Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-22 / 170. szám
1977. június 22., szerda Dunántúli napló 3 Sikeres nemzetközi bemutatósorozat Mecseki Diaszalon 77 • Igényes válogatás a színpompás alkotásokból • Reprodukciók a bemutató anyagáról „Közösségi művészetről álmodom»,/* Vasarely újabb ajándéka Pécsnek A Vasa rely-Alapítvány Aix-en-Provence-ban Látogatás a JPM természet tudományi osztályán Kutatásaikat hasznosítja a mezőgazdaság R omantikus táj fölé magasló, sejtelmes mosolyú Mona Lisa-arc néz ránk a Mecseki Fotóklub Mecseki Diaszalon 77' cimű katalógusának boritójáról. A kiadványban lapozgatva különböző világrészek, országok, tájak egy-egy jellegzetes hangulatú képeivel kerülhetünk szembe. Mindez távolról sem érzékelteti azt a gazdagságot, szinpom- pát, amit 19 ország 88 fotóklubjának fotósai képviseltek a Mecseki Fotóklub nemzetközi színesdia pályázatára beküldött alkotásaikban. Két — közművelődési szempontból igen iele"tős — nagyszabású vállalkozással készült a pécsi Mecseki Fotóklub megalakulása idén 20. éves jubileumának megünneplésére. Ezek egyikére, a Nő - 77 elnevezésű nemzetközi (feketefehér) fotókiállításra a későbbiek során kerül sor. A másik rendezvény, a Mecseki Diaszalon 77 bemutatósorozata azonban a közelmúltban ért véget. Annak érdekében, hogy a diaszalon anvaqába beváloqa- tott színes diákat minél többen láthassák, a fotóklub tagjai áldozatos munkával vándo- roltatták a bemutatót, szám- szerint összesen 23 előadást tartottak néhány hét alatt. Ezek zömét Baranyában rendezték meq, hoqy elsősorban a megye lakossága ismerkedhessen a színpompás válogatással. Emellett bemutatót tartottak Veszprémben, Szekszár- don és Kaposvárott is, továbbá néhány pécsi iskolában —, így a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolában, az 500-as és az 508-as számú Szakmunkásképző Intézetben, valamint a Művészeti Szakközépiskolában. Tám László, a fotóklub titkára elmondta, hogy a dr. Varga Gyula vezette színes- dia-szakosztály úgyszólván teljes erőbedobással tevékenykedett a 19 országot érintő, 470 fotós munkáit magábafoglaló küldemények kezelésében, a bemutatók szervezésében. A bemutatókat körülbelül 1500- an látták, a diák témája összességében szinte az élet valamennyi területét felölelte. Legnica százhúszezer lakosú lengyel város. Történelmi hangulatú falai között ezúttal tizedszer rendezték meg a Legnica Cantat elnevezésű ifjúsági zenei fesztivált. A rendezvényre két külföldi együttest, egy csehszlovákiai diákkórust és a pécsi Dobó István úti Gimnázium Bartók kamarakórusát is meghívták. Az együttes a közelmúltban érkezett Tiaza egyhetes lengyelországi útjáról. Kertész Attila karnagy, a kórus vezetője szép sikerről és kedvező benyomásokról számolt be. — Ezen a fesztiválon a felső korhatár huszonöt év — mondta. - Részt vehetnek rajta általános iskolák, ének-zenei tagozatos általános iskolák, általános és ének-zenei szaktantervű középiskolák, továbbá a legkülönfélébb felsőoktatási intézmények kórusai. — A mi kórusunk eddigi eredményeinek — elsősorban a Magyar Rádió tavalyi Éneklő Ifjúság elnevezésű versenyén szerzett első helyezésének — köszönhette a meghívást. A harminchat tagú együttes két alkalommal lépett közönség elé. Műsorunkon reneszánsz Halász Rezső, a fotóklub ügyvezető elnöke többféle szempontból is igen jelentősnek minősítette a Nemzetközi Mecseki Diaszalon 77 sikerét. Mindenekelőtt annak jelentőségét húzta alá, hogy egy ilyen magasszintű fotóművészeti összeállítás, amely színvonalát tekintve is unikumnak számít, nagyon ritkán kerül ilyen formában a magyar közönség elé, éppen ezért az anyag többszöri bemutatásával, vándoroltatásával elsősorban a közművelődés ügyét, célkitűzéseit szerették volna szolgálni. Az emberek képértővé nevelése, a vizuális kultúra fejlesztése megkívánja azt, hogy minél több jó képet mutassunk be — lehetőleg házhoz szállítás lehetőségével különös jelentősége van annak. hoqy az üzemek, vállalatok kérésére számos alkalommal munkások körében rendeztek vetítéseket. Sajnos a házhozszállítás lehetőségével sokkal kevesebben éltek, mint amire a fntóklub vezetői számítottak. Ugyanez vonatkozik a felsőoktatási intézményekre is. Pedig a fotó, mint a lea- közérthetőbb nyelvezetű művészet — sokak szerint néomű- vészet — a lehető leqalkalma- sabb az esztétikai igénvosséq fölébresztésére, az esztétikai értékek közvetítésére. A baranyai települések művelődési házai is szabadon kérhették a bemutatót —, sajnos a kérések száma itt is a várakozáson aluli volt. A Mecseki Fotóklub következetes kultúrpolitikai törekvéseinek egyike — amelyet nemzetközi kapcsolataiban hosszú távon érvényesít, — az, hogy Pécs városát, mint jelentős magyar kulturális centrumot ismertesse meg távoli országok fotóklubjaival, fotósaival, fotószerető közönségével. Tény és való: sok külföldi a fotóklub révén szerzett, szerez ismereteket városunk létezéséről, kultúrájáról. Ennek propaművek, Bartók- és Kodály-mű- vek, valamint mai magyar zeneszerzők művei szerepeltek. Érdekességként elmondanám, hogy bemutattuk Várnai Ferenc pécsi zeneszerző Boldogságom erdejében című művét is, amelyet Bálint Lea verseire komponált. — Hogy értékelték a lengyel zenei szakemberek• a kórus teljesítményét? — Mindenekelőtt a tiszta intonációt emelték ki és elismeréssel nyilatkoztak a plasztikus kórushangzásról. Előadásaink során Kodály művei váltották ki a leghevesebb tetszést, de szinte meglepő volt mennyire ismerik és szeretik a mai magyar zenét, amelyből ugyancsak igyekeztünk megfelelő válogatást bemutatni lengyel vendéglátóinknak. — Mik a közelebbi terveik? — Éppen az elmúlt héten kaptunk levelet Bulgáriából. A levél bulgáriai meghívást tartalmazott. Most legsürgősebb feladatunknak az erre való felkészülést tekintjük. Ezen kívül szeretnénk jövőre itt, Pécsett egy önálló Bartók-estet rendezni. B. K. gálása érdekében a résztvevőknek a plakett és a katalógus mellett megküldték a Pécsi Műsor példányait is. A Mecseki Diaszalon 77 anyagát a fotóklub színes reprodukciók formájában megörökítette és megőrizte. így ezt még a továbbiakban az országos igénynek és érdeklődésnek megfelelően vándorol- tatni szeretnék. Bebesi K. Annyi szó esik manapság természetről, környezetvédelemről. A Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztályán azokat a biológusokat kerestük föl, akik e mindannyiunkat érintő problémák jó ismerői. Dr. Vass Annát, az osztály vezetőjét arra kértük, mutassa be az itt folyó munkát. — Kutatási területünk a Dél- Dunántúl. Három muzeológus, Uherkovich Ákos, Horvátovich Sándor zoológusok és jómagam, mint botanikus dolgozunk a természettudományi osztályon. Valamennyi területet nem tudunk ellátni, éppen ezért osztályunk szervezésében egy munkaközösség dolgozik, évente mintegy 13—15 taggal segíti munkánkat. Ök olyan állatcsoportokkal foglalkoznak, amelyek nem tartoznak egyikünk profiljába sem. — Mi az osztály kutatási témája? — A Mecsek-hegység természeti képét vizsgáljuk, növényvilágát és növénytársulásait dr. Horváth Adolf Olivér dolgozta fel. Uherkovich kollégám a nagy lepkékkel, Horvátovich Sándor a bogarakkal, ezen belül is a talajlakó bogárfaunával és a futóbogarak családjával foglalkozik. Az én kutatási területem a mikroszkopikus és a kalapos gombák. — Kutatásaik mennyire közelítik meg a mezőgazdaság vagy a természetvédelem igényeit? — Bár alapkutatásokat végzünk, munkánknak igen szoros a kapcsolata a mezőgazdasággal, — gondoljunk a bogárfauna vagy a mikroszkopikus gombák kutatására. Az utóbbinak nagy jelentősége van az erdő- és növényvédelemben. A lepkék megfigyelésével pedig jelezni tudjuk a mezőgazdaság szakembereinek a várható káros jelenségeket. Mindhárman részt veszünk a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága által szervezett munkaközösségi tevékenységben, amely az Alpokalja természeti képét vizsgálja. Alapkutatásaink tehát mind kapcsolódnak a mezőgazdasághoz. — Milyen közművelődési feladatot lát el a természettudományi osztály? — Környezetismereti és biológiaórák tartására nagyon alkalmas állandó kiállításunk, amely a Mecsek-hegység természeti képét mutatja be. Hasznos lenne az iskolák számára is, ha gyakrabban élnének ezzel a lehetőséggel. A kiállítás bemutatja közvetlen környezetünk geológiai, földtani kialakulását, ásványait, valamint a Mecsek növény- és állatvilágát. Szoros a kapcsolatunk a Mecseki Kultúrparkkal, illetve az állatkertiéi, ahol most egy új előadóterem kínál jó lehetőségeket biológiaórák, előadások tartására. Magunk is sokfelé tartunk vetítettképes előadásokat. — Kutatásaiknak minden bizonnyal igen nagy a környezet- védelmi szerepe... — Ez talán az elmondottakból is kiviláglott. Egyébként a Janus Pannonius Múzeum kutatásokat végez olyan jelentős, természeti ritkaságokkal teli területeken, mint a barcsi ősborókás vagy a Keleti-Mecsek. — Úgy tetszik, munkájuk igen nagy területeket fog át. Ugyanakkor szinte észrevétlenül végeznek el létfontosságú feladatokat a természettudományi osztály munkatársai. Mi erről dr. Vass Anna véleménye? — Ez a munka nem látványos, ahogy azt az akadozó szakember-utánpótlás is mutatja. Nagyon sokat kell dolgozni, amíg eredményt ér el az ember, és az sem látványos eredmény ... ... viszont igen fontos természeti környezetünk kutatása, megóvása, egyensúlya szempontjából. Gállos Orsolya v’ K i " „Közösségi művészetről álmodom. Hiszem, hogy a művészi szépség iránti mély vágyakozás éppúgy megvan az emberekben. mint a ritmus, a zene iránti vágy ..." A pécsi származású Vasarely szavai most a svájci Griffon kiadó által megjelentetett zsebkönyvben hirdetik a művész programját. A tízezres példányszómban megjelent magyarnyelvű kiadásból 9500 példányt kapott a Janus Pannonius Múzeum. A kitűnő papíron, kiváló nyomdatechnikával készült reprodukciók és Marcel Joray tanulmánya ezúttal a nagyközönség számára teszi hozzáférhetővé Vasarely gondolatait, művészetét. A könyvecske egyedül a Vasarely Múzeumban kapható. Hárs Éva művészettörténészt, a Janus Pannonius Múzeum igazgatóját, most mint e kötet fordítóját kerestük fel, és kértük -meg az új Vasarely-könyv bemutatására. — Az új Vasarely-zsebkönyv francia, német és angol nyelvű kiadás utón jelent meg magyar nyelven, mégpedig annál a Griffon kiadónál, amelynél a mester munkái rendszeresen napvilágot látnak. Tavaly a Vasarely Múzeum megnyitóján vetette fel a művész, hogy magyar nyelven is lehetőség nyílna a könyvecske kiadására. A képek kliséi megvannak a kiadónál, csak a szöveget kellene magyarra ültetni. Én lefordítottam, kinyomattuk idehaza, majd kiküldtük Svájcba a kliséket. Ennek fejében kapta a Vasarely Múzeum a 9500 darab példányt, amit nagy előszeretettel fogadtak a látogatóink. — A szerző Marcel Joray és Vasarely kinek szánta ezt a zsebkiadványt? — A nagyközönség számára, a közönség érdeklődésének megfelelően adnak áttekintést az életmű egészéről, Vasarely művészi programjáról, koncepciójáról. A művész tudvalévőén nagy súlyt helyez arra, hogy szülőhazájában a legszélesebb tömegekhez jusson el művészete és közösségi programja. Nagyon nagy örömmel fogadtuk ezt a könyvecskét, amikor a művek mellé Vasarely ezt is felajánlotta a Janus Pannonius Múzeumnak. — A szerzőnek milyen a kapcsolata Vasarelyvel? — Joray a Griffon vezetője. Több Vasarely-könyv előszavának ő a szerzője. — Milyen munkát jelentett a forditás? — Izgalmas munka volt, mert éppen a Vasarely-kiállítás előkészítése idején foglalkoztam vele. Nagy erénynek tartom a könyv tömörségét, lényeg retörő és népszerű stílusát. Jó, hogy minden nagyobb szakasz előtt egy-egy Vasarely-idézet szerepel. Képeinek rendkívüli hatását legutóbb egy óvodás-csoport látogatása után mérhették le népművelőink. A látogatás után két héttel az óvodások kis munkákat alkottak a kiállítás hatására. Megdöbbentő volt látni, hogy a gyerekek a Vasarely-művek lényegére tapintva azon alapelvek szerint készítették el munkáikat, melyek Vasarely törvényei. Anélkül, hogy erre bárki is felkészítette volna őket. G. O. „Legnica Cantat” A Dobó gimnázium kórusa Lengyelországban
