Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-18 / 135. szám
2 Dunántúli napló 1977. május 18., szerda Kijelölték a Kelet Mecsek tájvédelmi körzetét Baranya megye első tájvédelmi körzetének a határait jelölték ki május 17-én a Kelet - Mecsekben 8500 hektáros területen. Ez az ország 16. tájvédelmi körzete. Legközelebb a Zselicben és Barcs mellett található. A határokban öt tsz, 11 falu, a Mecseki Szénbánya, valamint az Országos Természetvédelmi Hivatal képviselői állapodtak meg a hatósági bejárás alkalmával. A helyszíni bejáráson ezen kívül részt vettek az erdészeti, a vízügyi, postai, egészségügyi, az útépítő és karbantartó szakemberek is. A határokat nemcsak a valóságban, de a térképeken is meghúzták. Az OTVH-t dr. Tőkés Ottó elnökhelyettes és Keszthelyi István természetvédelmi tanácsos képviselte. Már most érvényes, hogy csak szén- és tufabánya nyitható a védett területen a környezetvédelmi előírások szigorú betartásával. Életbe lépett egy építési korlátozás is: csak olyan ház építhető, amely illeszkedik a környezetbe. Hamarosan indul a táj állat- és növénytani kutatása. Márévár környékén közjóléti pihenőerdőt alakítanak ki. Az ehhez vezető út már épül és hamarosan elkészül. A Kelet-Mecsekben terül el a világhírű püspökszentlászlói arborétum. Óbánya és Kisúj- bánya a népi mesterségek ipari emlékeiben gazdag. A védelem egyébként nemcsak a természeti, de a történelmi és néprajzi értékekre is vonatkozik. Cs. J. A cigányok élet- és munkakörülményei Baranyában Baranyában közel 20 000-re tehető a cigánylakosság. Nagy többségük már településeken, de 20 százalékuk még cigánytelepeken él, a munkaképes korúak nagy többsége ma már állandóan dolgozik. A mező- gazdasági nagyüzemekben: 65 tsz-ben és hét ÁG-ban foglalkoztatott cigányok élet- és munkakörülményeivel, munkájával foglalkozott tegnapi kihelyezett ülésén Babarcon a Baranya megyei Tanács V. B. Szociális és Egészségügyi Bizottságának cigányügyi albizottsága, dr. Görcs László, az albizottság vezetőjének elnökletével. Megyénk mezőgazdaságában 1978 a cigány foglalkoztatottak száma — ez az összkeresők 15 százaléka —, zömmel férfiak, s majd egyötödük a nő, döntő többségük fizikai munkát végez: 40 százalékuk növénytermesztésben, egyharmaduk az állattenyésztésben, a többi pedig egyéb helyen dolgozik. Gondot okoz, hogy kevesen rendelkeznek szakképzettséggel — az összdolgozák 12—14 százaléka —, s hogy a szakmunkásokkal szemben o betanított munkások vannak túlsúlyban. Az elhelyezés és lakáskörülményeikről már jobb képet vázolt Álló Miklós, a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőhelyettese: 80 százalékuk saját lakásban él, a többiek bérelt, vagy üzemi lakásban, átlagban 2.6 eltartottról gondoskodnak, ez sok szempontból jobb az országos átlagnál. A házigazda Varga Jenő, a babarci tanácselnök a versendi cigánylakossóg segítőiéről. Speidl József tsz-elnök a náluk dolgozó cigányok kereseti lehetőségeiről beszélt. Az albizottság tagjai és a meghívottak a következőkben látják a megoldást: bátrabban irányítani a cigányfiatalokat a mezőgazdaságba és biztosítani, hogy minél többen szakmunkássá válhassanak. Murányi László Negyedszer nyerték el a kitüntető címet A z alig több mint kétezer hektáros bólyi Kossuth Tsz — a megye ma már egyik legkisebb szövetkezete — tavaly 93 millió forint értékű mező- gazdasági termelést végzett, s az idén — számos jel mutatja — belép a 100 milliósok táborába. A tavalyi kifejezetten kedvezőtlen gazdasági évben a bólyi Kossuth Tsz 9,6 százalékkal növelte termelését. Több búzát, cukorrépát, szőlőt, bort, tejet és húst termeltek, s vágómarhából elérték a 98 százalékos export arányt. Mindezek eredményeként jelentősen növelték a szövetkezet árbevételét, a bruttó jövedelmet, a tiszta nyereség hányadát, és a tagok személyes jövedelmét. A kiemelkedő eredmények, a jó gazdálkodós elismeréseként a TOT Elnökségének javaslatára a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter — immár negyedszer — Kiváló szövetkezet címmel tüntette ki a bólyi Kossuth Tsz kollektíváját. (Ezt megelőzően 1963-ban, 1973-ban és 1974- ben kapták meg a kitüntetést.) A címet dokumentáló oklevelet tegnap délelőtt Bolyban, a nagyközségi művelődési házban megtartott ünnepi közgyűlésen nyújtotta át dr. Nyers Ferenc, a MÉM főosztályvezetője Cséplő Györgynek, a termelőszövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Csizmán Jenő, a Megyei Pártbizottság munkatársa, Kovács János, a Mohácsi járási Pártbizottság első titkára, részt vett és felszólalt Novics János, a körzet országgyűlési képviselője és- Biró Sándor, a Baranya megyei Tsz-Szövetség titkára. — Boly nagyközség eredményes évet tudhat maga mögött — mutatott rá ünnepi beszédében Cséplő György tsz-elnök Kiváló szövetkezet a bólyi Kossuth N 9,6 százalékkal növelték a termelést N Kimagasló növényi és állati hozamok A Szorgalmas tagság, céltudatos gazdálkodás —, hisz a kiváló címet a mezőgazdasági kombinát, a takarékszövetkezet és a helyi költségvetési üzem is elnyerte. A tervben maguk elé szabott feladatokat szorgalmas munkával teljesítették, sőt túlteljesítették. A legkiválóbb eredményeket a növénytermelési ágazatban érték el, búzából 59,4, cukorrépából 432 mázsás, kenderből 90 mázsás, szőlőből hektáronként 146 mázsás termést takarítottak be, a kukorica kivételével minden növényből meghaladták az előző évi hozamszintet és a tervezettet. Tehenenként 170 literrel növelték a tejtermelést és a hagyományos magyartarka-szimentá- li állományuk átlagtermése 3434 liter lett. Ebben az évben újabb 10 százalékkal kívánják a tejtermelést növelni. Az a céljuk, hogy az 1975-ös bázishoz képest az idén 18—19 százalékkal növelik a szövetkezet összes termelését. Az ünnepségen kitüntették a legjobb dolgozókat. Rogányi Zoltán gépszerelő, Simon Ferenc állattenyésztési brigádvezető, Hollmann János, Beck Ádámné és Bayer Ádámné növénytermelési dolgozók a Mezőgazdaság kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést vehették át. Tizennégyen kapták meg a Szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést, huszonkét tsz-tag pedig 25 éves jubileumi jutalomban részesült. A területi tsz-szövetség elismerő oklevelét az Ady Endre traktoros szocialista brigád nyerte el. — Rné — Megkezdődött Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége X. közgyűlése Kedden a MOM Szakosíts Árpád Művelődési Házának nagytermében megkezdődött a Magyar Képzőművészek Szövetsége X. közgyűlése. A hazai képző- és iparművészet jelenét felmérő és jövő útját meghatározó kétnapos tanácskozáson — festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek és képzőművészeti írók — képző- és iparművészetünk valamennyi szakágazatának képviselői vitatják meg a csaknem ezer tagot számláló szövetség utóbbi négy évben végzett munkájának tapasztalatait, eredményeit, gondjait és feladatait. A közgyűlést Somogyi József Kossuth-díjas szobrász, kiváló művész, a Képzőművészeti Főiskola rektora, a tanácskozás soros elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy a művészeteknek, s azon belül a képző- művészetnek is alapvető célja és feladata, hogy népünk fel- emelkedését szolgálja, segítse közös ügyünk, a fejlett szocializmust építő társadalom iránti felelősség és elkötelezettség elmélyítését, és az eddigieknél hitelesebben tárja fel és ábrázolja a mai valóság új jelenségeit. Pécsi kutatók részvételével A gázkitörésveszély elhárításáról tanácskoztak Lengyelországban Lengyelországban, a Bányászati Főintézet Barbara Kísérleti Bányájában rendezték meg az elmúlt héten a IX. gázkitörésveszély elhárítási kollokviumot. Ez a tanácskozás sorozat 1964-ben kezdődött az NDK, Magyarország és Lengyelország kezdeményezésére. Időközben Csehszlovákia is csatlakozott az együttműködéshez az egyik legsúlyosabb bánya- veszély leküzdésében. Magyarországról a Mecseki Szénbányák három kutató szakembere — dr. Bánhegyi Mihály, Nyers József és dr. Szirtes Lajos — vett részt. Dr. Bánhegyi Mihály, a Mecseki Szénbányák Vállalat kutatási osztályának vezetője elmondotta : nagyon hasznos a téma specialistáinak kétévenkénti, rendszeres találkozása, amelynek célja a tudományos és gyakorlati eredmények ismertetése, a további együttműködés irányának meghatározása. A mostani kollokviumon tizenhat előadás hangzott el. Két csoportban foglalkoztak a szén- és a sóbányák problémáival. Különösen nagy hangsúlyt kapott ezúttal a gázkitörésveszély előrejelzése, ami rendkívül nehéz probléma. Ezen a területen legnehezebb átvenni a módszereket, mert alkalmazásuk nagymértékben függ a helyi adottságoktól. A lengyel bányászkutatók beszámolója szerint a sziléziai bányákban 80—90 százalékos biztonsággal meg tudják mondani a gázkitörés várható helyét. A helyzetet a gázfelszabadulás sebessége alapján ítélik meg. A náluk jól bevált módszert a mi geológiai adottságaink közepette nem lehet egyszerűen átmásolni. Kaptunk azonban készüléket kísérletsorozat elvégzésére. A jövőt illetően a Mecsekben elsősorban a bányabeli műszeres mérések és megfigyelések kerülnek előtérbe a hatékonyabb előrejelzés érdekében. A kollokviumon állást foglaltak: a gázkitörésveszély előrejelzése terén szükséges, hogy a veszély minősítési módszereit tökéletesítsék mind a szén-, mind a sóbányákban, különös tekintettel a bányászati és geológiai feltételek változatosságára. Hné így közlekedünk ittI Forgalom tilosban Könnyű reklamálni, egy közúti tábla hiányára hivatkozni, ha valami baj történik, ám azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha egy közúti tábla kint van. Mert figyelemre méltó, hogy sokszor mennyire nem veszik figyelembe. Tegnapi színhelyünk a Bolgár Néphadsereg útja volt, a tábla ott van, jól látható, kerek, közepe fehér, karimája piros. Ez mindkét irányban tiltja a forgalmat. Alatta kiegészítő tábla: kivéve célforgalom, autóbusz. A táblát azért tették ki, elterelve — és ezt is jól láthatóan, jelezve a Harkány felé irányuló forgalmat —, mert ezen az útszakaszon nagyarányú közműépítést végeznek. Harkány felől érkezve ugyanez a helyzet. Izokat a fiatalokat hívjuk, akik míg nem választottak szakmát! Az általános iskolát az idén befejező, de 16. életévüket még be nem töltött FIÚKAT ÉS LÁNYOKAT BAROMFITENYÉSZTŐ SZAKMUNKASTANULÖNAK, FIÚKAT LÓTENYÉSZTŐ ÉS SPORTLOVAS SZAKMUNKÁSTANULÓNAK FELVESZ A BÁBOLNAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁT KÖZPONTI GAZDASAGA A felvett tanulók kollégiumi elhelyezést és teljes ellátást kapnak. Jelentkezés személyesen vagy levélben, az oktatási osztályon. Cím: 2943 BÁBOLNA Gyorsan megkérdeztünk két autóst, miért hajtott át ezen az átmenő forgalom elől tulajdonképpen lezárt területen? — Már jóval feljebb dolgoznak — vont vállat az egyik, nyugodtan elfér itt a forgalom — gondoltam én is elférek. — Éppen a lezárt szakaszon nem dolgoznak már, csak itt a temetőkapunál — vélekedett a másik —, szerintem ezt a táblát itt felejtették. Az úttest zöme ezen a szakaszon csakugyan szobád. De a tábla még kint van, amíg kint van, érvényes. Amit előír, be kell tartani. Sőt még akkor is, ha tényleg ott felejtették . .. Harkány felől érkezve a lakott terület tábla tájékán az úttest jobb oldala „esett áldozatul" a közműépítésnek. Itt jó időben és helyen ki vannak téve a sebességkorlátozást jelző táblák. Már behunyt szemmel írom, hogy ezeknek* a sebességkorlátozó tábláknak általában fittyet hánynak az autósok. Ott pompázik a 30-as szám, megnézik — és mennek hatvannal. Tudják, készséggel elismerik és már kevésbé készségesen, de azonnal fizetnek. A Légszeszgyár utcában várakozunk, amikor nagy csattogással kerül ki bennünket egy p'ejkó. Megdermedve nézek utána, szokatlan látvány. Nyugodtan és megfontoltan viszi lovasát a forgatagban, be is fordul a Vasvári utcába ... Ejnye, büdös gebéje! Nem látja a behajtani tilos táblát?! így még a megkülönböztető jelzéseit is használó jármű sem hajthat be egyirányú utcába ellenkezőleg! Utána sietünk, aztán megnyugodva látom, hogy a stop-táblánál megáll a paripa. Lehet, hogy csak a levelezőn végezte a KRESZ-t? Kp. Értékelték a versenyt Több figyelmet az energiagazdálkodásra! Észrevehető javulás tapasztalható, mégis úgy tűnik, még mindig nem kap kellő figyelmet az energiagazdálkodás, vállalatainknál, mezőgazdasági üzemeinknél van még tennivaló, hogy további milliókat menthessünk meg népgazdaságunk számára. Ezt segíti az állami energiafelügyelet által évenként megrendezésre kerülő munkaverseny is, s ennek jegyében tartottak energetikusi értekezletet tegnap a Mohácsi Farostlemezgyárban, ahol Várbíró Péter, a körzeti energiafelügyelet munkatársa értékelte az 1976. évi energiagazdálkodási munkaverseny, a vállalatok és az energetikusok munkáját. Meghívásos alapon Baranyát 7, Somogy megyét 5 és Tolnát 4 üzem képviselte a versenyben. Első alkalommal kísérleti jelleggel a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát is indult, „ellenfele" azonban nem volt. Sajnálatos tényként állapította meg a körzeti energiafelügyelet, hogy bár a Mecseki Szénbányákat is meghívták, de az nem vállalta a versenyben való részvételt. Hat szempont szerint értékelték az energiagazdálkodást, ízelítőül néhány: mennyiért vételezik a villamos energiát? A BCM vitte el a pálmát: 36 fillért költ kétóránként. De szép eredményt ért el a Pannónia Sörgyár is. Vizsgálták a fázis- javítás eredményességét, mint kiderült, több vállalat nem alkalmaz kellő mértékben fázisjavító kondenzátort. Értékelték a folyékony, a szilárd és a gáznemű energiahordozók fel- használását is. A BCM ebben is szép eredményeket ért el: 6,9 millió forintot takarított meg fűtőolajból, valamennyi energiahordozót figyelembe véve pedig 8,2 millió forintot. A versenyben részt vevő 15 vállalat és az egyetlen mezőgazdasági üzem, a Bólyi Kombinát megközelítően 20 millió forintot takarított meg 1976- ban. Az értékelést követően Tóth Endre, az energiafelügyelet koordinációs csoportjának vezetője oklevelet és pénzjutalmat nyújtott át. Első helyezett a Pamutfonóipari Vállalat Kaposvári Gyára, energetikus: Zsi- deg László. Második helyezett az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncső Gyára, energetikus: Vándor Gyula. A harmadik helyezett o BCM, energetikus: Nagy Mélykúti Károly. Negyedik helyezett a Pannónia Sörgyár, energetikus: Völesek Andor. Az idei esztendőre meghirdetett munkaverseny feltételei megváltoztak: országosan egységesítették. így nagyobb lehetőség van az összemérettetés- re. Harmincegy dél-dunántúli vállalat, mezőgazdasági üzem vesz részt az 1977. évi munkaversenyben, közülük 12 baranyai. Horváth Teréz
