Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-06 / 94 szám
Koszorúzás, KlSZ-fogadalomtétel felszabadulásunk ünnepén Ifjúsági találkozó a pécsi felszabadulási emlékműnél KlSZ-fiatalok találkozója a pécsi felszabadulási emlékműnél. Kétszázhetvenhét pályamunka Diákok és a Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja XXXIV. évfolyam, 94. szám 1977. április 6., szerda Ára: 80 fillér A pécsi üzemek dolgozói megkoszorúzzák a szovjet hősök sírjait. (Fotó: Kóródi) A forradalmi örökséghoz méltó tetteire# társadalomtudomány Több mint kétezer fiatal részvételével — a forradalmi ifjúsági napok záróünnepségét is jelentő — ünnepi ifjúsági találkozóra került sor április 4-én délelőtt Pécsett, a fel- szabadulási emlékműnél. Pol- beat énekesek, a szénbányászok fúvószenekara adott műsort az ünnepség gyülekező résztvevőinek, majd megérkeztek a gyalogos csillagtúra, illetve a motoros csillagstaféta tagjai, hozták a szalagokkal díszített kopjafákat. Megérkeztek a megye, a város párt, állami, társadalmi szervek, tömegszervezetek, a fegyveres testületek vezetői, köztük dr. Nagy József, a megyei párt- bizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke, Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Czente Gyula, a városi tanács elnöke, Neubauer József, az SZMT vezető titkára, Bóna Er- nöné, a KISZ megyei bizottság első titkára, Komlódi Józseiné, a KISZ városi bizottság első titkára, Krasznai Antal, a HNF megyei és Gergely László, a HNF városi titkára. Az ünnepség KlSZ-fogada- lomtétellel folytatódott. Szitkai Gábor, a MÉV IV-es., bányaüzem dolgozója, 1957-es KISZ-tag köszöntötte a fogadalmat tevőket, olvasta elő a KISZ-fogadalom szövegét. A Himnusz után Takács Gyula, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Aprily Lajos: Szilen- cium című versét adta elő, majd az ünnepi beszéd elmondására Bóna Ernőné, a KISZ megyei bizottsága első titkára lépett a mikrofonhoz. Beszédének bevezetőjében emlékezett a három tavasz nagy ünnepeire, majd így folytatta: — Az 1848 véres küzdelmeit, az 1919 hősi harcait bukás követte, de a legjobbak hittek abban, hogy nem hiába való az áldozat, hogy az évtizedek keserveit újraéledés követi. S eljött 1945. április 4-e, szabadságunk születésének napja! Beszédének folytatásában méltatta a felszabadító Szovjet Hadsereg, a bolgár katonák, a jugoszláv partizánok harcait, majd az ország újjáépítéséről szólva kiemelte: — Óriási feladat volt ez, de a kommunista párt felhívására az összefogás, a segíteni akarás nagyszerű példáival találkozhattunk szerte az országban, így Baranyában is. • Az OTDK szekciójának ülésszaka a tanárképzőn # A pedagógusképzés mindhárom fokozatának igénye Utalt a pécsi gyárak munkásainak, a bányászoknak odaadó, kemény munkájára, amely- lyel hozzájárultak az újjáépítéshez. Kiemelte az eltelt 32 év eredményeit, a fiatalok munkáját, de szólt a még fellelhető hiányosságokról, a feladatokról is. Beszédét így folytatta: — Az 1977-es tavaszi ünnepeinken, a forradalmi ifjúsági napok valamennyi rendezvényén felidézzük Ifjúsági Szövetségünk példaképeit, Lékai Jánost, Ságvóri Endrét, Kilián Györgyöt és a többieket. Példaképeink ők ugyanúgy, mint a KISZ 20 évvel ezelőtti zászlóbontói. Tudjuk, hogy csak úgy lehetünk méltók hozzájuk, csakúgy mint felszabadítóinkhoz és a 32 év harcosaihoz, ha minden erőnkkel korunk forradalmi feladatainak megvalósításáért dolgozunk. A továbbiakban a fiatalokról szólva idézett Kádár elvtársnak a KISZ IX. kongresz- szusán mondott szavaiból: „A párt Központi Bizottsága bízik a magyar ifjúságban, szá(Folytat ás a 2. oldalon) A Pécsi Tanárképző Főiskolán tegnap délután megnyílott a XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia társadalom- tudományi szekciójának ülésszaka. A megnyitó ünnepségen a baranyai, pécsi politikai és kulturális közélet több képviselőjével együtt megjelent dr. Bóna Ernőné, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára és Papp Imre, Pécs megyei város Tanácsának elnökhelyettese. Dr. Kálmánchey Zoltán, a főiskola főigazgatója köszöntötte az ülésszakot, majd dr. Bihari Ottó akadémikus, a PAB elnöke, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. A társadalomtudományi szekció pécsi konferenciája két szempontból érdekes. Elsősorban azért, mert a társadalomtudományok e részének, — a pályamunkák értékét és számát tekintve aligha volt ilyen felvonulása az utóbbi években. Különösen fontos, hogy a 277 pályamunka jelentős részét tanárképző és tanítóképző főiskolások írták a tudományegyetemek bölcsész karainak hallgatói mellett. Ez azt mutatja, hogy a pedagógusképzés mindhárom fokozatán oktatókban és hallgatókban egyaránt él az igény: kutatásitudományos témákkal foglalkozni. Valóban, minden felsőoktatási intézménynek elmaradhatatlan, szerves tevékenysége tehát a tudományos kutatómunka. — A konferencia másik jellegzetessége, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskola lett a gazdája, pécsi környezetben zajlik tehát és éppen egy tanárképző intézményben. Joggal elégedettek lehetünk, hiszen 20 pécsi dolgozqtot vitatnak meg ezen az ülésszakon. Ez a 20 dolgozataz ország valamennyi tanárképző főiskolájáról benyújtott munkák majdnem egyharmadát jelenti — mondotta dr. Bihari Ottó. Az ünnepélyes megnyitó befejeztével megkezdődött a tanácskozás, amely az április 9-i záróünnepségig és díjkiosztásig tart. A pécsi konferencia része annak az immár tíz nap óta tartó rendezvénysorozatnak, amely a XIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia keretében kezdődött meg Szegeden, s Pécsett, Budapesten, Dunaújvárosban, Kazincbarcikán és Szombathelyen zajlik. Ma, szerdán kezdődik a közgazdaságtudományi szekció ülésszaka a Pécsi Tudományegyetemen. Ízelítő a társadalomtudományi szekció gazdag témaköréből néhány alszekció címe alapján: Uralisztika-altájisztika, Angol, francia és német nyelvészet, József Attila, A XX. század második fele, Általános társadalmi és tárgyi néprajz. Művészettörténet — művészetelmélet. Koszorúzás a szoujet Hősök emlékművénél Hazánk felszobadulásp 32. évfordulójának napfényes délelőttjén sok ízáz pécsi dolgozó gyűlt össze Pécsett a szovjet katonai temetőben. A hősökre emlékezték, akik a szabadságot, a békés alkotómunka lehetőségét hozták el nekünk. 10 órakor kürtszó ’Jelezte az ünnepség kezdetét, majd a szovjet és a magyar himnusz után a helyőrség parancsnoka el lépett a felsorakozott díszszázad arcvonala előtt. Unger Pálma, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze Zelk Zoltán: Egy vöröskatona sírjánál c. versét mondta el, majd a párt, állami és társadalmi szervek képviselői járultak koszorúikkal az emlékmű talapzatához. Elsőként dr. Nagy József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára és Lukács János, a Pécs városi Pártbizottság első titkára koszorúzott. Az állami szervek nevében Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács és Czente Gyula, a Pécs városi Tanács elnöke helyezett el koszorút. A szakszervezetek koszorúját Neubauer József, az SZMT vezető titkára és Szokola Ferenc, az SZMT elnöke, az ifjúság koszorúját Bóna Ernőné, a KISZ megyei Bizottságának első titkára, Komlódi József né, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára és Vér László megyei úttörő-elnök, a Hazafias Népfrpnt koszorúját pedig Krasznai Antal megyei és Gergely László Pécs városi titkár helyezte el. A fegyveres testületek képviselői is elhelyezték koszorújukat az emlékműnél, majd a pécsi dolgozók tették le virágaikat a szovjet hősök sírjaira. Az ünnepség az In- ternacionáléval és katonai tiszteletadással ért véget. Brezsnyev -Castro találkozó Moszkva Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában találkozott Fidel Castróval, a Kubai Kommunista Párt KB első titkárával, a Kubai Államtanács és Minisztertanács elnökével. Megbeszélésük központjában a szovjet—kubai testvéri kapcsolatok további erősítésének kérdései álltak. \ A megbeszélésen szovjet részről Nyikolaj Podgomij, az SZKP KB PB tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnöke, kubai részről Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt KB PB tagja, az Államtanács és a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint más hivatalos személyiségek is részt vettek.
