Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-03 / 151. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 3., péntek Jugoszláv szak­szervezeti küldöttség látogatása Pécsett Jugoszláv szakszervezeti de­legáció látogatott tegnap Pécs­re, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa meghívására. A látogatás célja volt, hogy a már korábbi kapcsolatot szé­lesítsék, kölcsönösen tájéko­zódjanak a magyar illetve a jugoszláv szakszervezeti mun­káról, tapasztalatairól. A jugoszláv delegációt Rade Galeb, az Ipari Szakszerveze­tek elnöke, Larusics Iván, az Ipari Szakszervezetek titkára, Jankó Pocsucsa, az Eszéki Te­rületi Szakszervezeti Bizottság elnöke, Zsika Milosevics, az Eszéki Területi Szakszervezeti Bizottság nemzetközi osztálya tanácsosa és Taniszlav Siga- dzsi, a Vojvodinai Területi Szakszervezeti Bizottság elnöke képviselte. Magyar részről a találkozón részt vett Méhes La­jos, a Vasas Szakszervezet fő­titkára, Hidasi Lajos, a Vasas Szakszervezet titkára, Petroczki Sándor, a Vasas Szakszervezet nemzetközi osztálya vezetője, dr. Biró Györgyné, a Textilipari Szakszervezet főtitkára, Kinin- ger Gabriella, a Textilipari Szakszervezet nemzetközi osz­tálya vezetője, Simon Antal, a Bányász Szakszervezet főtitká­ra, Dayka Ferenc, a Vegyész Szakszervezet főtitkára és Kim­mel Emil, a Nyomdász Szak- szervezet főtitkára. A vendég­látó Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Rameisl Ferenc- né, az SZMT titkára, Kakas Ká­roly, az SZMT vasas szervező­je volt. A megbeszélésen részt vett dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága tit­kára. A vendégek városnézésen vettek részt, este a magyar küldöttség tagjai meglátogat­ták az eszéki területet. G. M. Tanácskozott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága A mezőgazdasági termelés technikai ellátottságát, a gép­rendszerek kihasználását és a mezőgazdaság energiagazdál­kodását vitatta meg tegnapi ülésén az országgyűlés mező- gazdasági bizottsága. Többek között megállapítot­ták: A mezőgazdasági munka­erő várható éves csökkenési üteme 2,8—3 százalékos, így az 1990-es években mintegy 680— 700 ezer mezőgazdasági dol­gozóval számolhatunk. Kiemelni a gondolatiságot Taps volt a Pécsi Nemzeti Színházban a Budapest Tánc- együttes előadásának kezde­tén. A színpadon valami merő­ben új valósult meg. A hagyo­mányos néptánc-estet várók okkal csodálkoztak. Amit lát­tak: néptánc volt, ősi lépésmo­tívumok keltek életre s mégis többet jelentettek. A táncosok háborúról, békéről, szerelemről, a mindennapi életről és Pető­firől valottak, biztattak, elítél­tek. A három egymástól különál­ló rész koreográfiáját Kricsko- vics Antal, Simon Antal és Molnár Lajos dolgozta ki. Kö­zülük Simon Antallal, az együt­Miért szép o tálcáit szó homiitll? Költözés a Sörház utcából Hétfőtől a Béri Balogh Ádám utcában lesz a körzeti orvosi rendelő A pince okozta kárt lehetne pincepénzből pótolni ? Nemzetiségi olvasótábor Bárban Egy jó akció kedvező mérlege Tizenkét baranyai, egy Bács- Kiskun megyei és egy jugosz­láviai község. Pélmonostor ál­talános iskolásai vesznek részt a Bárban, május 30-án meg­nyílt egyhetes nemzetiségi ol­vasótáborban. Előadásokat hall­gatnak a hazánkban élő német és délszláv nemzetiséq kultú­rájáról, történelméről, szépkiej­tési versenyeken, kiránduláso­kon, a nemzetiségi újságok és a Pécsi Rádió rendezte fóru­mokon vesznek részt. — A honismereti kirándulás volt eddig a legszebb. Először megnéztük Mohácson a dél­szláv kubot, aztán hajóval jöt­tünk fel Dunaszekcsőig. Érdekes volt a játék is, ami­kor szavakat kellett kiraknunk a megadott betűkből és el kel­lett mondani, miért szép a ta­lált szó . . . mindezt horvátul. A bári olvasótábor diákjai­val beszélgettünk a kirándulás eseménydús délutánja után. Jó hangulatban, értékes foglalko­zásokkal töltik a tanév utolsó hetét. A tábor életét a hűvö­sebbre fordult idő sem zavar­ta meg. Szalai Lászlóné tábor­vezető, aki a mohácsi délszláv nemzetiségi báziskönyvtár ve­zetője, már az első ilyen tábor megszervezésében is sokat fá­radozott. — Tavaly négy napra hívtuk össze kísérleti jelleggel a nem­zetiségi olvasótábort, majd a A háztáji és kisegítő gazda­ságok támogatására született minisztertanácsi határozat vég­rehajtásának, valamint a zöld­ségkereskedelem átszervezésé­nek eddigi tapasztalatait ösz- szegezték a megyei pártbizott­ság, a SZÖVOSZ, a ZÖLDKER, a megyei tanács, a MÉSZÖV és a megyei ZÖLDÉRT képvi­selői tegnap Pécsett. Az idei esztendőben tovább növekedett a háztáji és kisegí­tő gazdaságok fóliás kertésze­te, megközelítL a 130 ezer négyzetmétert. Palántából, ve­tőmagból, növényvédőszerek­ből kielégítették az igényeket az ÁFÉSZ-ek. Hiánycikknek szá­tes művészeti vezetőjével és — egy év óta — igazgatójával be­szélgettünk a szünetben. Simon Antal különben „hazai pályá­ra" érkezett, hiszen pécsi szü­letésű, s miután elvégezte a koreográfus-rendező szakot a színművészetin, szülővárosában dolgozott. Először a színház­nál, majd megalapította a Me­csek Táncegyüttest és 15 évig vezette. A külföldi és hazai si­kerek, díjak elnyerése után át­kérték a Budapesthez. — Más utakon jár, mint amit a Mecsekben megvalósított? — Amit most csinálok, az szerves folytatása a pécsinek. Akkor is a gondolatiságot sze­rettem volna átültetni a tánc­ba illetve kiemelni ezt az ol­dalát. Az lenne jó, ha az em­berek nemcsak e^y színdarab tapasztalatokon fölbótorodva idén három nappal bővítettük a programot. Szervezői a Ba­ranya megyei Tanács, a Ha­zafias Népfront, a Megyei Könyvtár, illetve Mohács és Kecskemét könyvtárai fő cél­ként a német és a délszláv gyerekek anyanyelvének ápo­lását jelölték meg. A Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói, akik itt a táborban is munka­társaim, az év folyamán sok foglalkozást tartottak a nemze­tiségi községek könyvtáraiban. Ez a hétnapos olvasótábor tu­lajdonképpen ennek a munká­nak a befejező része. — Hogyan sikerültek az ed­digi foglalkozások? — öröm látni a gyerekek érdeklődését. Sokat kérdeznek az előadóktól és reméljük ez az érdeklődés megmarad anya­nyelvűk, nemzetiségi kultúrájuk iránt, s lakóhelyükön később is segítői lesznek a nemzetisé­gi közművelődésnek. Vannak kötetlen, játékosabb foglalko­zásaink, és sok szabad idő jut a játékra, pihenésre. Nagy gonddal állítottuk össze a prog­ramot Prerádovics Emil megyei szakfelügyelővel és nagyon sok tanulságot hozott az idei tá­borozás. Jövőre már német gye­rekeket is szeretnénk meqhív- ni. A külföldi társak jelenlété­mít az ásó, kapa, kasza és nem utolsósorban az 5—6 LE-s‘ mezőgazdasági kisgép. A MÉSZÖV, együttműködve az ÁFÉSZ-ekkel, sokat tesz a kis­termelők szakmai továbbkép­zéséért: előadásokat, termesz­tési bemutatókat szervez, kiad­ványokat biztosít. Fiatal az újonnan alakult megyei ZÖLDÉRT, az eddigi tapasztalatok szerint „jót tett" az átszervezés, javult Baranya ellátása. Amire az utóbbi esz­tendőkben nem volt példa: zöldségből az idén minimális mennyiséget kellett behozni más megyékből. után gondolkoznának el, ha­nem egy táncprodukció kap­csán is. Ezt fő célomnak tar­tom, a táncosokkal