Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-17 / 165. szám
1977. június 17., péntek Dunántúli napló 3 Befejeződött Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozója KOZLEMEWY Kádár János és Nicolae Ceausescu találkozójáról (Folytatás az 1. oldalról.) lemzöje, hogy a népek egyre erőteljesebben érvényesítik azt az akaratukat, hogy véget vessenek az imperialista és a ko- lonialista politikának, urai legyenek nemzeti kincseiknek, saját sorsuknak és szabadon, óhajuknak megfelelően új életet teremtsenek maguknak. Románia, kommunista pártunk a jövőben is egyre szorosabban együtt fog működni az összes szocialista országokkal, az egész világ haladó és békeszerető erőivel, hogy együttes erővel megoldjuk a jelenkori emberiség nagy problémáit. üdvözöljük az európai biztonságnak szentelt belgrádi összejövetel megkezdését. Kifejezzük reményünket, hogy ez megfelel a népek várakozásainak; újabb lendületet ad a helsinki dokumentumok megvalósításáért, s elsősorban az európai katonai készültség csökkentéséért vívott harcnak. Ilyen értelemben úgy véljük, hogy a Varsói Szerződésben részt vevő szocialista országoknak a tavaly Bukarestben tartott értekezleten elfogadott javaslatai jó alapot jelentenek országainknak az európai biz-' tonság megvalósítását célzó együttműködéshez. Ismét utalni szeretnék arra, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a gyengénfejlettség felszámolásáért és egy új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért, a nemzetközi élet reális demokratizálásáért és az államközi kapcsolatoknak a teljes egyenlőségre és méltányosságra való alapozásáért, azért, hogy növekedjen az ENSZ és más nemzetközi szervek szerepe az igazságosabb és jobb világ megteremtésében. Aktívan részt véve a nemzetközi életben, a Román Kommunista Párt állandóan erősíti együttműködését és szolidaritását a többi kommunista és munkáspárttal a teljes jog- egyenlőség elve és minden párt ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy önállóan, minden egyes ország konkrét, sajátos körülményeinek megfelelően dolgozhassa ki politikai irányvonalát, forradalmi stratégiáját és taktikáját. Nagy figyelmet fordítunk a szocialista és szociáldemokrata Nicolae Ceausescu szavaira válaszolva Kádár János a következőket mondta: — Tisztelt Ceausescu elvtársi — Kedves barátaink! — Mindenekelőtt őszintén köszönöm, szívből viszonzom Ceausescu elvtárs meleg, üdvözlő szavait és jókívánságait. Köszö- netemet fejezem ki Bihar megye és Nagyvárad vezetőinek és lakosainak, akik baráti fogadtatásban részesítettek bennünket és vendégszerető házigazdáink. Kétnapos baráti találkozónk befejezéséhez közeledik. Úgy vélem, hasznos munkát végeztünk. Tárgyalásainkon áttekintettük kétoldalú kapcsolataink minden lényeges kérdését, kölcsönösen tájékoztattuk egymást országaink helyzetéről, a szocialista társadalom építésében elért eredményeinkről, gondjainkról, véleménycserét folytattunk a nemzetközi helyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomról. Tárgyalásaink nyílt, elvtársias légkörben folytak, és eredményesen zárultak. Tárgyalásaink szellemét pártokkal, a világ más forradalmi, haladó és antiimperia- lista erőivel való együttműködésre és szolidaritásra abban a harcban, amely egy új nemzetközi politika előmozdításáért folyik. Hangsúlyozni szeretném, hogy ma lontosabb, mint bármikor a szocialista országok, az antiimperialista és a haladó erők egységének és együttműködésének erősítésére. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a néptömegek, a világ összes népei erélyesebben követeljék a béke és az együttműködés új politikáját. Bár még nem fejeztük be véleménycserénket a nemzetközi kérdésekről, meggyőződésem, hogy ezekkel kapcsolatban is közös konklúziókra jutunk pártjaink és népeink közötti együttműködés erősítésére vonatkozóan, hogy a többi országgal és forradalmi párttal együtt hozzájárulunk a világ mai komplex kérdéseinek megoldásához. Kedves elvtársaink, barátaink! Végezetül szeretném még egyszer kifejezésre juttatni teljes megelégedésünket a megbeszélésekkel, a várható eredményekkel kapcsolatban. Találkozónk minden kétséget kizáróan újabb mozzanata lesz a román—magyar kapcsolatok alakulásának. Erőteljesen fellendíti pártjaink és népeink együttműködését, ami teljes mértékben megfelel a két nép érdekeinek, a szocializmus és a béke általános ügyének. Szeretnék még egyszer innen, Románia földjéről további sok sikert kívánni a baráti magyar népnek a XI. kongresszusi határozatok valóra váltásában, a szocialista építésben, anyagi és szellemi jólétének növelésében. Kedves elvtársak, barátaink, emeljük poharunk országaink, pártjaink és népeink barátságára és együttműködésére; a baráti magyar nép jólétére és boldogságára; Kádár János elvtárs egészségére és a Magyar Népköz- társaságból jött összes vendégeink egészségére; az egész világ békéjére és együttműködésére! — fejezte be pohárköszöntőjét Nicolae Ceausescu. és főbb témáit összefoglaló közös közleményt fogadtunk el. A megbeszéléseken bepillanthattunk a Román Szocialista Köztársaság életébe. Megismerkedtünk gyors ütemű fejlődésének eredményeivel és azokkal a nagy erőfeszítésekkel, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság népei kifejtenek a Román Kommunista Párt XI. kongresszusa határozatainak valóraváltásáért. Szívből örülünk eredményeiknek a szocialista építőmunkában és azt kívánjuk, hogy érjenek el további sikereket a Román Szocialista Köztársaság fejlesztésében, az ipari és a mezőgazda- sági termelés fokozásában, a szocialista kultúra felvirágoztatásában, a dolgozók életviszonyainak állandó javításában. Kedves elvtársak! — Megbeszéléseinken egyetértéssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar—román kapcsolatok szilárd alapokkal rendelkeznek. A marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, az 1972-ben megújított barátsági, együtt(Folytaiás az 5. oldalon.) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között 1977. június 15— 16-án baráti találkozóra került sor Debrecenben, a Magyar Népköztársaságban és Nagyváradon, a Román Szocialista Köztársaságban. Kádár Jánost és Nicolae Ceausescut a két város dolgozói, párt- és állami szerveinek kéaviselői szívélyesen üdvözölték. Kádár János és Nicolae Ceausescu őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben megbeszéléseket folytatott. A tárgyalások eredményeiről közleményt fogadtak el. A román fél részéről tájékoztatás hangzott el a Román Kommunista Párt XI. kongresz- szusa határozatainak, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építéséről, Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogramnak a végrehajtásáról, valamint a román párt és állam külpolitikai tevékenységéről. Magyar részről értékelték a Román Kommunista Párt vezette román népnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért figyelemreméltó eredményeit és további sikereket kívántak a Román Kommunista Párt XI. kongresz- szusa határozatainak valóravál- tásóhoz. A magyar fél tájékoztatást adott arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai hogyan valósulnak rrteg a gyakorlatban, miként épül a fejlett szocialista társadalom a Magyar Népköztársaságban; milyen nemzetközi tevékenységet fejt ki a magyar párt és az állam. Román részről nagyra értékelték a magyar nép sikereit, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével ért el a fejlett szocialista társadalom építésében és újabb sikereket kívántak az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. A felek hangsúlyozták, hogy a magyar és a román nép érdekei közösek, céljaik azonosak a szocialista építő munkában, a béke és a biztonság megszilárdításáért, a társadalmi haladásért folytatott harcban. A két ország barátságának erősítése, kapcsolatainak állandó fejlesztése szilárd alapokra épül. Megelégedéssel húzták aló, Magyar-román egyezmény (»konzulátusok leiállításáról és a kíshatárforgalmi egyezmény módosításáról Csütörtökön Nagyváradon aláírták azt a jegyzőkönyvi megállapodást, amely rögzíti, hogy Kolozsvárott magyar, Debrecenben pedig román főkonzulátus létesül. Ugyancsak aláírták azt az egyezményt, amely a kishatár- forgalomról 1969-ben született egyezményt módosítja. A módosítás értelmében az eddigi 15 kilométeres kishatárforgalmi határsáv a jövőben 20 kilométeres lesz, az évente lehetséges utazások száma pedig az eddigi négyről tizenkettőre növekszik. A két dokumentumot Roska István magyar és Constantin Oancea román külügyminisz- terhelyettés írta alá. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság barátsága és együttműködése sikeresen fejlődik a marxizmus—leninizmus. a proletár internacionalizmus, valamint a szolidaritás, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a szuverenitás és nemzetr függetlenség, a kölcsönös tisztelet és előnyök, az elvtársi segítségnyújtás élvei alapján, az 1972- ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés szellemében. Kiemelték a pártkapcsolatok meghatározó jelentőségét a két ország politikai, gazdasági, kulturális eqyüttműködésének továbbfejlesztésében. Megerősítették elhatározásukat, hogy a két párt a jövőben is a párt- közi kapcsolatok bővítésén és elmélyítésén munkálkodik. A tárgyalások során megállapították, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági kapcsolatai figyelemreméltóan fejlődnek, elsősorban az áruforgalom területén, amely a jelenlegi ötéves terv előirányzatai szerint több mint 2-szeresére emelkedik az előző tervidőszakhoz képest. Eredmények születtek a népgazdasági tervek egyeztetésében. Bizonyos előrehaladást sikerült elérni a gyórtásszakosításban és a kooperációban. Mindehhez hozzájárult a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság tevékenysége is. Hangsúlyozták, hogy még nagyok a lehetőségek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére. Szükséges a KGST komplex programjából fakadó előnyök jobb kihasználása. Külön aláhúzták a gazdasági együttműködés korszerűbb formáinak jelentőségét, a termelési szakosítás és kooperáció lehetőségeinek feltárásával és kiaknázásával összefüggő feladatokat. Kifejezésre juttatták elhatározásukat, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődése érdekében további erőfeszítéseket tesznek a szomszédságból fakadó kedvező adottságok jobb kihasz- nálásá ra. A legfelsőbb szintű találkozó alkalmából aláírták az árucsereforgalom bővítéséről szóló jegyzőkönyvet, a postai és távközlési együttműködési egyezményt, a , kishatárforgalmi egyezmény módosításáról szóló megállapodást, a főkonzulátusok kölcsönös felállításáról szóló egyezményt, valamint az 1969-es vízügyi megállapodás meghosszabbitásáról szóló egyezményt. A felek megállapították, hogy a kulturális kapcsolatok kiszélesítése és továbbfejlesztése fontos szerepet tölt be a magyar és román nép barátságának erősítésében, a kölcsönös megismerés és bizalom elmélyítésében, a haladó történelmi hagyományok ápolásában. Megállapodás született arról, hogy továbbra is bővítik együttműködésüket az ideológia, a kultúra, az oktatás, a tudomány és a művészet területén, a magyar—román barátság és együttműködés előmozdítása ércekében. Ebben a vonatkozásban a két fél értékelte a magyar—román kulturális és történész vegyesbizottság tevékenységét is. A felek egyetértőén úgy értékelték, hogy a Román Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiség és a Magyar Népköztársaságban élő román nemzetiség létezése a történelem' alakulásának, a sokévszázados szomszédságnak a következménye és a két ország baráti kapcsolatai fejlesztésének fontos tényezője. A nemzeti kérdés igazságos, marxista—leninista megoldása, a nemzetiségek jogegyenlőségének és sokoldalú fejlődésének biztosítása a két országban folyó szocialista építésnek, a népeik közötti barátság, a magyar—román baráti kapcsolatok elmélyítésének lényeges eleme. A felek egyetértettek abban, hogy ez a megoldás megfelel a marxizmus—leninizmus szellemének és a nemzeti kisebbségek jogai érvényesítésére, védelmére vonatkozó, az ENSZ által elfogadott nemzetközi normáknak is. A nemzetiségek — az illető országok állampolgárai — problémáinak megoldása a két ország mindegyikének belső ügye és felelőssége. Ugyanakkor hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a két szomszédos állam nemzetiségei mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a román nép közötti közeledésben. Megállapították, hogy kölcsönös a készség és a szilárd elhatározás, hogy tovább erősítik a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködését minden területen, s szorosabbra fűzik barátságukat népeik és a közös szocialista ügy javára. Széles körű véleménycserére került sor a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet alakulásáról. Elégedetten állapították meg, hogy az utóbbi években állandóan növekedtek és mind nagyobb befolyást gyakorolnak a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői. Hangsúlyozták, hogy kiemelkedő jelentőségű az a harc, amelyet a szocialista országok folytatnak a világ békéjéért, a társadalmi haladásért, a szocializmus győzelméért. Ugyanakkor hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy az összes antiimperialista, demokratikus és haladó erők, a fejlődő, az el nem kötelezett országok hozzájárulnak a széles körű forradalmi, nemzeti és társadalmi átalakulásokhoz, a nemzetközi erőviszonyok kedvező változásához, az enyhülés és a megértés, a nemzetközi biztonság és együttműködés javára. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság folytatja erőfeszítéseit a kedvező nemzetközi folyamatok visszafordíthatatlanná tételéért, az enyhülés elmélyítéséért, a békéért és a nemzetközi biztonságért Európában és az egész világon. Aláhúzták, hogy a nemzetközi események menete igazolja a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé bukaresti ülésszakán kidolgozott értékelések és állás- foglalások helyességét. Kiemelték, hogy a nyilatkozatban és a dokumentumokban szereplő javaslatok megvalósítása hozzájárulnak földrészünkön a béke és biztonság megszilárdításához, egyszersmind elősegítené a nemzetközi légkör javulását. Magyarország és Románia határozottan síkraszáll a konkrét és hatékony leszerelés, különösen a nukleáris leszerelés mellett, szorgalmazza a fegyveres erők és fegyverzet csökkentését. Megerősítették azt a korábbi álláspontjukat, hogy helyeslik a szembenálló katonai tömbök egyidejű felszámolását. üdvözlik az ENSZ közgyűlésének határozatát, egy, az egész világra kiterjedő szerződés megkötéséről, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak alkalmazásáról való lemondás. Támogatják az ENSZ közgyűlése leszerelésnek szentelt rendkívüli ülésszaka összehívását, és kifejezik reményüket, hogy ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelés előmozdításában és a leszerelési világkonferencia összehívásában. A Jtét ország az egységes egészet képező helsinki záróokmányban foglalt elvek tiszteletben tartásáért és az ott elfogadott ajánlások valóraváltásáért tevékenykedik. Megerősítették eltökéltségüket: tevékenyen közreműködnek a belgrádi találkozó munkájában, annak érdekében, hogy tényleges haladást érjenek el a biztonság erősítésében, a kölcsönösen előnyös együttműködés megszilárdításában és elmélyítésében az európai kontinensen. A két párt és ország szolidáris a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért, valamint az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, a faji megkülönböztetés ellen küzdő népekkel. Hangsúlyozták: a Közel-Keleten csak úgy érhető el igazságos rendezés és tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az 1967-ben megszállt összes arab területről, biztosítja a palesztin nép törvényes jogait, beleértve az önálló, független államalapítás jogát, s garantálják a térség minden államának függetlenségét, biztonságát. Támogatják a nemzetközi konfliktusok békés úton történő igazságos rendezését a világ más térségeiben is. Síkraszállnak amellett, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe és hatékonysága az alapvető nemzetközi kérdések megoldásában, az ENSZ alapokmánya alapján. A tárgyalásokon megállapították, hogy növekszik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ereje, befolyása. Megerősítették pártjaik határozott szándékát, hogy hozzájárulnak a kommunista és munkáspártok egységének további erősítéséhez a marxizmus—leninizmus elvei, az internacionalista szolidaritás, az önkéntes elvtársi együttműködés és a teljes jogegyenlőség alapján, tiszteletben tartva a különböző utak szabad megválasztásának jogát a haladó társadalmi átalakulásért és a szocializmus győzelméért vívott harcban. Aláhúzták, hogy a berlini konferencia nagyjelentőségű a kommunista és munkáspártok törekvéseinek egyesítése szempontjából a békéért, a biztonságért, az együttműködésértés a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. A Debrecenben és Nagyváradon tartott baráti találkozó és megbeszélés, amely őszinte, szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le, jól szolgálta a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt együttműködésének bővítését. Minden területen hozzájárult o Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének fejlődéséhez, a szocializmust építő magyar és román nép barátságának, szolidaritásának erősítéséhez. A látogatás során magyar részről megerősítették a Román Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége meghívását a Magyar Nép- köztársaságba. Román részről ezt köszönettel fogadták. Nagyvárad, 1977. június 16. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Kadar Janos: A magyar—román kapcsolatok szilárd alapokkal rendelkeznek
