Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-09 / 157. szám
1977. június 9., csütörtök Dunántúli fígplö 3 Baráti összefogás a gépiparban (IV.) A „kikapcsolt” tengelykapcsoló 162 hektáron A millió köbméter víz Kijelölték a csertői víztározó helyét # Szigetvárt védi a zselici árvizektől #A tavat 1979-ben adják át 9 Ezer hektár föld válik öntözhetové A világ autóiparában az utóbbi 10 év jelentősebb műszaki eseményei közé tartozott az automata sebességváltó megjelenése, amely főként az úgynevezett közhasznú járművek, teherautók, autóbuszok vezetését egyszerűsítette. Különösen a túlzsúfolt városi forgalomban számít sokat, ha nem kell minduntalan lenyomni a „kuplungot", hanem a gázpedállal játszva is tág határok között változtatható a sebesség. Az automata sebességváltók iránti kereslet a piaci elemzések szerint meredeken emelkedik, elsősorban a legnagyobb autóbuszfelhasználók — az utazási irodák, városi közlekedési vállalatok - keresik az ezzel készült konstrukciókat. Megtartani a hírnevet Ma már o magyar ipar is számottevően érdekelt abban, hogy a világpiacon milyen autóbuszokat keresnek, és hogyan változik az igény, hiszen a több ötéves terven áthúzódó közúti járműgyártási fejlesztési program eredményeként hazánk nemzetközileg is jelentős autóbuszgyártással rendelkezik, és a magyar autóbusz-export mértéke összemérhető a világ legjelentősebb exportőreinek teljesítményével is. E helyezés, a megszerzett hírnév, s a legnagyobb megrendelők bizalmának a megtartásáért viszont lépést kell tartani a legújabb nemzetközi műszaki eredményekkel. A magyar autóbuszok közismerten legnagyobb vevője a Szovjetunió, ahova évente már 7-8 ezer kocsit indítanak az Ikarus-ból. A szovjet közlekedési ágazat megrendelései nélkül csak a hazai szükségletekre, vagy a véletlenszerű, kis darabszámokat igénylő export- megrendelésekre számítva, a magyar gazdaság aligha vállalkozhatott volna a közúti járműipar kifejlesztésére és folyamatos korszerűsítésére. Sikerül-e azonban a lépéstartás a legújabb műszaki követelményekkel is? Nos, az új követelmények egyike, hogy egyre több autóbusz készüljön automatikus sebességváltóval. Az utóbbi évek eredményei igazolják, hogy ebben a magyar ipar képes igazodni a nemzetközi eredményekhez, és éppen a legnagyobb megrendelő együttműködésével. A Csepel Autógyárban jelenleg már folyik a hidro-mechanikus automata sebvóltó részegyséEgyüttműködés a autóiparral Magyar fejlesztők geinek gyártása és — a hazai Autóközlekedési Kutatóintézettel együtt - a fejlesztése is. Elektronikus soför Nem lebecsülendő eredmény ez. Egy ilyen sebességváltó mintegy ezer alkatrészből és megközelítően -100 főegységből áll A lelke ennek is - mint ma már annyi mindennek a világon — az elektronika. Ez helyettesíti valójában a sofőrt: értékeli, hogy milyen gyorsan forog, áramlik az olaj a szerkezetben, tehát hogy a motor éppen milyen nyomatékot ad. Észleli, hogy nehezen vagy könnyen forognak-e a kerekek, s hogy mit óhajt a vezető: mennyire nyomta le a gázpedált. Ez az elektronikus szerkezet mindennek alapján „intézkedik” is: a motor helyzete és a vezető akarata szerint beállítja a mechanikus részt, a fogaskerekeket — vagyis váltja a sebességet. Mindig a legalkalmasabb pillanatban a legmegfelelőbb fokozatot s ezáltal kíméli a motort, növeli élettartamát. Egy ilyen szerkezet kifejlesztése hosszú évek kutató, kísérletező munkáját igényli. Rengeteg szellemi, anyagi erőt kötve le, ezért nagyon sokat kockáztatva: sikerül-e a fejlesztés? Kipróbált konstrukció a gyártóknak A magyar járműipar, a Csepel Autó és az Autóipari Kutató ezt a kockázatot az 1974- ben a Szovjetunióval megkötött fejlesztési és gyártásszakosítási kooperációs egyezmény révén teljes mértékben elkerülhette. A megállapodás értelmében a Csepel Autó a szovjet fejlesztőktől egy kész, kipróbált konstrukció dokumentációját kapta meg (ehhez tehették hozzá a magyar fejlesztők addig elért eredményeiket), s most már „csak” ennek továbbfejlesztése a feladat, de közben már indulhatott a gyártás is. A megosztott fejlesztés és gyártásszakosítás keretében a magyar félre egy 36 elemből álló részegység további fejlesztése és gyártása hárul. Tavaly a gyár az első mintapéldányokat már el is készítette, ezek kipróbálása már folyik a szovjet utakon. 1980-ban a megállapodások szerint a Csepel Autógyár már 8 ezer darab részegységet (36 elemből álló készletet) szovjet hozzájárulása szállít a szovjet iparnak, ahonnan ennek fejében 3,5 ezer komplett sebességváltó érkezik majd vissza. 1980-ban tehát már ennyi Ikarus készülhet, lényegében saját gyártású, korszerű sebességváltóval. Gerencsér Ferenc a mentéshez Kilencven évvel ezelőtt alakult meg a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület, az első magyar állami mentőszervezet Abban az időben vidéken még a tűzoltók mentettek. Az első országos mentőszervezetnek a VOME, vagyis a „Városok, Vármegyék Országos Mentő Egyesülése” nevet adták. Baranyában elsők között szervezték meg vidéki csoportjukat; hét hathengeres „Magosix” autóval dolgoztak. Rozgonyi Miklós, a megyei központ gazdasági vezetője az 1948. május 10-én alakult Országos Mentőszolgálat első éveire emlékezik: — A második világháború elvitte a gépkocsikat. Hat megmaradt autót tákoltunk össze, s néhány évig kizárólag csak ezekkel közlekedtünk. Egyetlen ép, a követelményeknek megfelelő mentőállomás működött a megyében — Pécsett, a még ma is meglévő Petőfi utcainak az elődje. Az első új épület 1953-ban készült el Komlón a Szénbányászati Tröszt anyagi támogatásával. A sellyeit 1964-ben adták át, Pécsett az új megyei központot 1965-ben avatták. Az utóbbi években Mohácson és Siklóson költöztek korszerűen felszerelt új otthonba a mentősök. Jelenleg Sellyén újabb épül, Szigetváron pedig még az idén elkezdik a modern mentőállomás kivitelezését. Baranyában legnagyobb a „fehér autók” igénybevétele. Tavaly 100 000 lakosra 20 608 mentőfeladat jutott, míg az országos átlag 15 628. Az elmúlt évben 1 706 070 kilométert futottak a kocsik és 89 234 alkalommal siettek a bajba került emberek megsegítésére. A megyei irányító központban dr. Farbaki Iván, a baranyai mentőszervezet főorvosa fogad. — Munkánkat nagymértékben segíti a hatvanas évek végétől bevezetett URH-rádió- rendszer. Minden kocsi összeköttetésben van egymással és a központtal, ezen kívül a megyei központok is állandó kapcsolatot tartanak fenn. Gépesítési tanácskozás Sopronban Szerdán befejeződött Sopronban a XVII országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás, amelyen az ország minden részéből több száz szakember vett részt. A kétnapos rendezvényen a szarvasmarhatartás gépesítésével foglalkoztak. A szekcióüléseken a tudomány, az ipar és a gazdaságok szakemberei mondták el tapasztalataikat, ismertették a legújabb kutatási eredményeket, s az új konstrukciókat. Szerdán a nagyüzemi szarvasmarha-telepek gépesítési, biológiai és állategészségügyi kérdéseinek, valamint a takarmányok betakarítására,' feldolgozására, s azok gépesítésére fordítottak fő figyelmet. A közvetlen mentési munkákban mentőápolók, gépkocsivezetők vesznek részt Orvosok csak súlyosabb esetekben avatkoznak be. — Mi a feladata egy men- töápolónak? — Közvetlen elsősegélynyújtás, töréseket rögzít, vérzést csillapít, hánytat, gyógyszereket ad be szájon keresztül. Telefoncsörgés . . . Balesetet jelentenek Mecseknádasd közeléből, a 6-os útról. Két személygépkocsi karambolozott, s az egyik az út menti árokba fordult. Valószínű, súlyosan sérültek. A jelző csengő csak egy perce szólalt meg, már a helyszín felé tart a kocsi. — Ez az „igazi” mentőfeladat. A baleset helyén villanásnyi idő alatt döntenek, hogy mi a legcélszerűbb közbeavatkozási mód és a fontossági sorrendet is szem előtt tartják. Felelősségteljes munka. Mindez nagy fegyelmet, helyzetfelismerést, pontosságot, gyorsaságot igényel — mondja dr. Farbaki Ivón. — Milyen