Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-19 / 106. szám

e Dunantmt napló 1977. április 19., kedd fi telefonnal B tavaszi munkákkal kapcsolatos tudnivalók A múlt hónapban tartott telefonügyeletünkön a tavaszi munkákkal (telepítés, növényvédelem, vegyszeres gyomirtás, kertépítés stb.) kapcsolatban tettek fel kérdéseket olvasóink. A kérdések közül néhányat lapunkban is megválaszolunk, mi­vel többeket érint. ünyakönyu Képernyő eíőtt Felső-Aoszlria Köznapion egyszerű, tisz­ta és üde hangokra fi­gyeltem fel szombaton a késő esti órákban. A han­gok a televízióból érkez­tek. Részint teljesen szo­katlanul, részint a várat­lanság elemi erejével, hi­szen előtte a főműsorban végigszenvedtem szegény Isadora Duncan hajdani jeles táncosnő életéneik zavaros históriáját, amely­ben az üdeségnek nyoma sem volt, ellenben a szen­ti mentalizmustól a zűrös „művészetfilozáfóig” sok­minden előfordult. Ezzel szemben Franz Xaver Kroetz tévéjátéka — amelyet Oravecz Imre for­dított remekül — egy da­rabka valódi életet ho­zott, a maga groteszksé- gével, hamvas szépségé­vel, köznapi, sőt, közönsé­ges zamatéval és nosztal­gikus rezzenéseivel egye­temben. A megtévesztő — s a tévénézőik lélektanát sejtve, inkább taszító — címmel ellentétben nemi Felső-Ausztriáról szólt a darab. Csak egy ott élő fiatal, mai emberpárról, akik — gyanítom - élhet­nének az összkomfortos Nyugat bármely más, csen­desebb pontján, helyze­tük, a világgal való bá­tortalan függő viszonyuk hasonló lenne. A fiatal pár élete olyan, mint a többi tíz- vagy százezeré, értékrendjük, ítéleteik, sőt, gondolataik és érzelmeik is uniformizáltak, A kitörés vágya hamu alatt pisláko­ló parázs. Nem is vezet nagy drámához. Valami időben elkormányozza eze­ket a vágyakat emberibb, reálisabb, tisztesebb - s persze: messze távolibb - célok felé. Ez a valami talán az ősi emberi ben­nük, talán az egymáshoz fűződő szerelmük nyers, pátosztalan, csaknem gyer­meki őszintesége. S ettől a ponttól kezdve áttevő­dik a kérdés a jövőbe. A gyerek meg fog szület­ni, aztán ki tudja ... A meztelenségig egysze­rűsített, póztalan szöveg és Kaunitz Ervin kitűnő, uni­formizált összkomfortot su­galló díszletei persze csak úqy nyerhették el valódi hatásukat, hogy a kétsze­mélyes tévéjátékot két olyan tehetséges fiatal szí­nész játszotta el, amilye­nek Koltai Róbert és Po­gány Judit. Ez a fakó hang, ez a bumfordi „esziköztelenség”, ez a visszafogottság kellett ah­hoz, hogy elhiqgyük a két fiatal valóságosságát. Mintha igazán a bőrünk­be bújtak volna, úgy tud­ták megjeleníteni ennek a két átlagnál is átlagabb embernek a primitívsége, divatos hányavetisége, kis- emberi álmélkodásai mö­gött a kiszolgáltatottságot, a riadt elesettséqet, a fel­parázsló emberséget. Játé­kuk üde volt, természetes, magátólértetődő és több­rétegű, mint hinnénk. Ket­tejük tehetségén kívül ez nyilván Gothár Péter ren­dező érdeme is, aki e hétköznapi történet kere­teiben meg tudta teremte­ni azt a borzongató, me­legházi fojtó leveqőt is, amely nélkül a tévéjáték talán valóban nem lett volna több eqyszerű ma­gántörténetnél. így a lát­hatatlan háttér jelenléte, a vezetékek, amelyek össze­kapcsolták ezt a szűkebb világot a „kintivel", ezek fojtogató szorítása világo­san meg éreztették, hogy ez a kicsi történet nagy tra­gédiák, nagy szorongások, növekvő nyomások alatt és közepette keresgél valami kiutat. H. E. Az glábbi két kérdésre dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Ku­tatóintézet igazgatója vála­szolt: KÉRDÉS: Ha sok slölőfürt van egy tőkén vagy lugason, kell-e ritkíta­ni? — Igen. A felesleges fürtö­ket hajtósválogatással és fürt­ritkítással távolítjuk el. A haj­tásválogatást általában akkor végezzük, amikor a hajtásokon a fürtkezdemények már jól ki­vehetők. A fürtritkításra pedig virágzás előtt vagy után lehet szükség. Ez abból áll, hogy a hajtásokon megjelent 2—3 fürt­ből egyet ollóval eltávolítunk. Leggyakrabban a termékeny nagyfürtű csemegeszőlőfajtákon szokták ezt a műveletet elvé­gezni. (Például Cardinal, Atti­la, Szőlőskertek királynője.) A fürtszám szabályozásával elő­segíthető a fürt- és bogyómé­ret növelése, színének, ízének és általában a minőségének a fokozása. KÉRDÉS: Szőlőben mikor taná­csos a pétisó adagolása és meny­nyit kell elszórni? — Kötött, agyagos talajon a nitrogén tartalmú műtrágyák egyharmadát a hatóanyag egyenletesebb, jobb érvénye­sülése céljából — a többi mű­trágyával együtt — ősszel, a többit pedig tavasszal szórjuk ki. Aszályos időjárásban a sző­lő virágzása után a nitrogént permettrágya formájában is adagolhatjuk. Hektáronként 100—150 mázsa szőlőtermés esetén a tőkék fejlődésétől függően 150—200 kg/ha nit­rogén hatóanyag kiszórására van szükség, hogy a növény e fontos tápanyaggal jól ellátott legyen. (Eszerint 28 százalék nitrogént tartalmazó pétisóból hektáronként 500—700 kiló szükséges.) Leromlott ültetvé­nyekben is ilyen mennyiségű nitrogén adagolása indokolt. Gazdagon vagy buján fejlődő tőkék esetén a nitrogén ada­got felére vagy harmadára csökkenthetjük, sőt esetleg a pétisó kiszórását 1—2 évig szüneteltethetjük is. Laza (ho­mok vagy köves) talajon a ki­mosási veszteség csökkentése miatt a műtrágya mennyiség kétharmadát tavasszal, egyhar­madát pedig virágzás után adagolhatjuk. A következő kérdésekre dr. Timon Béla főkertész adott vá­laszt: KÉRDÉS: Szabad-e a barackfán zöld állapotban ritkítás céljából 2— 6 centiméter átmérőjű ágakat ki­vágni? — Az őszibarack metszésé­nek legalkalmasabb időpontja augusztus vége. Ha tehetjük, ekkor kell a fát teljesen le­metszeni úgy, hogy tavasszal már ne is kelljen kiegészíteni. Ennek megfelelően természete­sen szükség lehet vastagabb térkitöltő ágak ritkítás céljából való eltávolítására is, amit nyilván ilyenkor el lehet és el is kell végezni. A fűrészelt seb kezeléséről kívül nem szabad megfeledkezni, le kell festeni. Az augusztusi időponton, a vegetációs időben lehetőleg ne végezzük nagyobb ágak eltá­volítását. KÉRDÉS: A meggyfa virágai el­száradtak, de nem hullottak le. Ez a jelenség egyes ágakon jelentke­zett az idén, az ágak egy-egy ré­szei viszont elszáradtak. Mivel kell ellene védekezni? — A leírtak alapján monília- fertőzés valószínűsíthető. A mo- nília a virágok bibéjén és se­beken át fertőz. így jelentkezik elsődleges tünetként a virágok leforrázáshoz hasonló herva- dása, majd száradása. A mo- nília micéliuma a meggyfa szállítószöveteiben terjed to­vább, az éves vesszőktől az idősebb farészek felé halad­va. Ez okozza a vesszők, ágak száradását. Védekezés rügyfa- kadáskor réztartalmú vagy rézpótló szerekkel való lemo­sópermetezés, amelyet 8 na­pon belül megismételünk. Cél­szerű lombhulláskor is ugyan­ezen szerek valamelyikével szintén lemosó permetezést vé­gezni. Sebfertőzések megaka­dályozására metszés után köz­vetlenül szintén permetezzünk az előbb említett szerekkel. Miután — mint említettük — virágon keresztül is fertőz, cél­szerű teljes virágzásban is réz­pótló szefrel permetezni. A leszáradt ágrészeket élőrészig vágjuk le és a sebeket fes­tékkel kezeljük. KÉRDÉS: Szükség van-e levéltrá- gyázásra, és mit használjunk? A választ Sió György kertész- mérnök adta: : — A növények a tápanya­gokat elsősorban a talajból veszik el, ezért a talajok kel­lő tápanyagellátása a kívánt eredmények eléréséhez nélkü­lözhetetlen. A talajból való tápanyagfelvétel azonban nem mindig zavartalan. Különösen a mikroelemek, például vas fel­vételét befolyásolhatják nagy­mértékben a talaj tulajdonsá­gai, emellett esetenként a kedvezőtlen éghajlati tényezők miatt is zavarok léphetnek fel a növények tápanyag felvételé­ben. Abból adódóan, hogy a nvökérzet felülete megközelítő­leg százszorosa a levélzet fe­lületének, a tápanyagok levél­trágyaként való alkalmazása korlátozott, így a makroelemek (Nitrogén, Foszfor, Kálium, Kál- cium stb.) mennyiségének csu­pán egy töredéke — legfel­jebb 1—2 százaléka vehető fel, ez az út tehát minden­képpen csak kiegészítőként kerülhet számításba. Ez a ki­egészítés azonban igen jól kihasználható lehetőségeket teremt a növény fejlődésének kritikus időszakaiban. A tápanyag utánpótlásban a levélen keresztül való alkal­mazás előnyei, hogy a táp­anyagok közvetlenül és azon­nal hatnak, a talajban való megkötődés és kimosódás ve­szélye nem áll fenn, a hatás kevésbé függ a csapadékviszo­nyoktól. Ezeknek az előnyök­nek a kihasználása jelenti azokat a lehetőségeket, ame­lyek miatt a levéltrágyázás módszerének gyakorlati hasz­nálata indokolt: — A növényeken mutatkozó hiánytünetek gyors megszün­tetésére, elsősorban a mikro­elem hiányok gyors pótlására. — A termés mennyiségének növelésére és minőségének ja­vítására azáltal, hogy táp­anyag kiegészítést végzünk a növény egyes, különösen táp­anyagigényes fejlődési szaka­szaiban, melynek következté­ben a növényt arra serkentjük, hogy a talajból fokozza a táp­anyagfelvételét, így a levéltrá­gyák hatékonysága 3—400 szá­zalékos is lehet. — A levéltrágyázás techni­kai kivitelezése a növényvéde­lemmel együttesen csökkenti a kezelési költségeket. Ezáltal az olyan kultúráknál, melyeket rendszeresen permetezni kell, a makroelemek ily módon tör­ténő kijuttatása is gazdasá­gos, természetesen ez semmi­képpen nem helyettesíti a ta­lajon keresztül való adagolást. — A talajból történő táp­anyagfelvétel előfeltétele a megfelelő mennyiségű víz. Szá­raz időjárás esetén a növé­nyek vízfelvételüket a talaj mélyebb rétegeiből igyekeznek biztosítani, ahol azonban a tápanyagok sokkal kisebb mér­tékben állnak rendelkezésre, mint a művelt rétegben. Külö­nösen a növény tápanyagigé­nyes fejlődési szakaszaiban a vízhiány vagy egyéb ok követ­keztében zavarok léphetnek fel, melyek áthidalására meg­oldás a levéltrágyázás. Az eddigiekből következik, hogy csak az elérendő célnak megfelelő időben és irányban való levéltrágyázás lehet ered­ményes. Levéltrágyázásra minden víz­ben oldható műtrágya alkal­mas, de a gyakorlat ma már a karbamid és kénsavas kálisó mellett a gyárilag erre a cél­ra előállított levéltrágyákat ■használja. Ezek használata azért előnyös, mert egy készít­mény meghatározott mennyisé­gének egy műveletben történő oldását jelenti, míg egy több hatóanyagú oldat előállítása egyedi műtrágyákból több mé­réssel és külön gonddal jár, továbbá rendszerint az összes fontos tápelemet tartalmazzák, beleértve a mikroelemeket is, sőt esetenként serkentő anya­gokat, növényi hormonokat és vitaminokat. Perzselési veszé­lyük is kisebb, hiszen összeál­lításuknál arra is gondolnak, hogy a talaj sav—lúg egyen­súlyi helyzetéhez hasonló kö­rülményeket teremtsenek az érzékeny levélfelületen is. Le­véltrágyák közül elsőnek a Wuxal került forgalomba, mely jelenleg is egyike a leg­eredményesebben alkalmaz- hatóknak. A választék bővíté­sét szolgálja a Plántán, melynek összetétele az előbbi­hez hasonló. M í k r a m i d né­ven van forgalomban, karba- midot és mikroelemet tartalma­zó szilárd, vízben kitűnően ol­dódó levéltrágya. A levéltrá­gyák között is megemlíthető az AGROMAX, mely nagyhatású biológiai anyagokat tartalma­zó komposztkoncentrátum. E készítmény azáltal, hogy talaj­lakó baktériumokat, biokémiai komplex vegyületeket, makró- elemeket és mikroelemeket tar­talmaz, új lehetőségeket te­remt a tápanyag-gazdálkodás­ban. Az alábbi kérdésekre dr. Frank József, a Növényvédő Állomás előrejelzés csoport ve­zetője válaszolt: KÉRDÉS: Barackfákat szabad-e Zinebbel permetezni, ha már zöld a lombja? — A Zineb a barack be­tegségei ellen nem ad kielé­gítő hatást, ezért felesleges al­kalmazni. KÉRDÉS: A virágzáskori permete­zésnek van-e hatása a megtermé­kenyítésre? — A virágzás ideje alatt a meggynél és a cseresznyénél monília ellen kell rendszerint védekezni. A növényvédő-sze­rek közül például a Sevin 85 WP virágzás után csak egy hónap múlva alkalmazható, mert a már megtermékenyült kis gyümölcsöket is ritkítja. A réztartalmú permetezőszerek a szőlő virágzásának időtartama alatt okoznak károsodást. Cup- rosan Super D gyümölcsösben csak egyszer, a pirosbimbós ál­lapot előtt használható. Az Ethrel viszont a nővirágok fej­lődésére, kötődésére használ­ható, az uborkánál virágzás előtt kell permetezni. A para­dicsomnál használva, az érési időt nagyban lerövidíti. KÉRDÉS: Mikor, kiknek és hova kell bejelenteni a szaporítóanyagot? — A karantén és a veszé­lyes károsítok növényi szaporí­tóanyaggal való elterjedésé­nek megakadályozása érdeké­ben valamennyi szőlő-, gyü­mölcsfa-, díszfaiskolai és erdé­szeti szaporítóanyag termelé­sét, forgalomba hozatalát rend­szeres növényegészségügyi el­lenőrzés alatt kell tartani. Az ellenőrzés kiterjed: az áruter­melő és házi szőlő, gyümölcs­fa- és díszfaiskolákra, a fa­iskolákban előállított vala­mennyi szaporítóanyagra, a magastörzsű és bokorrózsa, va­lamint fenyőféle szaporítóanya­gokra és telepekre, a faisko­lai és egyéb szaporítóanyag forgalomba hozatalára szolgá­ló valamennyi elárusító helyre, továbbá valamennyi olyan te­rületre, ahol a vegetációs idő­ben faiskolai anyagot tárol­nak, az állami erdőgazdasá­gok, valamint más szervek ál­tal üzemeltetett csemetekertek­re, a törzsültetvényekben lévő, továbbá bármely ültetvényben kijelölt szaporítóanyagot termő szőlőre, gyümölcsfára, gyü­mölcstermő bokorra és tőre. A termelő köteles a felsorolt szaporítóanyagok termőterüle­teit a növényvédő állomásnak (Baranya megyei Növényvédő Állomás, 7615 Pécs, Pf.: 13.) évente, legkésőbb május 15-ig írásban bejelenteni. PÉCS SZÜLETTEK Surányi Gábor, Baráth Noémi, Balogh Brigitta, Karászi Róbert, Horvath György, Camus Dániel, Kó­nya Lívia, Bózsa Szilárd, Androvics Brigitta, Antal Endre, Csók Anna, Holló Tímea, Kóré Norbert, Kajtár Béla, Németh Gábor, Kovács Krisz­tina, Majdics Krisztián, Potz Péter, Dom Attila, Veres Mariann, Hais- singer Péter, Dobosi Lojos, Balogh István, Klesch Brigitta, Szécsei Já­nos, Schneider János, Kovács Attila, Károly Ákos, Jafcsa Attila, Lederer Zsolt, Sárközi Gábor, Farkas Judit. Kremniczki Sándor, Kovács Zoltán, Faricas Viktor, Szakács Andrea, Sző­ke István, Bartos Róbert, Nagy Gá­bor, Jermás Krisztián, Nagy Mariet­ta, Jung András, Késmárki András, Baranyai Dóra, Bóda Géza, Pagony Gergely, Gombai Adrienn, Kesztyűs Norbert, Jéger Krisztina, Jadlovszki Szilvia, Fazekas Bianka, Studer Já­cint, Varga Botond, Bodovics Lász­ló, Mahó Péter, Gáli Péter, Fronyó Roland, Klassó Péter, Báli Éva, Ambrus Zoltán, Horváth Aliz, So­mogyi Ibolya, Havasi Tibor, Rochi Anikó, Lendvai Tímea. Farkas Ildi­kó, Toller Tímea, Katona Andrea, Nagypál Tamás, Bán Andrea, Noll Zoltán, Miseta Andrea, Schleier Krisztina, Páprádi Gyöngyvér, Bara­nyai Mónika, Ocskó Zsolt, Gyimesi Gabriella, Kerényi Szilvia, Andreái! Gábor, Papp Gabriella, Csonka Sándor, Schlégl Csaba, Fehér Bri­gitta, Novák Máté, Orsós Mihály, Orsós Tibor, Csend er Miklós, Bó- dis József, Jureczky Bálint, Éppel István, Keserű Tünde, Gávay Cintia, Tompa Judit, Naqy Antal, Papp Hajnalka. Molnár Krisztián, Garod- nay Csenge, Somogyi Árpád Ga- ramvölqyi Ivett, Kolmann Balázs Jó­zsef, Gál Ildikó. Mohos Gábor, Farkas Roland, Raffai Tamás, Deák Miklós. Boros Zsolt. Patakig József, Böngyik Tamás. Lehel Jenő, Gelli Lívia. Baranyi Bernadett, Dobszai Tamás, Halassy László, Somogyvári Diána. Vét ék Richárd. Jancsa At­tila, Baboi Angéla, Szabadkai Ist­ván, Kindner Zsolt, Horváth Tamás, Szabó Ambrus. Fatér Norbert. Or­sós Anna. Pavlicsek Gábor. Kovács Balázs, Wohlfárth Zita, Wohlfárth Csilla, Valkó Eszter. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Volf János és Papp Erika, Farkas András és Havas Marianna, Acsádi Sándor és Gálos Erzsébet, Novrecz- ky János és Hóbor Magdolna, Mérő György és Pálinkás Lujza, Koste- leczky Sándor és Kaluczky Júlia, Forgács József és Rimár Gabriella, Rónai György és Ferenczy Anikó, Szabó László és Domonkos Gyön­gyi, Benkő László és Kovács Etel­ka, Róth Ernő és Király Aranka, Kovács János és Major Anna, Kó­lát Attila és Eiszler Zsuzsanna, Var­ga József és Szolga Ibolya, Fe- rencz Tivadar és Lutor Julianna, Vámos József és Fledrich Zsuzsan­na, Jakab Ferenc és Vincze Ildikó, Csetneki Gábor és Hajdú Éva, Harmati Gyula és Varga Borbála, Vigvári Csaba és Neubauer Ágnes, Palotai József és Tóth Éva, Porkert László és Farkas Gabriella, Fekete Rudolf és Vernes Valéria, Géra Nándor és Szomor Magdolna, Hipsz- ki György és Szieberth Erzsébet, Rákosi László és Jacob Renate Car­la, Metz Károly és Palotai Gabriel­A kereskedelem az új sze­mélygépkocsikért 12 hónapra vállal jótállást, vagyis garantál­ja, hogy ennyi ideig az autó hibátlanul' működik, illetve fe­lelősséget vállal a hiba követ­kezményeiért. A jótállás azonban számos esetben megszűnhet vagy meg- hosszabodhat. Megszűnik a jót­állás például akkor, ha a személygépkocsival már 10 000 kilométert megtettek, vagy ha azzal autóversenyen vettek részt, oktatási célra használták, vagy ha a kilométeróra ólomzá­rát megbontották, illetve a kilo­méterórát visszaállították. A ga­ranciális jogok elvesztésével jár az is, ha a vásárló a jótállási jegyben előírt kötelező műszaki átvizsgálásokat elmulasztja. Ha a kijelölt szervizen kívül másvalaki végez javítást, átala­kítást a kocsin, az átalakított vagy szakszerűtlenül javított ré­szekre szintén megszűnik a ga­rancia. Korlátozza a jótállást a baleset vagy a karambol is: a sérült, hibássá vált szerelési la, Hering Tibor és Kovács Márta, Alatinac Stjepan és Kerner Györgyi, Jolsvai Tamás és Ur Andrea, Vin­cze Dezső és Sallai Erzsébet, Pet- ren Ferenc és Németh Katalin, Mol­nár Miklós és Balázs Ibolya, Mo- kay Antal -és Keszthelyi Agnes, Sin- ku Pál és Földvári Mária, Palotai Zoltán és Straub Mária, Torbó Nán­dor és Benkő Ilona, Luliák Ferenc és Huda.iek Ilona, Faricas József és Szilágyi Zsuzsanna, Bahodi Gé­za és Niczky Ilona, Remesi Gábor és Takács Judit, Bognár Miklós és Molnár Zsuzsanna, Gehlert Henry Johannes és Kraft Erzsébet, Tanai József és Horváth Erzsébet, Rigler Mile és Tigelman Judit, Sturcz Já­nos és Márta Magdolna, Kelenfi József és Dénes Mária, Engel Zol­tán és Lábasdi Mária, Berndt Kor­nél és Kovácsics Agnes, Szigeti Barnabás és Kanovslky Lívia, Bá­lint József és Herczeg Zsuzsanna. Farkas József és Pál Tünde, Vigh József és Mészáros Magdolna, Bor­bély István és Reinódli Marianna, Pusztaföldi Tibor és Pongrác* Mó­nika, Csörsz Jenő és Herr Irén, Vas János és Kiss Gabriella. MEGHALTAK Kerekes József, Joó Sámuel, Kára Zoltán, Nikolics Csaba, Mihály Kál­mán, Kovács László, Kovács Tibor, Bánkuti Józsefné Pandur Ilona, Zombár Ferencné Farkas Anna, Do­mokos Márton, Schmidt Pál, Valkó József, dr. Fodróczi Vilmosné Novák Emma, Cincze József, Bakán Já­nos, Sárdi Gyuláné Porokáb Anno, Gyulai Imre, Papp Jánosné Fenár Rózsa, Szemmel Antalné Kuterer Er­zsébet, Sey Oszkámé Girtl Katalin, Sudár Ferenc, Takó Péter, Németh Józsefné Farsang Rozália, Nyers Jé­nőné Gergelics Mária, Molnár Jó­zsefné Ehmann Anna, Szabó Fe­rencné Schwa re z Irén, dr. Somfai Andor, Farkas Józsefné Szabó Ilo­na, Kinaszt Istvánné Gungl Júlian- na, Wittenberger András, Sáry Gé- záné Garai Mária, Nagy József, Fekecs István, Meződ i Mártonná Barka Júlianna, Szűcs Ferencné Horváth Lídia, Windisch Ferenc, Szörgl Lőrincné Schmidt Katalin, Zsilinszky Györgyné Szántó Verona, Fekete Józsefné Ardai Jusztina, Pap^p György, Tákos Ferenc, Tiszai Já­nosné Mihály Mária, Kőszegi Mi­hály, Murel Gusztáv, Müller And­rás, Várhegyi Józsefné Zsárácz Má­ria, Bielesch Józsefné Horváth Má­ria, Varga Józsefné Berta Mária, dr. Szikszói Kálmánná Lutor Anna, Rencsevics Józsefné Szokola Anna, Horváth István, Erdősy Jánosné Ren­ner Margit. Barrois Béláné Ambrus Márta, Győri József, Bencze Anna, Grego Tibor, Péterfay-Eordögh La­josáé Horváth Katalin, Németh^ Ist­ván, Pinczéc Miklós, Hering János­né Hartmann Marqit. Heil Nándor- né Stallenberqer Katalin, Buszlauer Istvánné Wald Erzsébet, Balázs Já­nos, Petrovics Sándor, Szuhadovsz- ky Irén, Bózsa Rozália. Udvari Jó­zsef, Nárai János. Péter István, Glóck János. Deli Józsefné Andics Aqnes, Nemesházi Mihályné Riedl Ella. Orosz Adám. Gábor Jánosné Perák Anna, Léarádi Lajos, Eaersze- ai József. Gulyás Ferenc, Kocxor Sándor, Noaell Kálmánná Lengyel Anno. Rajnai Lőrinc Geiszt József­né Balon Teréz. S*őke Péter, Gyar­mat Mihá'vné Krebs Mária. Rohnr- hacher Laiosné Knei Katalin. Ver­kin Gvörnvné Heovi Zsuzso, Kovács Pál. Szvacsik Mária. egységekre megszűnik a garan­cia. Ha nem az előírt minőségű üzemanyagot vagy kenőolajat használjuk, a motorra vonatkozó jótállást veszíthetjük el. A garanciális jog végülis a vevő számára azt jelenti, hogy ha az autó a jótállási időn be­lül elromlik, akkor a tulajdonos követelheti a javítását, illetve — a későbbiekben részletezen­dő esetekben — a kicserélését, vagy a vételár visszatérítését. A tulajdonosnak megtérítik a garanciális gépkocsi hibájából keletkezett költségét, tényleges kárát is. Az üzemképtelen autót a tu­lajdonosnak kell a szervizbe szállíttatnia, de a szállítás költ­ségét a szerviz megtéríti. Ha a tulajdonos nem a legközelebbi hanem egy általa választott ja­vítóműhelybe szállíttatja a ga­ranciális kocsit, csak a legköze­lebbi szervizbe szállítás költsé­gének megtérítésére tarthat igényt. (KS) (folytatjuk) Árengedményes vásár Aruhi (Pécs, dr. Münnich Ferenc u. 2.) Április 19—25-ig a 400 grammos darálthús 22,50 helyett 15.—F« ^ l£(e(/ftátel b< Autóvásárlók kalauza (5.) A jótállás feltételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom