Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-30 / 178. szám

1977. június 30., csütörtök Dunántúli napló 3 Ülést tartott a megyei tanács vb Téma: az üzemi demokrácia helyzete Még nem befejezett szervezeti rendszer Jól működnek a fórumok összesen tizennyolc napiren­di pont szerepelt a Baranya megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén. Az ipari, építési-közlekedési, kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály pél­dául közösen vizsgálta meg az üzemi demokrácia helyzetét a megyében. A téma nemcsak azért igen jelentős, mert a párt Központi Bizottsága, a kormány és a SZOT határoza­tokban írta elő az üzemi de­mokrácia szükségességét, ha­nem azért is, mert az MSZMP kongresszusi határozatban mondta ki, hogy „társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szo­cialista demokrácia növelése a társadalmi élet minden terü­letén". A vb elé került jelen­tés ezen elvi tételek részlete­zésén túl széleskörűen vizs­gálta az üzemi demokrácia helyzetét a megye tanácsi vál­lalatainál. Megállapította, hogy az alapvető fórumokon — ter­melési tanácskozás, szocialista brigádvezetők értekezletei, ösz- szevont brigádértekezletek — fejlődés tapasztalható a be­számolók tartalmában. Ezek tájékoztatják a dolgozók szé­les rétegeit, ugyanakkor a vál­lalati tevékenységgel kapcso­latos állásfoglalásra is kész­tetik őket. Különösen jó pél­da erre a mohácsi Könnyű­ipari és a pécsi Szolgáltató­ipari Vállalat. E két vállalat­nál a dolgozókkal előre, írás­ban ismertetik a szóba kerülő témákat. Ugyanakkor másutt ez ritkán történik meg, vagyis e téren bőven akad tennivaló. Az elhangzott javaslatok sorsáról is ritkán értesítik írás­ban a dolgozókat, sőt olyan eset is előfordul — mint pél­dául a Patyolat Vállalatnál —, hogy csak a következő ülésen adnak tájékoztatást a javas­Hogyan valósulnak meg az V. ötéves terv jelenlegi idő­szakában a folyamatban lévő beruházások, milyen az 1977. évben átadásra tervezett beru­házások helyzete a szigetvári járás területén? Ez volt a té­mája annak a koordinációs értekezletnek, amelyet tegnap — június 29-én — tartottak Szigetváron, a Járási Hivatal tanácstermében a hivatal ve­zetői és érdekelt szakemberei, a községi tanácsok és terme­lőszövetkezetek elnökei, vala­mint az érdekelt vállalatok képviselői részvételével. Az értekezleten áttekintették a folyamatban lévő 500 000 fo­rinton felüli beruházások je­lenlegi helyzetét. Megállapítot­ták, hogy a beruházási tevé­kenység megfelelő ütemben halad, a folyamatosság bizto­sított, amit a tervidőszak első két éve is meggyőzően bizo­nyít. A kérdés megvitatása fon­tosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, hiszen Pirisi Já­nosnak, a Járási Hivatal elnö­kének szavai szerint a beruhá­zások meghatározó szerepet játszanak egy adott igazgatási terület, tájegység előrejutása, fejlődése szempontjából. A nagy beruházások nemcsak a községek helyzetét s lakóik életét változtatják meg, hanem hosszú távon a táj képét is, és magukon hordozzák a ter­vező, alkotó ember kezenyo- mát. Foglalkoztak többek között a Szigetvári Állami Gazdaság beruházásában megvalósuló tehenészeti telep és hígtrágya­tároló építésével, melynek költ­sége 80 és fél millió forint. Ebből állami támogatás mint­lat, észrevétel kapcsán tett in­tézkedésről. Új fórumokkal is találkozha­tunk az utóbbi időben. Ilye­nek az ifjúsági fórum, vala­mint a GYES-en lévők tanács­kozásai. A vita során elhang­zott olyan nézet, hogy kissé túl soknak tűnik a rendezvé­nyek köre, vagyis „túl széles az étlap választéka”. Ez azon­ban nem áll fenn, mivel az összes fórum nem tevékenyke­dik minden vállalatnál, csak a beszámoló jelentés tartalmazza őket, csokorba szedve. Más felszólaló megemlítette, hogy a munkások véleménye szerint a termelési tanácskozásokon néha túl sok kitüntetést oszta­nak ki, s ez degradálja ezek jelentőségét, értékét. Hasonló megállapítást a jelentés is tar­talmaz, mikor kimondja, hogy általános gyakorlat szerint a termelési tanácskozások dön­tenek a Szocialista Brigád cím, a Kiváló Dolgozó kitün­tetés odaítéléséről, gyakran az előterjesztés jogosságának részletes vizsgálata nélkül. Általában elmondható, hogy az üzemi demokrácia belső szervezeti rendszere még nem befejezett Például: a dolgo­zók tapasztalatainak felszínre hozása a termelés jobb meg­szervezését jelentheti — e té­makört tehát a jövőben több alkalommal kell napirendre tűzni. A vállalatoknál előfor­dul az a helytelen gyakorlat, hogy a termelési tanácskozá­sok témaköre a munkakörül­egy 30 millió. A többit saját erőből valósítják meg. Ezál­tal a meglévő 416 férőhelyes tehenészeti telepet 1228 férő­helyesre bővítik ki. A beruhá­zást 1980-ig fejezik be, a je­lenlegi készültségi foka 5 szá­zalékos. Szintén az állami gaz­daság beruházásban Dencshá- za—Péterfa pusztán szakosított sertéstelep korszerűsítés-bőví- tését valósítják meg. A létesít­mény kapacitását tükrözi, hogy a megvalósítás után a telep­ről évente 7564 métermázsával lesz több a kibocsátható vá­gósertéshús. A beruházás költ­ségvetés szerinti összege több mint 8 és fél millió forint. A szerződés szerint a sertéstelep átadása 1978-ban várható. Je­lentős beruházás a Somogy- apátiban épülő 1040 férőhe­lyes szarvasmarhatelep, ame­lyet ebben az évben kezdtek el és 1979-ben fejeznek be. Kivitelezési költség 62 millió forint, melyből állami támoga­tás 45 millió. Ezen kívül Szentdénesen 4 és fél millió forintért 116 férő­helyes borjúnevelő, Rózsafán 5 és fél millióért terményszárító és több mint 4 millióért 400 vagonos magtár épül. Ebben a hónapban kerül át­adásra Kétújfaluban az 50 fé­rőhelyes új óvoda, amely több mint másfél milliós beruházás. Rangsorolták a fontosabb be­ruházások ütem szerinti meg­valósulását. Végül a lehetősé­gek és kívánságok összhangjá­ra hívta fel a beruházók fi­gyelmét. Hangsúlyozta, hogy csak olyan célok jelölhetők meg a tervezések során, ame­lyek eléréséhez a gazdasági források adottak. Hegedűs Magdolna mények javítására korlátozó­dik. Az ipari osztály már in­tézkedett ennek megszünteté­sére. Ugyancsak intézkedés történt olyan esetekre, mikor a vezetők egyénileg döntöt­tek egyes kérdésekben, me­lyekben a kollektíva vélemé­nyét is ki kellett volna kérniük. A vb azzal, hogy a kérdés­ben jól funkcionáló országos határozatok vannak, s így konkrét határozatra nincs szük­ség, a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A továbbiak­ban pedig a tanácsi vállala­tok és költségvetési intézmé­nyek gazdálkodása ellenőrzé­sének tapasztalatait, a mun- káslakás-építés tapasztalatait és feladatait, valamint több más témát tárgyalt. Sz. P. Fiziológia, biokémia, biofizika Tudományos „hadszíntérré” változik Pécs Csaknem nyolcszáz, a fent említett tudományok­kal foglalkozó ember ve­szi birtokába a Pécsi Or­vostudományi Egyetem köz­ponti épületét három nap­ra. A Magyar Élettani, Bio­kémiai és Biofizikai Tár­saság történetében már előfordult, hogy együtt tar­tották meg soronkövetke- ző vándorgyűlésüket, gyak­rabban, hogy a három kö­zül kettő, ez tehát egy rit­ka alkalom arra, hogy a tudományos élet nagy pezsdülést kapjon. Az érdeklődés igen nagy. A résztvevők között tekin­télyes, nemzetközi és vi­lághírű szakembereket, a szakma autoritásait talál­juk, de eljön a „derék­had” és a fiatalok serege is. Több formát biztosíta­nak ahhoz, hogy a résztve­vők ismereteket szerezze­nek. Plenáris előadást is tartanak, de keveset, több alkalmat adnak a vitatko­zásra. Erre leginkább a ke- rekasztal-beszélgetések fe­lelnek meg — a legkülön­bözőbb témákat járják kö­rül, az ultrahang-diagnosz­tikától az ingerületi folya­matok mechanizmusáig ti­zenkét átfogó területről lesz majd szó; többszáz kiselőadást jelentettek be, ez a hagyományos forma, egy dolgozat, kísérlet ered­ményeinek bemutatása és kommentálása tíz percben. Pécs már hagyományok­kal rendelkezik az ilyenfaj­ta vándorgyűlések rende­zésében. Nem kis munká­val, áldozattal járó fel­adat: eddig mindig a si­ker fémjelezte, legtöbb­jüknek a POTE adott ott­hont. Ma reggel, amikor az aulában dr. Tigyi Jó­zsef, a POTE rektora üd­vözli a közös vándorgyű­lés résztvevőit és a meg­hívott vendégeket, tudomá­nyos „hadszíntérré” válto­zik Pécs három napra. Kí­vánjuk, hogy az ittlevők érezzék jól magukat, szak­mai ismereteik gyarapod­janak, hogy a háromnapos rendezvény sikeres legyen. Kampis Péter Megváltozik a táj képe Hogyan valósulnak meg a beruházások? Koordinációs értekezlet a szigetvári járásban Forgalomirányító jelzőlámpa a Szalai és Bajcsy- Zsilinszky út kereszteződésében Információcsere, kapcsolattartás ? M * Kiss István szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövet­sége elnöke, az MSZMP KB tagja záróreferátumát tartja Fotó; Gregorics Iván fllkotótelepek nemzetközi adatbankja Baranyában Véget ért a tanácskozás Siklóson Felkészülten fogadják a terményt A kuszáit gabona erősen nehezíti az aratást Naponta 1800 vagon gabonát képesek átvenni Baranyában Ahol szükséges, éjszakai átvételt is szerveznek Pécs egyik legforgalmasabb cso­mópontja napjainkban kétségkívül a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Szalai András út kereszteződése. Különösen csúcsforgalomban keletkeznek dugók és ilyenkor a közlekedésrendészet segítsége biztosítja a zavartalan át­haladást. Rövidesen megszűnik a rendőri irányítás, mert tegnap a déli órákban üzembehelyezték a me­gyeszékhely legújabb forgalomirá­nyító jelzőlámpáját. Most próbaüzem alatt méri fel a KPM forgalomszer­vező csoportja a fázisidők nagysá­gát. Az eddigi egyórás mérés alap­ján leginkább a Bem utca felől ér­kező jármüvek torlódnak és várnak szabadjelzésre. Rövid a zöld; —az egyenesen haladó és a Szalai And­rás útra jobbra kanyarodó járművek számára, — mindössze 8 másodperc. Ebben a csomópontban is az UVA- TERV a mért forgalomsűrűség alap­ján szabályozza a fázisidő nagysá­gát. Egyidejűleg történik meg a szinkronba állítás a már többi mű­ködő jelzőlámpákkal is. A beszabá­lyozás a mérések és az UVATERV érkezése miatt várhatóan elhúzódik. A járművezető türelme viszont bizo­nyára elősegíti majd a zavartalan beindulást.- M. I. ­A tavalyinál valamivel ked­vezőbb raktáradottságokkal ké­szül az új gabona fogadására a Baranya megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Vállalat. Ez egyfelől a kisebb átmenő készletnek köszönhető. Az év­közi export kiszállítások miatt jelenleg 2 ezer vagonnal ki­sebb a vállalat átmenő készle­te, mint tavaly június 30-án. Másfelől a vállalat növelte saját raktárkapacitását. Az el­múlt évben három új telephely építését kezdték meg. A szi­getvári 670 vagonos könnyű- szerkezetes gabonaraktár épí­tése befejeződött, s ez már az idei aratásban is nagymérték­ben enyhíti a körzet áruelhe­lyezési gondjait. Szentlőrincen 2 darab 500 vagonos, Nagyhar- sányban 2 darab, ugyancsak 500 vagonos tárolócsarnok épül, ezeket a kukoricabeta­karítás idejére állítják üzembe. A vállalat minden nagy üzemmel hosszútávú termény­értékesítési szerződést kötött, amelyben 1977-re 16 500 vagon gabona átvétele szerepel. Ez­zel szemben az előzetes becs­lések szerint 18 600 vagon ét­kezési és takarmánybúza át­vételére készültek fel. A rendel­kezésre álló fedett raktártér mintegy 25 ezer vagon, ugyan­akkor a vállalatnak — az át­menő készletet, a kalászos ga­bona és lucernaliszt felvásár­lást is figyelembe véve — közel 30 ezer vagon áru elhelyezésé­ről kell gondoskodnia, ötezer vagonnak tehát nem jut fedett tér. Ezt részben bértárolással, részben szabad téren, ponyvás, fóliás takarással helyezik el. Ehhez 12 tonna fóliacsíkot és 400 nagyméretű fóliaponyvát szereztek be. Javították az átvétel techni­kai feltételeit is. Saját fej­lesztési alapjukból 1,6 millió forint értékben vásároltak anyagmozgató gépeket, egye­bek között 6 mobil garatot, 10 szállítószalagot, több felszedő­gépet és géplapátot. A tava­lyihoz képest javult az átvételi kapacitás, ami a mohácsi já­rásban most óránként 474, a pécsiben 422, a sásdiban 312, a siklósiban 389, a szigetvári járásban pedig 286 tonna. Tíz­órás betárolási időt figyelembe véve napi 1800 vagon gabona átvételére képes a vállalat, a tavalyi legmagasabb napi csúcs 1000 vagon volt. Ezen a nyáron a megye 18 helységében 41 raktárnál veszik át az új termést. Az átvevőhe­lyek száma 110, hisz nemcsak raktáraknál, malmoknál és ke­verőüzemekben, de beton- és fémsilóknál, DV és szerfás szí­neknél is létesítenek ideiglenes átvevőhelyeket. A tegnapi na­pon a sásdi és a mohácsi kör­zetben az átvételt megkezdték, 70 vagon őszi árpát vettek át. A vállalat központjában el­mondották, hogy ha az aratás betakarítás üteme úgy kívánja, a napi átvételi időt meghosz- szabbítják, sőt ahol ez szük­séges az éjszakai átvételt is megszervezik. Információcsere, kapcsolat- tartás, alkotó együttműködés. Ezek az igények fogalmazódtak; meg a művészeti szimpozionok és alkotótelepek nemzetközi tanácskozásának szerda dél­előtti ülésén. Többször is el­hangzott a háromnapos konfe­rencia során, hogy a szocialis­ta országok nemzeti szövetsé­gei közötti szervezett és tartal­mas információáramlást egy adatbank létrehozása nagyban elősegítené. A szerda délelőtti ülésen Bernics Ferenc, a Baranya me­gyei Tanács V. B. Művelődés- ügyi Osztály vezetője bejelen­tette, hogy a Baranya megyei Tanács vállalja a szocialista országok alkotótelepeinek in­formációcseréjét elősegitö adatbank létrehozását, amely a siklósi Alkotó Telepek Irodá­jához kapcsolódva végezné te­vékenységér. Csorba Géza, a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezetője, szerda délelőtti hozzászólásában han­goztatta, hogy az alkotótelepi mozgalom fontos eszköz a képzőművészeti kultúra elter­jesztésében és a közművelődés­ben. A délelőtti tanácskozás és a határozati javaslatok kidol­gozása után Kiss István szob­rászművész a Magyar Képző­művészek Szövetsége elnöke az MSZMP KB tagja, méltatta a szocialista országok első ilyen jellegű tanácskozásának jelen­tőségét. összegező zárszavában el­mondotta, hogy megvalósulta konferencia igazi célja: az egymásra találás, a jelen rea­litásának számbavétele és a jövő lehetőségeinek a megfo­galmazása. A siklósi nemzetkö­zi tanácskozás jelentőségét az UNESCO AIAP-IAA elnökének és főtitkárának a részvétele is mutatta. A konferencián Dencsko Uzu- nov az AIAP—IAA elnöke és Dunbar Marshall Malagola az AIAP—IAA főtitkára részéről elhangzott egy olyan javaslat, hogy a konferencia kérje a Magyar Kulturális Minisztériu­mot arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket annak ér­dekében, hogy a magyar UNESCO-delegáció egy olyan programot terjesszen az UNES­CO elé, amely a művésztele­pek és mozgalmak tanulmányo­zásával, támogatásával és fej­lesztésével foglalkozik. A nemzetközi tanácskozás záróülésének méltó színfoltja volt a kitüntetések átadása. A siklósi szobrász-alkotótele­pen kifejtett munkájáért és a szimpozionmozgalom tovább­fejlesztéséért végzett munká­jukért Rétfalvi Sándor szob­rászművész és Bencsik István szobrászművész a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapták. A kitüntetéseket a kulturális miniszter nevében Csorba Gé­za a Kulturális Minisztérium Képzőművészeti Osztályának vezetője adta át. A szerda délelőtti tanácsko­záson részt vett Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára is. Varga Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom