Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-11 / 159. szám
e Dunántúli napló 1977. június 11., szombat Olvastuk, hallottuk Baranyáról Pécsváradon járt a Nők Lapja munkatársa és az oftkini tsz Május 1. aranykoszorús szocialista brigádjának életéről, munkájáról számolt be a június 4-i számban. A 18 tagú brigádból kilencen a születésnél is ott voltak. Összeszokott, összeforrott kollektíva, tanulóbrigádnak is nevezhetők, mert a helyi mezőgazda- sági szakmunkásképző intézet tanfolyamain is részt vesznek. Céljuk a tejtermelés és borjúszaporulat állandó fokozása. Két évvel ezelőtt 2200 liter tejet fejtek egy tehéntől éves átlagban. Tavaly 3154-et. Szerintük az állományban 4 ezer liter van, s azt kihozzák belőle. Az idén már elérik a három és fél ezret, három év múlva a négyet. Dr. Búza Péter a pincelabirintusok kérdőjeleiről ír a Magyar Hírlap június 4-i számában. Vizsgálják: hogyan lehetne gazdaságosan és viszonylag olcsón megszabadulni a föld alatti árnyékvárostól. Vannak kezdeti eredmények, de senki sem hiszi el a hozzáértők közül, hogy gyorsan és örökidőkre érvényesen sikerül megoldani a gondot. Legnagyobb gond a technikai felszerelés hiánya, bár az NDK-beli hordozható kombinált geoelektromos-termo- elektromos műszerrel nagy valószínűséggel meghatározható az üregek jelenléte, elhelyezkedése és mérete. Pécsett bonyolult a földtani szerkezet. Homokos, palás, márgás rétegekből keveredik az altalaj, felépítését az egymásra rátolódott, repedésekkel összeszabdalt, pikkelyes összetétel, szerkezet jellemzi. Különösen az ún. „Mecsekalja-vonal” — ez húzódik a régi városmag alatt, ill. annak közelében — okoz gondokat. Ebben a földtani övezetben, szeszélyes egymásmelletiségben találhatók az ősi gránittól a földtörténeti leg fiatal pannon rétegekig a legkülönbözőbb képződmények. Jelentős nyomáskülönbségek is jellemzik, ezért a vízvezető töréseken nngy sebességgel és nagy mennyiségben áramlik a karsztvíz a város felé. Pécs régi városrészének tengelyében a talajvizszint minden korábbi ismeretet megcáfolva rendellenesen magas. Ez az oka annak, hogy Pécsre a sokkal több problémát okozó vízzel elárasztott járatok jelenléte a jellemző, amelyeknek a felkutatása és megerősítése is nehezebb. Lipóczki József „Nem az alkotó, hanem az üzenet a fontos” Csendesen húzódik meg Devin — magyarul Dévény — a Duna mellett, a Morva torkolatánál. A közigazgatásilag már régen Pozsonyhoz tartozó ősi településen sötétvörös ribiszkeborral kínálják a vendéget és szívesen eldicsekednek vele, hogy itt még a kajszibarack is beérik, míg például a lamacsi részen meg se fogan a fa. Merthogy ez a város legmelegebb éghajlatú része. Rendbentartott portára nyílik a kapu előttünk, amikor Maria Zilavahoz és férjéhez, Martin Zilavahoz megyünk látogatóba, A házat a természeti értékei miatt védett Kobyla-domb tövében, a két nagy folyó ölelkezésénél, a sok vihart átvészelt dévényi vár szomszédságában még a fafaragó népművésznő nagyapja építette. Az udvar és a ház inkább hasonlít műhelyhez, műteremhez, múzeumhoz, mint családi otthonhoz. A vendéglátó, az idén 68, évébe lépő Maria Zilava köpenyének gyűrődéseiben, ráncaiban faforgácsok fészkelnek, a kis műhely — az előszoba, a konyha — székein fiatal lányok, fiúk ülnek, rajzolnak, faragnak, mintáznak. A holnap népművészei, képzőművészei, önképzőköri alapon Maria Zilava — hajlott kora ellenére — ma is szívesen foglalkozik a fiatalokkal. Nem egy szlovák szobrászművész mondhatja magáról, hogy első bátortalan, de már alkotó mozdulatait a fafaragó művésznő irányította annak idején. Szeretettel és szigorúan foglalkozik ifjú tanít-' ványaival. Tanításai, útmutatásai olyan élesek, mint a svéd acélból készült szerszámok, amelyekkel megfaragja a há-, lás hársfát, a tohonya topolyát és a csengő cseresznye- fát. A népművészet mindig is a környezetéből vette anyagait, eszközeit, mint ahogy mindig is a környezetét ábrázolta, onnan vette mondanivalóját, motívumait, figuráit. Maria Zilava nemcsak fafaragó népművész! Kerámiával és festészettel is foglalkozik. Az alkotás szerete- tét, a tehetséget, a művészet TEGYE KELLEMESEBBE NYARALÁSÁT vásároljon előre II Héj, gyermek, bakfis, férfi fürdőruhák, gyermek napozók, széles választékát kínálja a Mecsek Áruház I. emeleti divatosztályai Most vásároljon! Fából vésett vallomások Maria Zilava munka közben mérhetetlen becsülését apjától örökölte. Agyag szülőfalujában is volt, festeni meg csupasz ujjaival kezdett; ecsetet ma sem használ, annál inkább az élénk színeket... De azt mondja, hogy leginkább a fa engedelmeskedik akaratának. Szereti a topolyafát, első munkáját is ebből faragta, hiszen jól megmunkálható, a hibája viszont az, hogy könnyen hasad. Kedvence a cseresznye, amelynek számos előnyös tulajdonsága van, hátránya viszont: kézzel nem lehet, vagy igen nehéz formálni, faragni, vésni. Éppen ezért leginkább a hársfát szereti, amely könnyen megmunkálható, nemes anyag és tartós is. A fa megmunkálása, megformálása — akármilyen magról fakadjon is — fizikai munkának sem lebecsülendő. Maria asszonyon azonban egyáltalán nem vehető észre a fáradtság, még a késő esti órákban, villanyvilágításnál sem. Miközben alkot, dúdolgat magában és ha társasága van, legyen az kisgyerek, felnőtt, vagy magakorabeli, beszél; magyaráz, mesét mond, legendát sző. Mielőtt munkához látna, rendszerint egyszerű vázlatot rajzol papírra ceruzával, aztán kezelésbe veszi a fát. A rönkben, a tuskóban, a fatörzsben, az ágban ő már előre látja, mit akar belőle csinálni. — Azt tartom — mondja Maria asszony —, hogy csak kevés erőszakot szabad elkövetni a természet által megteremtett fán, ki kell használni minden adottságát, ahogyan az ember kezébe kerül. Csak annyira szabad beavatkozni az éles szerszámok, az ember szeme, szíve és tudása, fantáziája szerint a fa szöveteibe, amennyire ez feltétlenül szükséges. Maria Zilava alkotásainál figyelemre méltó, hogy általában egy darabból mintázza meg a szobrokat, sokszor meghagyja a kérget a domborműveknél, a szoborkép kereteként. Ez utóbbiak közül van néhány alkotása, amelyek szinte már szobrok, hiszen majd három dimenziósra képezte őket, áttörésük finom, csipkézett. A fa törzse vagy deszkája nyújtja meg, vagy teríti szét alkotásait, amelyeknél nem mindig tapintható ki pontosan az emberi test anatómiájának tökéletes szabályismerete. Robusztus és nagyméretű alkotásaiban a figurák sokszor durván elnagyoltak, mégis légiesek, az arcok nagyon kifejezők. Nem egy fafaragása az ősi indián művészet totemszerű figurakompozíciójára emlékeztet. Lakása tele van oklevelekkel, könyvesszekrénye róla és művészetéről szóló könyvekkel, kiadványokkal, fényképekkel, újságcikkekkel. Európában egész sor kiállításon nyert díjat, 1975- ben egyik alkotása a Budapesten megrendezett nemzetközi amatőr képzőművészeti kiállításon is szerepelt. Alkotásai nemcsak Csehszlovákiában, hanem a világ számos múzeumában és galériájában megtalálhatók, legszebb faragásait pedig a szlovák nemzeti múzeumban őrzik. Látogatásom alkalmával szerencsém volt, hiszen kész alkotásai közül a legújabbakat még nem szállították el. Láthattam a Cigánylakodalom, a Dévényi szövetkezet tagsága, A béke dala, a Holdutazás és a Hazafelé című munkáit. Feltűnt, hogy néhány nagyértékű alkotásán nem látom az alkotó szignóját. Mikor rákérdeztem, így válaszolt: — Nem az alkotó fontos, hanem a mondanivaló, hogy úgymondjam, az üzenet, amit az alkotó csak közvetít alkotásaival ... Maria Zilava és férje, Martin Zilava — aki társa a művészetben is — már egy kerek kis erdőre való fát megfaragott, alakított át szobrokká, formált meg a maga, a gyerekei, az unokái, a szomszédai, a munkatársai, falusi ismerősei arcára és hasonlatosságára. Oravec János Földgázfeldolgozó épült Szegeden A szegedi szénhidrogén medence algyői központjában elkészült és pénteken megkezdte a próbatermelést a mező második gázfeldolgozó üzeme. A modern létesítmény magyar- szovjet kooperációban épült, több mint félmilliárd forintos költséggel. Ennek is ugyanaz a feladata, mint a két évvel ezelőtt átadott másik ilyen üzemnek: a medencében a felszínre kerülő földgázból — mielőtt ezt az országos távvezeték-hálózatba bocsátják — kiválasztja a propánt, butónt és egyéb szénhidrogén-származékokat. Ezek az energiaellátás, valamint a vegyipar, a műanyagipar fontos alapanyagai. Évente tízmillió háztartási palack megtöltéséhez elegendő propán-bután, huszonkétezer tonna izopentánt, száztizenöt- ezer tonna stabilgazolint - vagyis kis oktánszámú benzint — ad az üzem a népgazdaságnak. Valamennyit vasúti tartálykocsiban szállítják majd a továbbfeldolgozó üzemekbe. Pénteken megnyitották a már eddig is működött gázelőkészítők csapjait, s bebo- csátották a tisztított földgázt az új üzem felfűtött csőkemencéibe, beindították a turbókompresszorokat, beállították az automatikákat. Több napig eltart, amíg a gáz végighalad valamennyi berendezésen, a hét leválasztó tornyon. Ez utóbbiak egyike hatvannégy méteres és így Szeged legmagasabb üzemi objektuma. Az úgynevezett abszorpciós eljárás közben a gáz hőmérséklete mínusz huszonhárom Celsius és kétszázhatvan Celsius fok között változik, miközben kiválnak belőle az értékes származékanyagok. Az ezektől „megszabadított" földgázt bocsátják azután az országos távvezeték-hálózatba, vagyis a fogyasztókhoz. Az automatizált termelés korszerűségére jellemző, hogy az üzem munkáját mindössze hét dolgozó irányítja. Cholnoky László emlékezete Tíz éve már, hogy Cholnoky László tisztelői tudományos munkásságára emlékezve a Mecsekről hozott színes őszi lombcsokrot helyeztek sírjára, mintegy szimbólum gyanánt, Cholnoky László a növények szín- változtató élettani jelensége adta tudományos kutatómunkájához az ihletet. Cholnoki László 1899-ben, a Tolna megyei Ozorán született. A gimnáziumot Veszprémben végezte, s miután Budapesten gyógyszerészdoktori diplomát szerzett, 1924-ben a pécsi egyetem Kémiai Intézetébe kapott tanársegédi kinevezést, majd itt megszerezte a bölcsészdoktorátust is. Az Akadémia által kiadott „A kémia története Magyarországon" című könyv nagy elismeréssel beszél a pécsi intézet eredményeiről. „A szerves kémiai kutatás — olvasható Szabadváry—Szőkefalvi nagy művének 342. lapján — nemzetközi hírnevű hazai centrum.a a pécsi egyetem Kémiai Intézetében alakult ki Zechmeister László és Cholnoky László munkálkodása nyomán". E munkásság első számottevő eredménye a pirospaprika festőanyagának, a kapszanthinnak izolálása volt. Cholnoky Zech- meisterrel megírta ezután „Die Chromatographiesche Adsorp- tionsmethode" című 1937-ben Bécsben, majd Londonban és Moszkvában is megjelent művet. Zechmeister 1938-ban tanulmányútra az USA-ba ment, majd a fasiszta törvények következtében állásáról lemondott, s így 1942-ben tanszékét Cholnoky vette át, de végleges kinevezését csak 1948-ban kapta meg. 1952-ben a karotinoi- dok kutatása területén elért eredményei alapján a kémiai tudományok doktora lett. 1953- ban számolt be először a ka- rotinoidok növényfiziológiai szerepének lehetőségeiről, 1955- ben felfedezte a kript-kapszint, 59-ben pedig az alfa-kriptoxan- tint. Rendkívül finom megfigyelései, az aprólékos kísérleti technika, a szellemes megfontolások világszerte nogy elismerést keltettek. A magyar állam Kossuth-díjjal, a Munka Érdemrend arany fokozatával, az Akadémia levelező tagsággal tüntette ki. Harcos Ottó GKdMO/yTci/úrN ^owAt A bácsi korszak Különlegesebb jelei kezdetben nincsenek. Észrevétlenül kezdődik, mert oz egyáltalában nem számítható oda, mikor kis kölykek megállnak az ember mellett, és azt imádkozzák: — Bácsi, adjon két forintot! . . . Ez még semmi, mert ha nem adsz, még tegezőviszonyba is keveredhetsz oz ifjúsággal, ami így hangzik: — Letörne az a mocskos körmöd, te fukar disznó . . . Az elgondolkoztatóbb már, amikor barátod aggasztóan fölcseperedett kislánya elkapja pillantását, mintha észre se venne, és ha mégis kénytelen, akkor vonakodva köszön, mintha a fogát húznák: — Keiccsókolom . . . Ez még elintézhető úgy, hogy az omber legközelebb szemérmetlenül úgy köszön előre neki: — Csókolom Verácskal Erre ó már nem fordítja el a fejét, ős minden rendben lesz. Sokkal gyanúsabb, mikor felszállsz a buszra, és egy fiatal váratlanul átadja a helyét: — Tessék, Kálmán bácsi! Ilyenkor az ember vagy leül, vagy nem, de elgondolkodik. Ahhoz volt hozzászokva, hogy ő adja át a helyét. Sokkal rosszabb ennél az, amikor fiatalasszonyok ajánlják a helyüket: — Tessék bácsi, foglaljon helyetI Jó, rendben, nem ülsz le, valami olyasmit mismásolsz, hogy jobban szeretsz állni, de azért gyorsan elrohansz az első kirakatüveghez. Van ennél gyanúsabb jel is. ösz- szejövetel, fiatalok is vannak, kedves gyerekek, szereted is őket, meg annyi emberrel tegeződsz, hogy eligazodni se tudsz benne, hát ezt mondod: — Ne magázzl Szervusz! Az illető ezután úgy köszön, ahogy illik: — Szervusz, Kálmán bátyám! Egyszer azonban, bár továbbra is köszön, valamit változtat: — Szervusz Kálmán bácsit A változás lényegtelen, de nem neked. Udvariasan visszaköszönsz, de érzed, hogy nincs ez valahogy jól. Vannak azért még örömteli pillanatok. Megállsz egy kert mellett. Szép virágok, az asszonyt, aki ott kapál ismered is. Köszönsz, és megcsodálod a virágot. — Ez itt egy érdekes sziklanövény! Nem ismeri Szöllősy bácsi? — Sajnos nem! - mondod, de azért valami furdal. — Asszonyom, szabadna valamit kérdeznem? Hány- beli ön? Enyhe zavar, majd mint akinek minden mindegy, megmondja. Egyidősök vagytok, körülbelül. Egy kis rezignáció van a hangodban: — Talán egyezzünk meg egy másfajta megszólításban. Nem jogos, kortársasszonyom. Megegyezünk a semleges „Szomszéd úr—Szomszéd asszonyában, és azóta ezt használjuk. Aztán jön egy érettségi találkozó. Nevezetes dátum! Döbbenten látod, hogy a fickók mit öregedtek! A szemükből meg látod, hogy te is öregedtél. Nem jók oz érettségi találkozóki Azután egyszerre jön a lejtő, ülsz a buszon. Áll egy tündérien csinos fiatalasszony, öröm nézned, üde, csinos, kedves az arca profilban is. Az alakja is jó. Leszálltok, és egyszerre indultok neki a zebrának. Nagy a forgalom, az átkelést töprengés előzi meg. Te megnyugtatod: — Nekiindulhatunk Asszonyom I Egyszerre kettőt nem mernek elütni.» A fiatalasszony elneveti magát, és nekiindultok. Te egy kissé lemaradsz, de ő nem. Ezt mondja: — Mindig úgy várjuk az írását! és bemutatkozik. Nem te, ő! Már bemutatkozhat, nincs jelentősége. Van ennél rosszabb is? Van (Amikor nekiiramodsz a busznak, el is éred, és akkor megbotlasz. Talpra- kászálódnál magad is, de egy fiatalember elkap, segít fellépned, és azt mondja: — Papai Azért vigyázzon! Mit tehetünkl Vigyázunk. Szöllősy Kálmán Lakatos szakipari munkákat O kerítések, ♦ vasajtók, ♦ kapuk, ^ garázskapuk készítését és helyszíni szerelését elsősorban lakossági megrendelésre rövid határidővel vállaljuk! Irányárainkat a helyszíni felmérés után előre közöljük. A munkák megrendelhetők; ÉPÜLET- ÉS LAKÁSKARBANTARTÓ IPARI SZÖVETKEZET lakatos részlege, PÉCS, Felszabadulás u. 16. sz. Telefon; 15-066.
