Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-07 / 95 szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Védőoltásokkal gyermekeink egészségéért Az Egészségügyi Világszerve­zet (WHO) minden évben egy napot egy fontos kérdés meg­tárgyalására tűz ki. Az idei világnap jelszava: Védőoltá­sokkal gyermekeink egészségé­ért! A fertőző betegségek elleni aktiv védekezésről van szó. A fertőző betegségeket ap­ró, szabad szemmel nem lát­ható élőlények okozzák. Tes­tükben méreg van, ezzel be- tegítik meg és pusztítják el az embert és állatot. Régen nagy pusztítást okoztak az emberek között; az 1918-as influenza 31 millió ember halálát okoz­ta. Sokszor a fertőző beteg­ségek vetettek véget a hábo­rúknak, elpusztítva harcosokat és békés lakosságot. Különö­sen a himlő, pestis, kolera, hastífusz, vérhas, diftéria, ka­nyaró, tbc, szamárhurut oko­zott sok kárt. A betegségek­nek nevet adtak, de nem is­merték és nem tudtak ellenük védekezni, csak a mikroszkóp felfedezése tette lehetővé pontos megismerésüket és az ellenük való védekezést. Hazánkban 1876-ban rendel­ték el a himlő elleni védőol­tásokat, de csak 1889-ben in­dult meg a rendszeres oltás és újraoltás. Már régen tudták, hogy járványok esetén nem be­tegszik meg mindenki. Azt is megfigyelték, hogy azok, akik már betegek voltak, nem kap­ják meg a kérdéses betegsé­get. Ma már tudjuk, hogy ezek az egyének a betegség kiállá­sával védetté váltak és azok is maradnak, szaknyelven szól­va: immunisak. A mikroszkóp felfedezése, valamint a laboratóriumi mun­ka fejlődése adta meg a le­hetőséget a fertőző betegsé­gekkel való kísérletezésekre. Pasteur, Koch, Behring és so­kan mások aranybetűkkel ír­ták be nevüket az egészség­ügy történelmének könyvébe. Kísérleti állatok tízezreivel foly­tattak kísérletet. Sok izgalom­mal telitett éveket, hónapokat, órákat éltek át. Kidolgozták a mikrobák táptalajon való te­nyésztésének módszereit. Tisz­ta tenyészetekkel kísérleteztek és állatokkal termeltették ki az ellenanyagot, mellyel az­után a mesterségesen megbe- tegitett állatok tömegeit gyó­gyították meg, csak azután al­kalmazták beteg emberek gyó­gyítására. Kialakult egy pontos menet­rend, mely szerint most több ezer orvos és egészségügyi dolgozó végzi gondos, felelős­ségteljes munkáját, biztosítja gyermekeink, unokáink egész­ségét, biztosítják nyugalmun­kat. Az újszülöttek már az első napokban megkapják a gümő- kor elleni BCG oltást, azután jön a diftéria, szamárhurut, te­tanusz, gyermekbénulás, ka­nyaró elleni oltás. Az oltásra kötelezettek majd­nem 100 százalékosan meg­kapják az oltásokat, az elma­radtak száma elenyésző. A fertőző betegségek elleni védekezés nem minden or­szágban ilyen pontosan kiépí­tett, pedig a mostani gyors utazás lehetősége miatt sok veszély fenyeget. Erre vonat­kozóan szigorú államközi meg­állapodások vannak. Az oltási eredmények kitű­nőek, érdemes róluk beszélni. Dr. Kovács Sándor U] vasúti pálya Bükhdsd— Szentlőrinc között A magasan fekvő helyeken kevesebb kárt szenvedtek a vi­rágzó gyümölcsösök. Erb János felvétele A hűvös idő miatt szünetel a méhjárás egész munka — beleértve még a vízrendezést is — mintegy 80 millió forintba került. Délután négy órakor még a Plasser'ís leállt — addig Bük- kösd vasúti állomásán szabá­lyozta a bekötést. Ez a cso­dálatos gép kétszáz ember munkáját képes elvégezni. Két csápja lenyúl, fellazítja a kő­zúzalékot, korongjai pedig az automatikus irányítás, infravö­rös sugarak észlelésének segít­ségével a kívánt szintre emelik a sínpárt. A bekötések szabá­lyozását tegnap nem tudták elvégezni, ezért ma még ugyanebben az időben, dél­előtt tizenegy órától ötórás vá­gányzárt rendelnek el, ma estére viszont teljesen készen lesz minden. A mozdonyvezetők egyelőre nem felejthetnek, hiszen az új szakasz két végén negyven ki­lométeres sebességgel közle­kedhetnek, kint van a négyes lassújel. Ezt a korlátozást fo­kozatosan feloldják, és nem is túl sokára itt is százkilométe­res sebességgel haladhat az expresszvonat. Menetidőben ez talán egy-két percet jelent csak, de ez a pályarekonstruk­ció nem is ezt a célt szolgál­ta. A biztonságot, a nyugodt vonatozást eredményezi utas­nak, vasutasnak egyaránt. Kampis Péter Az esti vonatok már üj pályán futnak Az utolsó vonat képzete min­dig valami szomorúságot okoz, az elmúlás szomorú gondola­tát ébreszti az emberben. Szo­morúságra azonban semmi ok: ez az utolsó vonat szerencsé­sen elhaladt Budapest felől jőve a Bükkösd—Szentlőrinc közötti vágányszakaszon, s ami­kor elhaladt a felüljáró alatt, érvénybe lépett az ötórás vá­gányzár. Száznegyven munkás­kéz ragadta meg szinte egy­azon pillanatban a szerszámo­kat, hatalmas sínpárok emel­kedtek a magasba, csörögtek a kézicsörlő láncai, és kezde­tét vette a két állomás közöt­ti új, még tavaly elkészített vá­gány átkötése. Úgy fejeztem ki magam, hogy „szerencsésen elhaladt" a Zselic-Expressz ezen a sza­kaszon. Már bizony, ott tartott ez a régi vasúti pálya, hogy a mozdonyvezetők fellélegez­tek, ha Szentlőrincre megér­keztek. Sülé Ferenc építésve­zetővel együtt járjuk be az új vágányszakaszt, innen, a ma­gasabb töltésről jól látszanak a régi sínek egyenetlenségei, hepehupái. Tizenegy óra után kezdődött a munka, Bükkösdön és Szent- lőrincen, a pályaszakasz két végén mintegy kétszáz méter­nyi távolságon kellett síneket fektetni. Háromnegyed négyre elkészültek a munka oroszlán- részével, az új szakasz két végét összekötötték, az esti vo­natok már az új pályán fut­nak. Mi lesz a régi pálya sorsa? A síneket megvizsgálják, ame­lyik még használhatónak bizo­nyul, beépítik valamelyik mel­lékvonalba. A régi pálya men­tén elhelyezkedő jelzőket szin­tén másutt állítják majd fel. A hasznavehetetlen síneket vi­szi a kohászat. A talpfák jó állapotban levő részét szintén beépítik, a rosszakat pedig tűzifa-áron eladják vasutas dolgozóknak. A pálya zúzott­kövét pedig — környező ter­melőszövetkezetek, tanácsok, figyelem! —ingyen bárki ren­delkezésére bocsátják, mert útjavítás céljaira még kiválóan alkalmas. Csak elszállításáról kell gondoskodni. Kilencezer-száz méter hosz- szúságú az új szakasz. Ebből tavaly elkészült a szentlőrin­ci bejárati ív, tehát a felül­járó és az állomás közötti rész. Ez másfél kilométerre te­hető. A többit tegnap délután adták át rendeltetésének. Az Kevés lesz a szilva, a meggy és a körte? megtermékenyülést nem zavar­hatta. Öszibarackfáink vi­szont épp a virágzás idősza­kában voltak. Várható, hogy a szilvánál, a meggynél és a körténél a hűvös időjárás ked­vezőtlenül befolyásolja a meg­termékenyülést, mert ilyen időben a méhjárás szünetel. Ez érzékenyen érinthet bennünket, mert az utóbbi három fajtából amúgy is kevés kerül a piacra évek óta. Az elmondottak ellenére nem pesszimisták a Pécsi Ál­lami Gazdaságban, mert évek óta nem hoztak ennyi virágot a gyümölcsfák. Elképzelhető tehát, hogy ritkításra nem lesz szükség, mert azt elvégezte a természet. A Villányi Állami Gazdaság­tól kapott tájékoztatás szerint a lehullott hó nem zavarta a szőlőrügyek fejlődését. Száz- nyolcvan hektáros gyümölcsö­sükben viszont hasonló gond­jaik vannak mint a pécsiek­nek. A terület kétharmadán őszibarack és szilva van: az esetleges fagykárokat csak az idő melegebbre fordultával tudják megállapítani. A ZÖLDÉRT-hez épp a leg­jobbkor érkeztünk. A termel­tetési osztály munkatársai szo­kásos hét eleji megbeszélésü­ket tartották, amelyen a múlt heti rossz időjárásról és an­nak következményeiről hallhat­tunk. Pandur József osztályve­zető ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta. — A borsó fejlődését ked­vezően befolyásolta a két hét­tel ezelőtti nyárias meleg. A múlt heti hirtelen hőmérséklet­csökkenés és a hó viszont visz- szavetheti a fejlődését, a bor­só éppen virágzik. Ebben a szezonban várhatóan száz va­gonnal termelnek a gazdasá­gokban és a kiskertekben, amelynek negyed részét for­galmazza majd a ZÖLDÉRT. Az első szállítmányok várható­an május közepén jelennek meg az üzletekben. A fóliás kultúrákat illetően a gyors fej­lődést visszavetette a hűvös idő: ennek ellenére tízszerany- nyi fejes saláta került eddig a ZÖLDÉRT boltokba, mint tavaly ilyenkor. A fóliasátrak alatti retek, saláta és karalábé ed­dig nem károsodott. Az Állami Biztosítóhoz nem érkezett fagykár bejelentés. S. Gy. Az elmúlt hét elején meg­lepetésszerűen lehullott több mint tíz centiméteres hó két- ségbeejtette a mezőgazdasági üzemek szakembereit. A csa­padékra nagy szükség volt, csakhogy nem pelyhek formá­jában. A hó megült a dúsan virágzó gyümölcsfákon, a pat­tanásig feszült rügyeken. A gazdák aggodalma nem volt alaptalan, mert a hőmérő hi­ganyszála többször is a nulla fok alá süllyedt. Körútra indultunk hát, nem kerülve el a primőrt is forgal­mazó ZÖLDÉRT-et sem. Egy kérdésre kerestünk választ: hogyan vészelték át a gyü­mölcsösök, a fóliás kertészetek a kedvezőtlen időjárást. A Pécsi Állami Gazdaság az egyik legnagyobb baranyai gyümölcstermelő. József-major- ban, Romonyán, Danitz-pusz- tán és Szilágy-pusztán almát, őszibarackot, meggyet, kajszit és almát termelnek. Timon Béla főkertész: — Gyümölcsöseinkben mí­nusz egy fokot is mértünk. Megszerveztük a fagyügyele- tet. Arra még nem tudunk vá­laszolni, hogy a hirtelen idő­változás milyen károkat oko­zott. A kajszit már elvirógzott állapotban érte a hó, ami a •»­Az Alkotó Ifjúság pályázatának kiállítását nyitották meg tegnap Pécsett, a KISZOV Megye utcai székházában. Szakmai, képzőművészeti és hobby kategóriákban ötvenhárom alkotást, terméket mutattak be. A kiállítás április 13-ig naponta 11-től 19 óráig tekinthető meg. Folytatódtak a szovjet-kubai tárgyalások Szerdán a Kremlben folytatódtak a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Fi­del Castro, a Kubai Kom­munista Párt KB első tit­kára, a Kubai Államta­nács és a Minisztertanács el nőiké között. A szívélyesség és köl­csönös egyetértés légköré­ben lezajlott megbeszélé­sen szovjet részről Nyiko- laj Podgornij, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének el­nöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Mi­nisztertanács elnöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminisz­ter; kubai részről pedig Carlos Rafael Rodriguez, a KKP KB Politikai Bizott­ságának és a KB titkársá­gának tagja, az Államta­nács és a Minisztertanács elnökhelyettese és más hi­vatalos személyiségek vet­tek részt. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nyolcvanmillió értékű munka Dunántúlt napló XXXIV. évfolyam, 95. szám 1977. április 7., csütörtök Ára: 80 fillér

Next

/
Oldalképek
Tartalom