Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)
1977-06-14 / 162. szám
6 Dunántúli napló 1977. június 14., kedd Ismerjük meg a jogszabályokat Az állami lakó- és üdülőtelkek Olvasóink közül többen értartós használatba adása n gumidefekt veszélyei deklődtek a lakó- és üdülőtelkek használatbaadásával kapcsolatos egyes rendelkezésekről. Ezért azalábbiakban ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat. jogszabályi előírásokat. Az 5/1977. (I. 28.) ÉVM-PM —IM sz. együttes rendelet 1. §-a értelmében az állami tulajdonban álló beépítetlen lakó- és üdülőtelkek az építkezni kívánók részére beépítési kötelezettséggel — tartós használatba adhatók. A jogszabályi előírás szerint használóként csak az választható, ki a) aki az állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról szóló jogszabályok értelmében nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, illetőleg a korlátozás alól felmentést kapott, b) akinek beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek nincs tartós használatában, továbbá c) aki vállalja az építési telek beépítésére vonatkozó előírások teljesítését és a használatbavételi díj megfizetését. A használatbaadásról szerződést kell kötni! A rendelet 4. §-a értelmében a használatbaadó a használati jogra vonatkozó szerződést csak a kiválasztott használóval és a kijelölés során meghatározott feltételekkel kötheti meg. A szerződést írásba kell foglalni. A jogszabályi előírás értelmében a szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a kiválasztott használó a használabavé- teli díjfizetési kötelezettségét az előírt fizetési feltételek, szerint teljesítette. A használatbavételi díj ősz- szegét az építési telek forgalmi értékének figyelembevételével állapítják meg. így a díj összegének megállapításánál mérlegelni kell a hasonló építési telkek helyben kialakult vételárát, a telekgazdálkodási szempontokat, a lakásgazdálkodási követelményeket, továbbá az építési telkek iránti igényt. A jogszabályi előírás szerint azonban a díj nem lehet kevesebb, mint az építési telek tulajdonjogának megszerzéséért fizetett kártalanítás vagy vételár, továbbá a szerzéskor figyelembe nem vett kialakítási, területelőkészítési és lebonyolítási költség együttes ösz- szege. A rendelkezések értelmében az állami telket a rajtuk épített épületeknek a meglétéig, de legalább ötven évre kell használatba adni. Egyes esetekben a használati jog hamarabb is megszűnhet. A használatbaadást az in- ;gatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyeztetésről a használatbaadó köteles gondoskodni, de azt kérheti a használó is. Abban az esetben, ha a kiválasztott használó a szerződést az építési telkek kijelöléséről szóló értesítés kézhezvételétől - lakás- (üdülő) építő szövetkezet esetében a megalakulástól — számított hatvan napon belül kellő indok nélkül nem kötötte meg, a kiválasztást vissza kell vonni. A használati jog csak a jogszabályban meghatározott alábbi esetekben szűnik meg: a) a használó az építési telek beépítésére vonatkozó kötelezettségét az előírt vagy meghosszabbított határidőben nem teljesítette, b) az építési telken létesített lakó- illetőleg üdülőépület lebontását az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok alapján elrendelte, c) a használó az építési telken létesített lakó- illetőleg üdülőépületet lebontotta vagy az épület elpusztult, d) az épület, lakás, üdülő tulajdonjogát átruházták, e) a használati jogról lemondtak, f) valamely közérdekű cél végett kisajátításra van szükség, s ezért a használatbavételi jogot visszavonják. A használó örökösének a beépítetlen építési telekre vonatkozó használati joga a beépítési kötelezettség nem teljesítése címén megszűnik, ha a beépítésre vonatkozó előírásokat tulajdonszerzési korlátozás miatt vagy más okból nem tudja teljesíteni. A használati jog megszűnése esetén a használó köteles az építési telket a megszűnéstől számított harminc napon belül a használatbaadónak, illetőleg kisajátítás esetén — a kisajátítás szabályai szerint - a kisajátítást kérőnek átadni. Az építési telekért lakótelek esetében 70, üdülőtelek esetében 50 év eltelte után kártalanítás nem jár. A jelen tájékoztatóban említett jogszabályi rendelkezés alkalmazása szempontjából a) munkás az a fizikai dolgozó, akit az érvényben levő statisztikai szabályok szerint munkás állománycsoportban tartanak nyilván, továbbá a kisegítő állománycsoportból (kereskedelemben a forgalomtól függő, a közlekedésben a forgalmi állománycsoportból) a fizikai munkát végző, valamint a termelés közvetlen irányítói közül a főművezető, művezető, seg éd m űvezető: b) fiatal házaspárnak akkor kell a házaspárt tekinteni, ha az építési telek használatba- adásakor a házaspár egyike sem töltötte be a 35. életévét: c) a használó közeli hozzátartozója a házastársa, az élettársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke, az örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője, továbbá testvére. A tartós használatbaadást — a helyi tanács végrehajtó bizottságának megbízásától függően - vagy szakigazgatási szerv, vagy az Országos Takarékpénztár, vagy az állami ingatlanközvetítő szerv végzi. 1969-ben került megrendezésre a felszabadulást lövető első nagyszabású ipari kiállítás Pécsett, ezt követően 1970- ben a II. Pécsi Ipari Vásár és Kiállítás 10 napra nyitotta kapuit. A vásár megnyitása előtti napon egy telefonbejelentés érkezett a városból: „ ... a birtokomban van 40 db, az 1907. évben megrendezésre került Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállításról készült fényképfelvétel, képes levelezőlap. Felajánlom megvételre." Megtekintettük a fotókat és megvásároltuk. A vásár zárása után elindultam a fotók nyomán, hogy felderítsem a ma már 70 éves emléket; Sajnos az épületeket nem tudtam azonosítani, de sorsukról találtam dokumentumot. Nagy sajnálattal vettem tudomásul, hogy ezéket a remek művű épületeket, amelyeket Pilch Andor építész tervezett, a kiállítást követően főleg budapesti kereskedők vásárolták meg és bontották le. írásos dokumentációt már többet találtam, melynek alapján az egykori krónikások segítségével megismerkedhetünk az 1907. május 15. és október 15. között megrendezett öthónapos Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítással, előzményeivel és problémáival. Ugyan a kiállítás 4 hónapra volt tervezve, de a nagy érdeklődésre való tekintettel még egy hónapra meghosszabbították. A kiállítás védnökei: Ereth János városi, — Benyovszky Móric gróf megyei főispán, Szei- fritz István püspök és báró Biedermann Rezső. Fővédnökök: Frigyes főherceg és Izabella főhercegasz- szony. A kiállítás értelmi szerzője és elnöke Zsolnay Miklós volt. A szervezés és a kiállítás megrendezése sok vitát váltott ki, mert a szervezés megkezdésekor az egész ország a politikai események depressziója alatt állott és egy kiállítás kockázatát sem a legközvetlenebbül érdekelt gazdasági körök, Vörös Csepel kiállítás Moszkvában Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnö- ke nyitotta meg hétfőn szovjet részről a „Vörös Csepel" című fotókiállítást Moszkvában, a barátság házában. Marjai József moszkvai nagykövetünk megnyitó szavaiban utalt arra, hogy a szovjet emberek a csepeli dolgozók életét, munkáját és pihenését megelevenítő fényképek segítségével az egész szocializmust építő magyar néppel ismerkedhetnek. A barátság házában a kiállítás egy hétig tart nyitva, majd vándorútra indul. sem a város, sem a megye nem akarta vállalni. Zsolnay Miklós kellett hozzá, hogy megszerezze a kormány 180 és a város 120 000 koronás hozzájárulását. Zsolnay a városi közgyűlésen kijelentette, hogy a kiállítás esetleges deficitjét a sajátjából fedezi, írta 1907. május 20-án a Budapesti Hírlap. A kiállítás költségeit 1,5 millió koronára becsülték előzetesen. Az állami hozzájárulás és a kövezetvám emelkedéséből 300 ezer korona gyűlt ösz- sze. A hiányzó részt felajánlásokból és a részvételi belépőjegyek eladásából várták. A szervezők helyesen gondolkodtak, mert a szükséges pénz összegyűlt. A szervezőbizottságon belül is voltak nézeteltérések, mert egyes kishitű emberek csupán 100 ezer látogatót mertek becsülni. A vérme- sebbek 300 ezerig merészkedtek, de senkisem mert arra gondolni, hogy az öt hónapig nyitvatartott vásár látogatóinak száma eléri az egymilliót. 1907-ben Pécs lakóinak száma pontosan 43 982 volt. Ez óz adat tanulságul szolgál az összehasonlításhoz. Pécs szállodai férőhelye 200 fős volt. Megalakították tehát az „Elszállásolási Bizottságot", kik hirdetést tettek közzé, miszerint: „kérjük a pécsi közönséget, hogy akik szíves készséggel díjtalanul vagy mérsékelt napi ár felajánlásával hajlandók igénybe nem vett lakásaikat, szobáikat érkező vendégek részére-- bocsátani, azok jelentkezzenek a kiállítási irodán ...” A korszerű utak, a hova-to- vább ritkaságszámba menő lovaskocsik, nemkülönben a gumiabroncsok minőségének lényeges javulása miatt a gumidefekt veszélye egyre ritkábban fenyegeti az autósokat. Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy ennek lehetősége teljesen megszűnt. Még az egykor rettegett rém, a dúrde- fekt is előfordulhat lefutott és főként sérült szövetvázú gumiknál. Érzésem szerint itt vetették meg 1907-ben a „fizető vendégszolgálat" alapjait, mivel 370 lakást tartott nyilván vendéglátásra az Elszállásolási Bizottság. A kiállítási bizottság megszervezte a megyei vasúti kedvezményt, azonban az ország területéről ide utazó kedvezmény iránti kérelmet a minisztérium elutasította. Ez azonban nem gátolta az érdeklődőket, hogy ne jöjjenek el Pécsre, megtekinteni az országos kiállítást. A naponta menetrend szerinti vonatokon kívül különjáratok is érkeztek. Egy-egy szerelvényen több mint 800 utas érkezett Szegedről, Szabadkáról, Debrecenből, Nagyváradról, Eszékről és még számos helyről. A kiállításra kijelölt terület — és ez csak a véletlen műve — magába foglalta a mai vásárok rendezésére igénybe vett Köztársaság teret is. A kiállítást 35 kh-on rendezték meg és több mint 40 ezer négyzet- métert tett ki a beépített csar- .nokok területe. A kiállítás területét a mai Szabadság út, József A. utca, Megyeri út és a pályaudvar határolták. Nem lenne helyes, ha a mai korszerű körülmények között dolgozó építőiparral hasonlítanám össze a 70 év előtti építőket, de elgondolkoztató, hogy mi módon tudták nem egész fél év alatt ezt az 56 épületből álló „várost" felépíteni, fásítani, parkosítani, sőt makadám úttal, közművel ellátni. (Folytatjuk) A gumidefekt balesetveszélyes helyzetet teremthet, ami azonban megelőzhető, elhárítható. Még a kipukkant abroncs esetében is. Kisebb sérülés miatt (pl. gumiba fúródó szeg) a gumiban lévő levegő csak fokozatosan távozik. Az abroncs teherbírása csökken, egyre jobban belapul. Ez, ha a defekt valamelyik kormányzott keréken következik be, már néhány tized atm. nyomáscsökkenésnél érzékelhető. A kocsi a defektes abroncs irányába húz, a kitérési hajlam fékezésnél fokozódik. A hátsó abroncs defekte a kocsi imbolygó mozgását idézi elő. A levegőveszteség növekedésével ez a kígyózó kocsimozgás erőteljesebbé váiik. Kanyarmenetben bármelyik abroncs elégtelen túlnyomása bizonytalanná teszi a kocsi mozgását, ami nagyobb sebességnél a jármű feletti uralom evesztésével járhat. Ezért, ha bármilyen rendellenes kocsimozgást észlelünk, álljunk meg és ellenőrizzük az abroncsokat. Előfordulhat, hogy ez felesleges óvatosságnak bizonyul majd, mert a kocsi szokatlan viselkedését oldalszéllökések vagy az útfelület hosszirányú hullámossága okozta. A megállóssal járó időveszteség azonban minden esetre olcsóbb, mint egy legyalogolt abroncs vagy az árokba csúszás következményei. Persze nemcsak ilyen „szelíd" defekt létezik. Nagyobb sérülés következtében a levegő gyorsan megszökik. Ha a sérülés a belső, valamint a köpeny egyidejű átszakadásával jár, a levegő távozása robbanásszerű. Következményeként a kocsi hirtelen megbillen és eredeti irányából kitér. A balesetveszélyt ilyenkor nem ony- nyira a kocsi viselkedése, mint inkább a meglepetés, az ijedtség és az ebből származó helytelen vezetéstechnikai beavatkozás okozza. A túlzott ellenkormányzás vagy ami veszélyesebb, a fékezés. A vezetőnek ilyenkor csak egyet kell tennie: a kocsit visszatéríteni egyenes irányba és ott megtartani. Ennek érdekében gyors, de mérsékelt ellenkormányzóssal kell beavatkoznia. Ehhez a szokottnál nagyobb erő szükséges. Többek között ezért sem szabad félkézzel fogni a kormányt. Fékezni sem szabad, hanem hagyni kell a kocsit kigurulni. A levegő nélkül maradt abroncs ugyanis nem fékezhető, mert az a kerékpántban elcsúszik. Ez különösen veszélyes a kormányzott kerék defektjénél, mert a másik keréken fellépő fékerő hatása szinte kiszakítja a vezető kezéből a kormányt és a kocsi menthetetlenül kitör az épségben maradt gumi irányába. A gumidefektek egy része elkerülhető. A gumi futófelületének profiljai közé szorult idegen anyagokat (kőzúzalék, üvegcserép stb.) időnként távolítsuk el. Ez egyúttal lehetőséget ad az esetleges sérülések, rendellenes kopások felismerésére is. Rendszeresen ellenőrizzük a gumikban lévő levegő túlnyomását. A puha abroncs sérülékenyebb, de ezen túlmenően jelentősen rontja a kocsi aktív biztonságát is. Búsbarna László PÉCS SZÜLETTEK Bodnár Brigitta, Császár Szabolcs, Északi Timea, Várhelyi Zoltán, Molnár Tamás, Fenyvesi Péter, Lehel Tibor, Méhes Gábor, Lesku József, Gácze Katalin, Schneider Teréz, Dob- szai László, Székely Márton, Hetes! Tünde, Lusztig Réka, Takács Nóra, Biró Judit, Horváth Agnes, Kis-He- gedüs Réka, Holota Gergely, Figler Csilla. A Pécsi Bőrgyár felvesz: 16. évet betöltött diákokat nyári szünidei munkára, valamint férfi-női termelőüzemi segédmunkásokat, — 1 kádárt vagy kádárszakmunkához értő asztalost, — ügyeleti munkára villanyszerelőt, hőközpont- szerelőt, — nappali üzemviteli munkára felvonószerelőt, — energiaüzemi segédmunkást. Jelentkezés: a Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán. A Zsolnay-csarnok az 1907-es Pécsi Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon Az 1907-es Pécsi Országos Kiállítás előzményei • Zsolnay Miklós vállalta a deficitet • „Feltalálták” a fizetővendégszolgálatot • Fél év alatt 56 kiállítási pavilon épült Hetven éve történt
