Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-02 / 119. szám
Fülzúgas, szűkülő hajszálerek »fülünknek és idegrend- szerünknek állandó megpróbáltatása, folytonos gyötrelem, amely ránktör munkahelyünkön, elkísér az utcán, a háztartási gépek, a rádió, a televízió képében belopózik otthonunkba, s a gyötrelmet nincs idő kiheverni — ez a zaj. Életünk színhelye hovatovább repülőtér. Jó tudni, a zaj elől a törvény sem dugja be a fülét, a zajártalom régóta felkerült a foglalkozási ártalmak listájára. Mindennek terhe nyomja és cselekvésre készteti a vállalatokat, az üzemegészségüggyel — jóllehet, a szakrendelés e téren még gyermekcipőben jár — hadjáratot indítottak a zaj ellen. Nemrég például a Pécsi Hőerőműben az üzemorvosok és a műszakiak tanácskoztak és cseréltek tapasztalatokat a zajártalomról, annak megelőzése és csökkentése érdekében tett műszaki intézkedésekről. Mindez jó alkalom, hogy mi is zajt csapjunk — a zaj ellen; dr. Plechl Ágotával, Pécs város üzemi főorvosával készítettünk interjút. — Mindnyájan tapasztaltuk már, a zaj fülzúgást, a füldugulás érzetét kelti, fejfájást, rossz közérzetet okoz, ami zavarja a munkavégzést; romlik hallásunk. De mit mond az orvos? — A zaj pszichés magatartásbeli reakciókat, egyéni panaszokat, fiziológiai elváltozásokat okoz, it)y fokozza a gyomornedv elválasztását, a nyálelválasztás zavara, a hajszálerek szűkülete jön létre. Ä zaj speciális hatását a fül Corti- szervére fejti ki, s ha ez a hatás tartós, bekövetkezik a zajártalom. — Zajosak a pécsi üzemek? — Rendszeresen folynak munkahelyi zajmérések a város üzemeiben, ezt a megyei KÖJÁL zajmérő csoportja végzi. Feltérképeztük, s eszerint a Pécs város üzemegészségügyi szolgálatához — ebben nincsenek benne a bányák — tartozó munkahelyeken csaknem 1100 azoknak a dolgozóknak a száma, akik 80 decibelt meghaladó zajártalomnak vannak kitéve. Számolnunk kell azonban azok hallásának károsodásával is, akiknek munkahelyén a zaj 80 decibel alatti, s ezt 5 évnél hosszabb ideig kell elviselniük. Az e területen dolgozók száma a felmérések szerint megközelíti a kétezret, de véleményem szerint ez a szám valójában magasabb. A legkritikusabb üzemek: a hőerőmű, a kenderfonó, a porcelán- gyár, a nyomda, a bútorgyár, a dohánygyár, az építőipari vállalat, a műszergyár és az áramszolgáltató, illetve ezek egyes üzemrészei. — Az egészségügyi törvény előírja a zajártalmas munkahelyeken dolgozók előzetes és időszakos szűrővizsgálatát. Mire derítettek fényt eddig ezek a vizsgálatok? — Sajnos, megyénkben ennek nincsenek meg a feltételei, a kétórás audiometriás speciális szakrendelésen eddig csak kevés dolgozót vizsgálhattunk meg. Még becsléssel sem tudunk számot adni róla, hogy Zajártalom • Interjú Pécs város üzemi főorvosával • Megyei audiometriás állomást kellene létrehozni a már említett 1100 dolgozó közül hányán szenvednek foglalkozási betegségben, pedig a részletes klinikai vizsgálat nagyon fontos lenne, hiszen az esetleges kártérítési igényt csak ennek birtokában vizsgálják. Mégis, változásról beszélhetünk. A városi üzemegészségügyi szolgálatnak három nővére a fül-orr-gépe klinikán kéthetes szakmai továbbképzésen vett részt, e hónap második felében megindul az egységes elvek szerinti szűrővizsgálat. Ugyanis a DÉDÁSZ által vásárolt szűrő-audiométert üzemegészségügyi szakrendelésünkön helyezzük el. Nagy eredménynek tartanám, ha az idén sikerülne leszűrnünk mind az 1100 dolgozót. — Mit tesznek a vállalatok? — Igyekeznek különböző műszaki intézkedésekkel csökkenteni a zajokat, ez derült ki a legutóbbi, hőerőműben rendezett üzemorvos—műszaki tanácskozáson is, három vállalatunk, az áramszolgáltató, a hőerőmű és a hőszolgáltató pedig most vásárolt egy-egy audiométert, melyeken az alapvető szűrővizsgálatok elvégezhetők. Vannak kitűnő megoldások, a hőerőműben például — ide egyébként bízvást mehetnek tapasztalatcserére a többi üzemek — hangszigetelt kezelőfülkéket alakítottak ki, s elérték, hogy a dolgozók hordják az egyéni védőfelszerelést. Vagy például a tejüzem, ahol eleve automata vezérlésű gépeket vásároltak, a dolgozók nincsenek kitéve a zajártalomnak. Az igazság viszont az, mindenki győzködik a saját problémája megoldásával, ellenben nincs egy olyan intézmény, amely országos szinten foglalkozna, tanácsokat adna, összehangolná a zaj mérséklésére, megszüntetésére tett műszaki intézkedéseket; nincsenek megfelelően képzett műszaki szakemberek, e téma nem szerepel az egyetemi oktatásban. A másik: ahogy nő a gépek teljesítménye, úgy nő a zaj. Megkockáztatnám, szabványt kellene alkotni, s megtiltani az indokolatlanul túl zajos gépek üzembe állítását. — Az egyéni védekezés szerepe? — Vannak már egyéni zajvédők, de nem nagyon használják. Az igazság az, hogy használatuk kellemetlen, megszokásukhoz hosszabb idő kell. El kell érnünk, hogy ezeknek az eszközöknek a viselése kényelmes, higiénikus legyen, olcsón, mindenkor beszerezhessük. E követelményeknek leginkább a hallásvédő vatta felel meg, ámbár mindenütt egymagában ez sem elegendő. Mindenesetre fokoznunk kell a felvilágosítást, szorgalmazni az egyéni zajvédők használatát. — Főorvos asszony! Nem tartja túl költségesnek, hogy a vállalatok külön-külön vásárolnak műszereket, s végeznek szűréseket? — Létre kellene hozni a Uj gyártócsarnok épül az MSV Selyemfonó Gyárában Rövidesen új gyártócsarnok építését kezdik meg Tolnán, az MSV Selyemfonó Gyárában. A 210 millió forintos beruházás nyomán évi 800 tonnányival emelkedik a gyár terjedelmesí- tett-fonal gyártása, ami azt is jelenti, hogy a magyar könnyűipar évi 2 millió dollárral kevesebbet költhet import-fonálA beruházási összeg egy részét — 55 millió forintot — a Magyar Selyemipari Vállalat saját fejlesztési alapjaiból teremti elő, a többit pedig hitelekből. A tervek szerint az új gyártócsarnok gépei 1979-ben startolnak, s a tolnai gyár a kapacitásbővítés nyomán, évi 2500 tonna fonalat ad a népgazdaságnak. megyei audiometriás állomást, amely a szűréssel, a gondozással foglalkozna. Ilyen állomásunk egyelőre nincs. Pedig az egészségügyi törvény előírja — mondta interjúnk végén dr. Plechl Ágota, Pécs város üzemi főorvosa. M. Z. A ZALAHÚS új készítménye Dobozos „zsebkolbász Kenyér nélkül is fogyasztható A hazai húsipari vállalatok között tavaly, a minőségi versenyben második helyet vívta ki a ZALAHÚS. A vállalat a hagyományos termékei mellett az idén több újdonságot is készít. Ezek közül az egyik legérdekesebb a zsebkolbász, melyhez hasonlót Magyarországon még nem gyártottak. Mint azt a neve is elárulja, egészen kisméretű, útra- valónak ajánlott ez a kolbász. Átmérője még nyers állapotban sem haladja meg a 2 centimétert, hossza 12 centiméter. A kolbászkákból ötöt csomagolnak egy dobozba, és az ára is kedvező lesz. Magas táplálkozás-biológiai értéke van, s fogyasztásához nincs szükség péksüteményre, vagy kenyérre. Enyhén füstölt, és sajátos összetételénél fogva igen hosszú ideig zamatos. Különleges ízének összetétele egyelőre szakmai titok, annyi azonban elárulható róla, hogy fűszerei között a Delikat ételízesítő is megtalálható. K. G. Nincs több sör, ne is kérjen Többet gyártalak, ie nem elég Május 1-én majd minden kerthelyiség kinyitotta kapuját. Az árnyas fák alatt meghúzódó asztalokra leginkább sör került. Bár történelmi hagyományaink szerint borivó nép vagyunk; nyáron mégis sört, vagy üdítőitalt iszik a magyar, ha van. Bár az egy főre jutó alkoholfogyasztás tekintetében igen „előkelő" helyen állunk a világranglistán, ezt a helyet nem a sörnek köszönhetjük. Pedig a szeszesitalok közül a sör talán az egyetlen, amely alkalmas arra, hogy szomjunkat oltsa a nyári melegben. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy jelenleg a legolcsóbb élvezeti cikk a magyar gyártmányú sör, hiszen bármilyen forgalomban lévő üdítőitalból egy liter drágább, mint mondjuk egjr fiter Szalonsör. S ez — bár kétség kívül nem egyedüli ok — megmutatkozik a sörfogyasztás alakulásában. Csak baranyai példát említve: 1972-ben 305 ezer hektolitert fogyasztottunk, 1976. már 382 Már az íze, ára se számít Olcsóbb, mint az üdítőital... ezret. Ez a tendencia országosan jellemző, de .sajnos az is, hogy a fogyasztás adatai mesz- sze alatta maradtak a fogyasztási igényeknek. 1976-ban az öt magyar sörgyár 6 765 000 hektoliter sört gyártott, s ez a mennyiség itthon fogyott el az utolsó cseppig, hiszen Magyarország nem exportál sört, sőt behozatalra szorul. Tavaly például 487 000 hektoliter cseh, lengyel és jugoszláv sört importáltunk, és ebben a mennyiségben nincs benne a kishatármenti kereskedelmi forgalom révén behozott sör. S az import sör is elfogyott az utolsó cseppig. „A vendégek részéről ma már nem képezi kifogás tárgyát sem az iz, sem az ár vonatkozásában, hogy külföldi sört hozunk forgalomban, csak legyen" — A TOLNA MEGYE TANACSA EGYESÍTETT GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ INTÉZETE, SZEKSZÁRD felvételt hirdet munka melletti „általános ápolói és asszisztensi” tanfolyamra Tanfolyam indulási ideje: 1977. szeptember 1. Tanulmányi idő: 2 év. Felvételhez 8 általános iskolai végzettség, betöltött 18. életév szükséges. Jelentkezni az intézetvezető fönővémél lehet. A jelentkezőket a tanfolyam indulásáig segédápolói munkakörben foglalkoztatjuk. LEVÉLCÍM: 7101 SZEKSZÁRD, PF. 85, 32. TELEFON: 12-544, 12-545. így ír erről a kérdésről a Baranya megyei Tanács Társadalmi Ellenőrzési Albizottságához idén áprilisban beterjesztett jelentés, amely a megyei Vendéglátó Vállalat nyári, idegen- forgalmi szezonra való felkészülésével foglalkozik. Ezek szerint tehát nem számít sem az íz, sem az ár, csak legyen sör. Tavalyelőtt nem volt elég, tavaly sem volt elég; vajon idén mi lesz a helyzet? Hálás dolog lenne arról írni, hogy idén minden rendben lesz, hogy annyi és olyan márkájú sört ihatunk, amennyit és amilyent akarunk, de sajnos nem ez a helyzet, a számok mást mutatnak. iDél-Dunóntúlt, valamint Bács-lKiskun és Veszprém megyét lényegében két sörgyár, a nagykanizsai és a Pécsi Pannónia Sörgyár látja el sörrel, illetve különféle üdítőitalokkal. Ennek a két sörgyárnak a termelése — bármennyire is igyekeztek — nem emelkedik lényegesen az idei évben, Nagykanizsán 580 ezer, Pécsett 620 ezer hektoliter sört gyártanak, ebből a csúcsidényben — július, augusztus, szeptember — például Baranya, Tolna, és Bács-Kiskun megye 190 ezer, a Balaton környéke 235 ezer hektolitert kap. Ezen felül import sör is érkezik Jugoszláviából, Csehszlovákiából és Lengyelországból — bár még nincsenek pontos számadatok — körülbelül tígyanolyan mennyiségben, mint tavaly. (A Balaton környékére például körülbelül 58 ezer hektó.) Ez a sörmennyiség biztos, hogy idén sem tudja majd fedezni az igényeket. Hogy mégis javuljon valamelyest a helyzet, a sörgyárak igyekeznek szervezettebben megoldani az értékesítési tevékenységüket, így talárt az ellátás időben és területileg egyenletesebb lesz. D. I. Házhoz • •• jón a külföld örömteli eseményre jöttek össze a gyártó és a megrendelő cég emberei. A magyarok gyönyörű luxusvonatot készítettek, ezt jött átvenni a dél-amerikai vevő. A bizottság felszállt az álomvonatra, sorra járta a kocsikat, bekukkantott a fülkékbe. Csupa ragyogás, öröm és büszkeség az arcokon. Hogy, hogy nem. felmerészkedett a vonatra egy takarítóasszony is, s ott csetlett-botlott a bizottság nyomában. Egyszeresek felkiáltott: hogy fogom én ezeket a fülkéket takarítani?! ... Hallhattunk már olyan esetekről — sajnos szolgálhatunk baranyai példákkal is, lásd mohácsi mozaiklapgyár —, amikor felhúznak egy gyártócsarnokot és a berendezkedés előtt derül ki, hogy nem férnek be a gépek. Elkészül egy gyár vagy egy termék, s utána derül ki, erről-arról elfeledkeztek. Idézett és elszörnyesz- tő példánkban: a luxusvonat fülkéinek belsejét úgy alakították ki, hogy ahhoz képtelenség hozzáférni, lehetetlen takarítani. Hallottunk aztán olyan gyakorlatról is, amikor a felújítás előtt álló gyárban a rekonstrukció tervét, a gépek elrendezésének rajzát kitűzték a faliújságra, ahhoz minden munkás hozzászólhatott, hogy kérem szépen, mérnök elvtársaim, itt meg itt valami hibádzik, olyan közel vannak a gépek, hogy egymásba fog érni a karunk ... aztán szépen arrébb rajzolták a gépet Minden rendben. Maradjunk a gépeknél. Manapság, ha beruházunk, sokszor kell külföldre utaznunk, hogy a megfelelő gépeket beszerezzük. A gyárak és a külkereskedelem ajánlatokat, prospektusokat kér, vagy felkerekedik, a vezetők, a vezető szakemberek (olykor azért elvegyül közöttük egy-egy turista, ha tetszik, „sétáló ember” is) külföldi kiállításokat járnak, gyártó cégeket látogatnak. Am nem mindenki utazhat külföldre, jóllehet, hasznos lenne, ha egy-egy ilyen beszerzés előtt minél többen megnéznék, tapasztalatokat szerezhetnének a kérdéses gépről, olyanok is, akik majdan dolgoznak rajta. Mindennek ellenére mégis van lehetőség. Van, amikor egyszerűen házhoz jön a külföld. A kőbányai vásárvárosban évről évre ismétlődnek a különböző nemzetközi szakkiállítások, nemzetközi vásárok. Ezek valamikor parádéknak, virslis vidám vásároknak számítottak, ma a nemzetközi kitekintés és tájékozódás nélkülözhetetlen fórumai. Nos, a legutóbbi nemzetközi szakkiállításokon — egyszerre négy ilyen is volt Budapesten — örömmel találkoztunk munkásokkal a csarnokokban. Olyanokkal, akik egyébként soha nem jutnak ki a külföldi kiállításokra. A könnyűipari gépek csarnokában találkoztunk például varrónőkkel, akik leültek, próbálgatták a legújabb Zinger varrógépeket, kipróbálták a vasalógépeket, beindíttatták a fonógépeket. A vállalatok kezdik felismerni, nem kell mindig külföldre menni, amikor házhoz jön a külföld, s egyre több munkatársukat küldik az ilyen nemzetközi szakkiállításokra. Most két vásár között vagyunk, május közepén következik a BNV. Használjuk ki az alkalmat, minél többen kerekedjenek fel, szerezzenek tapasztalatokat, tekintsenek ki. Miklósvári Zoltán
