Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-09 / 157. szám
6 Dunántúli napló 1977. június 9., csütörtök Milyen módszerekkel érték el? Termelni minden agrárüzem növénytermesztési ágazata tud, jól termelni már kevesebben és kiemelkedő eredmények eléréséről sajnos még csak hellyel-közzel lehet szó. A különbségeknek esetenként magyarázata lehet a földek változó minősége, az alkalmazott fajták eltérő képessége, de ennél lényegesebb az üzemi termelési felkészültség differenciált színvonala. Ezért fordul elő, hogy két szomszédos agrárüzemben több ezer forintos eltérést mutat ki a zárszámadási mérleg az egy hektárra eső árbevétel és közös jövedelem alakulásánál. Hektáronként 410 mázsás burgonyatermés Nagy hozamú fajták, gépesítettség Pontos közgazdasági számítások Országosan is... Nagymógocson az 540 hektáron gazdálkodó Egyesült Tsz- ben egy hektárról 406 mázsa burgonyát értékesítettek tavaly, de ennél valamivel többet termeltek. mert a gépi betakarítás során jó néhány mázsa földben maradt burgonyát kilónként 1 forintos térítéssel a tagság szedett fel, hogy ne menjen veszendőbe. A termelési költség mázsánként 103 forintot tett ki, mig az árbevétel meghaladta a 400 forintot. Ez megfelelően mutatja a termelés gazdaságosságát, de el kell ismerni, hogy az önköltség azért alakult 100 forint körül, mert kiemelkedően magos volt a hektáronkénti hozam, s ennek arányában csökkent a ráfordítás egységnyi összege. Nyilvánvaló, hogy 3 mázsás hozamnál már magasabb az 1 mázsára jutó termelési befektetés. A 406 mázsás hektáronkénti értékesítési eredményével nemcsak a megyében, hanem országos viszonylatban is az elsők közé került az Egyesült Tsz a közös gazdaságok termelési ranglistáján. Czirbus Lászlóhoz, a gazdaság föagronómusához fordultunk: foglalja össze a kiemelkedő hozameredmény szakmai magyarázatát Tervszerű talajgazdálkodás — Az első, amit rendkívül fontosnak tart a szakvezetés - mondta - a termőtalajok tápanyaggazdálkodásának, készletének átfogó ismerete. Olyan gyakorlat alakult ki nálunk, hogy az esztendő közepén talajmintavételt tart a szarvasi Tiszántúli Talajjavító és Talaj- védelmi Vállalat, és ezt követi a laboratóriumi vizsgálatok alapján a talajerővisszapótlás arányainak a megállapítása. Az idén a tavalyi felmérések alapján folytattuk a műtrágyázást. s előzőleg a szervestró gyázást, most júniusban pedig a következő évre szóló minta- vételezés történik. Tagjai lettünk a Forráskúti Zöldség- és Burgonyatermesztési Rendszernek, ahol szintén alapvető technológiai előírás a talajerő szerinti tápanyag-utánpótlás. Akkor termelünk a leggazdaságosabban, ha ismerjük a földek termőképességét. A biztonságos termelés .érdekében a szövetkezet a magas hozamú külföldi Desiere- és a Jarla-fajtát részesíti előnyben, amelyek képesek hektáronként 500 mázsás termést is adni. Növekvő termőterület A gazdaság tavaly 100 hektáron foglalkozott a burgonyával, s a termelési rendszer keretében az idén megkétszerezte a vetéstej^iletet. A múlt évi eredmények alapján, s a szakmai, technikai felkészültség révén vetőmag-előállításra is megbízást kapott a szövetkezet. Az idén a 150 hektáros árutermelés mellett 50 hektáron kizárólag vetőburgonyát termel.- Szót érdemel még a termelés teljes gépesítése - folytatta a főagronómus. — Ehhez tartozik az önjáró burgonyaültetőgép, a repülőgépes vegyszerezés és a szedés automatizálása. Az elmúlt évben még nem rakta fel a szedőgép a teherautóra a burgonyát, de az idén már teljesen automatizált betakarító gépet üzemeltetünk. Közgazdasági elemzéssel A termelés hátteréhez tartozik, hogy felkészült a szövetkezet a megnövekedett feladatok ellátására is. Az eddigi négy berendezést egy önjáró, másodpercenként 200 literes egységgel egészítették ki, amely szükség szerint adja a vizet nemcsak a burgonyára, hanem a cukorrépára is. — Feltétlenül hangsúlyozni kell — fejezte be a termelési tapasztalatok összegezését Czirbus László —, hogy minden agrotechnikai beavatkozást a gazdaságosság, a szükségesség jegyében alkalmazunk Ezért hoztuk létre a közelmúltban a tsz önálló közgazdasági elemző csoportját is. Ez a négyfős kollektíva — ágazatonkénti bontásban — figyelemmel kiséri a termelési költségek alakulását, továbbá az önköltség. a termelésszerkezet és a jövedelmézőség közötti párhuzamot. Méri ágazatonként oz NAGY VÁLASZTÉKBAN szezon 30 százalékos engedménnyel kezdetén I vásárolhatók A MECSEK ARUHÁZ DIVATOSZTÁLYÁN, AZ I. EMELETEN üzem- és munkaszervezés szintjét, és megtervezi, kidolgozza a hasznosabb eljárásokat. Végeredményben tervez, mér, megfigyel és jelez a közgazdasági csoport, és ezek az információk rendkívül nagy segítséget jelentenek o vezetés számára a gazdálkodás hatékonyságának növeléséhez. Tóth József Kőolajmúzeum Zalaegerszegen Látható a Göcseji Falumúzeum mellett Oktatási hely az olajkitermelésről A múlt század közepén fúrták az első kőolajkutakat Amerikában, s nem sokkal később- az 1860-as, 1870-es években- Európában is megjelentek a föld mélyébe lenyúló acélszer- kezetek. Magyarország sem maradt le az új energiahordozóért folytatott versenyben: Zsigmondi Vilmos (1821-1888) neves geológusunk ártézi kút fúrásai nyomán Zsibó és Szelence környé kén kezdtek el olaj után kutatni a vízfúráshoz hasonló berendezésekkel. A magyar geológusok újításai, találmányai ugyancsak nagy lendületet adtak a kőolajkutatásoknak, hiszen Eötvös Lo- ránd torziós ingája volt az első olyan műszer, amely a föld mélyének anyagairól fúrás nélkül tájékoztatott. A lelőhelyek felkutatása után hamarosan megkezdődött a kőolaj hazai kitermelése is: a Magyar Vagon és Gépgyár vasúti tartálykocsikat, a Weiss Mannfréd Művek tankautókat gyártott a születő olajipar számára. A műszaki berendezések gyorsan elavultak, s az új fúrógépeket, szállító eszközöket mind modernebbel cserélték fel. A magyar kőolajipar hőskorában alkalmazott masinák azonban nem kallódtak el, sőt, ma külön múzeum őrzi azokat Zalaegerszegen. E különös ipartörténeti gyűjtemény magvát a Sopronban levő Központi Bányászati Múzeumnak A magyar kőolajbányászat története című kiállításának anyaga képezte, amelyhez aztán odacsatoltók a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Olajtermelési Tanszékének értékes eszközgyűjteményét is. Noha az olajipari múzeum elhelyezésére több városunk is alkajmas lett volna, mégis Zalaegerszegre esett a választás. Nem ok nélkül, hiszen a Göcseji Folumúzeum mellett igen jó hely kínálkozott az olajipar régi eszközei számára, s épp így Zala mellett szólt az a körülmény is, hogy hazánk olajipara Göcsej vidékén született meg: az 1917-1918-as próbafúrások után 1937-ben ott találtak nagyobb mennyiségű kitermelésre érdemes kőolajat. A Magyar Olajipari Múzeum — ez az intézmény hivatalos neve — 1969 szeptemberétől várja a vendégeket, és 1971 áprilisától gyűjti országos hatáskörrel az olajipar arra érdemes műszaki emlékeit. A falumúzeum mellett ötven eredeti felszerelés, szerkezet látható. A legértékesebb mindenképpen a Rotary—1 elnevezésű fúróberendezés, amelyet még gőz hajtott, s amely 1935 és 1954 között 162 kutat fúrt, összesen 210 000 méter mélységben. Vannak ott különféle kútjavítók, ún. lyukbefejezök, s ugyancsak a szabadtéri bemutatón állították ki az emlékezetes algyői gázkitörés során megsérült, majd a tűzben szinte a felismerhetetlenségig megolvadt kitörésgátlót is. Látványa ma is elborzaszt: riasztóan emlékeztet a föld mélyében rejtőző energiák félelmetes erejére . . . Az olajipari múzeum természetesen nemcsak az immár elavult berendezések őrzőhelye, hanem oktatási hely is, hiszen fedett csarnokában megannyi makett, táblázat magyarázza a kőolaj kitermelésének különféle módozatait. Mindemellett még okmányokat, Írásos emlékeket is gyűjtenek Zalaegerszegen, ahol a múzeum munkatársai olajipar- történeti ,,adatbank"-ot szeretnének létrehozni. Bőven lesz ehhez is anyaguk . . . Akácz László A Rotary 1 furobcicndczest még gőz hajtotta-f*Karácsonyfának nevezik az olajtermelő kutak felszíni szerelvényét Könyvkiállítás „Könyv a béke és a haladás szolgálatában” címmel szeptember 6—14-e között rendezik meg az első moszkvai nemzetközi könyvkiállítást és vásárt. A magyar könyvkiadás mintegy 250 négyzetméteren több mint 2000 kötettel mutatkozik be a legfrissebb művekkel. Az elmúlt két év termésével Moszkvában. A moszkvai nemzetközi könyv- kiállitáson a szocialista országok kiadói külön mutatják be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára megjelentetett alkotásokat, s a győzelem könyvtára sorozatban napvilágot látott munkákat. Ötven különféle szerkezet, berendezés látható a múzeum szabadtéri anyagúban Június elejére 1000 szarvasborjút és közel 3000 őzgida- szaporulatot várnak vadász- társaságaink a területükön élő törzsállomány után, E két nemes nagyvad fajunk szaporodási ideje május végére, június elejére esik. Az őz- suto 10 hónapi vemhesség után ez idő tájban egy vagy két gidát ellik. A fiatal sutának egy gidája van, az idősebb sutáknak rendszerint két tő, ritkán találkozhatunk hó- romgidás sutával is. A napvilágra jött gidák barna alapon fehér foltosak. Kéthónapos kor ban a fehér foltok elmarad nők és a gidák barna színe sárgásbarnába hajlik. Az özsuta nem olyan jó anya, mint a szarvastehén. Az első napokban a még hosz szabb távolságra elmenni nem tudó gidáját „elfekteti”, magó ra hagyja. Ilyen esetekben lépnek fel a természetjárók „men- tőangyalként", a suta által rö vid időre elhagyott gidát felszedik és hazaviszik. Ez szigo rúan tilos és lopásnak minő sül. Az így elhurcolt gidát az anya már nem fogadja vissza Hosszabb házi nevelés után pedig nem tud beilleszkedni a természet adta környezetbe Ennek következtében az őzgida elpusztul. Az elfektetett gidák ban nagy pusztítást végezhetnek a rókák és a kóbor ku tyák. Az egészséges kisgidák gyor san fejlődnek. Pár hónap múlva a bak gidák homlokcsontján kidudorodás látható, pörgő szőrcsomóval, amely az agancstő kezdetének az első jele. Az ünőgidák ivarjellege csak október táján látszik, amikor a jellegzetes „kötény" kezd kialakulni. Vadászaink hat-nyolc hónapos korban megkezdik a gidák selejtezését, elsősorban a beteg és gyengén fejlett őzgidákat lövik ki. Ezek könnyen felismerhetők borzas szőrükről, púpos hátukról és fejletlenségükről. Ugyancsak selejtezésre kerülnek azon gidák, amelyek megkésve születtek és még gyengék ahhoz, hogy kiteleljenek. Ha az ilyen gidák mellett gyenge, fejletlen, satnya anyát látunk, mindkettőt kilőhetjük, az első lövéssel a gidát és csak a másodikkal a sutát. A szarvostehén ugyanebben az időben 8 és fél hónapi vemhesség után borjazik. A vemhes tehenek erre az időre az erdők sűrűjében nyugalmas rejtekhelyükön ellenek egy vagy két borját. Az újszülött szarvasborjú már a világrajötte után pár perccel lábra áll. Lábai botszerűen merevek és kikicsúsznak alóla, mégis elindul és rövid idő múlva kisebb távolságokra már követi anyját. Ilyenkor a szarvastehenek csak kis területen mozognak. így a szarvasborjak kevesebb veszélynek vannak kitéve mint az őzgidák. A szarvasborjak selejtezését ugyanazon szempontok alapján végezzük, mint ahogy azt az őzgidáknál leírtuk. Az éves szaporulat selejtezését mindkét vadféleségnél olyan szigorúsággal végezzük, hogy a megmaradt állomány a jövő törzsállományának jó alapja legyen, mert ezt csak egészséges, jól fejlett szaporulattal biztosíthatjuk. Farkas János megyei fővadász Őzgidák és szarvasborjak selejtezése Az őzgidák elfogása büntetendő cselekmény Cél: egészséges törzsállomány kialakítása
