Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-11 / 159. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 159. szám 1977. június 11., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A nemzetközi ' / enyhülés szolgálatában Kádár János tegnap fogadta Konsztantyin Katusevet Véget ért a magyar—szovjet kormányközi bizottság ülése Az óvodában ke ff kezdeni Óvodások bemutatója a pécsi közlekedési parkban. Erb János felvétele Befejeződött az országos közlekedéspedagógiai tanácskozás Gyakorlati bemutatók, játékos közlekedés a Kresz-parkban M agyarország „elsőoldalas téma" volt a világsajtó­ban. Hazánkról a jelentések a rádió és tévéhírek elején szól­tak Kádár János háromnapos olaszországi látogatása idején. S amikor a látogatás befeje­zésekor a nemzetközi sajtókon­ferencián Kádár János értékel­te az eredményes látogatást, hangsúlyozta, hogy a két kü­lönböző szövetségi rendszerhez tartozó ország — a NATO-tag és Közös Piac-tag Olaszország és a Varsói Szerződés szerve­zetéhez tartozó, valamint a KGST-tag Magyarország — kapcsolatainak egészséges fej­lődése jó gyakorlati példája a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok együttmű­ködésének, békés egymás mel­lett élésének. Nem egészen egy héttel a belgrádi értekez­let megkezdése előtt külön je­lentősége is van annak, hogy Róma és Budapest álláspont­jával kapcsolatban a sajtóér­tekezleten Kádár János azt mondhatta: az a benyomása, hogy magyar és olasz részről az európai biztonság problé­makörében, azaz a belgrádi találkozó tárgyköreiben az olasz és a magyar fél „hason­lóan közelíti meg a kérdése­ket”. A világsajtó fontosnak tartotta kiemelni Kádár János kijelentését: „Annak a hívei vagyunk, hogy a helsinki aján­lásokat egységes egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozó­nak a helsinki ajánlások to­vábbi gyakorlati megvalósítá­sát előmozdító, konstruktív ta­nácskozásnak kell lennie.” Alighanem lehetetlen lenne egyetlen rövid kommentárban az olaszországi háromnapos lá­togatás minden eseményét, s azok jelentőségét összefoglal­ni és elemezni. Az olasz ál­lamfővel, kormányfővel, vezető politikusokkal folytatott gyü­mölcsöző megbeszélések ered­ményeként nyilvánvalóan bő­vülnek majd a kétoldalú kap­csolatok, a gazdasági együtt­működés, a kulturális, tudomá­nyos, művészeti vagy akár ide­genforgalmi szférában is. A köl­csönös érdekű témákban új egyezmények megkötéséről is ugyancsak szó esett a tárgya­lásokon. Ami a világpolitikát illeti, itt az enyhülés szolgála­tán, elmélyítésén volt a hang­súly; Róma és Budapest egy­aránt a leszerelésre irányuló erőfeszítések folytatását és mi­előbbi pozitív eredmények el­érését kívánja. Az MSZMP KB első titkárá­nak a Vatikánban, VI. Pál pá­pánál tett látogatása — az olaszországi három nap egyik programpontja — rendkívül nagy visszhangot váltott ki a világsajtóban. Az a Kádár Já­nos megfogalmazta megállapí­tás, amely szerint a római ka­tolikus egyház jelentős erkölcsi tényező, a Vatikán a világ egyik legkisebb területű, a leg­Pénteken délután a Nemze­tek Palotájának közgyűlési ter­mében megkezdődött a II. apartheid-ellenes szakszerveze­ti világkonferencia. A világ 130 országából több mint 140 szak- szervezet küldöttei gyűltek ösze- sze Genfben, a világ negyed­kisebb lélekszámú állama, amelynek fegyveres ereje nincs, de politikai súlya van — vas­tagbetűs szedésben jelent meg jónéhány nyugati lapban. Két­ségtelen, hogy az MSZMP KB első titkárának beszélgetése VI. Pál pápával fontos, jelentős esemény, és mindenképpen túl­mutat azon a tényen is, hogy Magyarországon tartósan ren­deződött az állam és az egy­ház viszonya. A szocialista világ egyik ve­zető politikai személyiségének egy NATO-országban tett lá­togatása alkalmából is szóba hozták a nyugati propagandá­nak az utóbbi időben unalomig emlegetett szólamait az embe­ri jogok nyugati koncepciójá­ról. Alighanem a lehető leg­pontosabb és legtömörebb vá­laszt adta ebben a tárgykör­ben Kádár János, amikor az olasz tévé-híradó munkatársá­nak válaszolva így szólt: „Ami az emberi jogok érvényesülését illeti: nem hisszük azt, hogy amit eddig elértünk, az ideá­lis, célunk és feladatunk a szo­cialista demokrácia további fejlesztése . . . Nálunk véle­ményszabadság van, nem fé­lünk az emberek véleményétől, sőt, azt minden lehetséges al­kalommal kikérjük. Az emberi jogok kérdése nem jelent bel­ső problémát. De ha ezeket a belügyeinkbe való beavatko­zásra akarják felhasználni, az ilyen próbálkozásokat kényte­lenek vagyunk visszautasíta­ni.” A római három nap idején elsősorban természetesen az olasz—magyar kapcsolatokról volt szó, amikor a gazdasági együttműködés lehetőségei és távlatai kerültek szóba. Termé­szetes azonban, hogy egy olyan személyiség nyugati útja, mint Kádár Jánosé, alkalmat ad ar­ra, hogy a többoldalú kapcso­latok problémaköre is reflek­torfénybe kerüljön. Földrészün­kön két nagy gazdasági tömö­rülés tevékenykedik és ha a szocialista világ más területe­ken is híve a békés egymás mellett élésből következő gyü­mölcsöző együttműködés fenn­tartásának, állandó bővítésé­nek, ez mindenképpen érvé­nyes a gazdaság területére is. Ezért volt különleges jelentő­sége annak, hogy Kádár János a KGST és a Közös Piac kö­zötti kapcsolatok építéséről szólva az olasz és a magyar tárgyalófelek egyetértéséről nyilatkozott. P olitikáról, gazdaságról, kul- ■ túráról, turizmusról folyta­tott eredményes megbeszélések három napja volt ez a Kádár János vezette küldöttség szá­mára — a magyar és az olasz nép sokoldalú együttműködésé­nek, földrészünk és a világ bé­kéjének, a nemzetközi enyhü­lésnek szolgálatában. milliárd szervezett dolgozójá­nak képviseletében. Kurt Waldheim üzenetét Ab- dulrahim A. Farah, az ENSZ főtitkárának személyes képvi­selője olvasta fel. A világkonferencia első nap­ján szólalt fel Timmer József, a SZOT titkára is. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken délelőtt a KB székházá­ban fogadta Konsztantyin Ka­tusevet, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-túdományos együtt­működési kormányközi bizott­ság szovjet tagozatának elnö­két, aki a bizottság 19. ülés­szakán tartózkodik Budapesten. A szívélyes, baráti légkörű esz­mecserén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a kormányközi bizott­ság magyar tagozatának elnö­ke, valamint Marjai József, ha­zánk moszkvai és V. ]. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. Ugyancsak pénteken délelőtt a Központi Bizottság székházá­ban Konsztantyin Katusev meg­beszélést folytatott Németh Ká­rollyal. A találkozón részt vett Szekér Gyula, Párdi Imre, a Központi Bizottság osztályveze­tője, valamint Marjai József és V. J, Pavlov. * Jegyzőkönyv és egyezmények aláírásával a Parlamentben pénteken véget ért a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormányközi bizottság 19. ülés­szaka. Az ülésszakon részt vevő delegációkat Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, a bizott­ság társelnökei vezették. A bizottság megvizsgálta a magyar és a szovjet miniszté­riumok javaslatait az együtt­működés további elmélyítésére és a gyártási kooperáció fej­lesztésére az autóiparban, a vegyipari és a kőolajfeldolgo- zó-ipari gépgyártásban, az épí­tő- és útépítő-gépgyártásban, a műszer- és az elektronikai ipar­ban, s jóváhagyott több, erre vonatkozó egyezményt. A bizottság ülésszakán átte­kintették a korábban létrejött kormányközi megállapodások és egyezmények teljesítését, egyebek között a hazánkban létesítendő atomerőmű és gyűj­tőerőmű, négy szénbánya és több más létesítmény építésé­ben folytatandó együttműködés helyzetét, valamint a két or­szág közötti külkereskedelem ez évi fejlődését. A bizottság munkája a test­véri barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Az ülésszak jegyzőkönyvét Szekér Gyula és Konsztantyin Katusev írták alá. Az illetékes tárcák megbí­zottai írták alá a komplett me­zőgazdasági laboratóriumok közős kifejlesztéséről, a korsze­rű fénycsőgyártó gépsorok együttes fejlesztéséről, vala­mint a gáz- és kőolajvezetékek automatizálási és telemechani­kai eszközeinek és rendszerei­nek közös kialakításáról az egyezményeket. * A szovjet küldöttség pénte­ken elutazott Budapestről. Bú­csúztatására a Ferihegyi repü­lőtéren megjelent Szekér Gyu­la, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a bizottság társelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A gyakorlati bemutatókkal folytatódott az országos közle­kedéspedagógiai tanácskozás második napja. A Mezószél és Budai Nagy Antal utcai óvo­dában termi foglalkozásokon mutatták be tudásukat, isme­reteiket a közlekedésről a nagy- csoportos óvodások. A Magyar Lajos úti óvoda mini kresz- parkjában az ott megjelent szakemberek előtt „vizsgáztak" a kicsik. A közlekedési park ismét játékos közlekedés szín­helye volt és tovább bizonyít­ja fontosságát, jövőjét a helyes közlekedésre nevelésben. Az Ajtósi Dürer úti kisóvodások bizony a mozgás adta örö­mükben sokszor nem nézték a jelzőtáblákat, de a piros lám­pánál mindig megálltak és a gyalogátkelőhelyeket óvatosan közelítették meg. A kis gyalo­gosok számot adtak arról, ho­gyan kell helyesen áthaladni az úttesten és mi a helyes közlekedés a rendőrlámpával irányított útkereszteződésben, örömmel tapasztalták az itt megjelent szakemberek, hogy az összes bemutatott járműve­ket felismerték a kicsik. A mai program igaz hogy rövid volt, de rendkívül érde­kesnek, változatosnak bizonyult. A Pécsre látogatott 150 peda­gógus egyöntetűen állapította meg, hogy Baranya megyében színvonalasan, hasznosan dol­goznak az óvónők. A megyei közlekedésbiztonsági tanács ehhez a munkához minden se­gítséget megad, hiszen a cél közös, hogy a gyermekek kis korban önállóan és biztonsá­gosan tudjanak közlekedni. Az önmagára ügyelni nem képes kisóvodásokra azonban változatlanul vigyázniuk kell a járművek vezetőinek, hogy a gyermekbalesetek száma a le­hető legkisebbre csökkenjen. A kétnapos konferencia gaz­dag, sokrétű programja igazol­ta, hogy a közlekedésre neve­lést változatlanul a legkiseb­beknél kell kezdeni, A jövő közlekedése függ attól, hogy ma milyen módszerekkel dol­goznak a pedagógusok, neve­lők óvodáinkban. A kétnapos konferencia ple­náris üléssel fejezte be mun­káját, melyen részt vett dr. Ha­zafi József, a megyei tanács vb-titkára is. Müller Jól halad az új gyógyszertári központ építése az újmecsekaljai busz-végállomás mellett. A Bara­nya megyei Tanács Magas- és Mélyépítő Vállalat brigádjai most a négyszintes laboratóriumi részt és az egyszintes iroda-szárnyat épitik. A központ huszonnyolcmillió forintba kerül. A laboratórium­ba és az irodákba 1978 végén költözhetnek, 1979 elején már csak a műhelyeket, fészereket ala­kítják ki, és rendezik a létesítmény környékét. G. M. Apartheid-ellenes világkonferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom