Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-22 / 170. szám
1977. június 22., szerda Dunántúli napló 5 24 óra a nagyvilágban Folytatódott a szovjet—francia tanácskozás % (Folytatás az 1. oldalról) a nyugat-európai integráció kérdéseire is. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó tényezője Lázár György felszólalása a KGST 31. ülésszakán + NAIROBI: A nyugati hír- ügynökségeket változatlanul foglalkoztatja Idi Amin Ugandái elnök eltűnésének híre. Bár sem konkrét megerősítés, sem cáfolat nem érkezett, tény, hogy Amin tartózkodási helyéről senki nem tud. Entebbe és Kampala körül a hadsereg és a rendőrség egységei lezárták az utakat és a kormányépületek őrségét megerősítették. Hasonló biztonsági intézkedéseket léptettek életbe az entebbei nemzetközi repülőtéren és a kenyai—ugandai határon. Az ugandai rádió nem említi Amin nevét és nincs hír a hétfőre tervezett ünnepségről sem, amelyen egy nappal korábbi bejelentés szerint az elnök részt kívánt venni. ♦ ST. GEORGES: Az Amerikai Államok Szervezetének Grenadában folytatódó közgyűlésén a venezuelai küldött felszólalásában élesen támadta a chilei és a uruguayi kormányt az emberi jogok folyamatos megsértéséért és a politikai foglyok „eltűnéséért". + ORLY: Maqánjelleqű látogatásra Franciaországba érkezett hétfőn Kenneth Kaunda zambiai köztársasági elnök. + MOSZKVA: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Szófiába utazott az SZKP KB mellett működő pártellenőrzési bizottság küldöttséae Arvid Pelsének, az SZKP KB PB tagjának, a pártellenőrzési bizottság elnökének vezetésével. ♦ MONTEVIDEO: ÉszakUruquayban hétfőn éjjel, leszállás közben lezuhant egy kis utasszállító repülőgép. Legkevesebb 5 személy — köztük eqv uruquavi őrnagy — életét vesztette, tízen megsebesültek. ♦ MEXIKÓVÁROS: Legkevesebb 90 ember megsebesült a mexikói Puebla ipari övezetében hétfőn történt robbanássorozat következtében. A robbanások egy műanyaggyártó üzemben kezdődtek. A szerencsétlenség okát most vizsgálják ki. + KUWAIT: Zulfikar Ali Bhut- tó pakisztáni miniszterelnök hétfőn egynapos látogatásra Kuwaitba érkezett. ♦ WASHINGTON: James Carter, az Egyesült Államok elnöke hétfőn Leonard Woodcoc- kot, az autóipari munkások szakszervezetének volt elnökét nevezte ki a pekingi amerikai összekötő iroda vezetőjévé. A kinevezést a szenátusnak jóvá kell hagynia. + BERLIN: A Német Demokratikus Köztársaságban 19 Tóban körülbelül 17 millió külföldi turista és vendég fordult meg. Az erről kiadott hivatalos jelentés hangsúlyozza, hogy a szocialista országokból érkezett személyek száma több mint 9 millió, mig a világ többi országából származók száma csaknem 7,9 millió volt. ♦ HONGKONG: Hétfőn elutazott Pekingből az a laoszi kormányküldöttség, amely Kay- sone Phomvihane-nak, a Laoszi Forradalmi Néppárt KB főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszter- elnökének vezetésével hivatalos látogatást tett a Kínai Népköz- társaságban. + LONDON: David Owen brit külügyminiszter egy sajtóebéden mondott beszédében kijelentette: Dél-Afrika a következő néhány hónapban háborúba keveredhet, ha a rho- desiai kérdést nem sikerül rövidesen rendezni. Mindazonáltal hangsúlyozta: az átmenetet a többségi uralomhoz Rhodesiában békés úton is meg lehet valósítani. + CARACAS: A Nemzetközi Újságíró Szervezet (NUSZ) hétfőn azzal a kéréssel fordult Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár- hoz, hogy lépjen fel a chilei főváros ENSZ épületében éhségsztrájkot folytató hazafiak védelmében. A két fél rövid eszmecserét folytatott a közel-keleti helyzetről és megállapította, hogy megítélésük sok vonatkozásban azonos. A szovjet küldöttség szóvivője, Leonyid Zamjatyin erről szólva azt mondotta az újságíróknak, hogy a Szovjetunió felfogása szerint a helyzet most kedvező a genfi konferencia összehívására és hogy ezzel francia részről is egyetértenek. A konferencia sorsát — hangoztatta a szovjet szóvivő — nem szabad az izraeli választásoktól függővé tenni. Giscard d'Estaing francia elnök a nemzetközi kérdéseket áttekintve hét nagyobb témakörrel foglalkozott. Az enyhülésről szólva azt mondotta, hogy az alapvető eleme Franciaország külpolitikájának, mindazonáltal szerinte az enyhülés megvalósulásának különböző feltételei vannak, üdvözölte azt a tényt, hogy a két fél erről közös nyilatkozatot fogadott el és hangsúlyozta: a francia álláspont szerint az európai biztonsági konferencia résztvevői belgrádi tanácskozásának is az enyhülési folyamatot kell szolgálnia, az agresz- szivitás elkerülésével. A leszerelés kérdéseiről szólva Giscard d'Estaing azt mondotta, hogy Franciaország katonai helyzetét nemzetközi megállapodások nélkül nem lehet a „minimális biztonság" szintje alá szorítani, de kormánya nem zárkózik el az elől, hogy részt vegyen a megfelelően ellenőrzött és általános leszerelés kérdéseinek megvitatásában. Mint mondotta, a leszerelést csak ilyen módon lehet „veszélyek nélkül” megvalósítani. A francia elnök utalt országa és a NATO kapcsolataira, majd ugyancsak röviden foglalkozott a közel-keleti kérdéssel és az afrikai problémákkal is. Hangsúlyozta, hogy Dzsibuti rövidesen független állammá válik, és - mint mondotta — az új állam számára a nemzetek közösségének kell biztosítani a független létet. Az európai kérdésekről Giscard d’Estaing csak röviden beszélt, ezen belül leszögezte, hogy Nyugat-Berlin kérdésében Franciaország szigorúan ragaszkodik a négyhatalmi megállapodásokhoz. Röviden utalt Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, kedden Ram- bouillet-ből visszatért Párizsba és megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékművét. Kíséretében volt Raymond Barre miniszterelnök, valamint a szovjet : küldöttség számos tagja. A Diadalív környékén nagy számban gyülekeztek össze az érdeklődő párizsiak, és szívélyes fogadtatásban részesítették a magas vendéget. Az SZKP KB főtitkára ezután a párizsi szovjet nagykövetségre hajtatott, ahol fogadást . adtak a francia nemzetgyűlés francia—szovjet parlamenti csoportja és a Francia-Szovjet Baráti’ Társaság vezetői tiszteletére. A rendkívül szívélyes, baráti légkörű fogadáson a szovjet államfő rövid nyilatkozatot tett, s ebben kijelentette: elégedett tárgyalásainak eredményével. Leonyid Brezsnyev és kísérete ezután a városházára látogatott. A vendéget a köztársasági gárda lovas díszegységei részesítették katonai tisztelet- adásban, s a városháza kapujában Jacques Chirac volt miniszterelnök, Párizs város polA francia elnök határozottan leszögezte, hogy a nemzetközi helyzet megítélésében, a problémák értékelésében a Szovjetunió és Franciaország álláspontja igen sok vonatkozásban azonos, vagy közel áll egymáshoz. A politikai tárgyalások szerdán Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Estaing négyszemközti megbeszélésével fejeződnek be. Barre miniszterelnök és a szakminiszterek ezzel párhuzamosan tárgyalnak a gazdasági kérdésekről, előkészítve a két ország új hosszúlejáratú megállapodását. A négyszemközti megbeszélés vezető témái a nemzetközi helyzet fő kérdései lesznek, beleértve a nemzetközi gazdasági szervezetek problémáit is. Ezt követően írják alá a szovjet—francia közös nyilatkozatot, amely a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetközi helyzet általános kérdéseivel foglalkozik, továbbá az enyhülésről, illetve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló két további nyilatkozatot, valamint a gazdasági megállapodásokat. Mivel Giscard d’Estaing az enyhülés feltételeiről szólt, a tanácskozást követő sajtóértekezleten az újságírók megkérdezték Leonyid Zamjatyin szovjet szóvivőt, mi ezzel kapcsolatban a szovjet fél álláspontja. A szovjet szóvivő rámutatott: a francia elnök által aló-' húzott feltételek szerepelnek a Helsinkiben elfogadott záróokmányban, a Szovjetunió mind ezeket, mind a záróokmány más előírásait is tiszteletben tartja. Giscard d’Estaing a feltételek között említette az ideológiai küzdelem mérséklését is. Zamjatyin ezzel kapcsolatban kijelentette: az ideológiák küzdelmét nem lehet megszüntetni. Más azonban ez a küzdelem és más a beavatkozás az országok belügyeibe. Az Amerikai Egyesült Államok az ,új elnöki tanácsadó, Brzezinski elmélete szerint most „ideológiai küzdelmet” folytat, valójában azonban ez beavatkozás a szocialista államok belügyeibe, nem küzdelem, hanem háború, sokban emlékeztet Adenauer és Churchill korszakának hidegháborújára. Ezt a beavatkozást természetszerűleg nem lehet ideológiai küzdelemnek minősíteni. gármestere üdvözölte. A fogadáson jelen voltak a városi tanács tagjai. A rövid fogadóson Brezsnyev és Chirac ajándékokat cseréltek. A hangulat baráti és szívélyes volt. Ezt követően a szovjet államfő a Ely- sée-palotában részt vett azon a vacsorán, amelyet vendéglátója, Valery Giscard d’Estaing elnök adott a tiszteletére. Vacsora az Elysée-palotában Valery Giscard d’Estaing, francia köztársasági elnök, kedden az Elysée-palotában vacsorát adott Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének tiszteletére. A vacsorán részt vettek a francia kormány tagjai, neves közéleti személyiségek, valamint a Leonyid Brezsnyevvel érkezett hivatalos személyiségek. Giscard d'Estaing és Leonyid Brezsnyev pohárköszöntőt mondott. A vacsora meleg baráti légkörben zajlott le. Felszólalásában Lázár György, a Minisztertanács elnöke a következőket mondotta : „Kedves Elvtársak! Tisztelt laroszewicz elvtársi Tisztelt Koszigin elvtársi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üdvözlöm ünnepi megemlékezésünk valamennyi résztvevőjét. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak lenini Központi Bizottságát, a Szovjetunió kormányát, a kommunizmust építő szovjet népet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmét formált. Október szülötte, a Szovjetunió, amely hatvan esztendeje elsőként lépett az osztólynélküli társadalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiterjedő szocialista világrendszer legtapasztaltabb és leghatalmasabb állama. A Szovjetunió és a szocialista világrendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó tényezője, megingathatatlan támasza a békének és a haladásnak. Marxista—leninista pártjaink vezetésével, megbonthatatlan szövetségben a kommunizmust építő Szovjetunióval, országaink hatalmas sikereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szoros testvéri összefogással, magabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a nagy október eszméi jelöltek ki. Olyan korban élünk, amikor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializmus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nemzeti függetlenségért és a szabadságért küzdő népek biztos támaszra találnak a Szovjetunió, a szocialista országok internacionalista politikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi hazafiság elválaszthatatlan a proletár internacionalizmustól. Mi, magyarok, saját tapasztalatainkból is meggyőződhettünk róla, hogy milyen pótolhatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok internacionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés. Sikeres előrehaladásunk biztos záloga, hogy erős szálak fűzik hazánkat a Szovjetunióhoz, és a többi testvéri szocialista országhoz. A KGST 31. ülésszakának keddi ünnepi ülésén felszólalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke is. Többek között ezeket mondotta : „A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és személy szerint pártunk Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Leonyid lljics Brezsnyev megbízott azzal, hogy szívélyes elvtársi üdvözletünket tolmácsoljam önöknek, sikert kívánjak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán részt vevő testvéri országok küldöttségeinek, szívből jövő köszönetét mondjak részvételükért ezen, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára emlékező ülésen. Korunk semmilyen más eseménye nem gyakorolt olyan mélyreható, átalakító hatást a Meggyőződésünk, hogy senki sem lehet hazája érdekeinek hű képviselője, ha nem hatja át gondolkodását és cselekvését az internacionalizmus. Ugyanígy nem lehet internacionalista az, aki szovjetellenes, aki alábecsüli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmet formáló jelentőségét, a szocializmus és kommunizmus építésének hatévtizedes tapasztalatait. Az internacionalizmus, a testvéri szolidaritás és az általánosítható tapasztalatok alkotó alkalmazása azonban nemcsak a mi közösségünk, de a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának erőit megsokszorozza a társadalmi haladásért vívott harcban. A Magyar Szocialista Munkáspárt mélyen átérzi ezt, szolidáris a kapitalista világban dolgozó kommunista pártokkal, és meg van győződve róla, hogy az internacionalizmus a kommunista mozgalom legyőzhetetlen ereje. Kádár János elvtárs, pártunk Központi Bizottságának első titkára rámutatott: „A proletár internacionalizmus alapvető ismérvének tekintjük a mai viszonyok között: a nemzeti és nemzetközi érdekek egyeztetését, az egységre való törekvést, az egymás kölcsönös támogatását, az elvtársi együttműködést, a legfőbb politikai kérdésekben a kollektív állás- foglalás és cselekvés kialakítását, a testvérpártok önállósága, egyenlősége és önkéntes együttműködése alapján". Valljuk — és gyakorlatunkban az élet igazolta —, hogy a szocializmusért, a társadalmi haladásért folytatott harcban nélkülözhetetlenek a nemzeti sajátosságok figyelem- bevételével hasznosított nemzetközi tapasztalatok. Október szelleme, országaink internacionalista politikája nélkül nem jöhetett volna létre a KGST sem, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok gazdasági összefogásának és együttműködésének. Bizonyítéka annak, hogy az integráció és a nemzeti felemelkedés nem egymással ellentétes folyamatok, hanem gyümölcsözően egymásra ható tényezők. A Szovjetunió Kommunista Pártjának 25. kongresszusán Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs — aki lankadatlan figyelmet fordít a szocialista országok gazdasági együttműködésének fejlesztésére — teljes joggal mutatott rá: „Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelenvilágtörténelem menetére, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A nagy október, a marxizmus—leninizmus eszméi mutatták az utat a világ dolgozói, a kizsákmányolt és elnyomott tömegek számára. Az októberi forradalommal vette kezdetét a békés egymás mellett élés elveinek meghonosodása a különböző társadalmi rendszerű államok közötti kapcsolatokban, az októberi forradalom rakta le alapjait a béke és a népek közötti barátság eszméinek. A szocializmus országai, karöltve a többi békeszerető erővel, a békés egymás mellett élés elveiből és az új világháború veszélye megakadályozásának szükségességéből kiindulva reális sikereket érhettek el a nemzetközi kapcsolatok átformálásában. Meg kell azonban mondanunk, hogy az újabb sikerek érdekében még további nagy és kitartó erőfeszítésekre van szükség. tőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről”. S valóban a szocialista világrendszer államai között létrejött új típusú kapcsolatok, a KGST keretében megvalósuló együttműködés, az egyre jobban kiteljesedő szocialista gazdasági integráció — közösségünk országai fejlődésének pótolhatatlan forrása. Ugyanakkor a világ népei számára vonzó példa, amely mind magasabb színvonalon valósítja meg az egyenjogúságra és a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi munkamegosztást. A KGST erősítése útján a szocialista nemzetek is erősödnek, ugyanakkor növekszik befolyásuk és tekintélyük a világban. Tisztelt Elvtársak! Pártunk XI. kongresszusa határozatainak útmutatásait követve, népünk a fejlett szocialista társadalom felépítésén munkálkodik. Mélyen tudatában vagyunk, hogy a békés alkotó munka legfontosabb nemzetközi feltétele szoros szövetségünk és megbonthatatlan barátságunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezért, mint eddig, a jövőben is teljes erőnkkel részt vállalunk a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közös feladataiból. Egész dolgozó népünk arra készül, hogy világtörténelmi jelentőségéhez méltóan ünnepelje meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. A csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a forradalom hatvanadik évfordulójának tiszteletére. Kezdeményezésük hazánkban tömegmozgalommá vált, sőt — örömünkre — nemzetközi visszhangra is talált. Népünk alkotó törekvése is a nagy október eszméjét fejezi ki. Szívből köszöntjük a Szovjetuniót, a kommunizmust építő szovjet népet, világraszóló nagy történelmi sikereiket. üdvözöljük a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét, amely híven kifejezi a Szovjetunió hatalmas eredményeit, a kommunizmus építésének ragyogó távlatait. Tisztelettel és szeretettel köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Pártját, amely magasra emeli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom lenini zászlaját. Szívből kívánjuk, hogy erősödjék tovább a testvéri szocialista országok megbonthatatlan egysége és örök barátsága." A szocializmus testvéri országainak együttműködése — a dolgozók millióinak közös ügye. Amikor a „Vörös Csepel”, a népi Magyarország vállalatának dolgozói a nagy október 60. évfordulójának tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdettek a Szovjetunióba irányuló exportszállításaik határidő előtti teljesítésére, olyan nemzetközi kezdeményezést tettek, amelynek hatalmas politikai jelentősége van, és amely támogatásra talált a többi testvéri országban. Engedjék meg, kedves elvtársak, hogy Angola, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, a Koreai NDK, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, Románia és Vietnam dolgozóinak újabb sikereket kívánjak a szocialista építésben, a kommunista- és munkáspártok kongresszusain hozott határozatok 1 sikeres megvalósításában, a béke megszilárdításának ügyében. Koszorúzás, fogadás a szovjet nagykövetségen, látogatás a párizsi városházán niekszej Koszigin beszedi
