Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-06 / 123. szám
1977. május 6., péntek Dunántúlt napló 3 Ellátják feladatukat, alkalmazzák a jogokat Szakszervezeti bizalmiak véleménye munkájukról Nincsenek nagy viták A különélési pótlék határán A dolgozók munkavállalói és egyéni érdekeinek, a szűkebb közösség tagjainak érdekképviseletét a szak- szervezeti bizalmik látják el. Megnövelte feladatukat és hatáskörüket a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozata, a Minisztertanács rendelete és a SZOT elnöksége 1976. május 31-i irányelvei. A bizalmiak jogaikat a dolgozók képviseletében, megbízásából és részvételével érvényesítik az egész szak- szervezeti csoportot, vagy az egyes dolgozókat érintő kérdésekben. tlü ABC Az uránvárosi 100. sz. ABC, a Supermarket havi 5—6 milliós forgalmát nyolcvanon biztosítják két műszakban. A dolgozók többsége nő, így érthető, hogy közülük választottak bizalmit: Prekáczka Gyulánét. Ö a hálózati adminisztrátor, délelőtti műszakban dolgozik, mindenkivel rendszeresen találkozik. — A nyitás óta, lassan három éve dolgozom itt. Nagyon jó nálunk a légkör, jól kijövök az áruházigazgatóval, az eladókkal és ők is egymással. Kölcsönös a bizalom, törekvés a gondok megoldására és közvetlen, napi kapcsolat — ez jellemzi a közösségünket. — Bizalmiként mi a munkája? — Nem lehet ilyen élesen szétválasztani a „hivatalos" és a bizalmi munkámat, mert egyszerre végzem mindkettőt, bizalmiként már két és fél éve. Nem látványos dolog, apró- cseprő emberi gondok, bajok, belső bolti problémák, átszervezés, munkaátcsoportosítás. Az eladók az irodámban tartják néha a cigarettaszünetet, beszélgetünk, itt tudom meg, mi nyomasztja őket a munkaidőben vagy a magánéletben. Olyan dolgokról szerzek tudomást, amit talán nem is a bizalminak, hanem a kollégának mondanak. Amit tudok, megteszek és segítek bizalmiként is. — Kényesebb ügyekben hogyan véleményez vagy javasol? — Legutóbb is gondban voltunk, kit javasoljunk a kiváló dolgozó kitüntetésre? Több jelöltünk volt, dönteni kellett. Szavaztattuk a dolgozókat: az általuk javasoltak mindegyike szerepelt az igazgató listáján, de az enyémen is. Milyen jogai vannak a bizalmiaknak? Egyetértési, véleményezési és javaslattételi, ellenőrzési, képviseleti és kifogásolás kezdeményezési joga. Ez azt jelenti, hogy a partner gazdasági vezető köteles kikérni, figyelembe venni a véleményét, állásfoglalását az egyéneket vagy a csoportot érintő bérezési, kitüntetési vagy jutalmazási, jutalomszabadságolási, lakástámogatási, szociális juttatási, üdültetési, segélyezési kérdésekben. Hogy élnek, kell-e a megnövekedett jogaikkal élni a szak- szervezeti bizalmiaknak? Mit jelent ez a napi tevékenységükben? Heréb László a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál, az ÉDÜ egyik üzemrészének főbizalmija 1974-től. Ez év januárjától a. közvetlen munkatársainak, a karbantartó lakatosoknak is bizalmija. Bányaipari technikumot végzett, családi okok miatt kérte magát állandó délelőttösnek, — így lett lakatos. — Bizalmi és főbizalmi is. Mit jelent ez a kettősség? — Ugyanaz a feladatom a közvetlen munkahelyemen, mint az üzemrészben. Bizalmiként egyszerűbb, együtt dolgozunk, magam is érzem, hamarabb észreveszem a kollektív vagy az egyéni gondot. Főbizalmiként már nincs meg a közvetlen kapcsolat, a műszakozókkal csak négyhetenként találkozom személyesen, de a bizalmiakkal gyakrabban. — A leggyakoribb gondok? — A személyes ügyek: a béremelések, a prémiumelosztások, az üdülési időbeosztások, a segélyezések és a lakáskiutalás. Ez utóbbinál alig tudok segíteni, ez az üzemi lakáselosztó bizottság hatáskörébe tartozik — persze a véleményemet kikérik. — Szerencsés helyzetben vagyunk. Mi már évek óta az emelt jogkörű bizalmi feladatait látjuk el. Korábban is jól működött az üzemi, üzemegy- ségi, üzemrészi „négyszög”, a gazdasági, párt, szakszervezeti és KISZ-vezetők együtt döntöttek a közös és az egyéneket érintő kérdésekben. — Éles harc soha nem volt, mert nem is volt rá szükség. Jó a vállalati vezetés, tiszteletben tartja a szakszervezeti jogokat, jól egyezteti az érdekeket — kezdi Tamási Andor, a festőüzem technikusa, aki főbizalmi. — Negyven emberrel személyesen vagy az öt bizalmi útján tartom a közvetlen kapcsolatot a Baranya megyei Tanácsi Magas és Mélyépítő Vállalat Verseny utcai telepén, vagy a munkahelyükön. — Az egész megyében dolgoznak. Milyen nehézségeket jelent ez a dolgozóknak? — Brigádjaink dolgoznak Mohácson, Vajszlón, Szentlőrin- cen, Harkányban, Cserkúton, Sizgetváron, Pécsett a Sopianá- nál és a Volánnál. Néha nehéz az étkeztetés megoldása, de a legtöbb gondot a közlekedés, a munkába szállításuk jelenti. Például a Mohács környékén lakókat naponta el kell szállíttatnunk Szigetvárra és vissza. Egyszerűbben, átcsoportosítással sem megy, mert az összeszokott kollektívák tagjai ragaszkodnak egymáshoz, jobban megy így a munka. Ezért vállalják a hosszabb utazást is. Korán indulnak és későn érnek haza. A különélési pótlékot mégsem kapják meg, mert nem töltenek távol napi 14 órát az otthonuktól, csak 13—13,5 órát. A dolgozók és a bizalmiak kérik, én is állandóan szóvá teszem az összbizalmi értekezleteken: találjanak valamilyen áthidaló megoldást. A buszok késése miatt nem teljes a^ munkaidő kihasználás, ez anyagi kiesést jelent egyénnek, közösségnek egyaránt. A szállítás nagy költségteher a vállalatnak, de az embereidnek is nagyon sok gondot okoz. Az emberek munkahelyi és általános közérzetét alapvetően befolyásolják a munkakörülmények. A jó közérzet megteremtéséért a bizalmi sokat tehet — az apróbb, nagyobb gondok megszüntetésével. Murányi László MÁJUS 7-TŐL: Volán-szombatok a lakosság szolgálatában Miután a szabad hétvégeken ér rá jobban mindenki, akkor nagyobb a kapacitás is, ezért a1 Volán a más munkából felszabadult tehergépjárműveivel elsősorban o lakosság rendelkezésére áll — jelentette be csütörtöki tájékoztatóján Tapolcai Kálmán, a Volán Tröszt vezérigazgatója. A Volán-szombatok — amikor az építőanyag ipari vállála- tokkal, a kavics- éS kőbányákkal, — a TÜZÉP-telepekkel és más kereskedelmi vállalatokkal együttműködve egésznapos lakossági fuvarozási műszakot tartanak — a legtöbb Volán vállalat területén május 7-én kezdődnek. Az országban harmadikként Mikrofilmes telefontudakozó Pécsett Gyorsítja a felvilágosítást Filmre kerül minden előfizető- Halló! Érdeklődni szeretnék Horváth József telefonszáma után. — Egy pillanat türelmet kérek, mindjárt nézem ... Az ilyen párbeszéd a pécsi postaigazgatóság központi tudakozójában naponta több- ezerszer elhangzik. Az apró jelzőlámpák szünet nélkül villognak és fáradhatatlan „telefonos kisasszonyok” keresnek, válaszolnak. A telefonkönyvet hasábokra vágták, így keresgették ki a kért számot. A változásokat beírták, a lapok kékkíel meghintett „mákostésztá”-hoz haKísérőik a fejlődési naplók „Mesterséges“ testvéri kapcsolatok a csecsemőotthonban Veszélyeztetett környezetből pótmamák közé A kicsik a mecsekjónosi csecsemőotthonban —Szó kólái fel*.— A bogárszemű kölyök görcsösen belekapaszkodott a nadrágomba. „Báci, báciii.. I — mondogatta a nagy felfedezés örömével, s tipegő társaival egyetemben majd ledöntött a lábomról. Később az otthon vezetőnője említette, hogy férfiakat a gyerekek alig-alig látnak — az apák sem jönnek sűrűn látogatóba —, s nem kellett sok, hogy megértsem, nem a személyemnek szólt a ragaszkodás. A labda, a kanál és a „báci" egyformán csengő, megtanulandó szavak itt a mecsekjáno- si csecsemőotthonban. A valamikori Engel Adolf-féle vadászkastélyban száznegyven apróság otthona van. Születésük után kerülnek ide, s hároméves korukig itt vigyáz rájuk 67 gondozónő. Tilmann Gyuláné intézetvezető főnővér szerint nincs telt ház — még vagy harminc gyerek elférne —, de jobb így, mert a dadáknak több idejük jut az egyéni foglalkozásokra, több szeretetet, törődést tudnak táplálni az emberpalántákba. Hozzáteszem: nem csak az egyéni foglalkozások miatt jó, hogy kevesebb az állami gondozott... Dr. Vastagh Etelka, az intézet orvosa kiigazít: — Nem mind állami gondozottak. Akad ideiglenesen beutalt, s egyre több az olyan gyerek, aki veszélyeztetett környezetből került ide. A szülők miatt. Minden gyermekről fejlődési naplót vezetnek. Találomra felnyitom az egyiket: 1975. IX. 22- én született Ilona nevű apróság „törzskönyvét”. Tizenkét gyermekes családból, alkoholista szülőktől került államt.r'gondo- zásba, felvételi súlya 5640 gramm. Megjegyzés: az intézet egyik legértelmesebb neveltje, pohárból egyedül iszik, több tárgyat megismer, sokat gagyog, az idegenekhez bizalmatlan ... Minden ismerősét névről szólítja. — A gyermekeket látogatják ...? — Ritkán. Karácsony előtt szoktak beküldeni a szülők száz forintot, kijön a fényképész, s a képeket aztán postázzuk. Aki a börtönből kér képet, annak azonnal küldik. Mecsekjánosiban a Csecsemőotthonok Országos Módszertani Intézete irányelvei alapján dolgoznak: egy nevelőnőre legfeljebb három csöppség jut, e hármat mint testvéreket nevelik, s a dada anyai szerepet is vállal. Ez az anyai szerep természetesen nem vihető túlzásba, hiszen hároméves koruk után a gyerekeket továbbviszik, új intézetbe, új dadákhoz... Hazavitel...? Ritkán, örökbefogadás .. .? Úgyszintén. — Az lenne a legjobb — mondja a doktornő —, ha hároméves koruk után nevelőszülőkhöz kerülhetnének mind. De ma ez az út egyre nehezebben járható ... A nevelőszülő gyermekenként 500—600 forintot kap. Egyidő- ben az anyagiak miatt, sokan ehhez a pótlékhoz fordultak, de mivel ebből meggazdagodni nem lehet, sok a gond a gyerekekkel, fogynak a nevelőszülők is. Az emeletet járjuk. Kellemes meleg a szobákban, a falak színesek, a legtehetségesebbek rajzaitól tarkáitok, színesek az asztalkák-székek és sok a játék. Az apróságok imádnivalók: futnak a nővérhez, futnak a doktornőhöz. Egyikük sem fél a fehér köpenytől. Az állami mamák feladata igen nagy. „Saját gyerekeikről" mindent tudniuk kell; beszélgetni velük végtelen türelemmel, formálni a szavakat, a félmondatokat, vinni őket sétálni, itt az eldugott mecsekjá- nosi parkban is, Komlón is. — Ez a rendszer azért jó — mondja Tilmann Gyuláné — mert így egy picit mindenki kedvenc lehet. Egyébként a gyerekek önállóak. A nagyobbacskák, a két, két és fél évesek karszalagot húznak, s ellátják a naposi teendőket. Aki rosszalkodik, attól a karszalagot megvonják. Ez itt a legnagyobb büntetés. Az egyik dada a minap valamelyik lurkónak a kezére csapott. Elbocsátották. Jobb itt, mint otthon. A szó legszorosabb értelmében így van ez. A pszichológus véleménye szerint ezek a hármas csoportok, a véletlenek játéka által létrejött testvéri közösségek, számukra a világot jelentik. Kapcsolataik, társas viszonyaik azonban a harmadik év után összeomlanak: a to- vábbutalás napjainkban kialakult ceremóniáját a gyermekek viselik meg. Beutalják őket a központba, s onnan irányítják őket a különböző gyermek- otthonokba. A nagyobbak közé. Kísérőik nem a gondozóik, hanem a jellemükről felvett adatlapok, kartonok, fejlődési naplók ... Egy kérés. — Jó lenne, ha a gyermekeket tőlünk vennék át az otthonok — mondja az orvosnő —, néhány hétre velük engednénk a dadákat is, hogy segítsék az átmenetet, a beilleszkedést. Elérhetnénk, testvérkék együtt hogy a kismaradjanak. Megyek ki az otthonból. A bejáratnál vagy tizenöt apróság. Most tértek meg a napi sétáról. Egyik kiválik közülük, odabilleg mellém, s szótlanul áll. Erre a másodpercre hozzám tartozik. Kozma Ferenc sonlitottak. Az eligazodás viszonylag lassan1 ment. A pécsi tudakozó Budapest és Szeged után mikrofilmes berendezést kapott. A svájci— NSZK gyártmányú MINOX, melyből egyelőre kettő érkezett Pécsre, az Európában használatos gépek rendszere szerint működik. A telefonkönyv lapjait a 18 x 24 centiméter nagyságú mikrofilmek tartalmazzák. Pécs és körzetének 1400—1500 előfizetője egy filmen van. A kódszámok szerint kiemelik a megfelelő filmet, behelyezik a gépbe, amely egy ernyőre nagyítva vetíti. Keresővel a kivánt hasábot „tekerik be” és leolvassák a számot. Ehhez feleannyi idő szükséges, mint a korábbi módon. Pécsett a mikrofilmes berendezéssel jelenleg az előfizetők nevét lehet kikeresni, a név és lakhely szerinti tudakozódás a régi, hagyományos módszerrel történik. Később itt is áttérnek a gépesítésre. A filmeket Budapesten készítik és a változásokat figyelembe véve, kéthetenként újra fényképezik az egész anyagot. A pécsiek mikrofilmen kapják meg többek között a budapesti, a kaposvári, a soproni, a győri, a szegedi és a pécsi telefonszámokat. Folyamatosan filmre kerül az ország valamennyi telefon előfizetője és hívószáma. Közeli jövő: a filmek nemzetközi cseréje. Az ausztriai hívószámok filmjei Budapesten már rendelkezésre állnak. A mikrofilmek a telefonkönyvek készítésénél is felhasználhatók. A régi, egyéves átfutások helyett, a lezárástól számított két hónapon belül elkészülhetnek a pontos telefonkönyvek. B. A. KGM-vállalatok a tavaszi BNV-it A tavaszi BNV kohászati és! gépipari kiállítóiról tartott sajtótájékoztatót csütörtökön dr. Szabó Tibor, a KGM főosztályvezetője. A nemzetközi vásáron a- tavalyinál mintegy tíz százalékkal nagyobb, összesen 8760 négyzetméter fedett - és 6750 négyzetméter szabad területen mutathatják be az ágazat vállalatai termékeiket. 109 KGM, két tanácsi vállalat és 17 szövetkezet 4400 gépet, műszert, berendezést sorakoztat fel. Ezek közül több mint 300 az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék. Az újdonságok közül 95- tel pályáznak a termékek előállítói a vásár díjaira. A híradás- és számítástechnikai berendezések kiállításán mintegy 1700 termékkel szerepelnek a vállalatok. Ezek között érdekesség az Egyesült Izzó új fényforrásai közül azok a kevertfényű lámpák, amelyek leginkább megközelítik a természetes fényhez hasonló tónusú megvilágítást. Az Elektroakusztikai Gyára külföldi piacon keresett stúdiótechnikái berendezéseit hozza el, de láthatják az érdeklődők az Orion Rádió és Villamossági Vállalat új mikrohullámú berendezéseit is. A villamosgépek és -berendezések kiállítói közül legtöbb terméket a* Villamosberendezés és Készülék Művek mutatja be, egyebek mellett akkumulátor- töltőket, fényszórókat és különféle egyenirányító és áram- átalakító berendezéseket. A kohászati termékek kiállításán a Magyar Vas és Acélipari Egyesülés tagvállalatai és a Csepel Vas és Fémművek gyárai mutatják be termékeiket, összesen mintegy 350-et
