Dunántúli Napló, 1977. június (34. évfolyam, 149-178. szám)

1977-06-14 / 162. szám

2 Dunántúli napló 1977. június 14., kedd Eszéki területi párt- és állami delegáció Pécsett Együttműködési megállapodás Baranya és az Eszéki terület között Tegnap reggel eszéki terü­leti párt- és állami delegáció érkezett Pécsre a Baranya me­gyei Tanács és az Eszéki Köz­ségközi Választmány közötti öt évre szóló együttműködési megállapodás aláírására. A megállapodást magyar részről Horváth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke, jugoszláv részről Djuka Mudri, az Eszé­ki Községközi Választmány el­nöke írta alá. Az ünnepélyes aktusnál jelen volt dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Bara­nya megyei Pártbizottság első titkára, Dragó Kovacsevics, a JKSZ Eszék területi konferen­ciájának elnöke, Dejan Rebic, a JKSZ Eszéki területi Konfe­renciájának titkára és a kül­döttségek tagjai. Az aláírás után az eseményt méltató po­hárköszöntők hangzottak el. — A most aláírt együttmű­ködési megállapodás kifejezi a két terület lakosságának ér­dekeit, segíti a szocialista építőmunkát — állapította meg Horváth Lajos. — Megállapo­dásunk hiányt pótol, hiszen a területi pártszervek és a vá­rosok között eddig is igen szoros együttműködés volt, de nem jött még létre ez a te­rületi államigazgatási szervek között. Mi, akik ezt az ok­mányt most aláírtuk, felelős elkötelezettséggel vállaltuk, hogy e kapcsolatokat tovább fejlesztjük. Együttműködésünk gazdagításának ezernyi lehe­tősége van. Bizonyos vagyok abban, hogy megállapodá­sunk segít összehangolni és erősíteni területeink eddigi kapcsolatait. Djuka Mudri válaszában a következőket mondta: — Rajtunk múlik, hogy a most létrejött megállapodás megvalósuljon mindkét fél hasznára. Az eddigi nagyon jó kapcsolatok mellett a gya­korlati életben nagyon sok új elemet tudunk kialakítani mind kulturális téren, mind a gaz­dasági életben. Különösen gazdasági téren igen jók a lehetőségek, amelyek államkö­zi kapcsolatainkban is szere­pelnek. Tegyünk meg mindent a kapcsolatok erősítésére a kölcsönösség elve alapján. A Látta már Ön X” várost? Sok új elemmel gazdagíthatok a meglévő jó kapcsolatok >» „Városrészek rekonstrukciója és a jövő városa” címmel nyi­tottak tegnap kamarakiállí­tást a pécsi Technika Házá­ban. A rendezők — a Buda­pesti Francia Műszaki és Do- dokumentációs Tájékoztatási Központ, az ÉTÉ Baranya me­gyei Csoportja és a Magyar Urbanisztikai Társaság Dél­dunántúli Csoportja — látvá­nyos bemutatója három napig tart nyitva. társadalmi és politikai szervek eddigi kapcsolata igen jó ala­pul szolgál arra, hogy a mos­tani megállapodás beváltsa a hozzá fűzött reményeinket. Ezután Horváth Lajos ta­nácselnök és a megyei tanács vezetői városnézésre kísérték a Djuka Mudri által vezetett eszéki delegációt. Megtekintet­ték Pécs új 'építkezéseit, fel­keresték a felszabadulási em­lékművet, megnézték a várost a tévétoronyból és ellátogat­tak a Csontváry-múzeumba. Ebéd után Abaligetre, majd Orfűre látogattak házigazdáik kíséretében az eszéki vendégek, akik a napi program befejez­tével késő délután hazautaz­tak. A tegnap aláírt, öt évre szóló együttműködési megál­lapodásban a felek feladatuk­nak tekintik a hatáskörükbe tartozó gazdálkodó, ellátó és igazgatási szervezetek közötti kapcsolatok szervezését, össze­hangolását és irányítását, a hatáskörükbe nem tartozó szer­vezetek kapcsolatainak előse­gítését és részt vállalnak a két területi vezető pártszerv által elfogadott kapcsolatok koordi­nálásában és végrehajtásában. A gazdasági együttműködésről szóló rész egyebek közt intéz­kedik arról, hogy az együtt­működő felek részt vesznek egy­más áruminta-vásárain és ki­állításain, fejlesztik a gazda­sági vállalatok közötti koope­ráció különböző formáit, bőví­tik a kishatárforgalom feltéte­leinek körét, megteremtik és fejlesztik az időszerű állat­egészségügyi kapcsolatokat. Foglalkozik a megállapodás az oktatási, a tudományos, a kul­turális, az egészségügyi és sportkapcsolatok bővítésével és szerepel benne az árvízvéde­lem, a folyószabályozás, a jég­elhárítás és a környezetvéde­lem terén való együttműködés erősítése. Az együttműködő fe­lek a megállapodás alapján évente alakítják ki az együtt­működés részletes tervét. Az eszéki pártmunkások látogatása Komlón Drago Kovacsevics, a JKSZ Eszék Területi Konferenciájá­nak elnöke és Dejan Rebics, a JKSZ Eszék Területi Konfe­renciájának! titkára—az együtt­működési szerződés aláírása után — dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első tit­kára, Czégény József, dr. ler- szi István, a Megyei Pártbizott­ság titkárai társaságában Komlóra látogatott. A vendé­geket Hartmann János, az MSZMP Komló városi Bizott­ságának titkára, Morber János, Országos kisgraiikai bemutató Sásdon Harmincnyolc művész 133 alkotásából rendezett kisgrafi- kai bemutatót láthat az ér­deklődő Sásdon a Művelődé­si Központban. A Kisgrafika Barátok Köre (KBK) pécsi csoportja 1976- ban hirdetett országos kisgra- fikai pályázatot és kiállítást. A pályázat témája Pécs és Baranya történelme, műemlé­kei, múltja-jelene. A 43 pá­lyázó közül a Képző- és Ipar- művészeti lektorátus zsűrije 38 művész 133 alkotását fogadta el bemutatásra. Pécsről és Ba­ranyából 9 művész 27 alkotá­sával szerepelt, köztük Martyn Ferenc Kossuth-díjas és Sfeff- ner Béla Munkácsy-díjas művé­szek. A pályázók között a zsű­ri az első helyet nem adta ki. A két második helyet budapes­ti művészek, a harmadik he­lyet debreceni művész nyerte. A kiállítást a KBK pécsi cso­portja Pécsett a Doktor Sán­dor Művelődési Központban rendezte meg 1976-ban. A si­keres bemutatót követően a grafikai anyagot a megye más városaiban is kiállították. A sásdiak és a járás művé­szetszerető közönsége számára tegnap este 7 órakor nyitotta meg az országos kisgrafikai kiállítást Szentesi Flórián, a KBK pécsi csoportjának titkára. A bemutatót egy héten át lát­hatják az érdeklődők. P. L. Komló város Tanácsának elnö­ke köszöntötte. A jugoszláv pártmunkások tájékoztatót hall­gattak meg a bányászváros életéről, fejlődéséről, a sikon- dai szanatórium tevékenységé­ről, gyógyító munkájáról. Ezt követően megtekintették a si- kondai úttörőtábort, Komló ne­vezetességeit, majd a Carbon vállalatot. Baranya megye és az Eszék terület pártvezetői tegnap kom­lói tartózkodásuk alkalmával egyeztették és megbeszélték a testvérmegyei pártkopcsolat bővítésének kérdéseit. Felújították a Máré csárdát A gyönyörű környezetben lé­vő Móré csárdát átalakította Magyaregregyen a Komló és vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. A fel­újításhoz április végén fogott hozzá az ÁFÉSZ építőbrigádja, s nem egész másfél hónap alatt az egykori büféből korszerű, minden igényt kielégítő meleg­konyhás éttermet hoztak létre. A 220 négyzetméter alapterü­letű alpesi tetős csárdát közel 400 ezer forintért építették. Az éttermi rész oldalfalait fával borították, a homlokzatot üveg­gel fedték. A bejárat előtt kedves kis kerthelyiséget ala­kítottak ki, ahol napvédő er­nyők alatt fogyaszthatják a vendégek az egytálételeket. A megszépült Máré csárdát teg­nap adták át ünnepélyesen, így ma reggeltől már fogadják a kirándulókat. A csárda felújításával egy- időben a strandot is csinosítot­ták. Átmeszelték az öltözőket, a medence körül parkosítottak. A fürödni vágyók június 11-től a strandot is látogathatják. Az építőipar országos konferenciája az értékelemzésről (Folytatás az 1. oldalról.) ran tapasztalható pazarlásra. Leginkább ez a hiba tükrözi az értékelemzés hiányát. A be­ruházások műszaki megoldásá­nak értékelemzése mutathatna rá ugyanis a leginkább arra, hogy a kielégítendő funkció és az arra szolgáló műszaki megoldás nincs egymással összhangban. szítési munkafolyamatok egyes lépései és sorrendisége egyér­telmű meghatározásán dolgoz­nak. Ez a sorrendiség egyben választ ad az adott tevékeny­ség előfeltételeire is. így pél­dául az ipari beruházásoknál a technológiai és az építészeti megoldások kiválasztását szük­ségszerűen meg kell előznie a határozó gépek és berendezé­sek beszerzési lehetőségei tisz­A miniszterhelyettes részlete- ‘ázásának. Ehhez hasonlóan az , , ,, .. , .... epitesi-szerelesi munkák terje­sen foglalkozott a beruházási _ L ______________ te vékenység hatékonyabbá té­telével kapcsolatos tennivalók­kal. A cél: a beruházások vég­rehajtása az elhatározástól az üzembe helyezésig bezárólag integrált folyamattá váljék. Ennek érdekében a miniszté­rium a beruházások szabályo­zásának korszerűsítésén dol­gozik. Kiemelte az előké­szítés fontosságát, meg­említve, jelenleg az előké­Megfeszífeff munkával, teljes kapacitással Borsószezon a Szigetvári Konzervgyárban. Idén a tervek szerint 2000 hektár 600 vagon ter­mését dolgozzák fel. Gőz és a borsó édeskés szaga csapja meg az embert, ahogy a hatalmas gyárcsar­nokba lép. — Teljes kapacitással dol­gozzuk föl a zöldborsót. Mű­szakonként 5—5 vonal műkö­dik, egy vonal az ötliteres üvegekkel, négy pedig a ha­gyományos ötnegyedes üve­gekkel. Műszakonként 13—14 vagon a napi készárutermék, de volt olyan nap is a héten, hogy megcsináltunk 40 vagon­nal. Hikman Károllyal, a Sziget­vári Konzervgyár főművezető­jével beszélgetünk. — A kedvezőtlen időjárás, a tavaszi havazás és a júniusi kánikula hogyan befolyásolja a gyár nyersanyagellátását és ezen keresztül a termelést? — A tavaszi hó szerencsére nem ártott a zöldségféléknek. Ellenben a szokatlanul száraz, meleg idő meggyorsítja az érést. így a korai és késői faj­ták érésideje csaknem teljesen egybeesik. Az egyébként hosz- szabb időre széthúzott szezon robbanásszerűen tört ránk. Tel­jes erőbedobással, összefogás­sal és maximális létszámki­használással próbáljuk elérni, hogy az érkező árut fogadni tudjuk. Jelenleg naponta 22— 24 vagon borsószemet szállí­tanak a partner termelőszö­vetkezeteink. A tavaszi fagyok miatt idén kevés a cseresz­nye és a meggy, gyümölcska­pacitásunk egy részét is át­csoportosíthatjuk a borsóföl­dolgozásra. — Milyen az együttműködés a nyersanyagot szállító terme­lőszövetkezetek és a konzerv­gyár között? — Partner szövetkezeteink már évek óta konténerekben szállítják nekünk a borsósze­met. A cséplést otthon, maguk végzik. Ezen kívül időnként szabad munkaerővel is kisegí­tenek bennünket. Jelenleg pél­dául a homokszentgyörgyi ter­melőszövetkezet 30 fős asz­Erb János felvétele Borsószezon a konzervgyárban Napi 24 vagon készáru Segítenek a partner termelőszövetkezetek is szonybrigádjo végzi itt nálunk a lapkagumizást, (üvegzáró fémlap ellátása gumigyűrűvel). — Hova kerül a szigetvári borsó? — Nagyobb része a Szov­jetunióba ésaz NDK-ba.a többi pedig a belkereskedelem ré­vén hazai fogyasztásra. Simon Lászlóné régi dolgo­zója a gyárnak. A Május 1. szocialista brigád alapitó tag­ja. Több mint tíz éve dolgoz­nak együtt a brigádban. — Most minden erőnket a termelésre kell fordítanunk — mondja. — A mi brigádunk a nyersanyagszállítástól függően vasárnap is dolgozik. — Szívesen fogadják a dol­gozók ezt? — Szívesen. A gyár érdeke a mi érdekünk is. Igaz, hogy ilyenkor megfeszített munka­ütemben dolgozunk, de vasta­gabb a boríték is. Nagy öröm­mel fogadták dolgozóink a központi bérrendezés hírét, hogy július 1-től az éjszakai pótlék az'eddigi 15 százalék­ról 40 százalékra emelkedett. Egy másik szalagnál mintha gyűlésre jöttek volna össze az asszonyok. Meghozták a ká­vét. Március óta ugyanis két központi kávéfőző áll a dol­gozók rendelkezésére. Jólesik a frissítő, s az állandó és kor­látlan mennyiségű hűtött szó­davíz szintúgy. Hiszen az au­tomata párológépek mellett 35 fok a hőmérséklet, a fősze­zonban a munkatempó is na­gyon feszített. A gyártócsarnok egy csen­desebb zugában fényessárga fémlapokra gumigyűrűket rak­nak ügyes asszonykezek. Ők a homokszentgyörgyiek. Naponta nyolctól négy óráig dolgoz­nak, a gyár autóbusza hozza s viszi őket. Itt a gyárban kedvezményesen kapják az ebédet. — Amíg a termelőszövetke­zetünk nélkülözni tud bennün­ket, kisegítjük a konzervgyária­kat — mondják. * Futnak a zöldborsóval töl­tött üvegek c gépsorokon. A borsó édeskés szagát még az utcán is érezzük. Hegedűs Magdolna--­d elmét és tartalmát nagyvona­lúan ismerni kell ahhoz, hogy a kivitelezői kapacitások tekin­tetében intézkedni lehessen. Ugyancsak kiemelten foglal­koznak a beruházásokban köz­reműködők helyes anyagi érde­keltségének megteremtésével. Dr. Kádár József végezetül, a konferencia témájára utalva nyomatékosan aláhúzta: nem halogathatjuk tovább az érték- elemzés széles körű építőipari alkalmazását, mint a beruhá­zási tevékenység — főként az előkészítés — fejlesztésének eszközét. Tisztán kell látni, az értékelemzés tartalmában töb­bet jelent módszertani eljárás­nál. Egy sajátos, szigorúan ra­cionalizált, műszaki-gazdasági alapokon nyugvó rendszerről van szó, amely nem tűri az ál­talánosításokat, elvonatkoztat a megrögzött, beidegződött szokásoktól és az alkotó gon­dolkodás tudatos szervezésével minden erőt és eszközt a meg­fogalmazott probléma, az aka­dály leküzdésére összpontosít. Az értékelemzés alkalmazá­sához nem kell a feltételeket és a problémát már az indu­láskor matematikailag megfo­galmazni, modellezni, elegen­dő a célkitűzések, az igények nagyon részletes, egyértelműen racionális meghatározása. Az értékelemző az igényből indul ki, funkcióban gondolkodik, a vizsgálat tárgyát — a terméket — nem egészben, hanem funk­cióiban szemléli, a funkciót és költségét szétválaszthatatlan egységben vizsgálja és alakít­ja, mindig a funkció értékét igyekszik kedvezőbbé tenni, a terméket pedig a legkedve­zőbb értékkombinációnak te­kinti. Azt kell felismernünk, hogy az értékelemzés új szem­léletet hozott olyan ismert fo­galmak, mint funkció, költség, érték, tulajdonság stb. újszerű társításával: a funkció és a költség szétválaszthatatlansá­gának felismerésével, a termék funkciókra bontásával, a mini­mális funkcióköltség tudatos keresésével és a termék opti­mális értékkombinációként való kezelésével. E szemlélet hatá­rozza meg a célt, és az eljá­rás, a módszertan adja az esz­közt — fejtette ki dr. Kádgr Jó­zsef. Az értékelemzés alkalmazá­sának eddigi tapasztalatait fel­mutató országos konferencia ma két — az ipari beruházások és a lekásberuhózások — szek­cióban folytatja munkáját, ami­kor is sor kerül a külföldi, len­gyel és NDK-beli szakemberek előadásaira is. Miklósvári Zoltán Tapétawa nagy engedménnyel A TAPÉTABOLTBAN, PÉCS, KOSSUTH L. U. 1. NICK-UDVAR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom