Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-10 / 127. szám

2 Dunántúli napló 1977. május 10., kedd új telefonállomás 1980-lg Postás tanácstagik értekezlete Pécsett Tájékoztató a Pécsi Posta- igazgatóság fejlesztési terveiről Megnyílt a megyei béke és barátsági hónap (Folytatás az 1. oldalról) Koszorúzási ünnepség aGellérthegyen A fasizmus felett aratott győ­zelem 32. évfordulója alkal­mából hétfőn koszorúzási ün­nepség volt a Gellérthegyen, a felszabadulási emlékműnél. A szovjet és a magyar him­nusz hangjai után a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vetsége nevében koszorút he­lyezett el V. J. Pavlov nagykö­vet, D. I. Oszadcsij vezérőr­nagy, katonai és légügyi atta­sé, F. P. Bogdanov követ-ta­nácsos és V. V. Orosz nagykö­vetségi tanácsos. Az ideiglene­sen hazánkban állomásozó (szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága részéről F. F. Krivda vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, F. K. Iscsenko altábornagy és V. Ny. Verjovkin-Rahajszkij al­tábornagy helyezett el koszorút. Velük együtt koszorúzott J. A. Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnoká­nak magyarországi képviselő­je. Lengyel—magyar barátsági hét Kiállítás Tavaszy Noémi grafikáiból Lengyelországban tett látoga­tásának emlékképei alkotják té­máját Tavaszy Noémi grafikai kiállításának, amelyet a len­gyel—magyar barátsági hét keretében tegnap délután 1 órakor nyitottak meg a Volán Vállalat Bacsó Béla úti klub- helyiségében. Tavaszi Noémi linóleummet­szetei és olajpasztelljei a tör­ténelmet idézik meg. Az ősi vá­rak, templomok, az idő-koptat- ta kövek látványa a drámai- ságra fogékony művész vésője nyomán újraélednek. Az emlék­nyomok balladává sűrűsödnek, a történelem újra tapinthatóvá válik. A holt műemlékek egy­szeriben gondolathordozóvá, a jelen és jövő számára gondo­latközvetítővé válnak. Tavaszy Noémi 1927-ben született Budapesten. A háború után kezdett el foglalkozni a rajzolással, a mesterséget Bort- nyik Sándortól tanulta. Most Budapesten él és dolgozik. Könyvillusztrátorként is ismert, de napi- és hetilapokban is találkozunk munkiával. Termé­keny művész. Eddig 33 önálló kiállítással a tarsolyában most készül a legújabbra. Szegeden, az Ady évforduló jegyében ren­dezik meg a soron következő kiállítását, ahol linóleummet­szettel készült Ady-sorozatát mutatja be a szegedi látoga­tóknak. Tavaszy Noémi kiállítását Soltra Elemér festőművész, fő­iskolai docens nyitotta meg. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak a rendező szervek — a Lengyel Tájékoztató Kulturális Központ és a Hazafias Népfront városi és megyei — képviselői is. P. L. Baranya erdeiben a veszett­séget terjesztő rókák most az ellés idejére lecsillapodtak. A kicsik nevelése a rókakapa- rékokhoz és várakhoz köti őket, így abbahagyva a vándorláso­kat nem terjesztik a betegsé­get. De a kóbor macskák és ebek veszélyesek! Különösen a macskák, mivel ezek oltása nem kötelező. Az Állategész­ségügyi Állomás rendkívüli ol­tást végez a megyében. Ezek­ben a hetekben több száz, ta­valy október után született ebet oltanak be, de a macskatulaj­donosok is elvihetik az állo­másra macskáikat. A megbetegedések száma nem csökkent, de a járvány meg­szűnőben. Az elmúlt hetekben H armadízben, s ezúttal Pécsett, a Postás Klubban tartották meg teg­nap délelőtt a Pécsi Posta- igazgatóság tanácstaggá megválasztott dolgozóinak hagyományos aktívaérte­kezletét. Baranya és Tolna megyéből 21 postás gyűlt össze tanácskozni a posta lakosság szolgálatában végzett munkájáról és a tanácsi szervekhez fűződő kapcsolatáról. Az értekezlet jó alkalom volt arra, hogy a két megye postás foglal­kozású tanácstagjai min- - dennapi munkájuk meg­könnyítése végett tájéko­zódjanak a Postaigazgató­ság tavalyi tevékenységé­ről. A tavalyi év eredményesen zárult a Pécsi Postaigazgató­ságnál, a bevételi tervet túltel­jesítettük — állapította meg tá­jékoztatójában Nyikos Zsig- mond igazgatóhelyettes. Növe­kedett a postaküldemények forgalma és az értékesített hír­lapok darabszáma, viszont né­mileg csökkent a postai távíró- forgalom és a csomagfeladás. A helyi távbeszélgetések száma 2,8, a kézzel kapcsolt távolsági beszélgetéseké 2, az automata távhívásoké pedig 14 százalék­kal növekedett. Tavaly, év végé­re 303 700 rádió, és 299 ezer televízió-előfizető volt az igaz­gatóság területén, 3700-zal, il­letve 12 ezerrel több, mint 1975-ben. A Pécsi Postaigazgatóság a növekvő forgalom minőségileg jobb lebonyolítása érdekében számos területen fejlesztette a postahivatali hálózatot. Pakson és Szekszárdon új postahivatal létesült és az igazgatóság terü­letén 1976-ban 27 kispostaház épült fel a helyi tanácsok tá­mogatásával. A felvevőszolgá­lat minőségének, és a munka­A védett növények közül a Mecsekben és attól délre 14 fajt veszélyeztetnek elsősorban tavasszal a virágtépdesők. De ugyanígy veszélyt jelent a ta­posás, a zord időjárás és a levegőszennyezettség. Ezen a tavaszon például alig porzó- dott be a somcserje és az olocsány csillaghúr. A vad pünkösdi rózsa lelőhelyeit a Kelet-Mecsekben, Hosszúhe- tény, Pécsvárad, Szentlászló környékén már alig keresik fel a virágfosztogatók, mert mire két-két szarvasmarha és juh megbetegedést jelentettek csak be. Talán Baranya keleti ré­szén, ahol a nagyobb erdők húzódnak fertőzöttebb, de itt sincs ok az aggodalomra. A legjobb helyzetben a szigetvári járás van, itt a legkevesebb a beteg állat. De a megye egész területéről egyre keve­sebb jelzés érkezik az állat­egészségügyi állomásokra és a vadásztársaságokhoz, melyek­nek több, mint ezer tagja vé­gezte februárban és március­ban a kilövéseket és füstgyer- tyás védekezést. Annak ellenére, hogy a ve­szettség megszűnőben van, az ebzárlat június közepéig még tart! G. M. körülmények javításának, vala­mint a várakozási idők csök­kentésének érdekében bélyeg­kiadó készülékeket, fémpénz­számolókat, utalványbélyegző­ket, számoló- és könyvelőgépe­ket állítottak munkába. Újabb és újabb területekre terjed ki a külterületi levélszekrényes kéz­besítés: 14 gépkocsival közel 7 ezer család számára végzi már ezt a szolgáltatást a posta. A hírlapterjesztés fokozása ér­dekében két új hírlappavilont állítottak fel Pécsett. A postai szolgáltatások minő­ségjavulását bizonyítja, hogy egyedötödével csökkent a pa­naszok száma, s ezen belül a jogos panaszoké egyharmadá- val. Az idei és a következő évek fejlesztései közül kiemelkedik a Pécsi 1. számú postahivatal új épületének előkészületi munká­ja. Ez évben kezdődött meg a pellérdi, mágocsi, véméndi és hosszúhetényi új postaépület építése, s a tervek szerint a szigetvári új postahivatal kivi­telezése is még idén sorra ke­rül. Átadása 1980-ban várható. Új postahivatal létesül Pé­csett a Lvov-Kertvárosban és a siklósi városrészben. Bővül a posta gépkocsipark­ja, Siklóson, Szigetvárott és Vajszlón pedig a távbeszélőköz­pont kapacitása. 1980-ig hét­ezer állomással bővül a pécsi távbeszélő központ kapacitása, s ennek az előkészítése már idén megkezdődik. Ugyancsak Pécsett és környékén 15 veze­ték nélküli URH nyilvános tele­a Diacra érnek zsákmányukkal, az összes sziromlevél lehullik. A szúrós csodabogyó Bara­nyában védett, de Somogybán már nem. Emiatt a szomszéd megyéből valóságos csodabo- gyó-csempészet indult meg nem annyira a pécsi, nagyon is ellenőrzött piacokra, hanem az utcai és alkalmi árusok stand­jaira. Somogyi erdészek szerint néha tonnaszámra tűnnek el az örökzöld bokrok az erdők­ből. Hosszú ideig hurcolták be Zalából és Sopronból a vad­cikláment, aztán a szigorú sza­bálysértési eljárások gátat vetettek az akciónak. Néha 400—500 forintos bírságot is kivetettek a virágkufárokra. fgy fizetett az alkalmi árus egy csokor somvirágért bünte­tésül 200, míg húsz kiló szúrós csodabogyóért 400 forintot. Egy ideig a virágüzérek kedvenc tanyája a pécsi Pintér-kert ar­borétuma volt. Most egy felemás helyzet alakult ki alig egy éve. A vé­dett növényeket tömegével ter­mesztik a pécsi kiskertekben, szőlőkben és onnan kínálják eladásra. A virág most már a magánkertekben, nem eredeti környezetében felcseperedve továbbra is védett? Ma még nincs erre egyértelmű válasz. Egyébként árt a mesterséges környezet: néhány év múlva el­fonnyad a ciklámen, a páfrány és a mecseki zergeviróg is. Csuti J. fonállomást üzemeltet a posta, elsősorban olyan helyeken, ahová nagy költséggel lehetne csak távbeszélő áramkört kiépí­teni. Görösgai közelében, So- mogyapáti községtől kissé dél­re, a mernyei mesterséges tó partján, ideálisnak mondható természeti klimatikai körülmé­nyek között kezdte meg para­dicsomprogramjának végrehaj­tását a Szigetvári Állami Gaz­daság. — Tekintve, hogy a gazdaság fennállása óta még soha nem foglalkoztunk paradicsomter­mesztéssel, a szakértők véle­ményének kikérésével igyekez­tünk a legjobb feltételeket megteremteni. Ezek a legjobb földjeink, húsz aranykoronások hektáronként. Az önjáró öntő ző berendezést mór tavaly megvásároltuk, s a mernyei víztározóhoz pedig vízjogi en­gedélyünk van, így annyiszor öntözzük meg a paradicsomot, ahányszor szükséges. Szeghy Sándornak, a gazda­ság termelési igazgató helyet­tesének bokros teendői között a paradicsom, ez az új, és itt még ismeretlen kultúra foglal­ja el most a főhelyet. Rövide­sen felvesznek egy kertészmér­nököt, de ha a beindulásnál az egyik első számú vezető maga bábáskodik, akkor sok­kal kecsegtetőbb a siker. Hét­főn délelőtt Szeghy Sándor maga vezette kocsijával vitt ki kanyargós földutakon át a 30 hektár paradicsomhoz, ahol va­sárnap estig dolgoztak a vető­gépek, s tegnap már minden el volt vetve, palántázva. Né­hány ember a perforált síkfólia takarót szedte éppen fel az április 19-én magról vetett kon­zerv paradicsomról. — Hektáronként 200 mázsa paradicsomot terveztek, a 30 hektárról összesen 6000 mázsát. Nem túl óvatos terv ez? — Igen, a jövedelmezőség alsó határát paradicsomnál a hektáronként 300 mázsa felett Az ünnepi szónoklat után előbb Szalimov Iván Vaszilje- vics kért szót. Köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit — az el­nökségben helyet foglaló dr. Szentistványi Gyulánét és Bocz Józsefet — majd azt mondta: — A világ első űrhajósa, Ju- rij Gagarin a világűrből na­gyon gyönyörűnek találta a Földet. Ez a föld azonban ak­kor lesz igazán szép, ha né­pei békében fognak élni és soha sem lesz háború. Felszólalt még Ászén Petrov, Wladislaw Kobialka, Dieter Henze, Pavol Gombos is. A vietnami követség második tit­kára, To Tuong a baráti nép harcáról szólt, s az immáron két esztendeje eayesült, szabad húzzák meg. De első évben túl nagy bevételre nem szá­míthatunk, Sok a bizonytalan- sági tényező, az időjárás, a gyakorlatlanság, noha mindent az előírt technológia szerint végeztünk. De hát nincs saját palántanevelőnk, 1,5 millió pa­lántára kötöttünk szerződést a BARANYAMÉK-kel — most már ZÖLDÉRT —, amely alvállalko­zókkal termeltette meg. Mi úgy terveztük, hogy 25 hektáron ül­tetünk palántát és öt hektáron vetünk magról, A múlt hét csü­törtökén mindkét palántázó gé­pünket le kellett állítani, mert a felsőszentmártoni tsz-ben 800 000 darab után közölték, hogy elfogyott a palántájuk, egy szállal sem tudnak többet adni. Telefon a MÉK-hez, a Konzervgyárhoz, a kétújfalui, mozsgói tsz-hez, Mozsgón egy hét múlva tudtak volna adni palántát. Mi úgy döntöttünk, nem várunk semmire, másnap vásároltunk a Csányi Állami Gazdaságtól 13 kiló paradi­csommagot és vasárnap estig el is vetettük. A kellemetlen az, hogy a tsz előtte nem jelzett, utolsó percben szólt, hogy nincs több, A ZÖLDÉRT ügyintézői most vizsgálják az ügyet, hova lett Felsőszentmártonból több mint félmillió palánta? Elfagyott volna? Ez az üay ismét egy központi palántanevelő létre­hozását sürgeti. Főként, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a Szi­getvári Állami Gazdaság négy éven át évi 30 hektárral, 1980- ra 120 hektárral fejleszti fel paradicsomtermő területét. Ha­sonló programot bonyolít a Bólyi Állami Gazdaság is, amely mint kiderült, 120 ezer palántát ugyancsak nem ka­pott meg Felsőszentmártonból. — Rné — ország építő munkáját ecsetel­te. Utalt a szocialista országok testvéri szolidaritására, mely ma is, a békés építő munká­ban megnyilvánul. Köszöntötte a béke és barátsági hónap kapcsán a baranyaiakat, s köz­tük a házigazdákat, Komló vá­ros lakóit, sok sikert kívánva a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Az ünnepi barátsági nagy­gyűlés az Internacionálé hang­jaival zárult, majd az est fo­lyamán a Kossuth Bányaüzem­ben, a Május 1. Művelődési Központban, a Juhász Gyula Munkásklubban, a Volán Klub­ban és a Kun Béla Gimnázi­umban munkások és tanulók találkoztak a nemzetek képvi­selőivel. Kozma Ferenc Tudományos emlékülés dr. Entz Béla tiszteletére Tegnap délelőtt a pécsi köz­temetőben megkoszorúzták dr. Entz Béla professzor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Kór­bonctani Intézete első igazga­tójának sírját születésének 100. évfordulója alkalmából. A tanárnak és embernek egyaránt kiváló professzor em­lékezetére rendezett tudomá­nyos ülésen közel háromszázan gyűltek össze délután a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulá­jában, hogy meghallgassák a volt tanítványok és munka­társak méltató szavait Entz pro­fesszor oktatói munkásságáról, arról a mély felelősségérzetről, amellyel élt az élőkért. „Nem­csak gyógyítani, de szeretni is kell betegünket” — hangoztatta sokszor tanítványai előtt. Az emlékülésen részt vett dr. Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Dr. Tigyi József, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem rektora megnyitó beszédében hangsú­lyozta, hogy Entz professzor utolérhetetlen érdeme az alap­vető, leglényegesebb dolgok tanítása és ez követendő pél­da most is az új oktatási re­form kapcsán. Ezután dr. Ká­das László, dr. Soós József, dr. Cseh Imre és dr. Hollón Zsuzsa az egykori tanítványok nevében emlékeztek meg a kiváló tu­dósról. A család nevében dr. Entz Albert kandidátus köszön­tötte az emlékülés résztvevőit. Az ünnepség dr. Romhányi György egyetemi tanár előadá­sával ért véget. Élményeink alkotásban A pécsi úttörőház művészeti szemléje Kiállítással, bemutatókkal lépnek a közönség elé a pécsi Szabó István Úttörőház szak­köreiben részt vevő kisdobosok és úttörők május 10-én, dél­után 3 órakor az úttörőházban kezdődő művészeti szemlén. Ek­kor nyílik és egy hétig lesz lát­ható az Élményeink alkotások­ban elnevezésű kiállítás a de­korációs, képzőművész, rajz, sokszorosító grafika és szövő­iparművész szakkörök anyagá­ból. Május 12-én és 15-én az Ifjúsági Házban mutatkoznak be az irodalmi és néptánc szak­körök, valamint a kisdobos és az úttörő kaimarakórus. A pécsi úttörőház részt vesz ugyanis a Magyar Úttörők Szö­vetsége által kidolgozott új szakpróba rendszer kipróbálá­sában: ennek keretében a részt vevő szakkörök mestermun­kákat készítenek, illetve az előadásművészeti szakkörök színpadi produkcióval állnak közönség elé, Elmúlóban a veszettség Ebzárlat június közepéig „Eltűnnekf( az örökzöld bokrok A védett növények Utcai árusok védett virágokat adnak el D. I. Magról vetett paradicsom síkfólia alatt Befejezték a palántázást és a vetést a Szigetvári Állami Gazdaságban

Next

/
Oldalképek
Tartalom