Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-14 / 162. szám

6 Dunántúli napló 1977. június 14., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat Az állami lakó- és üdülőtelkek Olvasóink közül többen ér­tartós használatba adása n gumidefekt veszélyei deklődtek a lakó- és üdülő­telkek használatbaadásával kapcsolatos egyes rendelkezé­sekről. Ezért azalábbiakban ismertetjük a legfontosabb tud­nivalókat. jogszabályi előíráso­kat. Az 5/1977. (I. 28.) ÉVM-PM —IM sz. együttes rendelet 1. §-a értelmében az állami tulaj­donban álló beépítetlen lakó- és üdülőtelkek az építkezni kívánók részére beépítési kö­telezettséggel — tartós haszná­latba adhatók. A jogszabályi előírás szerint használóként csak az választ­ható, ki a) aki az állampolgárok te­lek-, lakás- és üdülőtulajdoná­ról szóló jogszabályok értel­mében nem esik tulajdonszer­zési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést ka­pott, b) akinek beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek nincs tar­tós használatában, továbbá c) aki vállalja az építési te­lek beépítésére vonatkozó elő­írások teljesítését és a hasz­nálatbavételi díj megfizetését. A használatbaadásról szer­ződést kell kötni! A rendelet 4. §-a értelmében a használatbaadó a hasz­nálati jogra vonatkozó szer­ződést csak a kiválasztott használóval és a kijelölés so­rán meghatározott feltételek­kel kötheti meg. A szerződést írásba kell foglalni. A jogszabályi előírás értel­mében a szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a kiválasz­tott használó a használabavé- teli díjfizetési kötelezettségét az előírt fizetési feltételek, sze­rint teljesítette. A használatbavételi díj ősz- szegét az építési telek forgal­mi értékének figyelembevételé­vel állapítják meg. így a díj összegének megállapításánál mérlegelni kell a hasonló épí­tési telkek helyben kialakult vételárát, a telekgazdálkodási szempontokat, a lakásgazdál­kodási követelményeket, to­vábbá az építési telkek iránti igényt. A jogszabályi előírás szerint azonban a díj nem lehet ke­vesebb, mint az építési telek tulajdonjogának megszerzé­séért fizetett kártalanítás vagy vételár, továbbá a szerzéskor figyelembe nem vett kialakítá­si, területelőkészítési és lebo­nyolítási költség együttes ösz- szege. A rendelkezések értelmében az állami telket a rajtuk épí­tett épületeknek a meglétéig, de legalább ötven évre kell használatba adni. Egyes ese­tekben a használati jog hama­rabb is megszűnhet. A használatbaadást az in- ;gatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyeztetésről a használatbaadó köteles gon­doskodni, de azt kérheti a használó is. Abban az esetben, ha a ki­választott használó a szerző­dést az építési telkek kijelölé­séről szóló értesítés kézhezvé­telétől - lakás- (üdülő) építő szövetkezet esetében a meg­alakulástól — számított hatvan napon belül kellő indok nél­kül nem kötötte meg, a kivá­lasztást vissza kell vonni. A használati jog csak a jog­szabályban meghatározott alábbi esetekben szűnik meg: a) a használó az építési te­lek beépítésére vonatkozó kö­telezettségét az előírt vagy meghosszabbított határidőben nem teljesítette, b) az építési telken létesí­tett lakó- illetőleg üdülőépület lebontását az építésügyi ható­ság az építésügyi jogszabályok alapján elrendelte, c) a használó az építési tel­ken létesített lakó- illetőleg üdülőépületet lebontotta vagy az épület elpusztult, d) az épület, lakás, üdülő tulajdonjogát átruházták, e) a használati jogról le­mondtak, f) valamely közérdekű cél végett kisajátításra van szük­ség, s ezért a használatbavé­teli jogot visszavonják. A használó örökösének a beépítetlen építési telekre vo­natkozó használati joga a be­építési kötelezettség nem tel­jesítése címén megszűnik, ha a beépítésre vonatkozó előíráso­kat tulajdonszerzési korlátozás miatt vagy más okból nem tud­ja teljesíteni. A használati jog megszűnése esetén a használó köteles az építési telket a megszűnéstől számított harminc napon belül a használatbaadónak, illetőleg kisajátítás esetén — a kisajá­títás szabályai szerint - a ki­sajátítást kérőnek átadni. Az építési telekért lakótelek esetében 70, üdülőtelek eseté­ben 50 év eltelte után kárta­lanítás nem jár. A jelen tájékoztatóban em­lített jogszabályi rendelkezés alkalmazása szempontjából a) munkás az a fizikai dol­gozó, akit az érvényben levő statisztikai szabályok szerint munkás állománycsoportban tartanak nyilván, továbbá a kisegítő állománycsoportból (kereskedelemben a forgalom­tól függő, a közlekedésben a forgalmi állománycsoportból) a fizikai munkát végző, vala­mint a termelés közvetlen irá­nyítói közül a főművezető, mű­vezető, seg éd m űvezető: b) fiatal házaspárnak akkor kell a házaspárt tekinteni, ha az építési telek használatba- adásakor a házaspár egyike sem töltötte be a 35. életévét: c) a használó közeli hozzá­tartozója a házastársa, az élet­társa, az egyeneságbeli roko­na, az örökbefogadott, a mos­toha- és nevelt gyermeke, az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, továbbá testvé­re. A tartós használatbaadást — a helyi tanács végrehajtó bi­zottságának megbízásától füg­gően - vagy szakigazgatási szerv, vagy az Országos Ta­karékpénztár, vagy az állami ingatlanközvetítő szerv végzi. 1969-ben került megrende­zésre a felszabadulást lövető első nagyszabású ipari kiállí­tás Pécsett, ezt követően 1970- ben a II. Pécsi Ipari Vásár és Kiállítás 10 napra nyitotta ka­puit. A vásár megnyitása előt­ti napon egy telefonbejelen­tés érkezett a városból: „ ... a birtokomban van 40 db, az 1907. évben megrendezésre került Országos Ipari és Mező­gazdasági Kiállításról készült fényképfelvétel, képes levele­zőlap. Felajánlom megvételre." Megtekintettük a fotókat és megvásároltuk. A vásár zárása után elin­dultam a fotók nyomán, hogy felderítsem a ma már 70 éves emléket; Sajnos az épületeket nem tudtam azonosítani, de sorsukról találtam dokumentu­mot. Nagy sajnálattal vet­tem tudomásul, hogy ezéket a remek művű épületeket, ame­lyeket Pilch Andor építész ter­vezett, a kiállítást követően főleg budapesti kereskedők vá­sárolták meg és bontották le. írásos dokumentációt már töb­bet találtam, melynek alapján az egykori krónikások segítsé­gével megismerkedhetünk az 1907. május 15. és október 15. között megrendezett öthóna­pos Országos Ipari és Mező­gazdasági Kiállítással, előzmé­nyeivel és problémáival. Ugyan a kiállítás 4 hónapra volt ter­vezve, de a nagy érdeklődés­re való tekintettel még egy hó­napra meghosszabbították. A kiállítás védnökei: Ereth János városi, — Benyovszky Mó­ric gróf megyei főispán, Szei- fritz István püspök és báró Biedermann Rezső. Fővédnökök: Frigyes főher­ceg és Izabella főhercegasz- szony. A kiállítás értelmi szer­zője és elnöke Zsolnay Miklós volt. A szervezés és a kiállítás megrendezése sok vitát váltott ki, mert a szervezés megkezdé­sekor az egész ország a poli­tikai események depressziója alatt állott és egy kiállítás koc­kázatát sem a legközvetleneb­bül érdekelt gazdasági körök, Vörös Csepel kiállítás Moszkvában Pjotr Fedoszejev akadémi­kus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnö- ke nyitotta meg hétfőn szovjet részről a „Vörös Csepel" című fotókiállítást Moszkvában, a barátság házában. Marjai József moszkvai nagykövetünk megnyitó szavai­ban utalt arra, hogy a szovjet emberek a csepeli dolgozók életét, munkáját és pihenését megelevenítő fényképek segít­ségével az egész szocializmust építő magyar néppel ismerked­hetnek. A barátság házában a kiál­lítás egy hétig tart nyitva, majd vándorútra indul. sem a város, sem a megye nem akarta vállalni. Zsolnay Miklós kellett hozzá, hogy megszerezze a kormány 180 és a város 120 000 koronás hozzájárulá­sát. Zsolnay a városi közgyű­lésen kijelentette, hogy a kiál­lítás esetleges deficitjét a sa­játjából fedezi, írta 1907. má­jus 20-án a Budapesti Hírlap. A kiállítás költségeit 1,5 mil­lió koronára becsülték elő­zetesen. Az állami hozzájárulás és a kövezetvám emelkedésé­ből 300 ezer korona gyűlt ösz- sze. A hiányzó részt felajánlá­sokból és a részvételi belépő­jegyek eladásából várták. A szervezők helyesen gondolkod­tak, mert a szükséges pénz összegyűlt. A szervezőbizottsá­gon belül is voltak nézetel­térések, mert egyes kishitű em­berek csupán 100 ezer látoga­tót mertek becsülni. A vérme- sebbek 300 ezerig merészked­tek, de senkisem mert arra gondolni, hogy az öt hónapig nyitvatartott vásár látogatói­nak száma eléri az egymilliót. 1907-ben Pécs lakóinak száma pontosan 43 982 volt. Ez óz adat tanulságul szolgál az összehasonlításhoz. Pécs szál­lodai férőhelye 200 fős volt. Megalakították tehát az „El­szállásolási Bizottságot", kik hirdetést tettek közzé, misze­rint: „kérjük a pécsi közönsé­get, hogy akik szíves készség­gel díjtalanul vagy mérsékelt napi ár felajánlásával hajlan­dók igénybe nem vett lakásai­kat, szobáikat érkező vendé­gek részére-- bocsátani, azok jelentkezzenek a kiállítási iro­dán ...” A korszerű utak, a hova-to- vább ritkaságszámba menő lo­vaskocsik, nemkülönben a gu­miabroncsok minőségének lé­nyeges javulása miatt a gumi­defekt veszélye egyre ritkáb­ban fenyegeti az autósokat. Azt azonban túlzás lenne állí­tani, hogy ennek lehetősége teljesen megszűnt. Még az egykor rettegett rém, a dúrde- fekt is előfordulhat lefutott és főként sérült szövetvázú gumik­nál. Érzésem szerint itt vetették meg 1907-ben a „fizető ven­dégszolgálat" alapjait, mivel 370 lakást tartott nyilván ven­déglátásra az Elszállásolási Bizottság. A kiállítási bizottság megszervezte a megyei vasúti kedvezményt, azonban az or­szág területéről ide utazó ked­vezmény iránti kérelmet a mi­nisztérium elutasította. Ez azonban nem gátolta az ér­deklődőket, hogy ne jöjjenek el Pécsre, megtekinteni az or­szágos kiállítást. A naponta menetrend szerinti vonatokon kívül különjáratok is érkeztek. Egy-egy szerelvényen több mint 800 utas érkezett Szegedről, Szabadkáról, Debrecenből, Nagyváradról, Eszékről és még számos helyről. A kiállításra kijelölt terület — és ez csak a véletlen műve — magába foglalta a mai vá­sárok rendezésére igénybe vett Köztársaság teret is. A kiállí­tást 35 kh-on rendezték meg és több mint 40 ezer négyzet- métert tett ki a beépített csar- .nokok területe. A kiállítás te­rületét a mai Szabadság út, József A. utca, Megyeri út és a pályaudvar határolták. Nem lenne helyes, ha a mai kor­szerű körülmények között dol­gozó építőiparral hasonlíta­nám össze a 70 év előtti épí­tőket, de elgondolkoztató, hogy mi módon tudták nem egész fél év alatt ezt az 56 épületből álló „várost" felépí­teni, fásítani, parkosítani, sőt makadám úttal, közművel el­látni. (Folytatjuk) A gumidefekt balesetveszé­lyes helyzetet teremthet, ami azonban megelőzhető, elhárít­ható. Még a kipukkant abroncs esetében is. Kisebb sérülés miatt (pl. gumiba fúródó szeg) a gumiban lévő levegő csak fokozatosan távozik. Az ab­roncs teherbírása csökken, egy­re jobban belapul. Ez, ha a defekt valamelyik kormányzott keréken következik be, már né­hány tized atm. nyomáscsökke­nésnél érzékelhető. A kocsi a defektes abroncs irányába húz, a kitérési hajlam fékezésnél fokozódik. A hátsó abroncs de­fekte a kocsi imbolygó mozgá­sát idézi elő. A levegőveszte­ség növekedésével ez a kígyó­zó kocsimozgás erőteljesebbé váiik. Kanyarmenetben bárme­lyik abroncs elégtelen túlnyo­mása bizonytalanná teszi a ko­csi mozgását, ami nagyobb se­bességnél a jármű feletti ura­lom evesztésével járhat. Ezért, ha bármilyen rendellenes ko­csimozgást észlelünk, álljunk meg és ellenőrizzük az abron­csokat. Előfordulhat, hogy ez felesleges óvatosságnak bizo­nyul majd, mert a kocsi szo­katlan viselkedését oldalszéllö­kések vagy az útfelület hossz­irányú hullámossága okozta. A megállóssal járó időveszteség azonban minden esetre ol­csóbb, mint egy legyalogolt abroncs vagy az árokba csú­szás következményei. Persze nemcsak ilyen „sze­líd" defekt létezik. Nagyobb sérülés következtében a levegő gyorsan megszökik. Ha a sé­rülés a belső, valamint a kö­peny egyidejű átszakadásával jár, a levegő távozása robba­násszerű. Következményeként a kocsi hirtelen megbillen és eredeti irányából kitér. A bal­esetveszélyt ilyenkor nem ony- nyira a kocsi viselkedése, mint inkább a meglepetés, az ijedt­ség és az ebből származó hely­telen vezetéstechnikai beavat­kozás okozza. A túlzott ellen­kormányzás vagy ami veszélye­sebb, a fékezés. A vezetőnek ilyenkor csak egyet kell tennie: a kocsit visszatéríteni egyenes irányba és ott megtartani. En­nek érdekében gyors, de mér­sékelt ellenkormányzóssal kell beavatkoznia. Ehhez a szokott­nál nagyobb erő szükséges. Többek között ezért sem sza­bad félkézzel fogni a kormányt. Fékezni sem szabad, hanem hagyni kell a kocsit kigurulni. A levegő nélkül maradt ab­roncs ugyanis nem fékezhető, mert az a kerékpántban elcsú­szik. Ez különösen veszélyes a kormányzott kerék defektjénél, mert a másik keréken fellépő fékerő hatása szinte kiszakítja a vezető kezéből a kormányt és a kocsi menthetetlenül ki­tör az épségben maradt gumi irányába. A gumidefektek egy része el­kerülhető. A gumi futófelületé­nek profiljai közé szorult ide­gen anyagokat (kőzúzalék, üvegcserép stb.) időnként tá­volítsuk el. Ez egyúttal lehető­séget ad az esetleges sérülé­sek, rendellenes kopások felis­merésére is. Rendszeresen el­lenőrizzük a gumikban lévő le­vegő túlnyomását. A puha ab­roncs sérülékenyebb, de ezen túlmenően jelentősen rontja a kocsi aktív biztonságát is. Búsbarna László PÉCS SZÜLETTEK Bodnár Brigitta, Császár Szabolcs, Északi Timea, Várhelyi Zoltán, Mol­nár Tamás, Fenyvesi Péter, Lehel Tibor, Méhes Gábor, Lesku József, Gácze Katalin, Schneider Teréz, Dob- szai László, Székely Márton, Hetes! Tünde, Lusztig Réka, Takács Nóra, Biró Judit, Horváth Agnes, Kis-He- gedüs Réka, Holota Gergely, Figler Csilla. A Pécsi Bőrgyár felvesz: 16. évet betöltött diákokat nyári szünidei munkára, valamint férfi-női termelőüzemi segédmunkásokat, — 1 kádárt vagy kádárszakmunkához értő asztalost, — ügyeleti munkára villanyszerelőt, hőközpont- szerelőt, — nappali üzemviteli munkára felvonószerelőt, — energiaüzemi segédmunkást. Jelentkezés: a Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán. A Zsolnay-csarnok az 1907-es Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon Az 1907-es Pécsi Országos Kiállítás előzményei • Zsolnay Miklós vállalta a deficitet • „Feltalálták” a fizetővendég­szolgálatot • Fél év alatt 56 kiállítási pavilon épült Hetven éve történt

Next

/
Oldalképek
Tartalom