közös egyet­értésben, s azt hiszem, így tu­dunk mi is igazán hozzájárulni a közművelődéshez! — Ez azonban nem jelenti a hagyományok feladását... — Nem jelentheti. Hagyo­mányőrzés nélkül létalapunkat vesztenénk el, nem lenne ér­telme a munkánknak. — A néptánc jövőjét is a régi és az új ötvözetében kell keresni? — Igen. A néptánccal is el­mondhatjuk véleményünket a máról, fordulhatunk a fiatalok­hoz. Célunkat nemcsak mi ta­láltuk ki, hanem a mai élet „kényszere" is ezt követeli. — Sokat szerepelnek külföl­den többet beszélnek a mi gyerekeink is a hazulról hozott német vagy délszláv nyelven. Gállos Orsolya A Monti csárdás zenéjére ropják a táncot karikákkal, szalagokkal a lányok. Próbál a Pécsi Kisegítő-foglalkoztató Iskola és Nevelőotthon rajkó­zenekara. A pécsi gyerekek együttese egyetlen a maga minőségében; több hangszeren játszanak, míg más intézmé­nyekben csak furulyaegyütte­sekkel próbálkoztak. A hét hangszeres együttesnek „karmestere" is van Lakatos Leila személyében. Depinyi Já­nos tanár a 9 éves kis diri­gens teljesítményét dicséri el­sősorban. Kiemelte még Laka­tos Kovács Erzsébet orgona- és Orsós Karola klaviszet-játékát. Utóbbi már önmaga fedezi fel az akkord-változásokat. Ezen kívül Lakatos Teréz és Horváth Ibolya szilofonnal, Szalai János és Lakatos Béla ütőhangsze­rekkel, Bogdán Erzsébet triolá­val egészíti ki a zene össz­hangzását. Depinyi János ének­tanár elmondta, hogy az ötle­tet a karácsonyi játéktriola éj a furulya adta, csak néhány jobb zenei adottságú tanuló hiányzott. dön, ott is már az új „termést" mutatják be? — Idén Svájcban voltunk, még ebben az évben megyünk az NSZK-ba, Kuwaitba, Olasz­országba, s jövőre többek kö­zött négyhónapos turnéra in­dulunk Kubába, az USA-ba és Mexikóba. Olyan városokban lépünk fel, ahol talán még nem is hallottak Magyarországról. Ezért ott elsősorban a hagyo­mányos táncokat mutatjuk be. — Az utánpótlás? — Az Állami Balettintézetben évekkel ezelőtt bevezették a néptáncszakot. A mostani együttesben is többen vannak, akik ezt elvégezték, ezután pe­dig minden negyedik évben új, képzett táncosokat kapunk. Barlahidai Andrea Kinézek a csöppnyi orvosi váró ablakán, velem szemben kisóvodás néz érdeklődéssel. — Buuu! — mondja hirtelen és el­szalad. A többiek ricsajoznak tovább. Hiába, picik, játsza­is találtuk őket. Három éve kezdték a gyakorlást. A taní­tás egyetlen módszere csak­nem egy évig kizárólag a be­mutatáson alapuló utánzás. Ké­sőbb sajátos betűkottát alakí­tottam ki, mert az ötvonalas hangjegysorokba írt kotta ol­vasása nehézkesen ment. Ma már a dallamvívők a betűkot­tával írt szólamokat önállóan szólaltatják meg. A kísérők pe­dig betűkkel jelölt hármas hangzótokat, kvint és szeptim akkordokat gyakoroltak be. Na­ponta másfél—két órát gyakorol­nak vezetésemmel. Ma már gyor­sabban tanulnak. Repertoárjuk­ban mindegy 20—25 zenemű, népdal, műdal, keringő, dzsessz szerepel. Érvek, ellenérvek szólnak mel­lette és ellene, hogy a fogya­tékos gyermekek az ének-zene iránt fogékonyak-e, intézmé­nyeik élnek-e az ének-zene ad­ta pedagógiai lehetőségekkel. Pécsett, úgy tűnik, igen. A gyógypedagógiai tapasztalato­kat dr. Fekete Béla, az intézet igazgatója összegezte: — A gyógypedagógia terüle­tére tartozók többsége érzelmi­leg sérült, méq éretlen gyer­mek. A zene segítségével azon­ban az érzelmi élet széles spektrumát biztosíthatjuk. Gon­dolok itt az örömre, lelkese­désre, izgalomra, megnyugvás­ra. Ez kiemelheti őket a tom­pultságból, apátiájukból. A zenének jelentős a transz­ferhatása is. így ha a veleszü­letett készségeket továbbfej­lesztjük, azok sok irányban hat­nak tovább. A Pécsi Kisegítő-foglalkozta- tató Iskolában 514 értelmileg, érzelmileq sérült gyermek tanul. A pedagógusok hitvallását ta­lán Rousseau mondásával le­hetne a legjobban érzékeltet­ni: „A természet rendjében az emberek egyenlők lévén, közös hivatásuk, hogy emberek legye­nek .. . Élni, ez az a mester­ség, amire meg akarom taní­tani őket.." Már házon kívül is bemutat­koztak több alkalommal. Nem­rég a sétatéri térzenén is si­kert arattak. Jankó Tamás nak, és ez nem megy zaj nél­kül. Viszont a rendelő betegei­nek, orvosainak nem túl kelle­mes egész nap hallgatniuk. De még ez lenne a legkisebb baj. Annak idején — jó régen — hí­rül adtuk, hogy az Ady Endre utcai körzeti orvosi rendelő vá­ratlanul megrokkant, huszon­négy órán belül ki kellett köl­tözni belőle. A rendelőt „ide­iglenesen" a Sörház utcában helyezték el. Pallón egyensúlyozva jutha­tunk be a sötét kapualjba, bal­ról az óvoda, jobbról a rende­lő. A váróterem kietlen, sivár,- télen hideg, nyáron nyirkos, de még mindig jobb állapotban van, mint maga az orvosi szo­ba. A szűk helyen összezsúfol­va íróasztalok, kályha, csírátla- nító, iratszekrény; a vizsgála­tokhoz használatos ágynak már nem is jutott hely. A szoba sarkában, egy beugró részen helyeztek el egy gyermekágyat, ezen vizsgálják a% felnőtt bete­geket. Ez persze a betegeket csak részben zavarja, az viszont már sokkal kellemetlenebb, hogy a műszerek kifőzésére használa­tos csírátlanító fölött pereg a vakolat. Odébb tenni nem ér­demes, ott is hullik a fal. Az ablak egész télen nyitva volt, mivel a kályha füstölt, s vá­lasztani kellett a sűrű füst, meg a félig fűtött helyiség között. Az ablakkal szemben az illem­hely sötét ajtaja ásítozik. Nem­igen lehet bármit is mondani erre az egészre. Három hete, mikor a városi tanács egészségügyi osztályán érdeklődtünk, arra kértek ben­nünket, várjunk két hetet, ta­lán megoldódik addigra a helyzet. Szerencsére megoldó­dott, igaz ideiglenes jelleggel, de mégis hosszú időre. — A rendelés hétfőn kezdő­dik az újonnan kijelölt helyen, a Béri Balogh Ádám utcában — mondja dr. Szilasi Anna, az egészségügyi osztály vezetője.- A régi épületnél egyértelmű­en tisztázódott, hogy pince- rendszer okozta az omlást. A helyreállítás drágább lenne, mint egy új rendelő építése, ezért az épületet le kell bon­tani. — Miért húzódott ilyen soká­ig az új hely kijelölése? Úgy értesültünk, hogy az elmúlt év­ben számos lehetőség akadt volna ... — De milyen lehetőségek? Találtunk egy raktárhelyiséget, azonban több százezer forintos költséggel lehetett volna rend­behozni. Az Ágoston téren is találtunk egy épületet, itt a la­kók lakáscseréjét kellett lebo­nyolítanunk. Egyáltalán nem mutattak közösségi érzést, a tárgyalások folyamán nőttön- nőttek az igényeik. Végül azonban nélkülük is megoldódott az ügy. Mi lesz a rendelő végleges sorsa? A ré­gi helyébe új épület emelését szakszóval visszapótlásnak hív­ják, és ez nem szerepelhetett az ötödik ötéves tervben, lévén, hogy azóta következett be az omlás. Ennek ellenére talán 1980-ig még a következő közép­távú tervidőszakban felépül az új rendelő. Végső soron az omlóst a pincék okozták. Nem lehetne a pincékre szánt álla­mi keretből megoldani a visz- szapótlást, valamivel előbb? Szántó Péter Kedvező tapasztalatok Fejlődik a háztáji és a zöldségtermelés — Hosszas keresés után meg A Budapest táncegyüttes Pécsett Ének-zenepedagógia 7+1 cigánygyerek zenekara Közönség előtt is bemutatkoztak

Next

/
Oldalképek
Tartalom