a mentőautók felszereltsége? — Minden mentőtáska tartalmazza a közvetlen elsősegélynyújtásban nélkülözhetetlen gyógyszereket, kötszereket, textíliákat. A vákuum-matrac és a pneumatikus sín törött sérüléseknél elengedhetetlen. Az AMBU-leszívót és a ruben- ballont életmentési feladatoknál alkalmazzák. A roham- Mercedes olyan, mint egy „mozgó műtő''; található benne még lélegeztetőgép, újraélesztő készülék, defibrilátor. és gyors beavatkozáshoz szükséges sebészeti eszközök is. — Sokszor lehet látni útszé- len álló mentőautót vagy piros zászlós-villogást, amely lassan halad. Miért? — A súlyos betegeknél legfőbb szempont a biztonságos kórházba érés. Ha szükséges, akkor lassan megy a mentő, vagy ha a helyzet úgy kívánja, néha megáll, hogy a- beteget kellőképpen ellássák. Állandóan indulásra készen áll a „04” a nap 24 órájában. Baranyában 38 fehér autóval 228 mentős igyekszik ellátni életmentő feladatát. Nap mint nap sűrűn halljuk a mentők szirénáját,. . Jankó Tamás A Zselicből lezúduló árvizek megfogására víztározók egész láncolatát építi ki az érintett mezőgazdasági üzemekkel közösen az OVH illetve a VÍZIG. A tározók építésének célja A mütöskocsi belül Elsősegély nemcsak az árvíz-csúcs csökkentése, hanem a vízhasznosítás és vízminőség szabályozása illetve a környezetvédelem. Az összefüggő láncolatot alakító hat víztározóból kettő készült el, a somogyapáti és a merenyei, és a napokban került sor a csertői tározó helyszíni bejárására, kijelölésére Ennek megépülte után a következő évtized elején három újabb víztározót építenek még a Bükkösdi-vízen, a Pécsi-vízen illetve a Gyöngyös-patak nyu.- gati ágán. Szigetvár város árvízvédelme szempontjából a legfontosabb a most kezdődő csertői víztározó építése lesz. Helyét az Almás-patak mentén, Csertő község mellett jelölték ki. A tározó területe üzemi vízszintnél 123 hektár, árvízszintnéM62 hektár lesz. Víztömege üzemi szintnél 2,8 millió, árvízszintnél 4,4 millió köbméter. A húszmillió forintos beruházással létesítendő víztározó — melyből 13 millió forintot az állami vízügyi szervek, hétmilliót a mezőgazdasági felhasználók biztosítanak — mintegy 800— 1000 hektár mezőgazdasági terület öntözését teszi majd lehetővé. A kitűzés megtörtént, a beruházási program június 15- én, a kiviteli terv szeptember 30-ón áll majd rendelkezésre. A tározót két év alatt, 1978— 79-ben építik meg. — Rné — Nyolcmilliós beruházás Szociális épület a kenderfonónak Nyolcmillió forintért új szociális létesítményt építtet a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Pécsi Gyáregysége. Megérkeztek az előregyártott elemek, megkezdődött az építkezés előkészítése. A gyár konyhája, étterme elavult, kényszerűségből mégis csaknem 400 adag ebédet kell itt főzni. Hiába szerelték fel korszerű gépekkel a konyhát, az elöregedett épület már nem felel meg a kívánalmaknak. Rövidesen lebontják a porta épületét, elkészült az új, ide terelik a teherforgalmat. A jelenlegi buszmegálló sem marad a helyén, hogy legyen elegendő hely az építkezéshez. A Gyár utcai rész UNIVÁZ technológiával kétszintesre épül: étteremmel, tanácskozóval, tantermekkel, KISZ klubbal, a konyhai dolgozóknak öltözővel és fürdővel. Ehhez kapcsolódik a hagyományos eljárással készülő egyszintes rész. Itt kap helyet a konyha, a raktárak, a mosogató és az előkészítő. A kivitelező, a Pécsi Építőipari Szövetkezet a jövő esztendő első felében adja ót az új szociális létesítményt. MAGYAR JÁRMÜVEK — MAGAS SZÍNVONALON. Az Ikarus székesfehérvári gyárában készítik azokat az autóbuszokat, amelyek nemrég nagy sikerrel mutatkoztak be a Német Szövetségi Köztársaságban. A szóban forgó buszok a kipróbáláskor, a legszélsőségesebb viszonyok között is, állták a próbát. A gyár az idén mintegy száz autóbuszt szállít az NSZK-ba. A képen: az IK 211-esek a székesfehérvári szerelőszalagon. Kilencven éve alakult az első mentőegyesület Baranyában legnagyobb az igénybevétel Korszerű felszerelések
