Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-11 / 159. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 11., szombat „Miben a hűség gyökere?...” Csorba Győző-est a Kossuth rádióban Pécsett élő nagy költőnket, Csorba Győzőt látta vendégül csütörtökön este a Magyar Rá­dió Könyvklubja. A hangfelvé­tel néhány hete készült a Me­csek cukrászdában. Aki hallot­ta, akár a helyszínen, akár az adásban, ha soha nem olva­sott egyetlen sort a költőről, akkor is megszerette verseit Major Tamás, Csernus Mari­ann, Vallói Péter hiteles egy­szerűséggel tolmácsolt előadá­sában. A kitűnően szerkesztett műsor a költő pécsi ihletésű személyes vallomásaitól (Körte­fa, Bennem, Családi iöliegyzé- sek, Séta és meditáció) indult el és meghitt visszaemlékezé­seken át jutott el a körülöttünk táguló természetes világ befo­gadásának, megértésének gon­dolatáig. Prózában, XVIII. szá­zadi pécsi muzsikában és lírai üzenetekben (Élve már, Vedd azt is észre, Anabázis, Mint a csapat). A két pólust összekö­tő közvetlen hangú beszélge­tések és versfűzérek élén ma­ga a költő szólt Sediánszky Já­nos műsorvezető nagyon is ide kívánkozó kérdésére válaszol­ván: Miben lehet a hűség, a „bűvölő város”, a „sokarcú" Pécs iránti hűség gyökere?... Ügy gondolom sokak számára titkot oszlatott el a költő tisz­teletet parancsoló őszintesége, miszerint valaha elvágyódott a szűknek és levegőtlennek érzett szülővárosból... „Rájöttem: bennem a hiba —-• folytatta. — Itt is mindent meglelek, ami az ember életéhez, szellemi fejlődéséhez szükséges. Talán jobban is, mint a nagyváros­ban .. A megszívlelésre érdemes szcfvak igazsága a magyar szellemi életben és a modern magyar költészetben gyümöl­csözött — egy revelációszerű fiatalkori döntés nyomában. Azokban az években, melyeket boldog, viharos fiatalságnak emlegetünk egy kis nosztalgiá­val. Ebben a műsorban róluk is szó esett. Az évekről és a társakról, iróbarátokról. Azok­ról, akik már csak műveikben és emlékeikben s azokról, akik ma is közöttünk élnek. A mór elszármazott, de egykor Pécsett induló íróink és költőink nem is olyan kis raját a drámaíró Kopányi György valamint Ka­lász Márton és Lázár Ervin kép­viselte. Mindhárman íróbarátai Csorba Győzőnek, s mindhár­man megannyi művészi-emberi támogatást kaptak tőle. Vele élték ót indulásuk éveit. Ők hárman a pécsi irodalmi élet egy-egy emlékezetes időszaká­ból (Sorsunk, Dunántúl, Jelen­kor) nyújtottak emlékidéző per­ceket e műsorban, az Egy régi folyóiratra vers elhangzása után. Ezzel jutott el szépen ívelő gondolatsorában a műsor csúcspontjára, amit Kalász Márton fogalmazott meg Csor­ba Győző költészetének lénye­gére villantva általa: „Látszat­ra családról, körtefáról szólnak ezek a versek, bennük nagy egyetemes üzenettel az embe­reknek, és nekem, a tanítvány­nak ..." A műsort, melyben a Mecsek Fúvósötös is közreműködött — Albert Zsuzsa szerkesztette, Va­dász Ilona rendezte. W. E. Fontos lépés Baranya és Somogy együttműködésében Megoldják 1990-ig az ország lakosságának vízellátását Ma indul a harci túra Vili. megyei Ifjú Gárda szemle A legjobbak kerülnek az országos szemlére Első alkalommal tartott együttes ülést az országgyűlési képviselők Baranya megyei és Somogy megyei csoportja. Az ülés színhelye Harkány volt, témája pedig a két megye víz- gazdálkodásának helyzete és fejlesztése a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság tájékoztató jelentése alapján. A két megye képviselőit a Baranya megyei Fürdővállalat székházában dr. Szabó József, a baranyai képviselőcsoport vezetője köszöntötte, majd Zsitkó Ferenc igazgató adott rövid tájékoztatót a Fürdővál­lalat tevékenységéről, s főleg a harkányi gyógyfürdő eddigi és tervezett fejlesztéséről, láto­gatottságáról. A képviselők a fürdő megtekintése után a Víz­ügyi Igazgatóság üdülőjének nagytermében kezdték meg munkájukat. Hernádi Alajos vízügyi igaz­gató tájékoztatójában elmond­ta: a két megye településeinek többségében igen differenciál­tan fejleszthető a vízellátás. Biztonságos megoldást a re­gionális rendszerek hozhatnak. A mohács—pécsi és a fonyód— kaposvári regionális rendsze­rek komló-dombóvári összekö­tése települések sokaságát jut­tatja jóminőségű ivóvízhez. A vitában felszólaló Szokola Károlyné Somogy megyei kép­viselő a déli Balaton-part csa­tornázásának szükségességéről beszélt, s kérte: ha másként nem, a környezetvédelmi alap terhére tegyenek sürgősen in­tézkedéseket a helyzet javítá­sára. Horváth Lajos Baranya megyei képviselő, a megyei ta­nács elnöke egyebek között arról beszélt, hogy a jelenlegi szennyvízbírságolási rendszer Kedves ünnepség színhelye volt tegnap a MÁV Pécsi Igaz­gatóságának pécsi szertárfő­nöksége. Tarr Imre hősi halá­lának 40. évfordulójára emlé­kezve emléktáblát avattak és az egyik ifjúsági szocialista brigád felvette a nagy mun­kásmozgalmi harcos nevét. Halmay Árpádnak, a Vasu­tasok Szakszervezete pécsi te­rületi bizottsága titkárának megnyitója után, Rész Nándor, a pécsi szertárfőnökség veze­tője ismertette Tarr Imre élet­útját, aki már fiatalon bekap­csolódott a munkásmozgalom­ba. Az 1919. május 1-i felvo­nulás szervezésében kifejtett te­vékenységéért elbocsátották állásából. A Tanácsköztársa­ság alatt az ifjúsági mozga­lomban tevékenykedett, majd a bukás után Bécsbe menekült a fehérterror elől, ezt követően nem hozta meg a kívánt ha­tást, ezért meg kell találni a módját, hogyan lehet a víz- szennyező vállalatokra jobban hatni. Méltatva az OVH-nak a pécsi vízellátás megoldásá­ra tett erőfeszítéseit azt kérte, hogy a mohácsi-szigeti vízku­tatás ütemét gyorsítsák, mert ha ez elhúzódik, az egész víz­beszerző beruházás elhúzód­hat. Böhm József, a Somogy megyei Tanács elnöke többek között a falusi szennyvízcsator­názásról beszélt: ha az OVH ezt nem veszi felelősséggel kézbe, már a közeljövőben le­küzdhetetlen gondok jelent­kezhetnek. Ö is sürgette a Ba­laton-part csatornázását. A vízellátáshoz hasonlóan ezt is regionálisan, gyorsfejlesztési program keretében kell meg­oldani a Balatonba befolyó vi­zek védelmével együtt. Felszó­lalt még a vitában Radnóti László Somogy megyei és Gá- zsity Milutinné Baranya me­gyei képviselő is. Dr. Breinich Miklós, az Or­szágos Vízügyi Hivatal első el­nökhelyettese tájékoztatta ez­után röviden a két megye kép­viselőit az országos vízellátási helyzetről. Elmondta, hogy je­lenleg az ország lakosságának mintegy kétharmada jut jómi­nőségű ivóvízhez; a hatodik és hetedik ötéves terv során olyan intézkedéseket tesznek, hogy 1990-ig gyakorlatilag az egész lakosság ellátott lesz. Felszólalt a képviselőcso­portok együttes ülésén dr. Nagy József, az MSZMP Köz­rövid időre még hazatért Ma­gyarországra és Pécsett is dol­gozott a MÁV szertárfőnöksé­gén, — de az üldözések miatt és a letartóztatás elől külföldre emigrált. A spanyol polgárhá­ború kitörése a Szovjetunióban érte, ahonnan az általa szer­vezett magyar önkéntes cso­porttal Spanyolországba ment: itt érte utói a halál. Egy akna oltotta ki életét 1937. június 12-én. Az emlékezés után Bálint Je- nőné, született Tarr Katalin, — Tarr Imre húga köszöntötte a megjelenteket. Ezután leplez­ték le az emléktáblát, és a nevét felvevő szocialista brigád fogadalomtételére került sor. A kegyelet koszorúit a MÁV Pécsi Igazgatóságának párt, társadalmi és gazdasági kép­viselői helyezték el. R. N. ponti Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára is és a két megye együttműködésének lehetősé­geiről beszélt, aminek jó kez­deteként a képviselők megyéik egyik fontos közös gondjáról tárgyaltak. Kijelentette: Bara­nya megye az együttműködés kiszélesítésére törekszik. Még csak most kezdődik az idei nyár, de a divatvilágban már 1978-ra készülnek a szak­emberek. A Magyar Divat In­tézet - a Textil Nagykereske­delmi Vállalattal együttműköd­ve - tegnapi pécsi bemutató­ján a következő esztendő ta­vaszi-nyári modelljeit csodál­hattuk meg. A következő év divatját az ellentétek és a harmónia egy­sége jellemzi, amely lehetővé teszi a klasszikus vonalvezetésű hagyományosabb ruhák, a spor­tos összeállítások és az úgy­nevezett fantáziaruhák „együtt­élését”, sőt a különböző stílusjegyek variációját, kombi­nációját is. Jövőre is érvénye­sül a sokszor elmondott igaz­ság; minden korosztály visel­het minden típusú ruhát, az alkatnak és az életkornak meg­felelő apró változtatásokkal. Divatosak az élénk színek, a citromsárga, a levendulakék, a A kisvaszari lőteret elfoglal­ták az ifjú gárdisták, állnak a sátraik. Á megye 1300 gárdis­tája közül majd háromszázan jöttek el tegnap a Vili. megyei Ifjú Gárda szemlére, hogy a vasárnap délutáni táborbon­tásig számot adjanak felké­szültségükről, mit tanultak és rózsaszín, a fehér, a világos zöld, de az acélkék, füstszürke, világos ecru és a világos bronz is. Az anyagok közül a puha, könnyű, természetes szál- hatásúak kerülnek az élre. A klasszikus öltözékek mel­lett egyre kedveltebbek az új­donságnak számító pólóruhák és a szafari stílusú összeállí­tások. A szafari népszerűsége a farmerrel vetekszik. Tipikus színei a természetes nyers szí­nek, a drappok és khaki külön­féle változatai. A divatbemutató külön érde­me, hogy a szokásosnál többet törődik a férfiak öltözködésé­vel, sok újszerű, eredeti ötlettel segítve a praktikusan, moder­nül öltözködni vágyókat. A gazdag választék láttán mi egyebet is mondhatnék a már ezerszer leírt, elhangzott kívánságnál: jövőre az üzletek­ben is találkozzunk az új ru­hákkal ! sajátítottak el az elmúlt kikép­zési évben. Tegnap délután zászlók dí­szítették Komlón a Lenin-teret, itt tartották a megyei szemle ünnepélyes megnyitóját. Há­romnegyed hatkor szovjet kato­nazenekar pattogó indulóira vonultak fel a szakaszok a ta­nácsház elé.- Zászlóalj, vigyázz! Jobbra nézz! — harsant Érsek Sándor megyei IG-parancsnok vezény­szava, majd jelentést adott Val- kai Józsefnek, a Munkásőrség megyei parancsnokának. Jó­napot, elvtársak! Erőt, egész­séget! — zengett rá vagy há­romszáz torokból a válasz. A Himnusz után Németh Csaba, a KISZ megyei Bizottság mun­katársa köszöntötte a felsora­kozott szakaszokat és a ven­dégeket, majd Szőke Attiláné. a KISZ megyei titkára mondott ünnepi beszédet. Kiemelte, hogy az IG legyen a KISZ honvédelmi nevelőmunkájának bázisa. A gárdisták váljanak e tevékenység propagandistáivá, segítsék az alapszervezeteket és az úttörő közösségeket a honvédelmi nevelési feladatok megoldásában. A megnyitó záró aktusaként a szakaszok díszmenetben el­vonultak a vendégek, így Szo- kács József, az IG országos parancsnoka, Morber János, a Komló városi Tanács elnöke, Hartmann János, a városi párt- bizottság titkára és Páva Zol­tán, a KISZ városi titkára előtt. Este Kisvaszaron ismerkedési estet tartottak az altábori tá­bortüzek körül. A mai nap különösen pró­bára teszi a fiúkat és a lá­nyokat, reggel nyolc órakor indítják a harci túrát Kisvaszar térségében. Közepes nehézsé­gű lombos erdővel fedett tere­pen vágnak neki a huszonöt fős csapatok a tizennyolc kilo­méteres távnak, menetközben egy sor feladatot is meg kell oldaniok. A menetfelszerelési tárgyak súlyát mégcsak fokoz­zák a gyakorlati, megoldásra váró és komolyan értékelt „har­ci” számok. Lesz pl. kézigránát dobás, légpuska lövészet, át­haladás kötélhídon, megfigye­lési képesség ellenőrzése és sátorépítés. Pihentetőül az agyat is meg kell mozgatni, mert ifjúságpolitikai és IG is­meretek, időszerű kül- és bel­politikai kérdések, katonapoli­tikai, katonatechnikai, polgári védelmi, munkásőr és határőr, valamint közbiztonsági és köz­rend, közlekedésrendészeti és tűzrendészed kérdések várják a választ. Érdemes hajtani, a legjob­bak majd az országos IG-szem- lén képviselhetik a megyét. Aki estére nem fáradt, az a tábor­tűz mellett szórakozhat. Murányi László Felavatták Tarr Imre emléktábláját H. I. Hódít a farmer és a szafari Divatbemutató a Pécsi Kesztyűgyárban Ellentét és harmónia egysége Úttörő munkásőrök Sikondán Megismerkedtek a munkásőrség történetével Megszerezték a kerékpáros jogosítványt Egy csatatér kellős közepén beszélgetek Orosz Lajossal, a sásdi munkásőrség parancsno­kával, a sikondai úttörő mun­kásőr táborparancsnokkal. A gyerekek éppen KRESZ-szám- háborúznak, folyik a fogoly­csere, zászló zsákmányolás. Mi­közben a tábor előzményeiről kérdezem a táborparancsnokot, a rózsaszínek négy zászlózsák­mánnyal közelednek. No, de ne vágjunk az események elé. — Ez az első megyei úttörő munkásőr tábor. Újpetrén és Bárban volt az utóbbi két év­ben egy-egy, de ott a járási úttörő munkásőr szakaszok vet­tek csak részt. Most, a sikon­dai táborba közel száz pajtás érkezett a megyéből. A tábor szervezetéről és ellátásáról a megyei Munkásőr Parancsnok­ság gondoskodik. A gyereke­ket elkísérték a munkásőr pat­ronálok is, jórészt ők vezetik a tábori munkákat a pajtás raj- és szakaszparancsnokokkal együtt. Itt katonásabb a fe­gyelem, mint a „hagyományos" úttörő táborokban.- Mi teszi mássá ezt a tá­bort? — Itt nagyobb szerepet kap­nak az alakulatok: rajok, sza­kaszok, célunk is, megismertet­ni a pajtásokat a munkásőrség technikai felszereltségével, el­helyezési körletével, másrészt magával a munkásőrséggel, és a munkásőrökkel. Tablókon be­mutatjuk a munkásőrség elmúlt húsz éves történetét, és a tech­nikai bemutatón múzeális ér­tékű fegyverektől, a mai mo­dernekig mindent felvonulta­tunk. A tábor egyik érdekes­sége — mondja Orosz Lajos, és izgatottan lesi a rózsaszínek országa néhány „harcosát”, akik elkobzott zászlókkal siet­nek a semleges zóna felé. — Valószínű ők nyernek — veti közbe, de megtalálja az előző gondolatot -, o gyerekek a tá­borzáró napon kerékpáros jo­gosítványt szerezhetnek, miután számot adnak a KRESZ-ben va­ló jártasságukról. A pénteki háborúsdi, majd vidám tábortűz után, ma dél­után búcsúztak a pajtások a tábortól. Sok jutalommal és rengeteg élménnyel, ismerettel gazdagodtak. Gáldonyi Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom