Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-04 / 152. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 152. szám 1977. június 4., szombat Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja pedagógusok pártján Mire kikerülünk az iskola padjaiból, sok és sokféle taní­tóval, tanárral akad dolgunk. Ha a magaméit összeszámlá­lom, bizonyosan eljutok az öt- venhez, nem is szólva az egye­temi professzorokról. Legtöbb­jük nincs már az élők sorában. Vajon hogyan emlékezem rá­juk? A kérdést a pedagógusnap teszi időszerűvé, de a választ, hogy egyikük-másikuk emberi alakjához — bármilyen messze járnak is az időben — máig is gyakran és szívesen fordulok gondolataimban, kérem, ne te­kintsék az alkalomhoz illő ki­jelentésnek. Pedig, ismétlem, sokfélék voltak, jellemben és képességben, cáfolva a hiedel­met, hogy bezzeg, akkor voltak még tanárok, de manapság...! Azért hadd tegyem azzá, hogy a tanárságnak valamiféle jó­szelleme — nevezhetjük akár elhivatottságnak — úgyszólván kivétel nélkül mindegyikükben megvolt, még azokban is, akik­nek emberi gyengéit máig sem feledhetem. A jók, kedvesek, okosak csapatát pedig máig számon tartom, élükön az első tanítónőm, a drága Péteri néni; istenem, hökkenek meg, én minden régi nevet elfelejtek, az övé pedig, egy örökszép arc, egy meleg mosoly kísére­tében úgy áll elő, mintha nem hosszú évtizedek, hanem egy röpke nyári vakáció tolakodott volna közénk. Ilyen személyes emlékekkel élvén, talán nem különös, ha valamiféle idegenkedésről te­szek említést, ami mindannyi­szor elfog, amikor manapság, szokványos magánbeszélgetés­ben, az adott körben éppen „ügyeletes" pedagógus kerül szóba. Nem túlzott sarkitás, ha azt mondom: szinte már csak végletes véleményeket hallani. Ha azt hallanánk, nem utol­sósorban a szülőktől, hogy a pedagógusok még nem mindig és nem mindenütt kapják meg azt a megbecsülést a társada­lomtól — amelynek ők, a szü­lők is részesei I —, amit fára­dozásuk és felelősségük alap­ján megérdemelnének, akkor nem bosszankodnánk annyira a sok igaztalan megítélés fe­lett. Ez utóbbihoz még hozzá­tartozik, hogy túlnyomórészt pedagógusnökről van szó, és ebben a jövőben sem lesz vál­tozás. Asszonyokról, akiknek kettős terhet kell viselniük. Ket­tőset? A tanári asztal mögött anya, feleség, háziasszony ül, akinek gondja-baja fölött hiá­ba is térnénk napirendre az­zal: magángondok, magánba­jok! Mit is mondhatnék még? Legszivesebben azt, hogy még­is csak otthon, a családban kellene többet tenni azért, hogy a gyerek egy kicsit más szemmel nézzen a tanárnőre, tanítónőre. Ismerem az ellen­vetést. Igaz, a pedagógus a tekintélyét elsősorban önmaga teremti meg az iskolában. És az is igaz, hogy nem lehet a gyerekeknek olyasmit a fejébe, a szivébe adagolni, ami szem- benáll saját tapasztalatukkal, megítélésükkel. Mégis azt mon­dom: több megértést kellene kapniuk a pedagógusoknak otthon, a családi asztalnál, amikor az iskola kerül teríték­re. Legyünk egy kicsit peda­góguspártiak. Megérdemlik ők Balog János Nagy sebességgel haladnak a vonatok A napokban tartották a vil­lany—magyarbólyi vasútvona­lon a hatósági ellenőrzéseket a Vasúti Főosztály, a MÁV Pé­csi Igazgatósága, valamint a kivitelező, a MÁV Dombóvári Építésfőnökséq szakemberei. A bemérések eredményesek vol­tak: nagy tengelynyomású diesel-mozdonyok haladhatnak 80 kilométeres sebességgel Vil­lány és Magyarbóly között. A Pécs és Villány közötti, va­lamint a magyarbólyi állomás vonalait már korábban korsze­rűsítették. Sok nehézséget oko­zott, hogy a nagysúlyú diesel­Tizenhatmilliós beruházás mozdonyok vontatta export-im­port szerelvényeken Villánynál kicserélték a dieselt kismozdony- ra, csak így vontathattak ezen az aránylaq rövid vonalon. A MÁV Dombóvári Építésfőnök­sége tizenhatmillió forint érték­ben felújította ezt a szakaszt is. Megszűntek a mozdonycserék, gyorsabbá és biztonságosabbá vált a vonatközlekedés, most már egészen Pécs és a határ­állomás között. G. M. Környezetvédelmi világnap Hazánkban négy évtizedes múltja van a környezetvédelemnek a Hazafias Népfront orszá­gos környezetvédelmi munkabi­zottságának kezdeményezésére pénteken az Országos Termé­szetvédelmi Hivatalnál tudomá­nyos tanácskozással emlékeztek meg arról, hogy 5 évvel ezelőtt a Stockholmban tartott környezet- védelmi nemzetközi konferen­cián június 5-ét — e konferen­cia első napját — környezetvé­delmi világnappá nyilvánítot­ták. Rakonczay Zoltánnak, az Or­szágos Természetvédelmi Hiva­tal elnökének megnyitója után dr. Antoni Ferenc akadémi­kus, a Semmelweis Orvostudo­mányi Eegyetem rektora mél­tatta a környezetvédelem nem­zetközi jelentőségét, hazai eredményeit és szólt a további sürgető teendőkről. Előadásá­nak központi gondolata volt, hogy a környezetvédelem mind­annyiunk közös ügye. A kör­nyezetvédelmi világnap — mint mondta — az önvizsgálat nap­ja is, az emberiség és a ter­mészet kölcsönhatásának ön­vizsgálatáé, az eredmények számbavételének, a tennivalók kijelölésének, a konkrét védel­mi cselekvés és az erre való serkentés napja. A szó szoros értelmében életbe vágó kér­désről, tényezőkről van szó: a levegőről, a vízről, a termő­földről — pontosabban: ezek tisztaságáról, tisztaságának megőrzéséről, illetve megte­remtéséről. Hazánkban a környezetvé­delemmel kapcsolatos munka több mint négy évtizeddel ez­előtt, 1935-ben kezdődött, ami­kor megalkották az első tör­vényt az erdők védelméről és létrehozták a Természetvédel­mi Tanácsot. 1961-ben nálunk alakult meg Európában első­ként önálló, közvetlenül a kor­mány alá rendelt hatóságként az Országos Természetvédelmi Hivatal. Munkáját, eredményeit jelzi, hogy óriási természeti ér­tékeket vett védelem alá: sok­ezer hektár természeti terüle­tet, pótolhatatlan geológiai képződményeket, növényzeti ritkaságokat, különféle madár­fajokat. Védett terület lett a Hortobágy, a Balaton, a Du- na-kanyar, a Velencei-tó a Mátra és a Bükk hegység sok­sok szemgyönyörködtető része. A Tudományos Akadémia is csatlakozott az UNESCO által meghirdetett nemzetközi bio­szféra-kutatási program mun­kálataihoz. A fővárosban az emberi környezet védelmének megóvása, tisztítása érdekében hozták létre 1965-ben a buda­pesti levegővédelmi bizottságot. Nagy vívmánya a környezetvé­delemnek, hogy a vele kap­csolatos teendőkről, magatar­tási szabályokról törvény szü­letett 1976-ban. Jelentős részt vállal a kör­nyezetvédelem társadalmi programjából a népfrontmoz­galom. A maga eszközeivel — felvilágosító, nevelő- és propa­gandamunkájával — igyekszik ráirányítani a közvélemény fi­gyelmét természetvédelmi kör­nyezetünk megóvásának fon­tosságára, szervezi, koordinál­ja a hatóságok és különféle szervezetek, serkenti az állam­polgárok cselekvését környeze­tünk védelméért az ember és a természet harmonikus kapcso­latának kialakításáért. Kádárlános fogadta a Perui Kommunista Párt főtitkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára pénteken fogad­ta a hazánkban tartózkodó Jorge del Pradot, a Perui Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott találko­zón tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, vala­mint a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hang­súlyozták a testvérpártok együttműködésének, a kom­munista mozgalom egysé­ge erősítésének fontossá­gát. Megerősítették szoli­daritásukat a Latin-Ameri- ka demokratikus átalaku­lásáért, az imperializmus, a fasizmus ellen küzdő né­pekkel, a hazafias, demok­ratikus erőkkel. Áttekintették a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Perui Kommunista Párt hagyományosan jó kapcso­latait, és megállapodtak a két pártnak a proletár in­ternacionalizmus elvein ala­puló együttműködése to­vábbfejlesztésében. Támo­gatják a két országnak a békés egymás mellett élés szellemében fejlődő kap­csolatait, amelyek a két nép javát és a béke meg­szilárdítását szolgálják. A találkozón jelen volt Berecz János, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. A komlói Május 1. Ruhagyár a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére vállalta a Szovjetunióba irányuló export pontos és minőségileg kifogástalan szállítását. A gyár ezen kívül még Kanadába, Hollandiába és Kuwaitba is szállít férfi és női ruhákat. Apáczai Csere János-díjas baranyai tanárnő Pedagógusnapi kitüntetések a Parlamentben A nevelő-oktató munkában kiemelkedően tevékenykedő pedagógusokat tüntettek ki tegnap délelőtt a Parlament­ben. A pedagógusnap alkalmá­ból rendezett ünnepségen részt vett Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Óvá­ri Miklós, az MSZMP KB titká­ra, a Politikai Bizottság tagjai. Polinszky Károly oktatási mi­niszter méltatta a nevelők nagy hivatástudattal végzett áldoza­tos tevékenységét. Ezt követően 10 pedagógusnak nyújotta át az Apáczai Csere János díjat, köztük Koltai Magdolna Ba­ranya megyei rajz-szakfelügye- lőnek, a komlói Fürst Sándor utcai általános iskola tanárá­—------­Vi lágszerte keresett termék az üveggyártás alapanyaga, az üveghomok, melyet hazánkban az Or­szágos Érc- és Ásványbánya Vállalat dunántúli művének fehérvárcsurgói üzemében bányásznak. Idén 410 ezer tonna, a legfinomabb fehérüveg gyártására is alkalmas üveghomokot termelnek és dolgoznak fel. A most folyó rekonstrukció befejezése után 1980-ra termelésük eléri az évi 550 ezer tonnát, melyből 100 ezer tonna kerül tőkés exportra. nak. Százhúszon kapták a ki­váló tanár, tanító és óvónő cí­met és jelvényt: Az oktatási miniszter Kiváló tanár kitüntetésben részesítette Czupy Györgyöt, a sellyei Me­zőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet igazgatóját, Bujtár József szak- felügyelőt, a pécsi Acsády I. úti Általános Iskola tanárát, Krausz Györgynét, a komlói Steinmetz Miklós Szakközépis­kola igazgatóhelyettesét, Kro- mek Sándort, a pécsi Nagy La­jos Gimnázium tanárát. Kiváló tanító kitüntetésben részesült Gáti Józselné, a vajsz- lái általános iskola tanítója. Bujdosó László, a pécsi 39-es dandár úti Általános Iskola igazgatója. Kiváló óvónő kitüntetésben részesült: Fenyvesi Mihály né óvodai felügyelő, a pécsi Épí­tők úti óvoda vezetője, Szabari -Miklósné, a komlói Sallai u. óvoda vezetője. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter az Építőipar kivá­ló dolgozója kitüntetést ado­mányozta: Takács Istvánnak, a pécsi 506-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézet szakokta­tójának. Ä közlekedési és pos­taügyi miniszter a Posta kiváló dolgozója kitüntetésben része­sítette: Szentirányi Józsefnét, a pécsi Komarov Gimnázium igazgatóját. A tanulóifjúság közlekedésre nevelésében elért eredményeiért a Közbiztonsági Érem ezüst fokozata kitüntetés­ben részesült: Nádai Imre, a pécsszabolcsi Hősök terei álta­lános iskola tanára. Az országos diákparlament rendezésében kifejtett eredmé­nyes munkájáért az oktatási miniszter Miniszteri dicséretben részesítette dr. Litkei József ál­talános tanulmányi felügyelőt, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztálya mun­katársát. Miniszteri dicséret­ben részesült: Nyéki László, a pécsi Gyárvárosi Általános Is­kola tanára. A kitüntetéseket valamennyien Budapesten vet­ték át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom