Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-03 / 92 szám

1977. április 3., vasárnap Dunántúli napló 11 Dr. Wlcarothy László ünnepi köszöntője Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából dr. Maróíhy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja; a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében hangsú­lyozta: 'nincs még egy ünnep a 'naptárunkban, amely annyira kifejezné népünk legnagyobb történelmi sorsfordulójának fo­galmát, mint április 4-e, Történelmünk folyamán pa­rasztfelkelések, forradalmak, függetlenségi és szabadsághar­cok estek áldozatául a hazai és a nemzetközi reakció túl­erejének. Népünkből azonban sohasem tudták kiölni a sza­badság reményét. Ez adott év­századokon át erőt a küzdők­nek, kitartást a csüggedőknek, „magyarságot a magyarnak." így volt akkor is, amikor Horthy ellenforradalmi rendszere a második világháború végső pusztulással fenyegető kataszt­rófájába sodorta a nemzetet. Népünk legkiválóbb fiai és lá­nyai, ha elszigetelten is, szem­beszálltak a világuralomra tö­rő hitleri fasizmussal és hazai kiszolgálóival, önfeláldozó küz­delmük az antifasiszta, harcban egyesült nemzetek világtörté­nelmi győzelmében teljesedett be. Kelet- és Nyugat-Európa országaival együtt 1945. április 4-én végre hazánk is szabad és független lett. Ebben a világméretű küzde­lemben, melyben az ember le­győzte az embertelenséget, a humanizmus a barbárságot, a békevágy a háborút, a Szovjet­unióé volt a döntő szerep. A világ első szocialista államá­nak népei és katonái hozták a legtöbb áldozatot a mi sza­badságunkért is. Népünk végre saját kezébe vehette sorsának irányítását és a népi hatalom megteremtésével másodszor is megnyílt hazánk előtt a szo­cialista fejlődés útja. Hősi tettei­ket és önzetlen áldozataikat so­hasemfeledjük. Emléküket ápol­juk és megőrizzük. Nemcsak a tisztelet virágaival. Sokkal in­kább azzal a történelmi „em­lékművel”, amely a szocialis­ta Magyarország építésében ölt testet. Engedjék meg, hogy felsza­badulásunk 32. évfordulóján, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében tisztelettel köszöntsem önöket, szívből jövő jókíván­ságaimat fejezzem ki hazánk minden polgárának, párttagok­nak és pártonkívülieknek, idő­sebbeknek és fiatalabbaknak, a Magyar Népköztársaság va­lamennyi barátjának, aki oszto­zik velünk az ünnep örömében. A 32 évét ünneplő szocialis­ta Magyarország társadalmi portréja gazdag, kié gye,nisúlyo­zott és bizakodó képet mutat: a tartalmában kiteljesedő szo­cializmus, a fejlett szocializmus képét. Hátterében rengeteg munkával, harccal és áldoza­tokkal is, távlataiban megala­pozott optimizmussal. Ezt a társadalmi portrét szí­vesen nézi, mutatja és tartja magáénak mindenki. Az is, aki a bölcsőnél jelen volt, és az is, aki már e bölcsőben nevelke­dett. A 32 dolgos év, mióta a munkásosztály és szövetségesei az ország gazdái, nagy ered­ményeket érlelt: haladó társa­dalmi rendet; fejlett ipart, kor­szerű mezőgazdaságot; szilárd szövetségeseket, barátokat szer­zett. A 32 év eredménye sokak­nak életük művét jelenti. A 32 év sokaknak örökségként ju­tott. Hazánk lakosságának a fele már nem emlékezhet sa­ját tapasztalatából a felszaba­dulásra, még kevésbé az azt megelőző időkre. Már ránk, a harmincas éveinkben járókra is joggal mondják, hogy beleszü- lettünk a szocializmusba. A ná­lunk fiatalabbak számára pe­dig a munkáshatalom megvé­désének korszaka is történe­lem. Tisztelettel és nagyrabe­csüléssel adózunk azoknak, akik harcoltak a jelenért és építet­ték 32 éven át a hazát. Az örökösök előtt nem kisebb és nem könnyebb feladatok áll­nak, kötelességük továbbvinni és meghaladni az elődök mű­vét. Nemzeti egységben tekinthe­tünk at jövő elé, Jó programunk van a következő 15—20 eszten­dőre, melyet népünk minden rétege a sajátjának érez. Idő­sek és fiatalok, párttagok és pártonkívüliek, hívők és ateis­ták, magyarok és nemzetiségiek fognak össze a fejlett szocia­lista társadalom programjának megvalósításáért. Konkrét teen­dőinket világosan megfogal­mazta pártunk XI. kongresszu­sa. Most a végrehajtáson a sor. Ez sokrétű munkát jelent, de kiemelt jelentősége van a további fejlődésünk alapját ké­pező gazdasági építésnek, az ötödik ötéves tervünk megva­lósításának. Az első esztendő eredményei megfelelnek a várakozásnak. Céljaink eléréséhez azonban további erőfeszítésekre van szük­ség. Terveink teljesítése mind- annyiunktól a legjobb képese ség szerint végzett, fegyelmezett, odaadó munkát igényli. Az év minden munkanapján, a mun­kanap minden órájában. Csak így várhatjuk országunk gyor­sabb fejlődését, gondjaink és problémáink megoldását. Valamennyien tudjuk, hogy a külső körülmények és a ter­mészeti tényezők kedvezőtlen* alakulása az elmúlt években nehéz gazdasági helyzetet te­remtett számunkra. Ez reflek­torfénybe állította fogyatékos­ságainkat, az elavult termelési módszereket és berendezése­ket, s nem egy esetben gon­dolkodásunk korszerűtlen voná­sait is. Ezek együttes hatása­ként nemzeti jövedelmünk nem növekedett a kívánt mérték­ben. A lakosság reáljövedelme nem a tervezett szinten ala­kult. Mégis elmondhatjuk, hogy van mit ennünk és tudunk öl­tözködni. Ha többet fizetünk is érte, de elegendő hús és tej jut a családoknak. A múlt év­ben 90 ezer család költözhetett új, korszerű lakásba és száz­ezrek közlekedését segít? a bu­dapesti metró megnyílt máso­dik vonala. Termelőberendezé­seink egy része elavult, de a korszerűsítés sem maradt el, új üzemek kezdtek termelni, mint például a Leninvárosi Olefin­mű, a legfejlettebb műszaki színvonalat képviseli majd ha­zánk első .atomerőműve, amely egy új szocialista várossal együtt épül Pakson, a Duna partján. Tény, hogy komoly gondjaink vannak a munkafe­gyelemmel, de az is tagadha­tatlan, hogy csaknem másfél millió szocialista brigádtag cé­lozza és mintázza életével, munkájával a teljesebb szocia­lista holnapot. Szándékaink és tetteink a dolgozó osztályokkal és réte­gekkel szövetséges munkásosz­tály hatalmát, a* proletárdikta­túra államát erősítik, amely valamennyi állampolgár érde­keit védve és szolgálva fejlő­dik össznépi állammá, s mind­inkább egyenlő esélyeket biz­tosít a társadalom tagjainak a munkához és a tanuláshoz, képességeik kifejlesztéséhez, egyéni és társadalmi boldogu­lásukhoz. Hazánkban kiegyensúlyozott a politikai légkör. Minden tisz­tességes állampolgár, minden dolgozó ember biztonságban; jó közérzettel tekinthet a hol­nap elé. Kipróbált, hazafias és internacionalista párt vezeti né­pünket. Egyre szélesebben ki­bontakozik a szocialista de­mokrácia. Tömegek tulajdon­ságává válik a közügyek és benne a saját sors intézésének szándéka, amihez társadalmi rendünk az érdemi döntés, jo­gát és lehetőségét egyaránt biztosítja. Tovább bővül és új garanciákkal gyarapszik a munkások, a dolgozók bele­szólási joga az üzemek, a mun­kahelyek életébe. Gyökeret eresztenek az olyan új, demok­ratikus kezdeményezések, mint az ifjúsági parlamentek. A fej­lett szocialista társadalomért végzett gazdasági, politikái, kulturális munka, és ezzel ösz- szefüggésben a marxista—le­ninista gondolkodás terjedése, magasabb rendű célokat, új értelmet ad az ember életé­nek. Népünk jobbra törekvése még sohasem forrott ilyen szo­rosan össze a világ haladó erőinek harcával, mint kórunk­ban. Három évtized alatt alap­vetően megváltoztak a hala­dás és a reakció erőviszonyai a világon. A szocialista világ- rendszer a történelmi fejlő­dés menetét meghatározó tár­sadalmi, politikai, gazdasági tényezővé vált Kétségtelen, hogy a nemzetközi imperializ­mus jelentős erőket tud még felvonultatni. Feszültségeket te­remt, ellentéteket szít, kihasz­nálja az emberiség évszázados nyűgeit: az elmaradottságot, a nemzeti, faji és vallási elő­ítéleteket. Kemény küzdelme­ket kell még vívnunk a szélső­séges katonai körökkel. Fel kell vennünk a harcot a jól szer­vezett, tapasztalt imperialista propaganda gépezettel, amely nem riad vissza az álszent szemforgatástól sem, ha a ha­ladás 'erőinek árthat. Ezt teszi napjainkban is, amikor nem átallja a* chilei fasiszta dikta­túra és a dél-afrikai fajüldö­ző rezsim támogatóit az em­beri jogok védőügyvédének sze­repében mutogatni. Mi mégis optimisták lehe­tünk. Ma már a föld és a koz­mosz egyetlen részén sem cse­lekedhetnek az imperialista ha­talmak kényük-kedvük szerint.. Mindig és mindenütt számol­niuk kell a Szovjetunió, a szo­cialista világrendszer, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, a fejlődő orszá­gok haladásra törekvő népei­nek erejével. Ez az erő az em­beriség jövőjének biztosítéka; Ehhez az erőhöz bennünket a szolidaritás szilárd kötelékei fűznek; Közös harcunk ered­ménye, hogy megvalósul a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája. Ennek kö­szönhető a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet létrejötte és sikere. A békéért, a katonai enyhü­lésért, a tömegpusztító fegy­verek betiltásáért vívott küz­delmünkben magunk mellett tudhatjuk a demokratikus, ha­Plakettek — A növénynemesítésben végzett kiemelkedő gyakorlati és elmé­leti tevékenységük elismeréséül dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Fleischmann Rudolf Emlékpla­kettet adományozta dr. Németh Jánosnak, a mezőgazdasági tu­dományok kandidásusának, a Gabonatermesztési Kutató Inté­zet tudományos főosztályvezető­jének; Nyújtó Ferencnek, a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet ceglédi kutató ál­lomása állomásigazgatójának és dr. Rajki Sándor akadémikus­nak, az MTA Martonvásári Me­zőgazdasági Kutató Intézet igaz­gatójának. A földmérés területén kifejtett kiemelkedően eredményes több évtizedes tevékenységük elisme­réséül a Fasching Antal emlék­plakettet adományozta Szabó Imrének, a Kartográfiai Vállalat nyugdíjas műszermérnökének és ladásra vágyó néptömegeket, s eqyre inkább a józanul gon­dolkodó polgári köröket és po­litikusokat is. Ezzel együtt valljuk: ahhoz, hogy az emberiség életéből végképp száműzzük a háború veszélyét, a békéért vívott har­cot most is össze kell kapcsol­nunk a társadalmi haladás ügyével. Nekünk forradalmi felada­tunk és történelmi felelőssé­günk a fejlett szocialista tár­sadalom építése Magyarorszá­gon, ez népünk érdeke. Ezzel járulhatunk hozzá a haladó erők gyarapodásához. Ezt vár­ják tőlünk elvtársaink, bará­taink. Ez ad tartalmat házas­ságunknak és nemzetközisé­günknek. Internacionalista magatartá­sunkban megkülönböztetett he­lye van a Szovjetunióhoz fűző­dő viszonynak. A magyar—szov­jet barátság legjobbjainknak a szocializmusért vívott közös har­cában született, erősödött és napról napra mélyül, gazdago­dik. A történelmi egymásrautalt­ság az élenjárók felismeréséből milliók mindennapi kapcsolatá­vá, személyes barátságává vá­lik. A magyar—szovjet barát­ságnak harcokban edzett múlt­ja, sziklaszilárd elvi alapokon nyugvó, népeink érdekeinek köl­csönösen megfelelő jelene és jövője van. Legnagyobb nemzeti ünne­pünkön, felszabadulásunk 32. évfordulóján adózzunk tisztelet­tel a felszabadítók, a munkás- osztály hatalmát kivívók és megvédők emléke előtt, önfel­áldozásukból és eredményeink­ből gyűjtsünk erőt további fel­adataink megoldásához. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány ne­vében kívánom önöknek, hogy jó erőben és egészségben mun­kálkodjanak közös országépítő céljaink elérésén és személyes, családi terveik teljesítésén. Éle­tüket és törekvéseiket kísérje siker, öröm és boldogság. díjak Somló Józsefnek, a MÉM OFTH földmérési főosztály osztályve­zetőjének. Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából dr. Ro­mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szomba­ton Eötvös Loránd díjat adott át dr. Áldásy Pálnak, a Miskol­ci Állategészségügyi Intézet igazgató-főállatorvosának, Bor- dos Lajosnak, a kecskeméti Uni- ver Szövetkezet elnökének, dr. Földvári Jánosnak, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesé­nek, Koronczy Imréné kertész- mérnöknek, a budapesti Duna kertészeti Mg termelőszövetke­zet elnökhelyettesének, Tréfán Lászlónak, a MÉM növényvédel­mi és Agrokémiai Központ fő­osztályvezetőjének és dr. Varga Sándornak, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat ve­zérigazgatójának. Magyar és szovjet vezetők táviratváltása KADAR JANOS ELVTARSNAK, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának • LOSONCZI PÁL ELVTARSNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének LAZÁR GYÖRGY ELVTARSNAK, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Budapest Kedves elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége és Minisztertanácsa, a szovjet nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és Miniszter- tanácsának, a testvéri magyar népnek. Magyarország nemzeti ün­nepe, a fasiszta iga alóli felszabadulás 32. évfordulója alkal­mából. 1945. áprilisában a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeként a magyar nép előtt széles távlatok nyíltak egy új, valóban demokratikus, a kizsákmányolás és az elnyomás min­den formájától mentes társadalom felépítésére. Az elmúlt évtizedek alatt a magyar dolgozók, a munkásosztály pártjának vezetésével, gyökeres társadalmi-gazdasági átalakí­tásokat hajtottak végre országunkban és jelenleg sikeresen dol­goznak a fejlett szocialista társadalom felépítése történelmi fef- adatának teljesítésén. A szovjet kommunisták, országunk dolgozói őszintén örülnek a testvéri magyar nép békés éoítőmunkában elért kiemelkedő si­kereinek, nagyra értékelik a Szovjetunió és Magyarország sokol­dalú és gyümölcsöző együttműködését, amely korunk valamennyi elvi kérdésében, amint azt a Magyar Szocialista Munkáspárt JÜ. és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa ismét meggyőzően megerősítette, a nézetek és az álláspontok teljes egységén alapul. Együtt ünnepelve önökkel Magyarország felsza­badulásának napját, a szovjet emberek kifejezik eltökéltségüket, hogy még szorosabbra fűzzék a pártjaink, országaink és népeink közötti internacionalista testvéri barátság szálait. Kívánunk önöknek, kedves elvtársak, minden magyar kommu­nistának, a Magyar Népköztársaság valamennyi dolgozójának újabb sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, o marxizmus—leninizmus magasztos eszméinek diadaláért vívott harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép örök és megbonthatatlan barátsága I L. BREZSNYEV, az SZK KB főtitkára N. PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke A. KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke * L. I. BREZSNYEV ELVTARSNAK, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. PODGORNIJ ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének, A. N. KOSZIGIN ELVTARSNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Moszkva Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, egész dolgozó népünk nevében szívből köszönjük a hazánk felszaba­dulásának 32. évfordulója alkalmából küldött elvtársi üdvözle­tüket és baráti jókívánságaikat. 1945. április 4-én, amikor a szovjet hadsereg történelmi kül­detését teljesítve felszabadította hazánk egész területét, orszá­gunk és népünk történetében új, nagyszerű korszak vette kezde­tét. A magyar dolgozók — a munkásosztály és annak marxista— leninista pártja vezetésével — létrehozták saját hatalmukat és kezükbe vették sorsuk irányítását. Népünk az elmúlt 32 év alatt nagy utat tett meg: lerakta és megszilárdította a szocializmus alapjait s áldozatkész munkával szüntelenül gyarapította az or­szág anyagi és szellemi javait. A magyar nép ismeri és nagyrabecsüli a Szovjetunió önzetlen, testvéri segítségét: ez az egyik legfontosabb tényezője azoknak a sikereknek, amelyeket népgazdaságunk és kultúránk fejleszté­sében, a dolgozók életszínvonalának növelésében, valamint <s nemzetközi életben elértünk. A Szovjetunióhoz fűződő testvéri ba­rátságunk ápolása és erősítése pártunk és kormányunk, egész társadalmunk közös ügye. Méltó példája ennek a csepeli mun­kások nagyszerű szocialista munkaverseny kezdeményezése a Nagy. Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszte­letére. Meggyőződésünk, hogy pártjaink, országaink és népeink megbonthatatlan szövetsége és gyümölcsöző együttműködése d jövőben tovább mélyül és erősödik a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján. Nemzeti ünnepünkön a magunk és egész népünk nevében a tisztelet és az elvtársi megbecsülés érzésével köszöntjük a Szov­jetunió Kommunista Pártját, a Szovietunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnökségét és Minisztertanácsát, az egész szovjet népet. Pártunk és népünk magasra értékeli azokat a kiemelkedő ered­ményeket, amelyeket a Szovjetunió népei a belső építőmunkában elértek, és azt a világméretű küzdelmet, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya oly sikeresen folytat a nemzet­közi szintéren. Kívánjuk önöknek és az önök személyén keresz­tül a testvéri szovjet népnek, hogy újabb nagy sikereket érje­nek el az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak megvalósítá­sában, a kommunizmus építésében, a békéért és a biztonságért, az egyetemes emberi haladásért vívott harcban. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom