Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-05 / 93 szám

fi felderítő A budapesti Pannónia Stúdió vágya Rajzfilm­gyár Pécsett? Tanárjelöltek ecsettel Pécs úgy látszik most már mindenképpen filmváros lesz. Hiába rendezik itt csak két­évente a magyar játékfilmek szemléjét — a közbeeső évek­ben Pesten! — a mecsekalji város most már megerősödött a filmművészetben. Itt rendez­ték meg a Balázs Béla Stúdió közművelődési filmhetét, s a legújabb hír: a Pannónia Stú­dió vezetői Pécsre készülnek, mert filmgyári üzemet szeret­nének szervezni a városban. Nagy ügy: talán filmgyár lesz Pécsett? Mit akar tehát a Pannónia Stúdió? Először egy gyorsfénykép erről a filmgyártó intézményről: Ebben a stúdió­ban készítik a rajz- és animá­ciós filmeket. Az utóbbi esz­tendőkben évente általában 15 órányi terjedelmű a filmter­melésük. Gyártanak rövid mo­zifilmet, aztán játékfilmet, mint például a János vitéz, vagy a Lúdas Matyi. De készítenek te­levízió-sorozatot is, ilyen a Gusztáv, a Hugó és a Doktor Agy. A filmek jók, sokszor reme­kek- Az animációs művek iránti igény pedig egyre nő. Ezért határozták el a Pannó­nia Stúdióban, hogy létrehoz­zák a vidéki műtermek hálóza­tát. Az első meg is alakult Kecskeméten, 1974-ben. Most Pécsre gondoltak. Ez a város ugyanis hírt szerzett magának a filmvilágban szellemi mozgé­konyságával, az új iránti fogé­konyságával. Aztán az IXILON stúdió híre... Az is előny, hogy a Pécsi Tanárképző Fő­iskolán rajztanszék működik, a Dunántúl rajztanár nemze­dékeit nevelik a városban. Igaz, a rajzfilm egyes kockái­nak, figuráinak kifestése, meg­rajzolása még nem alkotómű­vészet, hiszen csak azok gyors egymásutáni fényképezése hoz­za létre a filmet, vagyis magát a müvet. De értő kezek nélkül sem rajz-, sem animációs film nem létezik. Mit jelentene a pécsi rajz­tanárnövendékeknek a film­gyári munka? — Nagyon fontos — mondja Soltra Elemér, a Pécsi Tanár­képző Főiskola rajztanszékének vezetője —, hogy hallgatóink munkája, tanulmányai kiterjed­jenek minden olyan területre, ami több mint a klasszikus ér­telemben vett rajzoktatás és a vizualitással bármilyen kapcso­latban van. A technika és még sok minden kínálja manapság erre a lehetőséget, s támaszt­ja az igényt. Elvileg feltétlenül egyetértek a pécsi rajzfilmstú­dió esetleges megszervezésé­vel. Sőt, nagyon örülök ennek az ötletnek. Jó lenne olyan gyakorlati megoldást találni, hogy a rajzszakosok munkája ebben a pécsi filmüzemben ne keresztezze, hanem elősegítse tanulmányaikat. A Pannónia Stúdió tehát pé­csi üzemet szeretne, s nemso­kára megkeresi ezzel a kérés­sel az illetékes baranyai, pécsi szerveket. Minden bizonnyal az itt már hagyományos készség­gel fogadják a tervet. F. D. □tietföi Jelenet az első magyar másfél órás rajz-játékfilmből, a János vitézből, amelyet fél Európa megvett. Harrier kártyanaptárral Manöken a verseny­autóban Kirúzsozott, és a kollégáknak leesett az álluk Sógorom, az erénycsősz el­kobzott a fiától egy kártyanap­tárt. A naptár itt látható. Más­nap meg görkorcsolyát ígért a srácnak, ha szerez belőle még vagy húszat. A gyerek hozta a naptárakat, vitte a görkorcso­lyát és vihogott. Ennyit a min­dennapok pedagógiájáról! De aki rajta van a naptáron ... Ha azt mondom, hogy egy szép pesti lány... Hát olyan sok van! Ha kiderül, hogy számtalan színművésznőnk fel­kapott varrónője... Nem rossz! De az ország egyik első díjas cutóversenyzőnője? — Nocsak! Meg modell is ... Ritka lány. írjuk le tehát a nevét: Jurszik Mária Magdolna. Született Bácskában, a ma­gyarlakta Kula községben. Há­roméves korában beleült egy szabóollóba, sebét gyógyulásig eltitkolta, nehogy eltiltsák a szomszéd szabótól. Azóta tud­ják róla a családban, hogy mindene a szép ruha és hogy karakán lány. Ráadásul előbb a nagyapja, aztán apukája ne­velte. Csupa férfi hatás. így az­tán nem meglepő az öt évvel ezelőtti sztori. Udvarlója miatt éppen az élet értelméről elmél­kedett, amikor felhívta a barát­nője. — Te! Autóverseny lesz! Te­repbajnokság! Nem akarsz be­nevezni? — Jó, de csak ha piros ko­csit kapok! Felvették a Spartacusba, mert hogy igen kevés a női versenyző. Lassan „beépült" a sportágba. Bukósisakban nem igen derült ki, hogy lány ül a volán mögött. Jurszik Maria Magdolna jól hajtott a verseny- pályán, s az általában 45 főnyi mezőnyben mindig többnyire az első tíz között végzett. De ki vette volna észre a bukósisak mögött a nőt? — Meguntam, kirúzsoztam, és vagy harminc kollegámnak le­esett az álla. Megőrültek a fél­tékenységtől, hogy én, a nő megelőztem őket. Rajong Pécsért, sokat ver­senyzett itt, sok jó helyet szer­zett, és a Mecsek alján került először nemzetközi mezőnyben első helyre. — Nem fél a kanyarban? — Nem lépem túl a határt. Csak a saját képességeimen és a kocsi teljesítőképességén be­lül hajtok gyorsan. Akkor van baj, ha egy versenyző ezeket a határokat nem ismeri; vagy is­meri, de rajtuk túllépve is esz­telenül ragaszkodik a sebes­séghez. Szép ruha, száguldó autó ... ez is az önérvényesítés egyik formája. Jurszik Mária Magdolna nemrég nagyon dühös volt: — Az Állami Biztosítóra! A verseny idejére szóló kötelező biztosítás napi összegét 80 fo­rintról felemelték 1 500-ra. Mi­vel néhány számító, alkalmi ko­caversenyző .szándékosan ösz- szetörte a kocsiját. De aki erre képes, annak 1 500-ért is meg­éri! Szerintem nagy pofont ka­pott az autósport, én is abba­hagyom. Hiszen a verseny ál­talában kétnapos biztosítást igényel, s kinek van erre 3 000 forintja. Meglátta őt bukósisakban az ARTEX reklámfőnöke, megszü­letett a kártyanaptár, tízezrek ismerték meg és bekerült a manöken iskolába. Április 20- án mutatkozik be Budapesten a Divatcsarnok Lotz-termében, az ország reklámszakemberei előtt. A szép ruhák, a száguldó ko­csik után most tehát a reflek­torfény ... Űzi a sikert, mert nő, s irigylik ... De a varrást sosem hagyja abba. Valamiből élni kell! A divatbemutatón azért igen sokan lesznek majd, hála a kártyanaptárnak is. A férfiak néha talán a ruhákra is figyelnek. Földessy Dénes Dolgozókat feluesznek ÉPÍTÉSZTECHNIKUST 3—4 éves szakmai gyakorlattal felveszünk. Je- lentkezés: Szigetvári Állami Gaz­daság építési osztályán, Szentegát. (794) VIZVEZETÉK-szerelőt, villanyszerelőt és lakatost felveszünk. Jelentkezés: Szigetvári Állami Gazdaság építési osztályán, Szentegát. (795) EGY géplakatost (tmk-munkára), egy esztergályos oktatót, egy kul­turális nevelőtanárt, egy gyors- és gépírót felvesz az 500. Szakmunkás- képző Intézet. Jelentkezés: a sze­mélyzeti főelőadónál Pécs, Rét ut­ca 41. (777) HÁROM évi időtartamra közgazda- sági szakközépiskolával munkaerőt felveszünk. Jelentkezés: Pécs, Irányi Dániel tér 1. sz. (773) ÉPÍTŐIPARI technikust művezetői munkakörbe felveszünk. Jelentkezés: Pécs, Irányi Dániel tér 1. sz. ^ (774) A PÉCSI Orvostudományi Egyetem érettségivel és »ehetőleg gépírói gya­korlattal rendelkező adminisztrátort vesz fel. Jelentkezés: Pécs, Honvéd ■utca 5. Munkaügyi osztály. (740) I stressz is az infarktus A stressz, amely a szel­lemileg élénk, az aktív, a többleté elkötelezett em­ber legszebb alibije, abba a veszélybe kerül, hogy már nem ismerik el többé a modern élet veszélyté­nyezőjének. A támadás az egzakt orvostudomány ré­széről származik: a táma­dás elindítója Thomas Royle Dawber, a bostoni egyetem professzora, aki kezdeményezője és irányí­tója egy 25 éve folyó ku­tatóprogramnak. Vizsgála­tai nem mutattak ki ösz- szelüggést a stressz és a szívbetegségek között. A tanulmány, amelyet 1950-ben kezdtek meg Massachussetts államban, Tramingham községben, ma a szivinlarktus okai legmegalapozottabb bizo­nyítékának számít. Huszon­öt éven át feljegyzéseket vezettek Tramingham la­kóinak minden életszoká­sáról, sajátosságáról és rossz szokásáról. A szív-érrendszeri meg­betegedésekkel korreláció­ba állítható fő veszélyez­tető tényezők eszerint a vér magas zsírtartalma, főként koleszterin-tartalma és a dohányzás. Dawber hozzáteszi: „a koleszterin-tükör csökken­tésére irányuló kísérlet so­rán egyúttal csökkenteni kell a testsúlyt, és fokozott fizikai tevékenységet kell előírni". Teljesen törölte viszont az egyes német klinikákon igen nagyra értékelt ve- szélyeztető tényezőt, a stresszt. Szinte mentegetőzik, hogy semmiféle objektiv adattal nem tudja alátá­masztani a stressz-reakciók kimutatását. A közvéle­mény számára sokkal ké­nyelmesebb azt hinni, hogy stressz-hatásokkal teli élethelyzete felelős a betegségért, nem pedig hi­bás táplálkozási szokásai, fizikailag lomha életstílusa. SZAKVIZSGÁVAL rendelkező szál- litásvezetőt felveszünk. Jelentkezése­ket ,,Középvállalat” jeligére férjük a Hunyadi úti hirdetőbe. (718) A MECSEKVIDÉKI Pincegazdaság palackozó üzeme női segédmunká­sokat — gép melletti munkára — azonnali belépéssel felvesz. Pécs, Batthyány utca 2. (756) NŐI segédmunkásokat keres felvé­telre pezsgőgyárához a Mecsekvidé- ki Pincegazdaság. Jelentkezés: Pécs, István tér 12. sz. Üzemvezetőnél. (757) SZALLlTMANYKISÉRÖKET, férfi anyagmozgatókat azonnali belépés­sel felvesz a Pécsi Tejüzem, Tüzér utca 15. (839) SÖRIPARI segédmunkást, betaní­tott munkást (nő, férfi), takarítót, gépkocsirakodót felvesz a Pannónia Sörgyár. (705) TAKARÍTÓKAT és portásokat felve­szünk. AFIT XIV. sz. Autójavító Vál­lalat 01. sz. üzeme, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 33. (852) MOSÓNŐT alkalmazunk. Egészség- ügyi Szakisicolo, Pécs, Hunyadi út 72. (720) A PÉCSI Orvostudományi Egyetem Idegsebészete felvesz szakképzett nő­véreket, nővérotthoni elhelyezést biz­tosítunk. Jelentkezés Pécs, Ifjúság útja 31. Idegsebészeti titkárnőnél. (904) Mmarik százados a SZER poklában Feje hideg, szíve forró, kezei tiszták A felderítők idegháborúja emberfeletti áldozatokat kíván meg a csendes front harcosai­tól. A tettenért felderítő rend­szerint nyomtalanul eltűnik. Az ellenség megsemmisíti. Megle­hetősen ritka az olyan eset, mint például Pavel Minarik századosé, akinek miután nem­rég tért vissza hazájába, Cseh­szlovákiába, tevékenységét a közvélemény is megismerhette. A hírszerzők munkája ugyan­is titok, jóllehet ezt a titkot nem az a fajta misztikum ké­pezi, amely a kém- és detek- tívregények legfőbb eleme. A hírszerzők éppen olyan embe­rek, mint bárki más — ismerik a félelmet, tudnak örülni és bánkódni, de Felix Dzserzsinsz- kij szavaival szólva: „a felde­rítők feje hideg, szívük forró, kezeik pedig tiszták." Manipulált hírközlés Pavel Minarikot az 1968-as „prágai tavasz” utáni szeptem­ber „sodorta" nyugatra. Ekkor azonban már több éves kikép­zés, alapos előkészítési gyakor­latok álltak a szürke megjele- lenésű fiatalember mögött — a csehszlovák felderítőszolgálat hivatásos tisztje volt. Rövide­sen a Bécsben éppen „lélek- vadászaton” tartózkodó — az akkor mór — az Amerika szá­mára végzett kémkedés ne­gyedszázadát maga mögött tu­dó Julius Firt elé került, akinek a bizalmát egy jól előkészített információs anyag átadásával sikerült megszereznie. Nem sokkal ezután pedig már a nyugati kommunikáció hírhedt boszorkánykonyhájának, a Sza­bad Európa Rádiónak a belső munkatársaként tevékenykedik, mint a csehszlovák szekció be­mondója. A SZER-nél végzett, hét évig tartó munkája során megdöb­bentő képet alkothatott magá­nak a müncheni Angol Kert­ben történtekről, a manipulált hírközlés és a hírszerzés piszkos összefonódásáról, e reakciós adóállomás — a szocialista or­szágok ellen folytatott — szer­vezett és tervszerű aknamun­kájáról. A Zrínyi Katonai Kiadó „A felderítő visszatér" címmel a napokban adta közre könyv formájában azokat a beszélge­téseket interjúkat, amelyeket újságírók készítettek Minarik századossal — egy évvel ez­előtti hazatérése óta. Ezek a beszélgetések egyértelműen rá­világítanak arra, hogy Nyuga­ton ma is szép számmal létez­nek még olyan emigráns szer­vezetek és a nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok által pénzelt hivatalos szervek (ilyen például a SZER), ame­lyeknek a legcsekélyebb mér­tékben sem érdekük a Helsin­kiben kötött megállapodás be­tartása. Ezeknek a szervezetek­nek igazi éltető elemük a hi­degháború, és tőlük telhetőén mindent elkövetnek annak ér­dekében, hogy visszafordítsák az enyhülés folyamatát. A müncheni adóállomásokon most azt állítják — olvashatjuk Minarik könyvében, — hogy a CIA-korszak — egyes forrósok alapján 1971-ben, más forrá­sok szerint 1972-ben — meg­szűnt. Ugyanakkor az adóállo­mások igazgatója az a Richard Cook, aki korábban a CIA úgy­nevezett „kutatási osztályának” munkatársa volt: a múltban egyébként a CIA megbízásából a nevesebb szovjet látogatókat kísérgette végig az Egyesült Államokon... A SZER és a nem kevésbé hírhedt Szabad­ság Rádió személyzeti és igaz­gatási részlegének igazgatója Hans Fischer, Münchenben a CIA megbízásából lépett hiva­talába. A CIA-nál már 1947 óta dolgozik. Idegőrlő munka A roppant anyag, amelyet most közvéleményünk is meg­ismerhet, a hírszerző nehéz munkájába enged betekintést. A könyv legfőbb érdeme azon­ban az, hogy a lehető legna­gyobb részletességgel tárja fel a hidegháború e sötét bugy­raihoz foggal-körömmel ra­gaszkodó úgynevezett „emig­ránsokat" és a belőlük tobor­zott szervezetek mindenre el­szánt csoportosulásait, ezek igazi arculatát. Ami pedig ennek az izgal­mas olvasmánynak a szép em­beri vonásait illeti, íme egy a sok közül: A Mlada Fronta és a Komszomolsizkaja Pravda munkatársa megkérdezte Pavel Minarik századost, hazatérte után: — Mi a legfőbb kívánsága? — Leginkább arra vágyom, hogy legyen időm a jövőben nagy erdei sétákat tenni ide­haza. És ez, a hét évig tartó ideg­őrlő munka után bizonnyal meg is illeti Minarikot, a felderítőt. Bebesi Károly A SIKLÓSI Alkotótelepek Irodája április 15-től felvesz gazdasági ve­zetőt, legalább középfokú KALASZ szakképesítéssel, gyakorlattal. Jelent­kezés munkaidőben, Siklós, Vajda János tér, vagy írásban 7801. Pf. 11. (879) A PÉCSI Orvostudományi Egyetem szakképzett nővéreket, asszisztense­ket, segéd nővéreket, beteghordozó­kat, műtőssegédeket, konyhalányo­kat, takarítókat, férfi és női betaní­tott munkásokat keres felvételre. Je­lentkezés: Pécs, Honvéd utca 5. Munkaügyi osztály. I. emelet 1. (903) AZ ÉPÍTŐIPARI Gépesítő Vállalat budapesti központja pécsi telephely­ivel felvételre keres: szerkezeti la­katos, lakatos, villanyszerelő, autó­daru kezelő és vezető szakmunká­sokat toronydaru-szereléshez. Kerese­ti élhetőség: a 3 hónapos betaní­tási idő alatt előző munkahelyi át­lagkeresete, utána 4000—4500,— Ft a teljesítménytől függően. Jelentkez­ni lehet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat gépészeti osz­tályán április 15-ig. (899) A SZŐLÖSKERT Étterembe kézi­lányt keresünk azonnali belépéssel. Jelentkezés az üzletvezetőnél (Pécs, Kis-SIkókó 4. 15-886-os telefonon). (764) A MECSEK Tourist raktárkezelőt azonnali belépéssel alkalmaz. Jelent­kezés: Széchenyi tér 9., félemelet. (905) A II. SZ. Belklinika azonnali belé­pésre beteghordozót keres. Jelent­kezés a klinika gondnokánál. (8542) A II. SZ. Sebészeti Klinika takarí­tónőt keres. Jelentkezés a klinika főnővérénél. (8541) FÉL ÉVRE könyvelőt felveszünk, azonnali belépéssel, nyugdíjast is. Express Utazási Iroda, Pécs, Rákó­czi u. 39/B. (57353) KÉSZÁRU RAKTÁROSOKAT, valamint férfi munkaerőt azonnali belépés­sel alkalmaz a Mecsektej OKV Ka­cs óta. Jelentkezés: az üzem veze­tőjénél. Telefon: 71-171. (50373) A PÉCSI Dohánygyár felvételre ke­res gépmesteri munkakörbe gépész- technikust, mechanikai műszerészt vagy lakatos szakmunkást, valamint egy gyakorlattal rendelkező könyve­lőt. Jelentkezés a munkaügyi osztá­lyon. (50362) ÉRETTSÉGIVEL és lehetőleg szám­viteli gyakorlattal rendelkező szám­lalikvidátort, gépkönyvelőt, valamint tablóellenőrt felveszünk. Jelentkezé­seket „Kereskedelmi vállalat" jel­igére a Sallai utcai hirdetőbe kér­jük. (50365)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom