Dunántúli Napló, 1977. július (34. évfolyam, 179-209. szám)

1977-07-01 / 179. szám

r Ma nyílik a hatodik Pécsi Ipari Vásár. A nyitás előtt sajtótájékoztatót tartott a vásár igazgatósága. (Tudósítás a 2. oldalon.) gazdálkodásról Interpellációk Magyar-bolgár barátsági nagygyűlés a MÉV IV-es számú bányaüzemében A Baranya megyében tartóz­kodó bolgár Szliven megyei pártdelegáció tegnap délelőtt az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságára látogatott. Dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta a vendé­geket, a delegáció vezetőjét, Velicsko Petrovot, a BKP KB tagját, a Szliven megyei Párt- bizottság első titkárát, a dele­gáció tagjait: Georg/ Dancse- vet, a Szliven megyei Tanács elnökét, Alexandr Dimitrovot, a „BALKANBAS” Bánya- és Energiakomplexum vezérigazga­tóját, valamint Ivan Csavdaro- vot, a szliveni pártbizottság osztályvezető-helyettesét. A fogadáson ott voltak Bocz József, Czégény József, dr. Jer- szi István, a pártbizottság tit­kárai, dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és Anton Pet­rov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi követségének el­ső titkára. A szívélyes hangulatú talál­kozón dr. Nagy József Bara­nya gazdasági és kulturális életéről adott tájékoztatót, s értékelte a három éve kötött együttműködési szerződés vég­rehajtását; a magyar és a bol­gár testvérterület kapcsolatai­nak fejlődését, gyümölcsöződé- sét. Velicsko Petrov a delegá­ció nevében köszönte meg a baranyai meghívást, majd át­adta a Szliven megyei Pártbi­zottság ajándékait, közte - jel­képesen — a Pécsi Ipari Vásá­ron a bolgárok által kiállított gyermekjátékokat, melyeket a vásárzárás után egy baranyai gyermekintézmény kap. Dr. Nagy József bronzbaöntött Leniri-szobrot adott át a ven­dégeknek. Ebéd után a vendégek és vendéglátóik a Mecseki Érc- bányászati Vállalat központjá­ba mentek, ahol a vállalat éle­tét, hétköznapjait bemutató tá­jékoztatót kaptak. Ezt követő­en a MÉV IV-es számú bá­nyaüzemében barátsági nagy­gyűlés kezdődött. A bolgár, majd a magyar himnusz hangjai után Kovács István, a MÉV pártbizottság titkára köszöntötte a nagygyű­lésen megjelenteket, dr. Nagy Józsefet, dr. Földvári Jánost, Lukács Jánost, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első tit­kárát és Czente Gyulát, Pécs város Tanácsának elnökét. Mél­tatta* a MÉV dolgozói és a szliveni terület bányászai között kialakult jó kapcsolatot, majd átadta a szót dr. Nagy József­nek, a barátsági nagygyűlés szónokának. A megyei pártbizottság első titkára miután köszöntötte az elnökség soraiban helyet fog­laló bolgár pártdelegáció tag­jait, a nyolc esztendős kapcso­latokról szólt, a két testvérte­rület baráti-testvéri közeledésé­ről. Mint mondotta, ez az együttműködés az 1974-ben megkötött szerződéssel vált tervszerűbbé, azóta cserélünk véleményt a pártmunka külön­böző kérdéseiben, azóta vált igen hasznossá az állami, tár­sadalmi és gazdasági szerve­ink együttműködése. Dr. Nagy József felelevenítette a bolgár és a magyar nemzet kapcso­latainak történelmi hagyomá­nyait, szólt a bolgár nemzet igazságos harcáról, melyet a Bolgár Kommunista Párt veze­tésével a német fasizmus el­len folytatott. — Nekünk magyaroknak el- (Folytatás a 2. oldalon) vekedett a rizs területe — az összes öntözött terület 10 szá­zalékát sem érte el a rizsön­tözés. Hasonlóképpen mintegy 10 százalékra volt tehető a zöldségterület