Dunántúli Napló, 1977. május (34. évfolyam, 118-148. szám)
1977-05-16 / 133. szám
Rekord részvétéi ígérkezik Ma kezdődik Ötszázasok a légszűrőben Korabeli felvétel az 1907. május 15-én megnyílt pécsi országos kiállításról. Mit vihetünk át, mit hozhatunk külföldről? tud árulkodni egyre ritkábbak: Szalai Kornél, a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoka szerint a külhonba utazók alig két százaléka sérti meg a szabályokat. A baranyai határátkelőhelyeken — Udvar, Magyarbóly és Drávaszabolcs — az elmúlt esztendőben közel félmillió magyar és külföldi állampolgár útlevelébe ütötték a be-, vagy a kilépést jelentő pecsétet. KöA csavarhúzó is Egy pécsi polgár ugyancsak „meglepődött", mikor az ellenőrzést végző pénzügyőr ötezerötszáz forintot talált az irattáskájában ötszázas címletekben. A páciens azzal védekezett, hogy a kézitáska mellékrekeszében felejtette a fizetését. A külföldi útból persze semmi sem lett, mert megszegte az érvényben lévő vám- és devizarendelkezéseket. Szerencsére az ilyen esetek Másfél hónap múlva nyit a PIV • Eszéki, szliveni, finn kiállítók • Megemlékezés a pécsi vásárok történetéről A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal Széchenyi téri irodájában székel a Pécsi Ipari Vásár igazgatósága. Másfél hónap múlva: július 1-én nyitás. Érthető, hogy ezekben a napokban felgyorsultak az előkészületi munkák. Erről beszélgettünk Asztalos Ferenc elvtárssal, a vásár igazgatójával. Nem zavartalanul. Állandóan csengett a telefon. Valaki a külföldi résztvevőkről kért tájékoztatást. A másik telefonáló aziránt érdeklődött, hogy alkalmaznak-e még iskolásokat teremőrnek, jegyszedőnek? Az egyik munkatársnő telex-üzenetet hozott be. Lahti- ból érkezett. — Miről szól? — kérdezi Asztalos elvtárs. — Talán ők is jelentkeznek részvételre? — Sajnos, ezt nem tudni — hangzik a válasz. — Azt üzenik, hogy rövidesen lelhivják telefonon a vásár rendezőségét. — Rekord részvételre számítunk! — jelenti ki felém fordulva a vásár igazgatója. — Eddig kétszáz belföldi kiállitó foglalt helyet, kötött velünk szerződést. Két éve száznegyvenhét volt ezeknek a száma. örvendetes, hogy a külföldi barátainkkal is meg tudtunk egyezni. Huszonhat jugoszláv és tíz bolgár cég mutatja majd be termékeit a vásáron, Eszékről és Szlivenből. Az előbb kapott telex-üzenetből arra következtetek, hogy Lahtiból is érdeklődnek a részvétel lehetősége iránt. (Másnap örömmel hívott fel telefonon: — Jönnek a lahti iparvállalatok képviselői is — közölte. — Száz négyzetméter kiállitó terület biztosítását kérték. Ugyanakkor hasonló méretű területre, a július 28-án nyíló lahti vásárra várják a pécsi kiállítókat.) — Újszerű részvételre Jelentkezett az Enka Clazstol nyugatnémet cég, mely fonalalapanyagokat, műszálakat szállít magyar vállalatoknak. Neve szerepel majd a vásár katalógusában, de önállóan nem állítja ki termékeit, hanem a résztvevő hazai vállalatok bemutatóinál, Így többek között a Lőrinci Szalagszövő és Csipkegyárénál, a győri Rábatext- nél, a szombathelyi Lakástextilnél feltüntetik, mint alapanyagot szállító partnert. Tulajdonképpen sok minden már végleges a vásár rendezésében. — Hétezer négyzetméter fedett és tizenötezer szabad terület áll rendelkezésünkre a vásáron részt vevő kiállítók elhelyezésére. A két évvel ezelőtti fedett terület bővült a Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola épületével és a Városi Sportcsarnok igénybevételi lehetőségével. Az utóbbiban a bútor- és lakberendezési bemutató kap helyet. Újdonság lesz: a minta alapján itt vásárolni is lehet majd. örülünk a megnövekedett területnek, még akkor is, ha ez a szervezésben, a látogatók tájékoztatásában több gondot jelent. Ilyenkor egy kicsit irigyeljük azokat a városokat, ahol már egy helyen rendelkezésre áll a megfelelő fedett és szabad terület a vásár megrendezésére. A magánlakás építésével foglalkozó országos bizottság is jelentkezett: szeretnék bemutatni a fővárosban megrendezett kiállítási anyagukat, helyszínen tanácsokat adni az építkezőknek. A rendezők szívesen látják őket. Lassan ösz- szeáll a szakmai napok programja is. Készülnek a vásárdíjak a Porcelángyárban. A vásár szabadtéri színpadán öntevékeny művészegyüttesek adnak majd műsort, a Magyar Divatintézet, az OKISZ-labor divatbemutatókat tart. Képek kerülnek elő a hetven éve megnyílt Pécsi Országos Kiállításról. — Van egy tervünk: egy önálló kiállitás keretében, Beze- rédy Győző muzeológus rendezésében be akarjuk mutatni a pécsi vásárok, kiállítások történetét, korabeli képekkel, sajtódokumentumokkal. Egy lényképes kiadvány megjelentetését is tervezzük. Az első vásár 1888-ban nyílt meg. Tegnap, május 15-én volt hetven éve, hogy 1907-ben megnyitotta kapuit a legnagyobb korabeli pécsi vásár. A későbbiek során méreteiben még kiemelkedett az 1936-os, az 1947-es. A vásár mai rendezői bizakodnak abban, hogy az ideit is, mint kiemelkedően jól sikerültet emlegetik majd az elkövetkezendő években. M. E. Abszolút ragadozó hal Okosan beleavatkozni a természet életébe úgy, hogy ne zavarjuk megszokott rendjét, de mégis hasznára legyünk az embernek — nem könnyű feladat. Köpeti József, a mohácsi halászati szövetkezet nyugdíjas elnöke mégis, valami ilyesfélére vállalkozott. A város alatt, a Duna egyik holtágában — külső-Bédának hívják errefelé — süllőket szaporít. Nem sok példa akad erre, ha akad egyáltalán. — Itt az alsó Duna-szaka- szon — mondja — meglehetősen elszaporodtak a szeméthalak, a badarka, a kárász, a keszegfélék, a vörösszárnyú koncér és a többiek. Hogyan lehetne ezekből az értéktelen halakból értékes halhúst, például süllőt nyerni? Itt először Tőig István (jelenleg a százhalombattai halgazdaság vezetője) vetette fel az ötletet. A törekvés érthető, hiszen a süllő húsának ára 40-50 forint között mozog kilónként. Erb János rajza — Mlért van szükség az emberi beavatkozásra? — A süllő partoldalakba, kövekre, kimosott fűzfagyökerekre rakja le szívesen az ikráit, ahogy a halászok mondják, baracknyílás idején. Ekkor nagy a vízingadozás és ha szárazra kerülnek, kárbavesznek az ikrák. Emellett sok a természetes ellenségük, a napkórász, törpeharcsa és a gyűrűs, fonalas férgek. — Ezért süllőfészkeket készítek fűzfagyökerekből, ezeket kötéllel összefűzöm és leengedem a süllők kedvenc ikrázó helyeire. Nézem a sima víztükröt. Nekem csak kellemes látvány, Köpeti Józsefnek azonban beszédes ez az egyformának tűnő vadvíz. Pontosan ismeri a „gurgyó”-kat (vízmosta kis öblök) ahol a süllők ívnak. — Ezekbe a fészkekbe rakják le az ikrát. A ráívás után a megtermékenyült petéket 50-szer 100 centiméteres keltetőládákba helyezem át. Itt védve vannak a kis ivadékok a természetes ellenségektől addig, amíg meg nem tudják védeni magukat. — Van valamilyen bizonyítható eredménye ennek a módszernek? — A halászok termelési eredményei és a horgászok fogásai azt mutatják, hogy amíg a többi minőségi hal mennyisége egyre csökken, a süllőből egyre több lesz. Ha jönnek a horgászok és látják, hogy a keltetőládáimmal dolgozgatok, odaszólnak, hogy csak csinálja ám Józsi bácsi! — Más ragadozóval, például harcsával nem próbálkozón? — De igen. Csak nem ilyen jó eredménnyel. Mert amíg a süllőivadék hamar megél a saját erejéből, addig a kis harcsák nagyon gyámoltalanok. Mindenesetre sikeres ez a félig mesterséges halszaporítás. Kurucz Gyula zülük több mint tizenötezerre tehető a szocialista országokból hazánk e három déli kapuján beutazó, illetve távozók száma. Harkány és környéke továbbra is a szlavóniaiak „mekkája”, tavaly mintegy tizenöt százalékkal emelkedett a jugoszláv turisták száma, megközelítette a százezret. Még évekkel ezelőtt a mohair fonal, a jersey és a habszivacs anyag volt a sláger, jó ideje viszont a farmer a vámbűntettek koronázatlan királya. Legutóbb három jugoszláv turista igencsak különös módját választotta a farmerszállításnak. Kibontották a vasúti kocsi belső farost borítását és az ablak alatt közel száz, értékesítésre szánt nadrágot dugtak el. A vámőr figyelmét a táskában árválkodó csavarhúzó keltette fel a magyarbólyi határállomáson. Az ügy természetesen kiutasítással zárult. Nemrég tizenhatezer forint került elő egy magyar állampolgár szatyrából, a másik nyolcezret akart kivinni az országból : holott köztudott, hogy legfeljebb négyszáz forintot tarthat magánál a kiutazó, az MNB engedélye nélkül. A tiltás oka egyszerű, mindez a forint védelmében történik. A magyar állam így kívánja megakadályozni, hogy árun alul adjuk el pénzünket. Ebben az esztendőben eddig négy vám- és deviza bűntettet derítettek fel a baranyai pénzügyőrök. Egy pécsi numizmata érem- és bélyeggyűjteménye akadt fönn az ellenőrzés hálóján. Egy másik páciens aggregátorral és kvarcórával tért haza: ő is azt állította, hogy nincs nála vá- molnivaló. Egy Zsiguli légszűrőjéből hatezer forintot emeltek ki az ellenőrzés során. Szalai Kornél szerint még ma is sűrűn előfordul, hogy a hazatérők nem az itthoni fogyasztói árral számolnak, hanem az illető ország valutájának árfolyamát viszonyítják a forinthoz: ebből adódnak aztán a bonyodalmak. Mert az az utas, aki tízezer forintot meghaladó értékű árut elhallgat vagy valótlanul nyilatkozik, vámbűntettet követ el. Jó tudni azt is, hogy mit nem vihetünk magunkkal. Az egy főre eső ajándéktárgyak értéke például nem haladhatja meg az ezer forintot. Jó, ha tudjuk: a devizatörvény értelmében Kuba és Jugoszlávia kivételével a szocialista országok valutáiból négyszáz, még a többi állam pénzneméből kétszáz forint értékű fizetőeszközzel rendelkezhetünk engedély nélkül. Ugyanakkor, az illetékes valutakiváltó helyeken célszerű kiviteli engedélyt kérnünk, mert különben a külföldi rendelkezések szerint a valutát nem vihetjük magunkkal. Egyébként minden egyes kiutazáskor négyszáz forintot tarthatunk magunknál, legföljebb száz forintos címletekben: ez az összeg, a rubelelszámolású országokban átváltható. Nem elegendő tehát csak annyit tudni, hogy egyéni kiutazás alkalmával öt, csoportos út esetén pedig kétezer forint értékű árut hozhatunk haza vámmentesen. Ismernünk kell az illető ország vám- és deviza- rendelkezéseit is ahhoz, hogy gondtalanul, jó hangulatban töltsük el szabadságunkat, költsük el pénzünket. Salamon Gyula Mezőgazdasági őzeinek! A növények kezdeti fejlődését elősegíthetjük a starter műtrágyák alkalmazásával! Kukorica, napraforgó vetés előtti műtrágyázásához, rét, legelő javításához ajánljuk a 16:16:163/o-os komplex műtrágyát. FORGALOMBA HOZZAK AZ AGROTROSZT MEGYEI AGROKER VÁLLALATAI. 0 süllök „bábája” Szocialista országok gyermeksebészete Nemzetközi orvostalálkozó Pécsett A gyorsan fejlődő orvostudományban igen fontos az információk, a diagnosztikai és terápiás tapasztalatok időben történő átadása. Ennek megvalósítása ma már csak átgondolt, szervezett formában történhet. A tapasztalatok, az információk átadásának megszervezése a fő célja a ma nyíló magasszintű szakmai, baráti tanácskozásnak, amelyet a magyar gyermeksebészek rendeznek a Pécsi Akadémiai Bizottság épületében. A kétnapos tanácskozáson a szocialista országok — Szovjetunió, Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, Jugoszlávia, és várhatóan Bulgária, Románia — vezető gyermeksebészei vesznek részt. — Melyek lesznek az ülés főbb kérdései? — kérdeztük dr. Pintér Andrást, a pécsi Gyermekklinika adjunktusát, a Magyar Gyermeksebészek szervező titkárát. Mint elmondotta, ezen a magasszintű szakmai tanácskozáson azokat a reális lehetőségeket keresik, amelyek már rövid távon, különösebb anyagi befektetés nélkül is előreviszik a gyermeksebészet ügyét. Tervezik, hogy munkacsoportokat hoznak létre azon orvosok számára, akik egyes, nagyobb betegségcsoportok kezelésére specializálták magukát. így évenként találkozhatnának azok a gyermeksebészek, akik intenzíven foglalkoznak újszülött-sebészettel, a daganatos betegek komplett kezelésével, vagy a gyermekbalesetek kérdésével. Ugyancsak tervezik egy „információs bank” létrehozását, amely a résztvevő országok számára folyamatosan közölné, hogy melyik gyermeksebészeti intézmény, milyen diagnosztikai, vagy sebészi eljárás megvalósításában, kikísérletezésében áll élen. — A gyermeksebészet előtt igen fontos feladat áll még. Talán kevésbé köztudott—mondta dr. Pintér András —, hogy Magyarországon évenként több mint félezer újszülött jön világra olyan súlyos fejlődési rendellenességgel, amely már az élet első óráiban, napjaiban sebészeti beavatkozást igényel. Körülbelül százhúsz-szózhar- minc azon csecsemők száma, akik rosszindulatú daganatok miatt szorulnak klinikai, kórházi kezelésre. Több ezerre tehető azon esetek száma, melyek az élet első hónapjaiban ritka és speciális jellegüknél fogva olyan összetett sebészi ellátást igényelnek, melyek már meghaladják a fefnőttsebészeti tevékenységet. — Hazánkban hány orvos foglalkozik gyermeksebészettel? — Kizárólagosan gyermeksebészettel nyolcvan orvos foglalkozik. A köztünk lévő szakmai kapcsolat jó, tudományos üléseinket évenként két alkalommal rendezzük. Hogy Pécsett kerül sor erre a szakmai tanácskozásra, az nem véletlen. Városunkban a gyermeksebészetnek több évtizedre visszatekintő hagyományai vannak. A mostani tanácskozás résztvevői is már vendégei voltak az 1975- ós évi nagysikerű pécsi nemzetközi gyermeksebész kongresszusnak. Reméljük, akárcsak a két évvel ezelőtti, a mostani tanácskozás is sok eredményes és hasznos fejlődést hoz majd a gyermeksebészetben. Varga Ágnes Hétfői □
