Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-01 / 149. szám

1977. június 1., szerda Dunántúlt napin 3 kapcsolatok Ízelítőt kaptak az utánpótlásról Folytalóilik a városlal- hutalás Pécsett Kiszabadítják a Citrom utcai részt A szanálások után sorra bon­takoznak ki Pécs különböző pontjain a középkori városfal maradványai. Néhol töredékek, másutt meglepőén hosszú, ösz- szefüggő szakaszok. A feltárást és a helyreállítást az Országos Műemléki Felügyelőség végzi .a Pécs Városi Tanács és a he­lyi szakemberek támogatásával. Sándor Máriától, a városfal kutatását végző régésztől ér­deklődtünk: mi várható idén a püspöki vár és a középkori városfal kutatása területén? — Idén az Aradi vértanúk útján a Hunyadi útig előkerült püspöki vár illetve városfal tisztázása a feladatunk. A mi munkálataink mindig a város- rendezés jegyében végrehajtott szanálások függvényei. Az el­avult régi házak eltakarításá­val a régész és majd a nagy- közönség számára is hozzá­férhetővé lesz a középkori Pécs egyik igen fontos objektuma. Tisztázzuk a feltárt falak alap­rajzát, a különböző korokban épült rétegeket. E munka tu­dományos célja kiszabadítani a város falait, kideríteni azok építési korszakait, a praktikus cél pedig az, hogy adatokkal szolgáljunk a helyreállítást ter­vező és kivitelező szakember számára. — Körbejárva a szóbanforgó építményt, helyreállítva szem­lélhetjük a püspöki vár nyugati falait a barbakánnal. Ide a Landler Jenő utca hosszában csatlakozik a nyugati városfal további része. Ezt a szakaszt a Szent István tér belső kertjei­ből fogjuk feltárni, ahol a ta­nács már kisajátította a kuta­táshoz szükséges sávot. Itt ugyanis középkori település­nyomok várhatók. A város szer­ves része már az új szálloda, a Hotel Pannónia előtti városfal- szakasz. A szanálások folya­mán előkerült a városfal Cit­A Magyar Képzőművészek Szövetsége Dél-dunántúli Te­rületi Szervezetének három­tagú küldöttsége járt a na­pokban Jugoszláviában, hogy részint a már hagyományos, meghatározott időre szóló, képzőművészek és kiállítások cseréjére vonatkozó egyez­ményeket megújítsák, más­részt újabb kapcsolatokkal bővítsék a meglévőket. A küldöttségben volt Bi- zse Jánosné textilművész, a dél-dunántúli területi szerve­zet titkára, a delegáció ve­zetője, H. Barakonyi Klára grafikusművész, a Pécsi Gra­fikai Műhely vezetője és Szabolcs Péter, a zalaeger­szegi faszobrásztelep vezető­je. A látogatás első napján szerződnek a Pécsi Baletthez, és szeretnénk, ha idejében megismerkednének a társulat­tal. Számunkra valóban gála­est volt a két pécsi előadás, mivel ez az első alkalom, hogy balettnövendékeink együtt dol­gozhatnak egy érdekes, kísér­letező együttessel. A kapcsolat okkor jött létre, amikor Tóth Sándor, a Pécsi Balett igaz­gatója megtudta, hogy a kő­bányai művelődési otthonban rendezünk koncerteket, melye­ken növendékeink nagy szóló­szerepekben is kipróbálhatják tudásukat. Tóth Sándor meg­szervezte Pécsett ezt a két elő­adást, hiszen mint táncszak­embert és balettigazgatót ér­deklik az iskola növendékei. — Hogyan állították össze a pécsi gálaest műsorát? — Elsősorban a növendékek érdekeit tartjuk szem előtt a műsor összeállításában, hiszen egy fiatal számára minden szín­padi megjelenés igen fontos. Nem lehet összehasonlítani a próbatermi munkával. Csak az előadás érleli meg az embert. A közönség és a pécsi szak­emberek ízelítőt kaptak abból, hogyan formálódik az után­pótlás. Köszönet illeti a várost és a pécsi színházat, hogy le­hetővé tette 40 növendékünk számára ezt a bemutatkozást Szeretnénk, ha minél gyakrab­ban adódna erre mód. Külön öröm számunkra, hogy tanít­ványaink egy másik város sok jó balettelőadást látott közön­sége előtt szerepelhetnek. — Kik az est koreográfusai? — A balett legnagyobbjai, például Leonov, a Hattyúk tava zseniális koreográfusa, Marius Petipa, az orosz balett legna­gyobb alakja és Nyina Anyi- szimova, aki az újkori szovjet balett képviselője. A műsornak ez a része olyan mint egy táncmúzeum, emellett azonban táncolunk Barkóczy és Eck ko­reográfiákra is. — Kun Zsuzsa öt éve áll az Állami Balettintézet élén. Hall­hatnánk valamit igazgatói el­képzeléseiről? — Legfőbb célom, hogy di- namikusabbá tegyük a képzést. Én 17 éves koromban táncol­tam el életem első nagy sze­repét, a mai táncosok 21—22 éves korukban jutnak el idáig. Tehát igen későn. Ez össze­függ az intézet rendszerével, mert iskolánk egyben középis­kola is, tehát össze van kötve az érettségivel. A balett nem egyenlő a tornával és az úszás­sal, itt nemcsak a fizikum szá­mít, és ha jelentkezik egy ki­ugró tehetség, aki fiatalon ké­pes arra, amire sokan még később sem, meg kell neki ad­nunk a továbbfejlődés lehető­ségét. Előkészítő osztályt is szerveztünk a 9 évesek számá­ra, intézetünkbe ugyanis 10 és 14 éves korban vesszük fel a gyerekeket, tehát kicsit későn. Nem arról van szó, hogy erő­szakoltan szeretnénk sürgetni a fejlődést, elhamarkodni a megtanítandó anyagot, de ke­ressük az új módszereket. — Sok dolga van egy balett­növendéknek? — Nagyon elfoglaltak és na­gyon sok teher hárul rájuk: ta­nulnak klasszikus balettet, tör­ténelmi társastáncot, néptán­cot, kisegítő tárgyként gimnasz­tikát, és elfoglalja őket az ope­rai repertoár. Egy ilyen ven­dégszereplés kimozdítja őket a megszokott hétköznapokból, és hogy egy más városban szín­padra léphetnek, ez mindennél fontosabb. Hiszen a színpad az életnél is komolyabb dolog, és mégis játék. A siker, amit Pécsett arattak a fiatal tánco­sok, nagyon előreviheti, meg­gyorsíthatja a fejlődésüket? és közefebb hozhatja őket a szín­pad, az önálló fellépések vi­lágához. Gállos Orsolya Tavaly rövid látogatást tet­tek Pécsett, idén gálaesten mu­tatkoztak be az Állami Balett- intézet végzős növendékei a Pé­csi Nemzeti Színházban. Kun Zsuzsa Kossuth-díjas táncművésztől, az Állami Ba­lettintézet igazgatójától kér­deztük, hogyan jött létre ez az újabb pécsi találkozás és elő­adás. rom utcai része. Ennek a külső oldalát a Rákóczi út felől kell majd kibontanunk, Bachmann Zoltán építész az idén kezdi meg a nyugati városfal re­konstrukciójának tervezését.- A most kutatás alatt álló Aradi vértanúk útján hogyan kell elképzelnünk a rekonstruk­ciót? Milyen lesz az erre veze­tő út és a várárok?- Az OMF munkája a követ­kező rendben halad: a kuta­tást, az értékek feltárását az építészeti és statikai követi és azután kerül sor a kivitele­zésre. A tudományos szempon­tok mellett ugyanolyan gond­dal ügyelünk a város szempont­jaira is. Az Aradi vértanúk út­ján például úgy állítják helyre az utat és a mellette húzódó várárkot, hogy a környék lakói és az arra járó turisták egy­aránt érzékelhetik majd a kö­zépkori város hangulatát. — Egyelőre faldarabokat, részleteket látunk kibontakozni a város különböző pontjain. Hogyan áll egésszé ez a sok részlet? — Egész Európában, de fő­ként Közép-Európában ritka­ság, hogy ilyen hosszan és összefüggően maradjon meg középkori városfal, ami Pécsett 80—85 százalékban elmondha­tó, Budán például csak mint­egy húsz méter érte meg nap­jainkat. Sopronban is fennma­radt középkori városfal, de ennyire összefüggően ott sem. Ha például helikopterrel emel­kednénk Pécs fölé, ma is pon­tosan láthatnánk a középkori városfal és városszerkezet ki­rajzolódó kontúrjait. Idegen- forgalmi és történelmi ritkaság tehát a pécsi városfal, amely­nek feltárásával egyre több tárgyi emlék kerül elérhető kö­zelségbe a kétezeréves Pécsből. Gállos Orsóivá Első és harmadik helyezés az országos tanulmányi versenyen Az Aradi vértanúk útján az épületek lebontása után a törmelék nagy részét már elszállították, dolgoznak a várfal feltárásán. — Közelednünk kell egymás­hoz. Növendékeinknek meg kell ismerniük a magyar balett mű­helyeit, hiszen közülük sokan Szenvedélyes szeretettel be­szélnek kedves tantárgyukról, a kémiáról, iskolájukról, a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumról. Idén már másodízben értek el ki­magasló eredményt az Oktatá­si Minisztérium országos kö­zépiskolai tanulmányi verse­nyén. Auth Ferenc, a Nagy La­jos Gimnázium IV. c. osztályos, kémia tagozatos tanulója és Vass lános, aki ugyanebbe az osztályba jár, ebben az évben az első illetve a harmadik he­lyezést szerezték meg. Ezzel kétszeresen biztosított felvéte­lük az egyetemre. Auth Ferenc: É,n az Eötvös Loránd Tudományegyetem ve­gyész szakára iratkozom be. Vass János: Én is. Kromek Sándor, a tanáruk büszkeséggel mondja el róluk, hogy igen nagyra értékeli a mostani „ráhajtást”, a tavalyi szép eredményeket ez komoly erkölcsi értékkel tetézi meg. Pillanatnyilag sem pihennek: meghívást kaptak a IX. nem­zetközi kémiai diákolimpiára, amelyet a napokban rendeznek Budapesten, — Nekem a kémia mint tantárgy és mint tudomány, na­gyon sokat jelent — mondja Vass János. — Az anyag val­latása során az ember közve­tett úton ismerkedik .meg an­nak szerkezetével. Ez a közve­tettség azonban egzakt mérési eredményeken alapszik. Úgy gondolom a későbbiek során az ember önállóan is szóra tudja bírni az anyagot. A ké­Dél-dunántúli képzőművész- delegáció a Vajdaságban a vendégek megtekintették Szabadkán a Likovni Susret Subotica (szabadkai képző- művészeti találkozó) által rendezett reprezentatív kiál­lítást, amely a jugoszláviai művésztelepek munkáit vo­nultatja fel. A következő na­pon kezdődtek az érdemi előkészítő megbeszélések To­polyán, amelyen jugoszláv részről a területi szervezet és a tanácsok képviselői voltak jelen. Az itt született, képző- művészeti cserekapcsolatok­ra vonatkozó megállapodá­sok végül bekerülnek az ál­lamközi szerződésbe is. A topolyai megbeszélések lé­nyegében a most lejárt szer­ződési terminus megújítása volt. Előrelépést jelent viszont az az új kapcsolatfelvétel, amelyet a vajdasági képző­művészekkel kötött a magyar delegáció Zrenjaninban és Éékán az utolsó tárgyalási napon. Ezúttal ötéves idő­szakra program született és a szerződést is megszövegez­ték. így a jövő évtől mór vajdasági művészeket is fo­gadnak majd a dél-dunán­túli szervezet művésztelepei, a fonyód—bélatelepi alkotó­ház, a zalaegerszegi faszob­rásztelep, a Pécsi Grafikai Műhely és a még tervezés szintjén lévő kömlődi alkotó­ház, amelyet egy öreg ma­lomból alakítanak ki a jövő­ben. P. L. mia olyan tudomány, amely más területekkel is szorosan összefügg. Nem nélkülözheti például a matematikát és a fi­zikát. Ezek a területek szintén közel állnak hozzám. Mindezt már annak idején is éreztem, amikor a kémia tagozatot vá­lasztottam. A kémia tagozaton az elmúlt négy év során érzé­sem szerint látóköröm is ennek megfelelően bővült, gazdago­dott. — Engem a kémiában leg­először a kísérletezés ragadott meg — folytatja a gondolatsort Auth Ferenc. — A tantárgy iránti érdeklődést általános is­kolai (Bártfa utcai iskola) ta­nárnőm, Joó Béláné keltette fel bennem. Otthon aztán ma­gam is kísérletezni kezdtem. Eleinte autodidakta módon igyekeztem szert tenni az el­méleti ismeretekre, majd úgy határoztam, hogy a Nagy La­jos kémia tagozatán tanulok tovább. A versenyzést másodi­kos koromban kezdtem, akkor az Irinyi János országos kémia versenyen harmadik lettem. Ez tovább növelte önbizalmamat. Harmadikos koromban az or­szágos tanulmányi versenyen hetedik helyezést értem el. — Mindezzel párhuzamosan az úgynevezett humán tárgya­kat is annak rendje-módja szerint, a jeles és a jó szint­jén tanulják — mondja Kro­mek Sándor tanár. — A középfokú oktatási-ne­velési intézmények jelentős ré­sze neveléscentrikus napjaink­ban. A különböző szaktárgyak — többek között a kémia is — a maga sajátos eszközeivel, igazságaival nevelnek a tárgyi ismeretanyag gyarapításával párhuzamosan. A magasan kvalifikált erkölcsi tulajdonsá­gok kialakításának egyik szép lehetőségét hordozza magában a tanulmányi versenyeken való részvétel és az ottani helytál­lás. A tanulók ezeken a verse­nyeken olyan feladatok, köve­telmények elé vannak állítva, amelyek megoldása erőfeszí­tést, a nehézségek leküzdését kívánja tőlük. A mi társadal­munkban pedig erős akaratú, céltudatos emberekre van szük­ség. Ügy gondolom, hogy ezen igény kielégítéséhez ez a ne­velési tevékenység is hozzájá­rul. (Kromek Sándor tanár úrnak Auth András és Vass János mellett még számos tanítványa — így Bocz András, Németh Csaba és Lakatos Ágnes an­gol tagozatos — is ott voltak az ország legjobb húsz közép- iskolás kémikusai között.) Bebesi Károly Auth Fenne Vass János Kromek Sándor tanár. Xürt£!tfelmi mm í«X^genfforgalmi ritkaság A balettintézet végzős növendékeinek szereplése Pécsett Kun Zsuzsa igazgató a vendégjáték jelentőségéről Kímaaasló Bécsi diáksikcr

Next

/
Oldalképek
Tartalom