Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)

1977-05-06 / 123. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SIIV1II Dunántúli ngniof XXXIV. évfolyam, 123. szám 1977. május 6., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja flz idő—több mint pénz! A villamosenergia-fogyasztás görbéje minden vállalatnál pontosan jelzi az egy-egy műszakon belüli munkatelje- sitmények ingadozását. Nincs is szükség különösebb vizsgá­latra ahhoz, hogy bármely vál­lalat vezetősége képet alkot­hasson magának arról, hogy általában milyen tempóban folyik a munka a vállalatnál, mikor milyen mértékben hasz­nálják ki a gépeket, a mun­kaidőt. Amint lassulnak vagy megállnak a gépek, tüstént kevesebb villamosáram fogy. A közelmúltban elkészült több felmérés tanúsága sze­rint a gépiparban például a termelő berendezések átlagos kihasználtsági foka 65—70 százalék. A gépek jó része tehát az elméletileg lehetsé­ges munkaidejüknek csupán kétharmadában „fogyaszta­nak” energiát. Ehhez hasonló képet mutat a munkaidő kihasználása is. A munkahelyen eltöltött idő­nek országos átlagban kb. az egyötödét nem töltik termelő munkával. Műszakonként tehát a gyárakban átlagosan több mint másfél óra fut el ha­szontalanul. Az is igaz, hogy a gyakor­latban elképzelhetetlen úgy megszervezni a munkát, hogy egyetlen perc se menjen ve­szendőbe. Az egy—másfélórás kiesés azonban (bármennyire is torzíthatnak az átlagok) mű­szakonként s a munkahelyen ténylegesen megjelent létszá­mot tekintve óriási veszteség. A munka nélkül múló perc és óra nemcsak a gépek mel­lett kár. A ki nem használt idő a tervezőasztal mellett, a vezérigazgatói székben vagy az anyagbeszerzők „műszakjá­ban” is elfecsérelt lehetőség. A munkahelyen munkával ki nem töltött órák pedig vissza- hozhatatlanok, soha be nem pótolhatók. Széchenyi mondta, több mint 100 éve, hogy az idő nemcsak pénz, sokkal több annál. A pénz, ami elveszett, újból megkereshető, de az el­veszett idő, soha. Az elfecsé­relt idő abszolút pazarlás. Minden haszontalanul elfutó óra. egy-egy elszalasztott le­hetőség, amelyben gyarapodás helyett, viszonylagosan, szegé­nyedünk. Az ilyen órára is fi­zetnek bért, a vállalat „infra­struktúrája” ilyenkor is műkö­dik: fogy a viz, a fűtéshez, a világításhoz az energia, a gé­pek erkölcsi kopása ilyenkor sem áll meg és így tovább. Az egyre értékesebb, korsze-. rű technika és a viszonylago­san egyre kevesebb munkaerő ma már igen időszerűvé teszi az ilyesfajta számításokat is. Az idő és a technika jobb ki­használása ugyanis legalább annyira fontos a nemzetközi versenyképesség javításáért, mint az, hogy korszerű, jól el­adható termékek kerülnek-e le a jobban kihasznált gépekről. Több mindenért fut el per­sze haszontalanul az idő mun­ka közben. Állhat a gép, a munkás azért, mert késik a rajz vagy az anyag, vagy a karbantartó, a gépbeállító. Mindez a szervezés dolga. Va­lószínűnek látszik azonban, hogy amíg általában nem lesz­nek korszerűek és pontosak például a teljesítmény-követel­mények — a közvetlen terme­lésben, de a termelés irányí­tásában is — addig nehéz lesz a munka- és üzemszerve­zéssel gyorsabban haladni. G. F. Kétnapos országos szeminárium Pécsett Iparosítani kell az építő­gép-fenntartást Dr. Szabó János építésügyi államtitkár vitaindítója Kisüzemi módszerek helyett szakosított gépjavítást Százezernél több, zömében külföldi eredetű építőgép, ezen belül csaknem ötezer típus, te­hát egy-egy gépből 20—30 da­rabos sorozatok — íme, né­hány szám tükrében már érzé­keltettük is mekkora terhek ne­hezednek azokra, akik ma Ma­gyarországon az építőipari gé­pek fenntartásával, javításával foglalkoznak. S a másik oldal: az építőipari géppark fenntar­tásához jelenleg évi 7,7 millió óra javítókapacitásra lenne szükség, ezzel szemben 5,6 mil­lió órával rendelkezünk, de még ennek egy része is más munkákra megy el. E mellett uralkodók az egyedi, kisüzemi módszerek, hol vagyunk még az építőgép-fenntartás iparosí­tásától?! Időszerű — s az építőipar gépparkjának gyors gyarapo­dásával és korszerűsödésével állandóan napirenden lévő té­mát tűzött tehát napirendre az a kétnapos országos szeminá­rium, amely 170 résztvevővel tegnap kezdődött a Tudomány és Technika Házában, immár nyolcadik alkalommal Pécsett. A rendezők: a Gépipari Tudo­mányos Egyesület országos és pécsi építőgépész és építőgép­ipari szakosztályai, az ÉVM mű­szaki fejlesztési főosztálya és gép- és energiagazdálkodási önálló osztálya. Az építőgépek fenntartása szeminárium jelen­tőségét és rangját jelzi, hogy megnyitóján megjelentek az építésügyi és városfejlesztési tárca vezetői, élükön dr. Szabó lános államtitkárral, továbbá Sáros/ lános miniszterhelyettes és Tóth Imre, az ÉVM párttit­kára, s a házigazda megye és város vezetői, köztük dr. Nagy lózsel, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, dr. Földvári János és dr. Németh Lajos tanácsel­nök-helyettesek. Dr. Nagy József nyitotta meg az immár hagyományos, rend­kívül hasznosnak ígérkező ta­pasztalatcserét. Megyénk gond­jait vázolva többek között utalt arra, hogy bár a baranyai épí­tőipar teljesítménye évről évre növekedett, mégis a megye ágazatainak legkritikusabb pontja, hogy a vele szemben támasztott igények lényegesen meghaladják a lehetőségeket. Tanácsi felmérések szerint pél­dául az ötödik ötéves tervidő­szakban Baranyában 3,6 mil­liárd forint értékű építési beru­házásra nem találtunk kivitele­zőt. Az építőipar a megye egész fejlődése szempontjából meghatározó tényező, Jövőbeni főbb céljaink: a meglévő mun­kaerő és eszközök mind telje­sebb kihasználása, az építőipar intenzív fejlesztése, újabb tel­jesítő képesség létrehozása, a termelékenység növelése. A szeminárium vitaindítóját az építőgép-gazdálkodás és fenntartás időszerű kérdéseiről dr. Szabó János államtitkár tartotta. Megállapította, az építőipar gépparkjának minő­ségi változásával nem tartott lépést a fenntartás módszere és szervezeti rendszere, majd áttekintette hol tartunk, milyen irányba kell előrelépnünk. A korábban kötelezően be­vezetett, egységes tmk-elveken alapuló fenntartási rendszer időközben megszűnt. Mi kelle­ne helyette? A korszerű építő­gépek komplex fenntartási rendszerét kellene megteremte­ni, amely az új gépek üzembe­helyezésekor végzendő null- reviziós vizsgálattal kezdődik és a selejtezést követő bontás­sal fejeződik be. — A műszaki állapotvizsgá­laton alapuló fenntartás széles körű bevezetéséig is meg kell teremteni egy, a korábbi tmk- elveken alapuló, de annak kor­szerűsített formájában kidolgo­zott fenntartási rendszert, amely kielégíti az újabb típusú, bonyolultabb gépek fenntartási igényét is — szorgalmazta az államtitkár. Az építőgépek műszaki álla­potának leromlásához a szak­szerűtlen kezelés és a szüksé­ges karbantartási munkák el­hagyásán kívül a megfelelő műszaki színvonalú javítókapa­citások hiánya, a javítás minő­ségi gondjai és azok növekvő köitségigényei is hozzájárultak. A javitóiparban az elvégzendő munka jellegének megfelelően — az állandó technológiai fej­lesztés ellenére is — nagy az élőmunka felhasználás. A gaz­daságos javítás egyik jellemző­je a jól szervezett, az optimális kapacitás kihasználását ered­ményező folyamat. — Nagyon időszerű az építő­gépfenntartás iparosítása is, és ami ezzel jár, a korszerű építő­gépjavító szervezetek létrehozá­sa — hangsúlyozta dr. Szabó János. — A szakosított gépja­vítást három irányban kell to­vábbfejleszteni: az építőgép­javítással foglalkozó bázisok fejlesztésével; az építőipari vál­lalatok vertikumaiban rejlő ka­pacitások kihasználásával; a komplex gépüzemeltetési szol­gáltató vállalatok létrehozásá­val. Az államtitkár végül fog­lalkozott az alkatrészellátással, szorgalmazva egy központi nyil­vántartási rendszer létrehozá­sát; az alkatrészek felújításá­val, ezzel kapcsolatban egy gépbontó szervezet létrehozá­sának szükségességével, s a szakemberképzéssel, összegez­ve: az előrelépéshez átgondolt, összehangolt munkára van szükség. Miklósvári Zoltán Losonczi Pál látogatása a SZÖVOSZ-ban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön reggel a SZÖ- VOSZ-ba látogatott. A ma­gas rangú vendéget a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának székhá­zában dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizott­ság titkára és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi párt- bizottság titkára, valamint dr. Molnár Frigyes elnök­kel az élen a SZOVOSZ vezetése és Orbán János- né, a helyi pártszervezet titkára fogadta. Losonczi Pált a SZOVOSZ elnöke tájékoztatta az Or­szágos Tanács és mintegy 2 millió tagságot tömörítő szövetkezetek ' munkájáról, különös tekintettel a zöld­ség- és gyümölcsforgalma­zás feladataira. Az Elnöki Tanács elnöke a SZOVOSZ-ból ellátoga­tott a nagy vásártelepre is. Dr. Szabó János államtitkár vitaindítóját tartja Fotó: Szokolai Ülést tartott •ztertanöcs A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt a Norvég Királyságban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jóváhogyólag tu­domásul vette a dél-jemeni párt- és kormányküldöttség ma­gyarországi hivatalos baráti lá­togatásáról szóló jelentést. Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tájékoz­tatta a kormányt Jugoszláviá­ban tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács a'' jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta az érdekelt állami szerveket a tárgyalásokból adódó feladatok végrehajtásá­val. A fővárosi tanács elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az OKISZ elnöke jelentést tett a kormány­nak a budapesti többszintes, te­lepszerű magánlakásépítési elő­irányzatok teljesítése érdekében tett intézkedésekről. A kormány a jelentést elfogadta és felhív­ta az előterjesztőket, hogy to­vábbi összehangolt intézkedé­sekkel biztosítsák az előirány­zatok teljesítését. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter javaslatot tett a kézi munka igényes növények betakarításához szükséges mun­kaerő biztosításának módoza­taira. A Minisztertanács a ter­vezett intézkedéseket jóváhagy­ta­A kormány megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminisz­ter jelentését a szállítási szer­ződések rendszerének értékelé­séről és meghatározta a szer­ződéses fegyelem erősítésének teendőit. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a szakmunkástanuló-képzés helyzetének vizsgálatáról. A kormány a jelentést elfogadta és felhívta az érdekelt szerve­ket a vizsgálat tapasztalatainak hasznosítására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ma kezdődik Varsóban a békeépítők világkongresszusa Hazánkat 28 tagú küldöttség képviseli „Varsó üdvözli a béke építői világközgyűlésének résztvevőit” — hirdeti kék alapon a fehér felirat a lengyel főváros repü­lőterén. Péntektől jövő szerdáig Varsó lesz a nemzetközi béke­mozgalom történetében új sza­A jo időt kihasználva két műszakban dolgoznak a vetögépek a kiskassai határban. Az uj- petrei termelőszövetkezet dolgozói naponta 200 hektáron vetik el a hibridkukoricát. Ké­pünkön. a gepek előkészítik és vegyszerezik a talajt. Foto: Kopjár Géza kaszt nyitó tanácskozás szín­helye. Már a békeszerető erők 1973- as moszkvai világkongresszusán megfogalmazódott az a gondo­lat, hogy a mozgalom legköze­lebbi világösszejövetel elneve­zésében is kifejezze a változást, a békemozgalom eddig elért eredményeit. Mint Romesh Chandra, a BVT főtitkára varsói sajtóértekezletén kifejtette, c béke védelmére természetesen továbbra is szükség van, de a korábbi szakaszhoz képest csök­kent a világháború veszélye és lehetőség nyílt az új világ épí­tésének megkezdésére. Ezért vi­seli a tanácskozás a béke épí­tőinek világközgyűlése elneve­zést. Az új nemzetközi helyzet­ben a BVT visszatér megalaku­lása helyére, a lengyel főváros­ba, hogy újjászülessen — mon­dotta Romesh Chandra. A magyar küldöttség, amely Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, az Or­szágos Béketanács tagja, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága elnökének vezetésé­vel csütörtökön érkezett Varsó­ba, rangos keresztmetszetét ad­ja a mai magyar társadalom­nak. Neves közéleti személyisé­geken, fizikai munkásokon, író­kon kívül a magyarországi egy­házak képviselői is ott vannak a 28 tagú delegációban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom