Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-13 / 100. szám
e Dunantqii napló 1977. április 13., szerda Nagy J.-né évekig termelőszövetkezeti tag volt. Családi körülményei miatt lakhelyet változtatott és munkaviszonyba lépett. Kérdése: a termelőszövetkezeti tagsági idejét munkaviszonyánál számításba veszik-e? Ugyanezt kérdezi D. K. olvasónk is, aki ipari szövetkezeti tagként dolgozott és jelenlegi munkahelyén nem akarják a szövetkezeti tagsági idejét elismerni. A Munka Törvénykönyve végrehajtásával kapcsolatban megjelent 5/1967. (X. 8.) MüM sz. rendelet a munkaviszonnyal kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozza. E rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként töltött azokat az éveket, amelyeket a társadalombiztosítási szabályok szerint a nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként' figyelembe vesznek, úgyszintén az ipari termelőszövetkezeti tagsági viszony időtartamát is, kivéve a bedolgozóként eltöltött időt, amennyiben ennek beszámítását jogszabály nem teszi kötelezővé. Amint a fenti ismertetésből kitűnik, úgy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti, mint az ipari termelőszövetkezeti tagsági időt munkaviszonyban töltött időként kell számításba venni. Olvasóink kérése jogos, ha az egyéb feltételekkel is rendelkeznek. Több olvasónkat is érdekel, hogy ax állami iáé ótelek tartós hasíná- latbaadása esetén van-e lehetőség a használati jog átruházására, illetve ezzel kapcsolatban milyen jogszabályi rendelkezés van? A megjelent 5/1977. (I. 28.) ÉVM—PM—IM számú együttes rendelet 9. §-a értelmében a használó a beépítetlen építési telken fennálló használati jogát másra nem ruházhatja át. Abban az esetben, ha a használó az építési telken létesített lakó-, illetőleg üdülőépületén (lakáson, üdülőegységen) fennálló tulajdonjogát másra átruházza, a használati jogra vonatkozó szerződést a használatbaadónak az új tulajdonossal az építési telek területének változatlanul hagyásával kell megkötnie. A most említett esetben a használatbaadó köteles a tulajdonjog átruházása előtt — a leendő új tulajdonos kérésére — a használatbaadás feltételeiről nyilatkozni; ez a nyilatkozat a használatbaadót kilencven napig köti. Abban az esetben, ha tulajdonjog átruházása a használó közeli hozzátartozója javára, vagy csere-, illetőleg tartási szerződéssel történik, az új tulajdonosnak a használati jogért használatbavételi díjat nem kell fizetnie. A már említett jogszabályi rendelkezés értelmében az új tulajdonosnak a használati jogért használatbavételi díjat akkor sem kell fizetnie, ha az átruházó kötelezettséget vállal arra, hogy a) az átruházástól számított három éven belül lakást épít, illetőleg egy éven belül lakást vásárol, továbbá b) e kötelezettsége nem teljesítése esetén az őt megillető időarányos használatbavételi díj és az új tulajdonost terhelő használatbavételi díj közötti különbözetet a tanács fejlesztési alapja javára megfizeti. Szerkesztői üzenetek G.-né Pécs: A gyermekgondozási segélyt nem lehet egy összegben fel- veraroi, csak havonta. Ozv. Marton Lászlóné: A levele alapján nem látjuk akadályát annak, hogy a férje sírját fed lappal befedesse. N. Y. Pécs: Forduljon a Városi Tanács V. B. építési- és közlekedési osztályához (pincecsoport), mint illetékes szervhez (cím: Pécs, Széchenyi tér 1.). A. A.: Kérdésével szíveskedjék a Mecseki Szénbányák munkaügyi osztályához fordulni. A szerkesztőség postájából S Gyermekeink védelmében Csaknem tragédiát okozott a figyelmetlenség A napokban szemtanúja voltam egy majdnem tragédiát okozó közlekedési szabálysértésnek. Bár akkor szerencsére nem történt baleset, mégis úgy érzem, hogy az eset a levonható tanulságok miatt nyilvánosságot érdemel. Színhely: Pécsett, az Ybl Miklós és a Körösi Csorna Sándor utcák kereszteződése. Egy 5—6 év körüli kislány álldogál a forgalmas kereszteződésben és vár az alkalmas pillanatra, hogy átkelhessen a zebrán. Türelmesen várakozik. Egy felnőtt már rég átszaladt volna, intézkedést Kisbattyán Komlótól 7—8 kilométerre található „mini” falu. Lakóinak száma 174 fő. A lakók túlnyomó része Komlón dolgozik a szénbányáknál, a gyerekek — mert a faluban nincs iskola — Komlóra járnak. Ahhoz, hogy az ember Komlóra jusson, helyi járatú autóbusszal kell közlekednie. Az 1950-es évek végén a Me- csekjánosi pusztán található kastélyt csecsemőotthonná alakították át és csak eddig közlekedett autóbusz. Ugyanis az utat idáig építették meg és Kisbattyán lakói Mecsekjánosi pusztáig gyalogoltak a megállóhoz. Ez az út 1500—1700 méter oda és vissza ugyaneny- nyi. A falu lakói — hogy ne kelljen térdig érő sárban, hóban járni — társadalmi munkával építettek egy keskeny, salakos utat. Ezt karban is tartották. A Komlói Vprosi Tanács a 70-es évek elején elhatározta, hogy Kisbattyánba bekötőutat épít, hogy a busz is bejárhasson a faluba. Az útépítést elkezdték, de nem tudni mi okból, félbemaradt. A sok-sok panaszt követően a Komlói Városi Tanács elhatározta, hogy a bekötőutat végérvényesen a helyére teszi. Minden család fizessen be 2000 forintot — ezzel megváltja magát a társadalmi munka felajánlástól — és a félkész utat elkészítik. Az egykilómé- teres szakaszt úgy csinálják meg, hogy azon busz is járhasson és a faluban is helyrehozzák az utcát. Sajnos, az út nem készült el, csak mintegy 500 méteres szakasza kade ő nem. Látszik rajta, hogy megtanulta az oviban vagy a szüleitől, hogy ezt így kell csinálni. A kislány balkeze felől, a Mecsek Étterem irányából, a szélső sávban a zebrához érkezik egy gépjármű. A vezetője látva az álldogáló apróságot megáll és int a gyermeknek, hogy átmehet. A gyermek látja az integetést és boldogan nekilódul, hogy eleget tegyen a felszólításnak. Csakhogy mivel ő alacsony, az autó pedig magas, nem látja és nem is láthatja, hogy ugyanabból az irányból a belpott bitumen felületet és mivel a régi útra építették rá, már ez a rövid útszakasz is igen sok kívánnivalót hagy maga után. A további útszakaszra a komlói kőbányából olyan törmeléket hordtak, melynek 90 százaléka föld volt. Ezek után sürgős és végleges intézkedést kérünk. A Dunántúli Napló rendszeresen ir közérdekű cikkeket, pl. „Autósoknak,11 „Kiskertünk” stb. címen. Nagyon szivesen olvasott, hasznos tudnivalókat meríthetünk ezekből az írásokból, hiszen igen sok családnak van autója, kertje .... de nem mindenki olvassa a szakmai folyó* iratdkat. Sokszor olvashatunk óvodaavatásról, építendő iskoláról — esetleg összedőlt iskoláról —, még többet látjuk az iskolák külső és belső állapotát. Sok pedagógus és szülő véleménye szerint túl ritkán foglalkozik a Dunántúli Napló a gyerekek nevelésével, pedig sokan szivesen olvasnának, várnának hasznos tanácsokat e téren is. Akarva nem akarva a társadalom minden tagja érintkezik a „jövő ígéretével”, a gyermekkel. A közelmúltban meglátogattam több, mint harminc családot, akiknek gyermekeit tanítottam. Valamennyi család aktívan érdeklődött a saját gyermeke nevelésétől kezdve, a város gyermek-politikáján keresztül egészen az országos méretű gyermek-nevelésügyi kérdések Iránt. Felvetődik a kérdés: nem lehetne-e a Dunántúli Naplóban rendszeresen ső sávon is érkezik egy személyautó, amelynek a vezetője viszont őt nem látja. A gépkocsi néhány centiméterrel a gyerek orra előtt és az álló jármű mellett átsuhan a kereszteződésen. Vezetője talán észre sem vette, hogy majdnem tragédiát okozott. A KRESZ előírja, hogy tilos elhaladni kijelölt gyalogátkelő helynél álló jármű mellett. A másik sávon érkező jármű is köteles az előbbi jármű által biztosított elsőbbséget megadni az áthaladó gyalogosnak. A szabálysértés tehát nyilvánvaló. Sajnos, az effajta szabálysértés elég gyakori. Ezért az ilyen esetekben ne integessünk a gyermekeknek. Számítsunk rá, hogy az ő látóterük kisebb, mint a felnőtteké, reagálásaik a külső ingerekre gyorsabbak, meggondo- latlanabbak stb. Várjon a gyerek, inkább később érkezzen haza, de hazaérjen. A segítséget más oldalról kellene megadni. A gyalogosan közlekedő felnőtt vegye észre a járdán várakozó gyermeket, fogja meg a kezét és vezesse ót az úttesten. Ne sajnáljuk erre a fáradságot és az időt, ha mégoly sietős is az utunk. (mint pl. az autó, kert, bélyeggyűjtés, horgászás stb-ról) gyakorlati tanácsokkal, pedagógiai, pszichológiai, szociológiai témákkal a szülők, nagyszülők segítségére sietni? Vagy talán nincs szakember, aki szivesen adja szaktudását? De hiszen a városban, megyében több száz gyakorlati pedagógus, pszichológus, szociológus von. Sőt az egyetemek, főiskolák professzorai is biztosan tudnának a mindennapi ember által érthető nyelven írni. Lelkesen olvastam Rab Ferenc ostromló cildceit a parkokért, játszóterekért, melyek ugyancsak a gyermekekért szóltak. Ehhez csak egy idézetet szeretnék leimi: Az egyik városi tanács (nem magyar) által hozott határozatából: „Háztulajdonosok, akik a jövőben olyan lakóházat építenek, melyben három lakásnál több van, kötelesek játszóteret is létesíteni, különben bírságot fizetnek. A játszótér legalább 40 négyzetméter legyen, de nem lehet a háztól száz méternél távolabb." Gondolom, e téren is van tennivalónk! (Lásd: KISZ-lakótelep, Péter utcai) Boros János tanár Sürgős és végleges Tóth Ernő, Kisbattyán 2. Juhász Tibor Mindent a gyermekért!? Válaszolnak az illetékesek „Toronyház parkot” A Dunántúli Napló március 30-i számában a fenti címen megjelent levélre a következő választ adom: A Szigeti városrész részletes rendezési terve a Rókus utca —Ifjúság útja sarkán lévő területen parkot és gépkocsitároló nagygarázs létesítését irányozza elő. A tanács anyagi lehetősége egyelőre nem teszi lehetővé a parkolóház építéhelyett sét, amiért is a területen játszótér létesül. A környéken lakók megnyugtatására örömmel közölhetem, hogy a játszótér tervezésén már dolgozik a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat tervező kollektívája. Az idén minden bizonnyal a kivitelezési munkával is elkészülnek. Vókó János Osztályvezető „Elgy hajnali KRESZ- oktatás margójára” A Dunántúli Napló 1977. március 30-i számában panaszos levél jelent meg a fenti címen. A levélben foglaltak kivizsgálása során megállapítottam, hogy az FJ 33-88 írsz. tehergépkocsi vezetője éjszakai műszakban dolgozott és egy meghibásodott gépkocsit vontatott be javításra. Mivel a vontatott járművön a fék nem működött, és a terep is lejtős volt, nem tudott kiszállni a gépkocsiból. Ezért hangjelzéssel hívta fel az éjszakai portás figyelmét a kapu nyitására. Kétségtelen, hogy a gépkocsivezető az adott esetben nem a legjobb megoldást választotta, ezért figyelmeztetésben részesítettem. Egyúttal a környék lakóinak nyugalma érdekében elrendeltem a Bolygó utcai portásfülkében egy csengő felszerelését. Paulik Mihály, az ÉPFU Vállalat igazgatója „Potyautas a Mecsek expresszen” Valamennyi óvintézkedés ellenére előfordul, hogy a vasúti személykocsiba rágcsálók kerülnek. Ezek megelőzésére rendszeresen mérget helyezünk el a személykocsikba, ezen túl, a MÁV Közegészség- ügyi Intézete fertőtleníti is a kocsikat. A megelőző intézkedések ellenére, ha rágcsálókat észlelünk, a személykocsit a forgalomból kivonjuk, s a „Térdig érő Az utcánk rosszabb egy tanyai útnál. Tavaly tavasszal csatornázták, aminek nagyon örültünk, azonban az idei télen tarthatatlan volt az állapota. A sár térdig ér, a személygépkocsi közlekedés is lehetetlenné vált. Az illetékeseknek írásban és telefonon is jelentettük, kértük segítségürágcsálókat kiirtjuk. Mivel a rágcsálók nyilvánvalóan az utazóközönség közreműködésével kerülhetnek a személykocsiba, így véglegesen megszüntetni, illetve megelőzni ezt nem tudjuk. Ezek azonban nem gyakori esetek, s nem általánosíthatók. Mészáros András vasútigazgató-helyettes sárban...” két, sajnos, azt sem tudták merre van a Víg utca. Eddig kéréseinkre még választ sem kaptunk. Legutóbb, február 7- én, már a szemétszállító kocsi Sem tudott bejönni. Sürgős intézkedést kérünk. Kövi Györgyné, Víg utca 14. Leveleink nyomában Új lakás bosszúságokkal »Nagyon félő, hogy minden marad a régiben...” Februárban, tehát nemrég költöztünk csak be a kertvárosi Sarohin tábornok utca 14. sz. alatti új szövetkezeti lakásunkba. Azóta a kellemetlenségek sorozata éri a lakókat, főként a IV. emeleten lakó három családot. A tetőre szerelt szellőztető berendezés éjjel-nappal olyan hangerővel működik, hogy nem lehet pihenni tőle. De ez csak az egyik bajt mert minden meleget kihúz a lakosainkból. Bejelentésünkre megvizsgálták u ,yan a szellőzőberendezést, de azonkívül, hogy jogosnak tartották a panaszunkat, semmi sem történt Nagyon félő, hogy az ügyet a fűtési idény végéig halogatják, s utána minden marad a régiben. Oéczy Béláné Lvov-Kertváros, Sarohin tábornok u. 14, Géczyék és lakószomszédaik csak a kintjártunkkor árulták el, hogy kérésükre — jóné- hány héttel előttünk — már a Pécsi Rádió is foglalkozott az üggyel. Elmondották, hogy egy ideig bizakodtak, mert a rádiósriport után a tervezők, beruházók, és a kivitelezők valóságos bizottsága szállta meg lakásaikat. A különböző ellenőrző vizsgálatok után már nem vonták kétségbe a panaszok jogosságát. Belátták, hogy a szellőzőberendezés a zajossága mellett valóban kihúzza a meleget a lakásokból. Megállapították, hogy ehhez nem kis mértékben hozzájárulnak a mellékhelyiségek falszegélyein látható ujjnyi rések is, melyeken át a „maradék meleget" is elszippantják a szellőzőberendezésekhez csatlakozó légszelepek. Ami az intézkedést illeti, határidőt ugyan nem mondtak, de azzal köszöntek el, hogy hamarosan jelentkeznek. A lakók pedig három héten át lesték, várták q szerelőket. A türelmük akkor fogyott el, — mondották — amikor a 17—18 fokos lakás hőmérséklet követ kezményekénta kicsinyeik egymásután belázasodtak, megbetegedtek. Erről magunk is meggyőződhettünk, amikora harmadik és negyedik emeleten lakó háromgyerekes családoknál valamennyi gyereket betegen találtuk. A szülők szabadkoztak, hogy a Pécsi Rádió után a Dunántúli Napló közbenjárását is igénybe kehett venniük, de — mondották — erre a lépésre a gyerekek állapota miatti kétségbeesés késztette őket. A beruházókkal és a kivitelezőkkel történt beszélgetésünk óta lebetonozták ugyan a tetőn lévő szellőzőberendezések hézagait, kicserélték a zajosabb motorokat, és lakásonként beszabályozták a légszelepeket is, de e munkák eredményességéhez maguk a szakemberek sem fűztek vérmes reményeket. Bár az említett intézkedésekkel megoldották, hogy az előírt légcsere mellett biztosítva lesz a lakások egyenletes hőmérséklete is, de csak addig, amíg a lakók betartják a „játékszabályokat”. Nagyon félő, mondották, hogy ez nem megy, mert azt már sem ellenőrizni, sem megakadályozni nem tudják, hogy a helyiségek falára szerelt nagyon is hozzáférhető légszelepeket a saját tetszésük szerint állíthassák, „szabályozzák" a lakók. Például elég csak annyi, hogy valamelyik földszinti lakásban elzárják vagy bedugaszolják a légszelepet, ami a felsőbb szintek felfokozott levegőcseréjét, következésképpen a lakások általános kihűlését eredményezheti. Bármilyen meggyőzően hangzik is ez az érvelés, egy lényeges kérdés mégis ide kívánkozik: Vajon a lakók merő kedvtelésből vagy a szerelők bosszantására állítgatják el a szelepeket? Nem. Mert, ha ez a februári, márciusi hónapokban meg is történt, csak kényszerűségből történhetett, hogy a számunkra valóban csak egyetlen módon enyhítsenek a helyzetükön. Sokkal valószínűbb az — amit ugyancsak hozzáértőtől hallottunk — hogy a 10 emeletes lakóházak légcseréjéhez tervezett és méretezett — egyébként nagyszerűen bevált — motorok éppen a nagy kapacitásuk miatt kevésbé alkalmasak az említett házak megfelelő szellőztetésére. S ha így van, akkor bajosan oldódik meg a probléma a légszelepek még oly szakszerű és gyakori szabályozásával sem. P. Gy. A fenti panaszra Szilágyi Tibor, a II. kerületi tanácsi hivatal műszaki osztályának vezetője az alábbi választ adta: A Víg utca útkialakításának tervezési munkálatait 1977-ben megrendeljük, a tervek elkészülte után a kivitelezést még ebben az évben megkezdjük. Fény... Hangulat... Modern csillárok Ezt kínálja Önnek is CSILLARBOLTUNK, Rákóczi út 39/a. Telefon: 19-941.
