Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-08 / 156. szám
2 Dunántúlt napló 1977. június 8., szerda Első dijat nyert a Pécsi Mecsek Kórus a tamperei fesztiválon (Tudósítónk telelonjelentése) Keddre virradó éjszaka hazaérkezett nyolcnapos finnországi útjáról a Pécsi Mecsek Kórus. Az együttes szép, kimagasló nemzetközi sikerű díjjal öregbítette a magyar énekkari kultúra jó hírét. A június 2-5-e között a finnországi Tamperében megrendezett nemzetközi kórusfesztiválon a Pécsi Mecsek Kórusnak ítélte oda a zsűri az I. helyezettnek járó aranyérmet. A „Tamperei Melódia ’77” elnevezésű fesztiválon több mint negyven, főleg a skandináv országokból részt vevő különböző énekkar között a Pécsi Mecsek Kórus Tillai Aurél karnagy vezetésével egyúttal nagyszerű közönségsikert is aratott. A helyi zeneiskola exkluzív hangversenytermében a hallgatóság különös érdeklődéssel fogadta a pécsi együttes rendkívül igényes és magas színvonalú műsorát. A Pécsi Mecsek Kórus mint korábban, ezúttal is a Lahti Munkáskórus vendégeként tartózkodott Finnországban, május 31-től június 5-ig. Több koncertet adtak, egyebek közt Lahti közelében egy Hollola nevű helység több mint 800 éves műemlék templomában. A tamperei fesztiválprogram után egy ottani bank épületében adott teljes estét betöltő műsort a pécsi együttes. A kórus több műsorszámáról felvételt készített a lahti rádió. A Lahti Munkáskórus és a Pécsi Mecsek Kórus cserekapcsolatának jegyében számos közös programon, együttes daléneklésen, szaunázáson, kirándulásokon vettek részt a vendéglátó lahti munkásénekkar tagjaival. A Pécsi Mecsek Kórus finnországi útjáról később részletesebben is beszámolunk. Wallinger Endre 1500 i|| iobla Elloptak a közlekedési jelzőtáblát Forgalom- technikai vizsgálat a baranyai utakon E heti közlekedési őrjáratunkon kivételesen nem a közlekedésrendészet vendégei voltunk, s nem a közlekedők elrettentő szabálysértéseit vizsgáltuk, hanem a Pécsi Közúti Igazgatóság forgalomtechnikai felülvizsgálatán vettünk részt, vagyis a jelzőtáblákat és útburkolati jeleket figyeltük. Ez a vizsgálat, amelynek a KPM a gazdája, de részt vesznek benne a megyei tanács, a megyei közlekedésrendészet és a Volán 12. sz. Vállalat szakemberei is, nem egyszeri s nem egyedi program. A többi megyében is most történik, s lényegében az ország összes településére kiterjed. Baranyában a KPM és a tanácsok, illetve a gazdálkodó szervek kezelésében lévő utakat vizsgálják, mennyiben felelnek meg forgalomtechnikai- lag a közlekedés biztonsága követelményeinek, hol és miképpen kell változtatni az eddigi forgalmi renden. Tegnap először Vajszló felé vettük az utat, s útközben valamennyi bekötő utat is végigjártuk, amennyi csak ezen az útvonalon található, majd ugyanezt tettük a görcsöny— harkányi és a boksa—szabad- szentkirályi összekötő utakon is. S nem eredménytelenül: volt jegyzetelni való bőven: vagy két tucat, elsősorban „elsőbbKépünlr Görcsönyben, a vajszlói elágazásnál készült, ahol az útra nincs felfestve megfelelő gyalogátkelőhely, illetve a Vajszló felől jövő autóknak a kanyar nem belátható és ezért balesetveszélyes. Csütörtökön befejeződik... Nagykarbantartás a pécsi vágóhídon Növelik a sertésfeldolgozási kapacitást Száznegyvenezer sertés a második félévben Nagy a nyüzsgés és a felfordulás a Baranya megyei Al- latforgalmi és Húsipari Válla- lalat pécsi vágóhídján. A máskor sertésekkel és szarvasmarhákkal teli karámok üresen tá- tonganak. Néhány ember még az acélkorlátokat hegeszti, de odébb már mázolnak. Az üzemcsarnokban a „néma" berendezéseken szerelők dolgoznak. Három hete kezdődött az 1975-ben átadott vágóhíd első nagy karbantartása, melyben ségadás kötelező” jelzőtábla „hiányzott" az utak mentén. Korábban nem volt rájuk szükség, a legújabb útépítések miatt azonban most már elengedhetetlen a kihelyezésük. Volt — illetve éppenséggel nem volt — olyan tábla is, amely azért hiányzott az út mellől, mert ellopták, például Baksa határában. Akadt olyan tábla is, amelyet „tréfás kedvű" emberek ellenkező irányba fordítottak. Ez még viccnek is ostoba, azon kívül, hogy a közlekedési tábla ellopásával egyetemben bűncselekménynek minősül, mint a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető cselekedet. Legtöbbet talán a görcsöny— harkányi út görcsönyi csomópontjában időztünk. Itt, hogy a kereszteződés áttekinthető és biztonságos legyen, stob-táblát, illetve útburkolati jelet kell elhelyezni, illetve felfesteni, fákat és sövényt kell kiirtani, sőt egy kerítés sarkát is le kell bontani. Ezeknek a forgalomtechnikai vizsgálatoknak eredményeképpen 1978-ban várhatóan mintegy 1500 jelzőtáblával több lesz a baranyai utak mentén, mint jelenleg van. Nem éppen olcsó „beruházás”, de az egyre növekvő közúti forgalom biztonsága ezt követeli. D. I. Óvatosságra intik a balatoni fürdőzőket A Balatonon megkezdődött a strandszezon. Az utóbbi évek szomorú „vihar-statisztikája” alapján az illetékesek felhívják az üdülők és a kirándulók figyelmét arra, hogy 1970 óta szezononként több mint harmincon lelték halálukat a tó vizében. A halálesetek számának emelkedése hozzávetőleg arányos a Balaton idegenforgalmának növekedésével. Az illetékesek szerint azonban ez az arányosság nem törvényszerű. A Balatoni Vizirendészeti Rendőrkapitányság — az Országos Meteorológiai Intézet obszervatóriumának segítségével — idejében figyelmeztet mindenkit a veszélyekre. Körben a parton 34 viharágyúból lövik fel a sárga és piros színű többcsillagos jelzőrakétákat. A sárga jelzést legtöbbször már órákkal a várható vihar előtt fellövik, s a mólókon félárbocra húzzák a viharkosarakat. A vörös rakétákkal és az árbocok végére húzott jelzőkosarakkal mór a veszély közeledtét jelzik. Ezen kívül gyakran levegőből is figyelemmel kísérik a vízi életet és motorcsónakos járőrök is pásztázzák a tavat; szóval is figyelmeztetik azokat, akik nem vesznek tudomást a jelzésekről. A tapasztalatok szerint a tragikus esetek felelőtlenségből és meggondolatlanságból következnek be. Sokan nem vesznek tudomást a tiltó táblákról. Kikötőben, kompátkelő helyen, kotrott területen fürödnek. Tizenkét éves barátság Magyar, finn, angol és német szavak kavarognak a Lisztterem udvarában, előcsarnokában a Pécsett tartózkodó Lahti Oratóriumkórus és a Liszt Ferenc Zeneművészeti * Főiskola szimfonikus zenekarának próbája előtt. A keddi koncert előestéjén arra kértük Urpo Pesonent, a lahtiak vezetőjét, mutassa be az általa vezetett együttest. — Tizenöt éve alakult a Lahti Oratóriumkórus, a város tartja fenn, és kezdettől fogva én vezetem. Együttesünk 70—80 tagot számlál, ilyen távoli utakra azonban ennek a létszámnak csak egy része tart velünk. Sokféle mű szerepel repertoárunkon, főleg oratórikus darabok, s minden év húsvétjón a Máté passió. — Kik a kórus tagjai? — Amatőr együttes vagyunk, munkások, tanárok, háziasszonyok, orvosok, a legkülönfélébb foglalkozású emberek énekelkórus Pécsett Szorosabbra fonjuk a barátságunkat nek nálunk. Nem kérdezzük, kinek mi a foglalkozása, aki énekelni tud és szeret, tagja lehet a kórusunknak. A jó hallás és a jó hang az egyedüli kritérium. — Milyen művek szerepelnek műsoraikon? — Énekeljük Kodály Psalmus Hungaricusát, a Budavári Te Deumot, Mozart Rekviemjét, Haydn és Mozart műveit. Műsorunk tehát igen hasonlít a Liszt-kórus repertoárjához. Pécsett harmadszor vagyunk. Először Verdi, majd Mozart Rekviemjét és Kodály Te Deumát énekeltük, most Beethoven C- dúr miséje szerepel műsorunkon. — Hogyan jött létre kapcsolatuk a Liszt-kórussal, illetve Péccsel? — 1965-től tart köztünk a barátság. Ekkor járt Antal György a lahti zenei táborban, s ott volt Kircsi László és Keszler György is. Akkor terveztük el, hogy szorosabbra fonjuk a két együttes, a két város zenei táborai között a kapcsolatot. Azóta harmadszor vagyunk Pécsett. ahol magam is többször dirigáltam. Gyakran szerepelünk Finnország városaiban, illetve Svédországban, ahol leg utóbb Verdi Rekviemjével léptünk fel. G. O. Egyedülálló kezdeményezés Cigányszakkör kiállítása Komlón Ha festhetek Egyedülálló kezdeményezést dokumentál a komlói Juhász Gyula Klubban megnyitott kiállítás. A komlói felnőtt cigányok Koltai Magdolna rajztanár vezette képző- és iparművészeti szakkörének alkotásaiból rendezett bemutatót tegnap délután 3 órakor nyitotta meg dr. Rácz Sándor, Komló város Tanácsa művelődésügyi osztályvezetője. A megnyitón megjelent Gallusz Józsel, a Komlói városi Pártbizottság első titkára. — E kiállítással olyan kezdeményezésnek vagyunk tanúi, amely egyedülálló az országban. Hogy a cigánygyerekekkel kapcsolatos minisztertanácsi határozatnak — melynek lényege a cigánygyerekek felemelése — igazán érvényt szerezzünk, a felnőttekért is tennünk kell valamit. Annál is inkább, mert a felemelkedés vágya éppen úgy él bennük, mint bármelyik emberben, de kisebb az esélyük arra, hógy ez saját erejükből sikerüljön. Ezért van szükség a pedagógus, a népművelő segítségére —mondotta megnyitójában Rácz Sándor. — Koltai Magdolna tanárnő, aki a pedagógusnap alkalmával Apáczai Csere-díjat kapott pedagógiai munkásságáért, kiválóan vezette a szakkört, melynek tevékenységébe e kiállítás némi betekintést enged. A szakkör egyik szervezője Csonka Ferencné Orsós Teréz kétgyermekes fiatalasszony. Festményei igen erőteljes megfogalmazásban az emberek mindennapjait örökítik meg. Az Esküvő, a Temetés, a Munka után, a Fürdőben köznapi élményeket közvetítenek megrázó erővel. A férje, Csonka Ferenc sokszorosító grafikával foglalkozott, Orsós Gizella textiltervezéssel. — Szerettem a tanárnénit — mondja Csonkáné Orsós Teréz. — Amíg iskolába jártam, akkor is rajzoltam nála, aztán felkerestem, hogy alakítsunk egy szakkört, ahová a felnőttek is eljárhatnak. Rábeszéltem a férjem is, hogy jöjjön el. Amit itt lát, azt mind otthon készítettük, a szakkörön csak befejeztük a rajzokat. Esténként rajzoltam, festettem, mert két gyerek meg a munka mellett csak este meg éjszaka jutottam hozzá. Eleinte csak mécsvilág mellett, de nemrég átköltöztünk az apámék házába. Most villany mellett festhetek. Nagyon szeretem a szakkört és jó lenne, ha többször lenne egy héten. Huszonegy éves vagyok, sok mindent átéltem, de ha festhetek, minden bajomat elfelejtem. Orsós Gizella a hatodik osztályból maradt ki, férjhezment, aztán egy idő múlva, húszévesen visszatért ő is Koltai Magdolna szakkörébe, a régi iskolába. — A hímzést, horgolást szerettem, mindig készítek valamit a kisfiamnak, öcsém szólt, hogy felnőtteknek van szakkör, erre beiratkoztam. Ha ittvagyunk a szakkörben és dolgozunk, úgy érezzük, hogy mindnyájan gazdagabbak leszünk. Gállos Orsolya részt vesznek a húsipari szakmunkások is, illetve azok, akik nem akartak most szabadságra menni. Ennek a módszernek az előnyeiről Fehér Sándor főmérnök beszélt: — A szerelők mellett, a „húsos" dolgozóink is ott ténykednek a gépek karbantartásánál. Mivel ők ismerik igazán a berendezéseket, lehetőségük van arra, hogy észrevételeikkel, javaslataikkal is segítsenek. Miért volt szükség a nagykarbantartásra? — Kettős cél vezérelt bennünket. Egyrészt a sertéshizlalási kedv fokozódásával az átvételi és feldolgozási kapacitásunkat növeljük az elkövetkezendő időben, és a berendezésekre is ráfér a nagyjavítás. A vágóhídon 100 000 sertés feldolgozásával számolnak az év első felében. Ez a szóm a második félévben a tervek szerint 140 ezerre emelkedik. Mivel a pécsi feldolgozó első ütemének építése csak nagyon vontatottan halad, így a tervezett mennyiségű sertések levágása csak munkaszervezéssel oldható meg. — Június 9-én befejeződik a nagykarbantartás, és bevezetjük a második műszakot. Ezt követően már ebben a hónapban 1000, júliustól 1200, októbertől már 1300 sertést vágunk le naponta. Ennyi az igény, amihez alkalmazkodunk. Körbejárjuk az üzemet. A Vágóhíd utca. építését végzi a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat. Az eddigi köves utat aszfalttal borítják, a régi gond megoldódik. Az élőállat átvevő- és osztályozóhelynél a vállalat adminisztratív állományú szocialista brigádtagjai serényen takarítanak, festenek. A sertésvágócsarnokban felújították a forrázó- és kopasztógépet, a gázüzemű perzselőbe biztonsági szelepeket szereltek. A két hússzállító konvejort összekapcsolták; ezzel az eddigi kézi munkát kiküszöbölték. Csütörtökön 6 óra 30-tól már termelnek. A sertések átvételében fennakadás nem volt a karbantartás ideje alatt, és ezután is folyamatos lesz. A szabadon felkínált süldőt, malacot és hízott sertést nyolc napon belül átveszi a vállalat. Roszprim Nándor Vita a HNF-ben az új Polgári Törvénykönyvről A magyar jogtörténet első Polgári Törvénykönyve 1960. május 1-én lépett életbe. A 60-as évek gazdasági és társadalmi változásai következtében az élet hamar túlhaladta az új kódexet, melynek módosítására törvényjavaslat készül. Ennek tervezetét, illetve a javaslat főbb téziseit társadalmi vitára bocsátotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága és az Igazságügyi Minisztérium. Pécsett tegnap délután a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága rendezett vitát a megye jogi közélete képviselőinek részvételével. Az új PTK téziseit dr. Tamás Lajos, a Pécsi Tudományegyetem polgári jogi tanszékének docense ismertette, majd a vitában észrevételek, módosító indítványok hangzottak el.
