Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-21 / 169. szám
6 Dunántúli napló 1977. június 21., kedd Képernyő előtt Kézben meg a rendeleteket II lakások elosztásáról Hetven éve történt IV. Ritkaságok és konferenciák Sztrájk a Hamerli kesztyűgyárban Főhercegi látogatás A remetének nem jutott hely egy szív Hosszú évek tapasztalatából magam is tudom: nehéz dolog híven és mindenki megelégedésére beszámolni az orvosok gyógyító munkájáról. Legalábbis kétfajta veszély fenyegeti az embert. Vagy fönnakad a szakemberek hálóján, s túlságosan szakmai, már- már érthetetlen lesz az, amit elmondani szándékozik, vagy a közvélemény hálóján akad fönn, akkor pedig átlengi az a túlzott óhitat, ami közhelyszerűen kerülgeti az orvosi hivatást. Holott az orvos — s mellette, mögötte valamennyi egészségügyi — éppúgy munkát végez, mint minden ember. Igaz, a munka tárgya itt valóban más, a tét közvetlenebbül is érzékelhetően óriási: maga az emberi élet. De a munka — az munka. A jó pedagógus, a jó bíró, a jó mérnök, de még a jó ügyintéző is ugyanúgy befolyásolja az emberek életét, mint a jó orvos. Ha visszájára fordítjuk a dolgot, akkor derül ez ki igazán: a rossz pedagógus tönkretehet életeket és a rossz ügyintéző tevékenysége az a csepp lehet a pohárban, amely után az ügyfél végérvényesen a tönkrement idegzetű emberek közé kerül. Sárdi Anna szerkesztő és Somló Tamás rendező-operatőr dokumentumfilmje a Debreceni Orvostudományi Egyetem szívműtétjeiről azért tetszett, mert mentes tudott maradni — ha nem is mindvégig — ezektől a buktatóktól. Tárgyszerű volt és világos, egyfelől arra irányította a figyelmet, ami az emberek számára fontos ebben a programban: ismét léptünk egyet előre a gyógyítás területén is. Másfelől viszont azt mondta el, mutatta meg igen rokonszenves mértéktartással, hogy ez a team, amelynek munkáját borzongva és áhítattal nézi az átlagember, ugyanolyan emberekből áll, mint amilyenek mindnyájan vagyunk: ezek az emberek olykor fáradtak, teli vannak gondokkal, hivatásukról nem valamiféle fenn- költ lelkesültséggel beszélnek, csak úgy, mint minden más szakmáját, hivatását szerető ember: úgy, hogy magától értetődően ez adja életük értelmét, tartalmát. Élni, dolgozni pedig csak így érdemes, akár orvos az ember, akár műtősnő, akár bármi más. H. E. Vihar a Balatonon Vasárnap délután hirtelen kerekedett, heves vihar tört a Balatonra. A balatonfelvidéki hegyvonulaton át, északnyugatról érkezett zivatar időnként 100 kilométeresnél is nagyobb sebességű széllel söpört végig a tavon. A hirtelen jött heves szélrohamok sokakat a nyílt vizen értek, vitorláshajók, csónakok borultak fel. A révkapitányság motoros járművein kívül a MAHART-hajók személyzete is azonnal a bajbajutottak segítségért sietett. A Bala- tonfüred—Tihany térséqében éppen ebben az időpontban zajló két vitorlásverseny résztvevői a lehetőségeknek megfelelően cselekedtek: a felborult hajókba kapaszkodtak mindaddig, amíg a segítség megérkezett. A viharnak sajnos áldozatai is voltak. Balatonszabadinál Kathi Antal 31 éves budapesti gépkocsivezető, aki a 6 éves Antal nevű gyermekével für- dött a tóban. A hirtelen jött vihar elől már nem tudott kimenekülni, s gyermekével együtt a vízbe fulladt. A gyermek holttestét megtalálták, az apja tetemének felkutatására intézkedés történt. Városban, megyei városban és községben a tanács vb kétévenként lakáselosztási tervet köteles készíteni, amelynek egyik fontos része a lakáskiutalási és értékesítési névjegyzékre felvett igényjogosultak részére biztosított lakáskeret. Városokban a lakásügyi hatóság a lakáscímet fel nem tüntető lakásigényléseket az erre a célra alakított társadalmi bizottság közreműködésével évenként összeállított lakáskiutalási névjegyzék alapján elégíti ki. Az elbírálás módját, a társadalmi bizottság működésének szabályait — a helyi sajátosságok figyelembevételével — a helyi tanács állapítja meg. A továbbiakban a pécsi szabályozás alapján ismertetem a lakáselosztás rendjét. Megjegyzem, hogy a megye más városaiban a szabályozás lényegében a pécsihez hasonló, községekben helyileg szabályozott lakáselosztás nincs. A tanács rendelkezése alatt álló lakások elosztását, a lakásigény társadalmi elbírálását, ezen felül a lakásigénylés és elosztás feltételeit helyileg Pécs megyei város tanácsának 1977. évi 4. sz. tanácsrendelete szabályozza. A rendelet 9. §-a szerint nem jogosult tanácsi bérlakásra: a) akinek a város területén beépíthető házhelye, illetve építési telke van; b) aki — kivéve a tsz tagokat és a mezőgazdasággal élethivatásszerűen foglalkozókat — az ország területén bárhol 1800 négyzetméternél nagyobb területű szőlő, gyümölcsös és kertművelésű ágú ingatlannal rendelkezik; c) aki Pécs megyei városban tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeni térítés ellenében a hatóság, illetve meghatározott személy javára lemondott, illetőleg szövetkezeti, tanácsi értékesi- tésű vagy munkáslakás akcióban vásárolt lakását szabadforgalomban elidegenítette és a lemondástól, illetve elidegenítéstől számított 5 év még nem telt el; d) aki Pécs megyei városban a jogos lakásigény mértékének alsó határát elérő személyi tulajdonú ingatlanában lakik, vagy ilyen beköltözhető ingatlannal rendelkezik, illetve ilyen ingatlana volt és annak értékesítésétől 5 év még nem telt el; e) akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem a 2200 Ft-ot meghaladja. Nem jogosult tanácsi értékesitésű lakásra az: a) akinek a város területén beépíthető házhelye, vagy építési telke van; b) aki Pécs megyei városban jogos lakásigénye mértékének alsó határát elérő személyi tulajdonú ingatlanban lakik, vagy ilyen beköltözhető ingatlannal rendelkezik, illetve ilyen ingatlanát 5 éven belül értékesítette; c) aki Pécs megyei városban szövetkezeti, tanácsi értékesitésű, vagy munkáslakás akcióban épült, vásárolt lakását szabadforgalomban elidegenítette és az értékesítéstől számított 5 év még nem telt el; d) akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem a 2700 Ft-ot meghaladja. A felsorolt kizáró okok nem vonatkoznak a minőségi lakáscserékre, azokra akiknek lakását kisajátították, szanálták, életveszélyessé nyilvánították. A kerületi hivatalok igazgatási osztályai mint I. fokú lakásügyi hatóságok évente lakáskiutalási és értékesítési névjegyzéket készítenek a 19 tagú lakásgazdálkodási társadalmi bizottság (a következőkben: LTB) közreműködésével. A névjegyzék összeállítására az egyes kerületeknél nyilvántartott lakásigények számának alapulvételével, a városi tanács vb által évente meghatározott lakáselosztási irányelvek betartásával, az LTB helyszíni vizsgálatát követően két ütemben kerül sor. Az elmúlt évek gyakorlata szerint a városi tanács vb minden év III. negyedévében határozza meg — a rendelkezésére álló különböző adatok birtokában - a következő évben biztosítható lakásmennyiség rendeltetés szerinti elosztását és a következő évi elosztás irányelveit. Ezt követően a kerületek LTB-i felülvizsgálják az irányelvek szerinti kategóriákba tartozó igénylők (tehát nem valamennyi nyilvántartott lakásigénylő!) lakáshelyzetét és a kerületek lakáskeret számait figyelembe véve javaslatot tesznek az ideiglenes névjegyzék összeállítására. Hangsúlyozom, hogy az LTB-k részére az elosztási irányelvek betartása kötelező. Az ideiglenes névjegyzéket 30 napi időtartamra a kerületi hivatalok épületeiben kell kifüggeszteni. A kifüggesztés tartama alatt a névjegyzékre felvett igénylők ellen írásban felszólalással lehet élni. Ezt követően kezdődik az elosztás második üteme, ameny- nyiben az LTB elbírálja az ideiglenes névjegyzék ellen beérkezett felszólalásokat és azok figyelembevételével tesz javaslatot a végleges lakóskiutalási és értékesítési névjegyzékre. Ezt a javaslatot terjesztik a városi tanács végrehajtó bizottsága elé, amely döntést hoz a javaslatot illetően. Az igények kielégítése ezt követően a jóváhagyott névjegyzék sorrendiségének megfelelően, a lakásátadások ütemétől függően történik. Az utóbbi években kialakult gyakorlat alapján a lakáselosztási irányelvek a következő kategóriákba sorolt lakásigénylők lakáshoz juttatását tartják indokoltnak. — az előző évről visszamaradt, kielégítetlen lakásigénylők; — életveszélyes és lakatlan lakásban lakó igényjogosultak; — fertőző és tartós megbetegedésben szenvedő igénylők; — hatósági, bírósági határozat alapján kiköltözésre kötelezett személyek; — 4 és több gyermekes igénylők, akik az elosztási évet megelőző év augusztus hó 31. napjáig előterjesztették lakásigénylésüket; — 3 gyermekes igénylők, akik legalább két évvel az elosztást megelőzően előterjesztették lakásigénylésüket; — egyéb szempontok szerint névjegyzékre került igénylők. Ide sorolhatók pl. 1977. évben az I. kerületben azok, akik igénylésüket 1970- ben, vagy azt megelőzően terjesztették elő. Tehát az egyéb kategóriába elsősorban az igényüket évekkel ezelőtt előterjesztő, két vagy egy gyermekes családok tartoznak, — megüresedő lakás juttatására javasolt igénylők, akik szintén a régi igénylők soraiból kerülnek ki. Megjegyzem, hogy a felsorolás első 5 kategóriájába tartozó igénylők lakáshoz juttatása általában kötelező, míg a többi kategóriába tartozó igénylők lakáshoz juttatására csak lehetőség van. Ezen túlmenően minden évben sor kerül — hasonló elosztási irányelvek alapján — az OTP öröklakás juttatására javasolt, illetőleg lejárt ifjúsági takarékbetéttel rendelkező igénylők rangsorolására is. Itt említem meg, hogy minőségi csere iránti kérelem névjegyzékbe való felvétel nélkül teljesíthető. Ugyancsak névjegyzékbe való felvétel nélkül teljesíthető az olyan kérelem is, amelyben kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás kiutalását kéri a bérlő lakásának beköltözhető állapotban való átadása ellenében. Végül megemlítem, hogy Pécsett nemcsak a városi tanács vb, illetve a kerületi hivatalok foglalkoznak lakásjuttatással, hanem egyes vállalatok, intézmények is. Lakáselosztási rendszerünk tehát központi szabályozásokra épül, a lakásgazdálkodási társadalmi bizottság, valamint a tanácsi testületi szervek közreműködésével nyílt és demokratikus, ugyanakkor a lakásigénylők közötti kiválasztásnál a rászorultság és méltányosság elveit széleskörűen érvényre juttatja. Dr. Szlovák Tibor Pécs m. városi Tanács V. B. I. kér. Hivatal igazgatási osztályvezetője Említést kell tenni Várady Ferenc pécsi főlevéltáros japán felépítésű madárházáról. Itt láthatóak voltak a hazai és a világ minden tájáról származó madarak, Afrikából, Ázsiából, DéUAmerikából származó majmok. Nagy szenzációnak örvendett az Európa- híres Bioshop mozgóképcsarnoka, ahol nap-nap után új filmeket mutattak be a közönségnek. A megnyitás napjáról is filmanyag készült, melyet bemutattak a látogatóknak is. (Számos archív filmanyagot őriz a Baranya megyei Levéltár, azonban nincs hozzá vetítőgépe. örömünkre szolgálna, ha korabeli fotók és leírások alapján vállalkozó szocialista brigádok rekonstruálnának egyet.) A Bányászok csarnoka is közönségsiker volt, hisz kevesen ismerték ezt az iparágat közelebbről. A bejárat mellett kapott helyet a kiállítási iroda, a tűzoltóság és a rendőrség. A kiállítás időtartamára 6 titkosrendőrrel és 50 főnyi csendőrséggel erősítették meg a kiállítás védelmét. Számos kisebb pavilon, bazár, áruda épült fel, ahol a látogatók gyönyörködhettek a magán- gyűjteményekben, csillapíthatták éhségüket, olthatták szomjúságukat. A kiállításon több mint 4000 résztvevő volt található. Az ország minden részéből özönével érkeztek jelentkezések, ajánlkozások, de sokat helyhiány miatt el kellett utasítani. Az ajánlkozásokból sok érdekességgel találkozott a kiállítás intézősége. Egy pécsi vállalkozó szűknyakú ivóvizes üvegekben élő házinyulat kínált bemutatásra. Majd egy remete jelentkezett. Kuriózumképpen itt közreadom a remete levelét, mely nem mindennapi ajánl- kozás: „Mélyen Tisztelt Igazgatóság I Ha szíveskedne ajánlatomat elfogadni, egy öreg remetelakást építtetni és én ajánlom magamat benne létezni, mint öreg remete lenni, minekutána úgy gondolom, hogy a mai nép olyasmit nem látott, a kíváncsiság végett talán többen jönnének. Beszédem magyar, német és horvát. Időm 70 év. A többi hozzávaló tárgyakat szóban elmondom. Nevem Bozsa István, lakom Szcitovszky tér 1. szám." Külön érdeme az öthónapos kiállításnak, hogy minden kiállított tárgy a harangtól a csipkéig — egyes magángyűjtemény darabjait kivéve — a helyszínen vásárolhatók voltak. A kiállítás minden napjának külön programja volt. Május 14-én és 15-én várták a kormány és országgyűlés tagjainak érkezését, majd a kiállítási megnyitó után a színkör megnyitása következett. Az élőhal-bemutató tíz napig tartott. Díjlovaglás, lóverseny, tornaverseny, vívóakadémia, labdarúgás, atlétikai versenyek, országos teniszverseny, tűzoltóverseny, különböző kongresszusok, közgyűlések, így a polgári iskolai tanárok országos közgyűlése, a kereskedelmi iskolai tanárok közgyűlése, vidéki hírlapírók országos közgyűlése, országos erdészeti kongresszus, nyomdatulajdonosok kongresszusa, országos tanügyi ^pnácsülés, országos zenekongresszus, tűzoltókongresszus, országos tejgazdasági és szövetkezeti kongresszus, polgármesterek kongresszusa, rabsegélyző egyesületek I. országos kongresszusa, ipartestületek I. országos kongresszusa, vendéglősök országos kongresszusa, múzeumok és könyvtárak országos kongresszusa és még számos rendezvénynek adott helyet a kiállítás. Adjunk most számot a kiállítás színpompás megnyitásáról, amelyen részt vett a város apraja-nagyja, a rendkívül nagyszámú vendégek között a francia főkonzul, angol újságírók, Horvátország, Szlavónország, Bosznia, Hercegovina kereskedői, iparosai. „Harangok zúgása, lobogók lengése, az emberek arcáról lesugárzó öröm és várakozás, teljes kíváncsiság jellemezte e napon a várost. Pécsett a maihoz hasonló még soha nem volt...” — adta hírül a sajtó. Ezt, a kiállítás megnyitásának napját és magas vendégek érkezését használta fel a Hamerli-féle kesztyűgyár 50 szabásza és 10 cserzője, kik reggel nem álltak munkába, sztrájkba léptek. Követelték, hogy az eddigi 10 órás munkaidőt 9-re csökkentse az igazgatóság, de nem csökkent- heti a 10 órára járó munkabért. Az állomáson pedig nőtt a tömeg, a várakozás az érkező főhercegi család iránt. A megye vezetői Pellérd állomáson fogadták Frigyes főherceget, Izabella főhercegasz- szonyt, Gabriella és Izabella- Mária királyi heregnőket. Pontosan 8 órakor érkezett meg a három szalonkocsi a pécsi állomásra, és amint a főhercegpár kilépett a vagonból, felcsendült a Himnusz. Az állomás előtt sorakozott fel a katonai díszszázad, valamint az ezredzenekar. Mögöttük a díszruhás pécsi urak, a papság képviselői és a zsidó nőegylet válogatott szépségei. Ezek mögött a frakkos urak sokasága és végül a nézők tömege az Indóház utcán végig, a Rákóczi úton, az Irgal- masok útján, Széchenyi téren. Kardos Kálmán utcán a püspöki rezidenciáig. (Folytatjuk) A Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat felvételre keres: — villanyszerelőt, — lakatost, — elektroműszerészt, — szervizsegédmurtkásl, — E-vizsgával rendelkező tehergépkocsi-vezetőt, — tmk-adminisztrátort, — valamint 2 műszakos beosztású mérlegelőt, állatátvevöt és segédmunkásokat. JELENTKEZÉS a vállalat munkaügyi osztályán, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 37. A Pécsi Építőipari Szövetkezet felvesz NYÁRI SZÜNIDEI MUNKÁRA DIAKOKAT! Középiskolások, főiskolások, egyetemisták jelentkezését várjuk. Pécs, Megye u. 19. Munkaügy. Főhercegi látogatás a hetven évvel ezelőtti pécsi kiállításon
