ezúton is tájékoztassuk. Mindenekelőtt arról, hogy termelőszövetkezeti tag lehet minden tizennegyedik életévét betöltött állampolgár, ha az általános iskolát eredményesen elvégezte, vagy az iskola rendszeres látogatása alól felmentették. Tizenhat éven aluli kiskorút csak törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával lehet tagként felvenni. Tagfelvétel, kilépések A tagfelvétel kérdésében a termelőszövetkezet vezetősége dönt, s határozatáról az érdekeltet értesíti. Abban az esetben, ha a vezetőség nem veszi fel a kérelmezőt a tagok sorába, tehát elutasító határozatot hoz, akkor a belépni kívánó személy a küldöttgyűléshez fordulhat. A kérelemről a legközelebbi küldöttgyűlés köteles dönteni és döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Döntése végleges. A jogszabályi előírások értelmében a tagfelvételt belépési nyilatkozattal lehet kérni, amelyet a termelőszövetkezet vezetőségéhez kell Írásban benyújtani. A belépési nyilatkozatban a belépni kívánó személy a termelőszövetkezet alapszabályának és más belső szabályzatainak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított harminc napon belül bírálja el a vezetőség. A tagfelvételt tárgyaló vezetőségi ülésre a felvételt kérőt meg kell hívni. . Abban az esetben, ha 16. életévét betöltött kiskorú kéri a felvételét— amennyiben beviteli kötelezettség alá eső vagyontárgyai vannak — a törvényes képviselő írásbeli beleegyezése szükséges. A termelőszövetkezeti tag nem lehet egyidejűleg tagja más termelőszövetkezetnek, szakszövetkezetnek vagy ipari szövetkezetnek, nem állhat munkaviszonyban, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. Mód és lehetőség van arra, hogy a termelőszövetkezet tagja a kilépés szabályai szerint más termelőszövetkezetbe átlépjen. Ilyen esetben a tagot úgy kell tekinteni, mintha az új termelőszövetkezetnél töltötte volna le korábbi tagsági viszonyát. A termelőszövetkezeti tag tagsági viszonya megszűnik: a) kilépés, b) kizárás, ej a tag halála esetében. A kilépés a tag önkéntes elhatározásán alapul, és azt a kilépés előtt a vezetőséghez kell írásban bejelenteni. A kilépés bejelentésének határidejét — mely 30 napnál rövi- debb és 6 hónapnál hosszabb nem lehet — az egyes munkakörök figyelembe vételével az alapszabályban rögzíti a termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet a tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal, illetve örökösével köteles elszámolni. A volt tag (örökös) a termelőszövetkezet vagyonából részt nem igényelhet. A bevitt földet kiadni nem lehet, annak tulajdonára az 1967. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Rendszeres foglalkoztatás A termelőszövetkezet közös munkájában a tag mellett a családtagok is részt vehetnek. A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége. Ugyanakkor a termelőszövetkezet köteles gondoskodni tagjainak az adottságoknak megfelelő rendszeres és képzettségük szerinti foglalkoztatósáról. A jogszabályi előírások értelmében a vezetőség elsősorban a közös munkaszervezet keretében gondoskodik a termelőszövetkezet tagjainak — szakképzettségüknek megfelelő — rendszeres foglalkoztatásáról. Abban az esetben, ha a jogszabály valamely munkakör ellátását képesítéshez nem köti, a termelőszövetkezet határozza meg, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez milyen szakképesítés, szakmai ismeret vagy gyakorlat szükséges. Azonos szakképzettség esetén a munkabeosztásnál a taaot az alkalmazottal szemben elsőbbségben kell részesíteni. A háztáji termelés Közös munkavégzés a tagnak, a termelőszövetkezettel kötött megállapodás alapján a háztáji gazdaságban a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott eaves termény- és termékfajták előállítására fordított tevékenysége, feltéve, hogy a) az állatot a termelőszövetkezet részére vagy a közös gazdaság útján értékesíti; b) a terményt a termelőszövetkezet részére vagy a közös gazdaság útján értékesíti, illetve felvásárló vállalatnak adja el. A most leírt tevékenységet a társadalombiztosítási ellátásokra jogosultság, az ellátások folyósítása, a gyermekgondozási segélyre való jogosultság, valamint a tagnak a szövetkezettől járó szociális juttatások és háztáji föld szempontjából figyelembe kell venni. A háztáji gazdaságban végzett termelő tevékenység a rendelet 73. §-a — most ismertetettek -— alapján csak abban az esetben tekinthető közös munkavégzésnek, ha a tag az alapszabályban meghatározott munkaórát, a beszámítást megelőző évben a közös munkaszervezetben teljesítette, kivéve, ha: — a termelőszövetkezet a tag részére a közös munka- szervezetben munkalehetőséget nem tud biztosítani; — a tag a közös munka- szervezetben végzett munkában nem köteles részt venni, mert a) a termelőszövetkezeti nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte vagy rokkant, tekintet nélkül arra, hogy részesül-e nyugellátásban; b) a részére kijelölt munka (beosztás) meghaladja teljesítőképességét; c) fiatalkorú vagy nő és őt a védelmére hozott rendelkezésekkel ellentétben kívánják foglalkoztatni. A termelőszövetkezet tagjai a közös munkát szervezeti egység keretében, továbbá földterület megművelésének vállalásával vagy a termelőszövetkezet által meghatározott egyéb módon végzik. A közös munkavégzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a termelőszövetkezet és a tag külön írásbeli megállapodásba foglalhatja (munkamegállapodás). Terhelés és biztonság Tivoli, Práter, Vidám Park Óriáskerék a moszkvai Gorkij-parkban Szórakozva tanulni Életközeiben a fontos fizikai jelenségek, fogalmak Száztízezer hallgató Befejezés előtt az egyetemi tanévr Tévéműsorajánlatunk 1977. július 12., kedd. 21.45: Ipiapacs. Szálkái Sándor nevét elsősorban frappáns, ironikus, szatirikus rövidfilmjeiről ismeri a nézőközönség. (Idén a veszprémi tévészemlén elnyerte a tévékritikusok kü- löndíját A fej című rövidjátékfilmje.) Az Ipiapacs azonban valódi helyzetet idéz meg. Ipi- apacsos bújócskát játszanak ugyanis sok üzemben és vállalatnál a munkaidővel, a munkaerővel, a nyersanyaggal. Megdöbbentő számokat hallunk, mennyi értéket jelentegy- egy perc kiesés, vállalati viszonylatban is, hát még nép- gazdasági viszonylatban! Azok a kiváló szakmunkások azonban, akik Kovalik Károly mikrofonja elé állnak, segíteni szeretnének, felfedik a hibákat, javaslatot tesznek, sőt, amint az az egyik riportból kiderül, még anyagi áldozatra ís hajlandók a jobb munka érdekében. 1977. július 13., szerda. 21.30: Krétarajz a fiatal Illyés Gyuláról. Illés Endre krétarajzai író-körtársairól mindig hű képet adnak, művészi megközelítéssel ábrázolnak. A fiatal Illyés Gyula Hősökről beszélek című versével Illés Endre is úgy találkozott, hogy nem tudta ki1 írta, hiszen a betiltott, majd Kolozsvárott megjelent kötet címlapján csak I. G. szerepelt. A költemény részletét a műsorban Huszti Péter mondja el. De felhangzik egy Párizsban írt elbeszélése, a Nagyapa című novella, amelyben a fiatal unoka a vak nagyapa számára felolvas, s olyan híreket költ, amelyek a szabadságról szólnak — 1919- ben, a bukás után is. 1977. július 14., csütörtök. 21.45: Ki az az Ibolya? A televízióba sok levél érkezik magán- és közügyekben egyaránt. Egy alkalommal egy kislány írt levelet a tévébe, Molnár Margitnak, hogy „ki kéne tenni az Ibolyát". Molnár Margit felkereste a kislányt, s természetesen első kérdése volt: Ki az az Ibolya? A film — diszkrécióval kezelve a kislány és a többi szereplő kilétét — válaszol is a kérdésre. Nem a konkrét „Ibolyáról”, hanem egy vallási köntösbe öltöztetett jelenségről, a jóindulatú, de gyenge emberek kihasználásáról, anyagi haszonszerzés céljából. e ______________ A gépkocsi még a gyakorlott utazókat is arra csábítja, hogy a szükségesnél több holmit vigyenek magukkal egy- egy hosszabb túrára. A sok csomag miatt aztán többnyire csak a beszállásnál derül ki, hogy az utasok alig kerülnek jobb helyzetbe ama kis dobozba préselt halacskáknál. Ám ez a kisebbik baj, legfeljebb az utasok kényelmét rontja. A csomagoknak azonban nemcsak terjedelme, hanem súlya is van és az autó teherbírása véges. A megengedett terhelés határát átlépve veszély fenyegeti az utazás biztonságát is. A túlterhelés sokkal nagyobb kockázatot rejt amint az az első pillanatra látszik és ez egyáltalán nem ellensúlyozható a keményebbre pumpált gumikkal. A hordrugók maradandó alakváltozása ismét csak a kisebb kellemetlenség. Cseréjük csak pénzbe kerül. De a kocsi túlterhelésével jelentősen megváltozik a futómű beállítása is, ami a jármű stabilitását alapvetően lerontja. A kormányzás bizonytalanná válik, a fékezés erőszükséglete és a fékút számottevően megnő, az addig fürge kocsi lustává válik, a gumik elhasználódása ugrásszerűen megnő. Általánosságban: a kocsi egészen másként viselkedik, amint azt normális terhelés mellett megszoktuk. Ez kritikus helyzetben katasztrofális következményekkel járhat. Kellemetlen meglepetést okozhat az is, ha kocsink nincs ugyan túlterhelve, de a helytelen teherelosztás miatt valamelyik tengely vagy abroncs szenved túlterhelést. A csomagokat és az utasokat tehát súlyuk figyelembevételével kell elhelyezni. A farmotoros kocsi eleje pl. jobban terhelhető, mint mondjuk a hátsó ülés mögötti rakodótér. A testesebb utast is célszerűbb előre ültetni. Fronthajtású kocsiknál természetesen fordított a helyzet. Kerülni kell a féloldalas terhelést is. Sokan indulnak útra tetőcsomagtartóval. Ez mind súlyban, mind terjedelemben csak mérsékelten terhelhető. (A Trabant pl. 30 kp-dal, Skoda 40 kp-dal, a többi kocsik általában 50—60 kp-dal.) Részben a kocsitető teherbírása miatt, részben a magasan levő súly okozta jelentős billentőnyomaték és nem utolsósorban a nagyobb oldalszél érzékenység miatt. Utóbbival már kisebb terjedelmű tetőcsomagnál is számolni kell. A jármű súlyát és hasznos terhelését alapvetően a gumiabroncsok viselik. Minden jelenség, ami a gépkocsik haladásakor fellép (gyorsítás, fékezés, kormányzás stb.) ugyancsak alapvetően attól a kapcsolattól függ, amely az abroncsok és a pálya között lép fel. Jó gumik nélkül tehát nincs biztonság. Ezért . hosz- szabb túrára ne induljunk kopott gumikkal. Induláskor még elegendőnek látszó néhány mm-es profilmélység a nyári melegben meglepő gorsaság- gal elfogy. A simára kopott gumik veszélye közismert, de azt sem árt tudni, hogy az európai országok közlekedési rendőrsége igen szigorúan ellenőrzi a gumik profilmélységét. És az autóst sem az, hogy külföldi, sem az, hogy korlátozott valutáját kell gumira váltania - nem menti. fel az új abroncsok felszerelésének kötelezettsége alól. A gumiabroncs pedig sehol sem tartozik a filléres kiadások közé. Búsbarna László A világ csaknem valamennyi nagyvárosának van szórakoztató parkja, amit Koppenhágában Tivolinak, Bécsben Práternek, vagy egyszerűen, mint Pesten, Vidám Parknak neveznek. Népszerűségükre mi sem jellemzőbb, mint hogy például a Budapesti Vidám Parknak tavaly 2,7 millió látogatója volt. Mintegy fél évszázaddal ezelőtt kezdték . üzembe állítani az első motorizált szórakoztató eszközöket, a villamosság, az elektromos hajtás elterjedésével párhuzamosan. Korábban legfeljebb emberi erővel forgatott körhintákon, láncos hintákon élvezhették a sebesség és a lendület, a földtől való elszakadás nagyszerű érzéséta szórakozni vágyók. A fejlődő technika azután egyre rafináltabb gépezeteket, szerkezeteket hozott létre a szórakoztatás szolgálatában is. Megjelentek az óriáskerekek, a hullámvasútok és a pneumatikus, hidraulikus Segédlettel, optikai trükkök révén sok meglepetést keltő elvarázsolt kastélyok. A fejlődésben fontos szereMég néhány felsőoktatási intézményben folynak az államvizsgák, egy-két egyetemen, főiskolán a diplomaosztás is hátra van. Néhány napon belül azonban elnéptelenednek az épületek, a felső- oktatásban is befejeződik a tanév. Az intézmények nappali, esti és levelező tagozatán 110 és fél ezren tanultak az idén, ez az utóbbi tíz év legmagasabb hallgatószáma. A nappali tagozatokon 64 és fél ezer hallgató sajátította el az ismereteket. A legtöbben — 21 ezren — a tudományegyetemeken, majd 14-16 ezren a műszaki főiskolákon, illetve egyetemeken, valamint a tanárképző főiskolákon tanultak. Az egyetemek, főiskolák nappali tagozatán 17 ezer fiatal fejezte be több-kevesebb sikerrel az első évet, 14 700-an pedig - eljutva az államvizsgáig — búcsút mondtak, illetve mondanak a képző intézménynek. A nappali tagozatok különböző évfolyamain a hallgatók 37 százaléka volt fizikai dolgozó gyermeke, az előző tanév aránya: 35,8 százalék. A nők aránya 48 százalék volt, egyes intézményekben azonban túlnyomó többségben vannak. Érdekesség, hogy szeptempe volt annak is, hogy egyre nagyobb szilárdságú, majd egészen új tulajdonságokkal rendelkező anyagok is megjelentek (könnyűfémek, műanyo- gok). A tömegszórakoztató eszközök tervezése semmivel sem kisebb felelősségű munka, mint bármely más konstruktőri feladat. Gondoljunk csak a hullámvasút pályájának nagy terhelésű íveire, a hosszú, karcsú rudak végén nagy sebességgel körbeszáguldó kis járművekre, a különféle lesiklópályókro, stb. A szórakoztató parkok bonyolult „kínzóeszközeivel” ismerkedő gyermekek, felnőttek akaratlanul is fontos fizikai fogalmakkal és jelenségekkel kerülnek életközelségbe. Bizonyára jobban megérti a fizikaórán a tanár magyarázatát a lendületről, a centrifugális erőről, a sebességről, gyorsulásról, holtponti helyzetről, ütközésről stb. az a diák, aki gyakorlati tapasztalatokat szerzett — a Vidám Parkban. berben az elsőévesek közül több mint ezer fiatal az érettségin kívül szakmunkásbizonyítvánnyal a zsebében kezdte felsőfokú tanulmányait, 350 olyan fiatal lépte át az egyetemek, főiskolák kapuját, aki érettségivel nem, csupán szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezett. A hallgatók 80 százaléka részesült valamilyen rendszeres juttatásban, 38 százalékuk tanulmányi ösztöndíjat kapott. Minden második hallgató diákotthonban lakott, s megközelítően minden tizedik társadalmi ösztöndíjban részesült. Az 1976/77-es tanévben 627 népköztársasági ösztöndíjasunk volt. Az utóbbi 5 évben egyenletesen nőtt a társadalmi ösztöndíjasok száma. A munkahelyek elsősorban a leendő műszaki szakembereket támogatják ily módon: 2500-zal kötöttek szerződést. A legkevesebb társadalmi ösztöndíjas az egészség- ügyi főiskolai karon, a Testnevelési Főiskolán és az óvónőképző intézetekben található. A hallgatókat hazánk 56 felsőoktatási intézményében ösz- szesen 12 200 oktató tanította. Az oktatók 28 százaléka nő. A statisztikák jelenleg 1271 egyetemi és főiskolai tanárt tartanak nyilván.