öntözése, míg a többi . terület megoszlott az egyéb növények között. Bővült — a nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcsterületek kialakulása nyo­mán — az öntözött ültetvé­nyek területe is. Évente változó az öntözhető területek hasznosítása. Az el­múlt 16 esztendő adatai sze­rint mindössze három olyan év volt, amikor csaknem teljes mértékben öntözték az öntö­zéssel hasznosítható, úgyneve­zett berendezett területet, öt évben a terület mintegy 60 százalékát, három évben csak mintegy 30 százalékát öntöz­ték. Ez arra utal, hogy sok még a tennivaló a vállalati érdekeltség jobb érvényesíté­sében és az öntözési feltéte­lek alakításában. Kitért a miniszter arra, hogy a mezőgazdaság lehetőségeit a vízügyi ágazat tevékenysége alapvetően, a gépiparé pedig nagymértékben meghatározza. A magyar mezőgépipar immár több, korszerű elemekből ösz- szeépített öntözőberendezés sorozatgyártását készíti elő. A berendezett öntözési terü­letek jó kihasználása az üze­KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO mi érdekeken túl egyben nép- gazdasági érdek is. Tavaly a nagyüzemi zöldségterületek egyharmada volt öntözhető, de ez a terület adta az áruzöld­ség 60 százalékát. Tavaly a nagyüzemek összesen 6000 hektár burgonyát tudtak ön­tözni, itt az országos termés­átlag kétszeresét érték el. Az idén az öntözött burgonyate- rület 11 000 hektár, ami 32 százaléknak felel meg. A cu­korrépa összes területének 28 százalékát öntözték tavaly, a legnagyobb cukorrépás me­gyékben ennél jóval nagyobb volt az öntözés aránya. Énél- kül tavaly az elmúlt két év­tized talán legalacsonyabb cu­korrépa termésével kellett vol­na beérnünk. A kihasználatlan lehetősé­gekről szólva elmondotta a miniszter: az öntözést fejlesztő munkában egyre nagyobb sze­repet kell kapnia a racionali­tásnak, mindinkább előtérbe kerülnek a víztakarékos és beruházástakarékos öntözési megoldások, mint például a csepegtető öntözés. Az öntöző- hálózat fejlesztését terveink szerint mind a Tisza-völgyben, mind más területen tovább kell folytatni. Ahol a mező- gazdasági vízhasználat feltéte­lei már adottak, illetve köny­(Folytatás a 3. oldalon) Szliveni pártkiildötiség Baranyában Nagygyűlésen a MÉV IV-es bányaüzemében. (Felvétel: Gregorics) Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását, ame­lyen Losonczi Pál és Lázár György is részt vett. Dr. Gergely István államtit­kár, az Országos Vízügyi Hiva­tal elnöke beszámolt a vízgaz­dálkodás helyzetéről és fel­adatairól. Mint mondotta, a népgazdaság legnagyobb víz- felhasználója az ipar, amely az összes friss víznek több mint 60 százalékát igényli. E jelen­tős mennyiségről a vállalatok jórészt saját víztermelő létesít­ményeikkel gondoskodnak, az OVH feladata a felszíni és a felszín alatti vízkészleteket úgy beosztani, a vízigényeket és a víznyerési lehetőségeket úgy összehangolni, hogy azt a fej­lődő ipari üzemek zavartalanul vehessék igénybe termelésük­höz. Egyik központi kérdés a lakosság ellátása egészséges vízzel. A mostani ötéves terv­ben újabb egymillió fogyasztót kapcsolnak be a vezetékes víz­ellátásba, amely ilymódon ki­terjed majd a lakosság három­negyedére. Külön is foglalkoz­nak a nagy munkáslakta váro­sok és a közegészségügyileg veszélyeztetett kisebb települé­sek vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. Folytatják a szennyvíztisztító telepek bővítését, ami elsősor­ban a nagy városokat és az üdülőközpontokat, főként a Ba­laton környékét érinti. Ami az árvíz elleni védekezést illeti, világviszonylatban is kiemel­kedő eredményeket értünk el. A kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország terüle­tének egynegyedét, rajta a la­kosság felének az értékeit köz­vetlenül védi. A mentett terü­leten leVő néDgazdasági va­gyon értéke 500 milliárd forint­ra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, má­sik felének kiépítése folyamat­ban van. Ez azt is jelenti, hogy egészen rendkívüli ka­tasztrófa kivételével vízügyi szervezetünk önerőből tud vé­dekezni az árvizek ellen, amint azt a múlt őszi—téli árvíz ide­jén is tapasztalhattuk. A távlati fejlesztés lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, víz­gazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kö­tött kétoldalú egyezményeink megfelelő alapot adnak az ár­vizek elleni védekezésre, a vi­zek szennyezése elleni haté­kony intézkedésekre. A vitában felszólalt: dr. Vá­mos Marietta körzeti orvos, (Pest megye), Hütter Csaba, a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökhelyet­tese (Nógrád megye), Hárs Jó­zsef, a Lovászpattonai Új Élet Tsz állattenyésztési ágazatá­nak vezetője (Veszprém me­gye), Szigeti Gáborné, a Gyu­lai Harisnyagyár munkásnője (Békés megye), Nagy Csaba, a Dél-Bács-Kiskun megyei Víz-, mű Vállalat művezetője (Bócs- Kiskun megyei, dr. Cselőtei László, g Gödöllői Agrártudo­mányi Eayetem tanszékvezető tanára (Pest megye). Vadkerti Miklósné, a Feldebrői Rákóczi Tsz pórttitkára (Heves meqye), Radnóti László, a Csurgói Nap­sugár Ipari Szövetkezet elnöke (Somogy megye), Csörgits Jó­zsef nyugdíjas fúrómester (Za­la megye), dr. Komócsin Mi­hály, a Csonqrád megyei Párt- bizottsáq első titkára (Csona- rád meaye), Palóczy Lajosné, a Nyirbátori Rákóczi Tsz főál- lattenyésztőie (Szabolcs-Szat- már megye), Szűcs János, a Szolnok megyei Pártbizottság titkára, Farkas Pál, a Putnoki Egyetértés Tsz elnöke (Borsod megye), Barcs Sándor, az MTI vezérigazgatója, valamint Pin­tér István Baranya megyei kép­viselő, akinek felszólalásából részleteket ismertetünk. Romány Pál felszólalása A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaság­ban is elemi érdek a jó víz- gazdálkodás. Különösen az ha­zánkban, ahol hol sok, hol ke­vés a csapadék. Éves átlag­ban gyakran kiegyenlítődik ez, de a kellő vízmennyiség konkrét időszakban szükséges, nem évi átlagban. A fejlődésre jellemző, hogy a mezőgazdaság öntözővíz-fel­használása a felszabadulás előtt éves átlagban nem érte el a 100 millió köbmétert, je­lenleg viszont több mint egy- milliórd köbméter öntözővizet használ. A felszabadulás előtti mintegy 12 000 hektáros öntö­zött terület meghaladja a 400 ezer hektárt, a mezőgazdasági terület 6—7 százalékát. Lényegesen megváltozott az öntözött területek vetésszerke­zete. A felszabadulás előtt gyakorlatilag szántóföldi növé­nyeket nem öntöztek, a mező- gazdasági vízhasználat a rizs­termesztésre, az úgynevezett bolgárkertészetekre és a helyi víznyerési lehetőségekre korlá­tozódott. Tavaly — jóllehet nö­Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Heget ért az országgyűlés nyári ülésszaka Világ proletárjai} egyesüljetek! 3cm Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 179. szám 1977. július 1., péntek Ára: 80 fillér Az OVH elnökének beszámolója ■■HMoaszsamb a víz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom