Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-13 / 100. szám
Valamit hoz a víz... A rendőrnő'1 címen bolondos olasz filmvíg- ** játékot láthattunk a mozikban. Komor valóságra épül a cselekmény, amely valóság egy már nem éppen újszerű mozzanata, hogy a gyáros szennyvizet bocsáttat a folyóba, aholis természetszerűen megdöglenek a halak. Hősnőnk — mondhatnák, úgyszintén természetszerűen — arra csónakázgat, s e közérdeket sértő esetet is fölfedi, azaz csak szeretné . . . Ám ezúttal nem a filmsztori adja • témánkat: sorolhatjuk, tetézhetjük az említett jelenetek tucatjait, mind külhoni, mind — sajnos — hazai példákból merítvén. Ugyan ki ne hallott volna a rajnai halpusztulásról, mint ahogyan bizonyára sokan látták a tv-ben azt a kanadai ismeretterjesztő filmet, amely a dél-floridai mocsarakban fészkelő vízimadarak sanyarú sorsát ecsetelte... De ne menjünk messzire: az 1965-ös nagy, majd az 1975-ös, kisebb mérvű balatoni halpusztulás éppúgy ismeretes közvéleményünk előtt, mint a magyar Duna-szaka- szon mérgező „fáradt” olaj szétterebélyesedése, amit milliók láthattak egy magyar tévé-riportban, A hét egyik műsorában. Közelebb jőve a mához: éppen azon a napon találkoztam dr. Gergely István államtitkárral, az Országos Vízügyi Hivatal elnökével, amelynek reggelén hirül adták a lapok, hogy nincs Pécsnek ivóvize. Az államtitkár már tudta az okot, az éppen megkezdődött rendőri vizsgálat szálai a Péti Nitrogén Művekhez vezettek: onnan jött a szennyvíz, felelőtlen módra, akárha ama olasz filmen! Mérges volt, hogyisne lett volna az a vízgazdálkodás legfőbb posztján álló államtitkár, leszögezvén: „A víz minőségének védelmére működnek már azok a jogi és közgazda- sági szabályozók, amelyek lehetővé teszik a bírságolást Ezt az eszközt oly rftódon kell érvényesíteni — a csatornázás és szennyvíztisztítás érdekében hozott óriási anyagi erőfeszítések kiegészítéseképpen —, hogy öt—tiz éven belül képesek legyünk megállítani a vizek tisztaságának romlását". Figyelemre érdemes a megfogalmazás: megállítani csak a romlást, nem pedig — jóllehet ez lenne az ideális! — visszafordítani a felmérhetetlen kárt okozó, folyamatot. S mégis, ez a követelmény sem valami szerény, s éppen a külföldi példák intenek bennünket arra, hogy megsokszorozzuk általánosságban is a környezetvédelem, s ezen belül elsőként is a vízvédelem dolgában tett erőfeszítéseinket. Mert vízügyben sajátos helyzetben van Magyarország! Kétféle vizünk van, az egyik a felszíni, a másik a felszín alatti. Az előbbi az, amely köny- nyebben hozzáférhető, ám amelynek a 95 százaléka külföldről ered. Óriási nemzetközi erőfeszítéseket kell tenni, hogy a vízrajzilag egységet alkotó szomszédos országokkal tartós érdemi együttműködés teremtődjék a vizek mennyiségi és minőségi védelmére. Két legnagyobb folyónk egyformán veszélyeztetett. Az új, leninvárosi gyárak például sajnálatosan tovább fogják szenynyezni a Tiszát. (Nagyobb erőfeszítésekre lenne szükség Borsodban a Sajón, ami csakis szlovák szomszédainkkal való tárgyalások révén hozhat sikert. Míg ez a folyó tartósan, a megye másik folyója, a Her- nád időközönként szennyeződik.) És mit mutat e vázlatos összképben legnagyobb folyónk, a Duna? A Volga után Európának második legnagyobb folyója 2900 kilométer hosszú, partjain három ország fővárosával. Ha pusztán az óriási népességet tekintjük, már az is káros a víz életére, nemkülönben az ipar. A cellulózgyárak, már a bajor szakaszon, Ulm fölött; Augsburg, Regensburg, Bécs szennyvizei, aztán- a Morava vidékének olajfinomítói és cukorgyárai; s már itthon: Szőny, Almásfüzitő, Lábatlan, Nyergesújfalu ipartelepe —, Esztergom fölött, Sturovo papírkombinátja, — mind-mind megteszik a magukét. Szakemberek kimutatták, hogy a Duna szervesanyagmennyisége húsz év alatt megkétszereződik, ami már bizony oggasztó még akkor is, ha tuajuk: a folyam hatalmas víztömege egyelőre biztosítja a szennyeződések kellő mértékű felhígulását, s ez a biológiai öntisztulás szempontjából kedvező. Legnagyobb tavunk ebbéli helyzetképe még többször figyelmeztet, ráz föl, miként egy- egy halpusztulás esetében. Az 1965. évit például kétségkívül a DDT okozta, — meg is szüntették e vegyszer, szakszóval peszticid alkalmazását a mezőgazdaságban. De a különféle műtrágyák úgyszintén mérgezik a vizeket, s ezek alkalmazásának megtiltása egyelőre aligha lehetséges. Ezért példamutató, amit a Ba- latonnagybereki Állami Gazdaságban láttam: inkább fölhagytak ezer hektáron a régi „berek” megművelésével — a hozam amúgy sem volt valami nagy —, s ehelyett fácántenyésztést, vadásztatást honosítottak meg. De vannak újabb veszedelmek is: például a nagyüzemi állattartás, a szakosított telepek, amelyekről úgyszólván megoldatlan a trágyáié biztonságos elvezetése. De ne legyünk egyoldalúak: vajon a szintetikus mosószerek, amelyek nagy molekulájú szerves vegyületeket, úgynevezett detergenseket tartalmaznak — kevésbé károsítanak? Márpedig a Rapid, az Ultra gyártása és használata egyre inkább terjed, jóllehet köztudomású, legalábbis szakberkekben: mérgező hatást fejtenek ki a legkülönbözőbb vízi szervezetekre. V annak tehát már nagyon is jól ismert veszedelmek és tennivalók, s bizonyára akadnak, amelyek csak a következő évtizedekben bukkannak elő. Ha valamire, úgy a környezetszennyezés e legfőbb forrására bízvást áll a mondás: ha valamit ma megtehetsz... „A víz, a víz. A mindig mozgó, sose nyugvó, az életet és halált hozó”. Varga Domonkos ír így a Magyarország felfedezése sorozatban megjelent Vizek könyve című munkájának bevezetőjében. Rajtunk is múlik, hogy mind $°bb életet, s kevesebb halált hozzanak a vizek. iJf tényi Nándor Komplexebben kialakítani az új lakóterületeket A siklósi vár kongresszusi termében kedden megnyílt a KGST Építésügyi Állandó Bizottsága építéstervezési állandó munkacsoportjának 15. ülése. Nyolc tagországból, bolgár, magyar, NDK-beli, mongol, lengyel, román, szovjet és csehszlovák szakemberek tanácskoz. nak, akik országukban rangos képviselői, szakértői az építés- tervezésnek. Részt vesz az ülésen a KGST moszkvai titkárságának képviselője, valamint vendégként Czégény József, a Baranya megyei 'Pártbizottság titkára, Nemeskéri László, a Baranya megyei Építőipari Vállalat igazgatója és Mischet Róbert, a Pécsi Tervező Vállalat igazgatója. A plenáris ülésen dr. Szabó János építésügyi államtitkár köszöntötte a vendégeket a magyar építésügyi kormányzat nevében, majd beszámolt a hazai építéstervezés helyzetéről. A magyar delegáció vezetője dr. Dalány László, az ÉVM Műszaki Tervezési Főosztályának vezetője adott tájékoztatást az ülésszak programjáról, feladatáról. Elmondotta, hogy három szekcióban zajlanak a tanácskozások a lakásépítés, az ipari és mezőgazdasági építkezés, valamint a lakó- és közösségi épületek tervezésével, építésével kapcsolatos közös problémákról. A fő téma azonban a tömeges lakásépítés és a kapcsolódó alapfokú közintézmények — bölcsőde, óvoda, iskola, kereskedelmi, kulturális és sport intézmények közös építéstervezési problémái, elsősorban a szocialista társadalom alakulása, fejlődése szempontjából. Információt, tapasztalatot cserélnek a különböző országok képviselői, hogy az új lakótelepek, környezetük milyen mértékben tudják elősegíteni az emberek tudati fejlődését. Vitatéma lesz például a monotonitás kérdése. Sok vád éri az új lakótelepek egyhangúságát. A tömeges lakásépítésről a jövőben sem lehet lemondani, így lehet csak gyorsan és sok családot korszerű otthonhoz juttatni. Azt viszont keresik, hogyan lehet a lakóterületet komplexebben kialakítani, hogy az emberek minél előbb sajátjuknak, otthonuknak vallják a települést, ahol élnek, kutatják, hogyan lehet felgyorsítani azt a folyamatot, (Folytatás a 2. oldalon) Építkezési KGSTtanácskozás Siklóson Egységes közműtérkép készül Pécs föld alatti víz-,gáz-, villany- és más vezetékeiről. A Pécsi Térképészeti és Geodéziai Vállalat szakemberei jelenleg a Hunyadi úton húzódó vezetékeket regisztrálják. A különböző vállalatok megrendelései alapján szerkesztik meg a közműtérképeket. Érdeklődők a rózsakerti kiállításon, a kerti gépek bemutatójánál — húsvét hétfőjén Erb János felvétele Mértéktartóan ünnepeltünk # Mentesítő vonatok, autóbuszok # A télies idő miatt kevesen kirándultak A télies idő alig tépázta meg o húsvéti hangulatot az elmúlt három nap alatt. Legfeljebb a természetbe, a szabadba kirándultak kevesebben. Megcsappant a forgalom a Mecseki Kultúrparkban: szombaton például ötvenen' keresték fel a Vidám Parkot A következő két napban is mindössze kétezer gyermek és négyezer felnőtt fordult meg a „játékparadicsomban”. Az utóbbi fél évtizedben tán a legkevesebben. A kisautókért és a mini-dod- • gémekért sorban álltak a tizenévesek. A felnőttek inkább lutriztak: elkelt főnyereményként egy élő pulikutya. Gazdája a pécsi Páhoki László lett. Az ál-1* latkertben csak ezer kicsi és « kétezer felnőtt szórakozott és j szinte mindenki megtekintette a kis pumákat és a púpostevéket A természetbarátok zöme inkább otthon ünnepelt. Az idelátogató idegenek főleg a várakat — azok éttermeit — nézték meg. A népszerűségi listán az első helyre Siklós és Szigetvár került. A mohácsi történelmi emlékhelyen a szokásos látogatottságot tapasztalták. Sokan kerekedtek fel a Baranyán túli városokba, falukbo, bogy a rokonokat, hozzátartozókat locsolják meg, köszöntsék. Rengetegen utaztak: a Volán pécsi vállalatának tájékoztatása szerint 23 mentesítő autóbuszt indítottak Pécsről, elsősorban a tranzit-járatokon. .A MÁV Pécsi Igazgatóság területén 52 mentesítő vonat közlekedett. A Gyékényesről induló Somogy expressz még április 13-án sem győzte a rendkívüli forgalmat. A 850 utasnak „kevés volt a 13 kocsi és Kaposváron hat kocsiból állómen- ;tesífS-eXpresszt indítottak utóba. így jutott hely újabb háromszáz utasnak. A balatoni szerelvények majdnem elnéptelenedtek. Az 5—10 fok közötti hőmérséklet és a szokatlanul viharos erejű szél elriasztotta még a vízimádókat is. Nem befolyásolta az ünnepi menüt a télies időjárás. A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat boltjaiban méq a húsvét előtti napokban negved millió darab tojást vásároltak. A háziasszonyok ezen kívül ötszáz mázsa húsvéti füstöltárut szereztek be. Az ünnepi asztalokra került még 650 mázsa kenyér, 280 mázsa frissen vágott, illetve mélyhűtött baromfi, 900 mázsa sertés- és 200 mázsa marhahús, valamint 25 ezer darab cukrász félkész- áru. A nyuszifészlkekbe bőven jutott édesség, különböző csokoládéfigura: csaknem négy millió forint értékű. Erőteljesen megnövekedett a vásárlói kedv kölniből és parfümből. A BARANYAKER üzleteiben, illatszerboltjaiban száz liter felt gazdára, ami tíz százalékkal haladta meg a hagyományos átlagot. A játékáru-'ke- reslet a karácsonyit bőven meghaladta. Az alkoholfogyasztás a jelek szerint nem öltött túlzott méreteket. A detoxikáló állomáson elmondták, hogy a két nap alatt nem kerültek be többen, mint bármikor korábban. Gyo- morrontássalr a mentők csak néhány embert szállítottak be. Mértéktartóan ünnepeltünk. • • Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 13-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről és az 1977. évi népgazdasági terv első negyedévi teljesítésének tapasztalatairól szóló tájékoztató, valamint a 15 éves lakásépítési program megvalósításáról szóló jelentés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 100. szám 1977. április 13., szerda Ára: 80 fillér
