Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-25 / 173. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napit) XXXIV. évfolyam, 173. szám 1977. június 25., szombat Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Közlemény a KGST XXXI. ülésszakáról 1977. június 21. és 23. között Varsóban a Lengyel Népköztár­saság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának XXXI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagországok kül­döttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rod­riguez, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertaná­csának elnökhelyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke vezetett. A KGST és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött meg­állapodásnak megfelelően az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Dobroszlav Csula- ficsnak, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács alelnökének ve­zetésével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülésszak munká­jában a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök-he­lyettes vezetésével; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Ri Man Szignek, a KNDK ideiglenes lengyelorszá­gi ügyvivőjének vezetésével; az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége Carlos Rocha mi­niszterelnök-helyettes vezeté­sével, valamint a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kül­döttsége Khambou Soumisay- nak, a Tervbizottság elnökhe­lyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A tanácskozás ülésein meg­jelentek a KGST-tagországok számos nemzetközi gazdasági szervezetének képviselői is. Az üléseken Piotr Jarosze­wicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldöttség vezetője el­nökölt. A KGST ülésszakának részt­vevői ünnepélyes légkörben meghallgatták Piotr Jarosze- wicznek, az ülésszak elnökének, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének be­számolóját ,,A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójáról és a KGST-tagor­szágok testvéri együttműködé­séről". A beszámoló és a KGST-tag­országok küldöttségvezetőinek felszólalásai hangsúlyozták, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom el nem múló jelentőséggel bír; a XX. század legnagyobb eseménye, új kor­szakot kezdett az emberiség történetében - a kapitalizmus­ból a szocializmusba való át­menet korszakát, a népeknek a kizsákmányolás és az elnyo­más valamennyi formája alóli teljes felszabadulásért, a tartós békéért vívott harcának korszakát. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével egy emberöl­tő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtet­te a fejlett szocializmus társa­dalmát és magabiztosan ha­lad a kommunizmushoz vezető úton. Az 1917 októberében megkezdődött forradalmi folya­mat minőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ szá­mos országában győzött a szocialista forradalom és ki­alakult a szocialista világrend- szer. A testvérországok népei in­ternacionalista szolidaritásá­nak úiabb kifejeződését jelen­tik a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évforduló- —jónak méltó megürmepíése ér­dekében folyó széles körű tö­megpolitikai rendezvények. A tanácskozás ünnepi ülésén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójával kapcsolatban felszólalt a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság és a Lao­szi Népi Demokratikus Köztár­saság küldöttségének vezető­je is. Az ülésszakon nagyra érté­kelték azokat a tapasztalato­kat, amelyeket a testvérorszá­gok a szocialista társadalom építésére vonatkozó általános törvényszerűségek saját konk­rét körülményeik közötti alko­tó alkalmazása, valamint a közöttük fennálló, a marxizmus -leninizmus, a szocialista in­ternacionalizmus, a teljes egyenjogúság, valamennyi ál­lam szuverenitásának tisztelet­ben tartása, az egymás bel- ügyeibe való be nem avatko­zás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyúj­tás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok kiala­kulása során szereztek. A szo­cialista országok kommunista pártjai és népei erőfeszítései­nek, sokoldalú együttműködé­sük fejlődésének és megerősö­désének eredményeként az anyagi termelés szférájában következetesen megvalósulnak a szocializmusnak a kapitaliz­mus feletti alapvető előnyei. A szocialista országok közössége napjainkra a világ legdinami­kusabb gazdasági erejévé vált. A KGST-tagországok nem­zeti jövedelme 1976-ra — 1948- hoz viszonyítva — 9,5-szeresére emelkedett, míg a fejlett kapi­talista országok nemzeti jöve­delme ugyanezen idő alatt csak 3,3-szeresére nőtt. Sikeresen valósul meg az együttműködés további javítá­sának és tökéletesítésének, a KGST-tagországok közötti szo­cialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex prog­ramja. A program megvalósí­tása során, minden egyes szo­cialista állam gazdaságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogóbban nyilvánul meg a testvéri országok nem­zetgazdaságai közötti kapcso­latok elmélyülésének törvény- szerű folyamata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos ki­egyenlítődése. E feladatok megoldásában fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa - az a nem­zetközi szervezet, amely bizto­sítja a valóban egyenjogú gaz­dasági együttműködést. A kommunista és munkás­pártok kongresszusai által ki­tűzött feladatokat teljesítve, a KGST-tagországok népei magabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nemzeti jövedelmük az elmúlt évben 5,5 százalékkal, az ipa­ri termelés volumene 5,9 szá­zalékkal emelkedett, fokozódott a dolgozók anyagi jóléte és életük kulturális szintje. To­vábbra is sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok külgazda­sági kapcsolatai. A tagorszá­gok közötti kölcsönös árucsere 1976-ban 11,2 százalékkal nö­vekedett, a gépgyártás szako­sított és kooperációs termékei­nek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések összexportjában való részesedése elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok alkotó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocializmust, mint a világ fejlődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus ala­pokra történő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista országok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országoknak, az imperialista kizsákmányolás teljes felszámolásáért, önren­delkezési joguk biztosításáért vívott harcukban, a nemzetközi életben következetesen érvény­re juttatják a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttmű­ködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista or­szágok eltökéltségét arra, hogy (Folytatás az 5. oldalon.) Fock Jenő befejezte baranyai látogatását Fock lenő elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja megyei láto­gatásának második nap­ján részt vett és felszólalt a megyei pártbizottság ülésén. Ezt követően dr. Nagy Józsefnek, a megyei pártbizottság első titká­rának és Lukács Jánosnak, a Pécs városi Pártbizott­ság első titkárának kísé­retében Pécs város neve­zetességeivel ismerkedett, megtekintette Pécs Lvov- Kertvárost. Fock Jenő elv­társ tegnap délután eluta­zott Baranyából. Tanácskozott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya me­gyei Bizottsága tegnap Bocz József megyei titkár elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. Dr. Nagy József, a me­gyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a Központi Bizottság jú­nius 22-i üléséről, vala­mint a KB Titkárság má­jus 9-i üléséről, melyen a Baranya megyei párt-vég­rehajtóbizottságot beszá­moltatta a pártélet fejlő­déséről, helyzetéről, a XI. kongresszus erre vonatko­zó határozatának végre­hajtásáról a megyében. A pártbizottság dr. Jer- szi István megyei titkár előterjesztése alapján el­fogadta a második féléves ülés- és munkatervet. A pártbizottság Lukács Lászlót a megyei fegyelmi bizottság tagjának megvá­lasztotta. A BÉV asztalosüzemében évente ötszáz duplaszámyú üvegajtó készül mintegy hatszázezer forint értékben. Az ajtókat a kertvá­rosi és a Szigeti úti építkezésekhez szállítják. — Gregorics felv. — Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osz­tályvezetője, Polinszky Károly oktatási miniszter, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Nádor György, az Állami If­júsági Bizottság titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára tájékoz­tatta a résztvevőket a párt Központi Bizottságának június 22-i üléséről. A KISZ KB a tá­jékoztatót egyetértéssel tudo­másul vette. Ezután Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésé­ben megtárgyalták a tavaszi értékelő- és akcióprogramot elfogadó taggyűlések, valamint a küldöttgyűlések tapasztala­tairól szóló jelentést. A KISZ-szervezetek és -bizott­ságok gondosan készítették elő a tavaszi taggyűléseket és kül­döttgyűléseket. A tanácskozá­sokat döntő többségükben munkaidőn kívül tartották, s azokon a KISZ-tagságnak mint­egy 80 százaléka megjelent. Az előzetes adatok szerint eb­ben az időben 19 554-en lép­tek ki különböző indoklással a KISZ-ből, ez a tagságnak mint­egy 2,4 százaléka, összesen A Mecseki Erdőgazdaság vajszlói fafeldolgozó üzemében a vajszlói, a sellyei, a sásdi és a hetvehelyi erdészetekből fogadják a feldolgozandó fát. Az üzemben 32 féle fűrészárut állítanak elő, többek között rakodólapok elemeit, olasz exportra deszkaárut és 1200 köb­méter mennyiségben talpfákat a MÁV részére. Erb János felvétele 13 274 fiatalnak, a tagság 1,7 százalékának az alapszervezeti taggyűlések szüntették meg a tagsági viszonyát, azért, mert tevékenységük és magatartá­suk nem felelt meg a KISZ tag­jaival szemben támasztott kö­vetelményeknek és a saját vál­lalásuknak. A KISZ-tagság lét­száma jelenleg meghaladja a 820 ezret. A KB megállapította, hogy a KISZ-tagok személyre szóló munkájának folyamatos évközi értékelése sok helyen még hiá­nyos, az egyéni értékelések nem mindenütt alaposak és következetesek. Ezek javítása a jövő elsőrendű feladata. Az ifjúsági szövetség szer­vezetei és tagsága gazdag programmal készül arra, hogy az MSZMP által meghatáro­zott társadalmi, gazdasági és kulturális feladatok végrehaj­tásából kivegye részét. A dol­gozó fiatalok KlSZ-szervezetei- nek programjaiban kiemelkedő helyet kapott a népgazdasá­gi terv valóraváltásában való aktív részvétel. A KISZ Központi Bizottsága Pásztor Gabriellának, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az 1976/77. évi ifjúsági parlamen­tekről szóló jelentést. A parlamenteken a 14—29 éves korosztályhoz tartozók mintegy kétharmada jelent meg, több mint kétszázezren — többségükben KISZ-tagok — szólaltak fel. Az előző — 1974. évi — parlamentekhez viszo­nyítva kevesebb megalapozat­lan, tájékozatlanságból szár­mazó észrevétel hangzott el. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy a fiatalok jelentős része még mindig nem ismeri eléggé az érdekében hozott jogszabá­lyokat, intézkedéseket. A szociálpolitikai gondok és feladatok között — az elért eredmények ellenére is — vál­tozatlanul a lakáskérdés állt az első helyen. Sokat foglal­koztak a munkakörülmények javításával, az erkölcsi és anyagi ösztönzés, az ösztöndíj- rendszer kérdéseivel, a mun­kásszállások és a kollégiumok ellátási színvonalának emelé­sével. Számos észrevétel hang­zott el a tananyag- és jegyzet­ellátás, a szakmai képzés szín­vonalának javításáról, egyes foglalkozások szakmásításáról, a munka melletti továbbtanu­lás támogatásáról, a szakmai továbbképzés korszerűsítéséről, a szabad idő eltöltéséről, a kulturális és sportlétesítmények jobb kihasználásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom