Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-29 / 116. szám

1977. április 29., péntek

Dunántúlt napló

3

AR Ami LAS A If ARO AB A

Markó Ferenc, Vágási Ibolya, Pesti Lajos, Bosnyák Anna

Busz, vonat, albérlet avagy munkásszá...?

Nehéz a kapaszkodót megfaragni, különösen ha sodródik az ember

Azt mondják a Pécsi Kesztyűgyár vezetői, hogy a bejárókat meg kell tartani. Aki itt szerzett szakmát, akit nem „mérgezett” meg a vándorlás, azért érdemes áldozni. Különösen a fiatalokért. Tudják: az ingázók nehéz helyzetben vannak, nem mindenki bírja sokáig, hogy egész napon úton legyen. A központi gyárban 132 fiúnak-lánynak térítik az utazás költségeinek egy részét, s január 1-től néhánynak 300—300 forintos albérleti hozzájárulást fizetnek.

Szép kezdeményezés, még akkor is, ha pillanatnyilag csak 22-en élvezik az albérleti háromszázat.

o

Négy kesztyűgyári fiatallal beszélgettem. Számukra Pécs az érvényesülést, a leendő otthont jelenti. Pesti Lajos komlói fiú. Mohácson érettségizett, s a gyár „kebelében” szerzett mechanikai műszerész oklevelet. Vágási Ibolya szinte még gyerekfejjel hagyta ott Mará- zát: 15 évesen jött nővére

nyomdokain a városba, s a 7 év alatt, amit itt töltött a gyárban, megszerette környezetét. Bosnyák Anna személyi lány, két évig a Fémipari Vállalatnál dolgozott, aztán 1972- ben varrónő lett. Markó Ferenc anyagkiadó a raktárban, szülei Abaligeten élnek.

— Természetes, hogy Pécset választottam — mondja Anna. — Személyben a tsz-en kívül más munkalehetőség nincs.

Naponta reggel fél 5-kor kel, s úgy délután 4-re hazaér. A buszozást nem ajánlja senkinek: egész napi hajtás után — teljesítményben dolgozik — préselődik be a buszba, sokszor féliában áll Személyig.

— Megoldás?

— Szüleim nyugdíjasok, a munka nem köti őket. Jelenleg a kozármislenyi újtelepen építünk házat, s ha kész, már én is pécsi leszek.

Aki vidékről startol, lépés- hátránnyal kezd. Nincs semmi kapaszkodó, ha csak nem farag magának az ember. Markó Feri szerint könnyen talajt veszt, aki sodródik.

— Az iskolába is Abaliget- ről jártam be vonattal. Az állomás 4 kilométerre van a falutól, így Abaliget is távolabb esik Pécstől, mint azt gondolnánk. Szeretek verset mondani, s a szerencsés véletlenek folytán találkoztam olyan emberekkel, akik segítettek gyökeret verni.

Amatőr színjátszó lett:' szabad idejét a könyvek, a tanulás, a próbálás az előadások töltik ki. Több ez, mint hobby — jegyzi meg.

o

Mennyi idő alatt válhat pécsivé az ember? A kérdést többször is felteszem, de nem szándékozik válaszolni egyikük

sem. Vágási Ibolya szerint soha. Hét éve albérletes, s most sikerült kiharcolnia a vállalat igazgatójához címzett levelével, hogy albérleti hozzájárulást kapjon. Havi háromszáz, pont a lakbér fele.

— Minden ideköt ehhez a gyárhoz — mondja. — Rengeteget dolgozom, s amit csinálok, eléggé idegfeszítő munka. A sí-kesztyűk díszítését varrom. Igaz, sokat keresek, van, hogy négyezer felett...

Huszonkét éves, s egyelőre semmire sem gyűjt.

— Nagyon idegen volt számomra a város, sokáig zárkózott voltam, féltem az „útkereszteződésektől". Az emberekkel nem barátkoztam. A gyár és az albérlet, a gyár és az albérlet... Hovatovább még ez van, ma is.

Pesti Lajos startja simább. Komlói gyerek, jó a közlekedés, a távolság lerövidül. Csak egy tanácsot tudna adni a községet—várost elhagyó fiataloknak: csak kiforrott céllal váltsák meg a vonatjegyet.

— Itt a gyárban a műszerészeket nem fizetik a legjobban. Kétezerötszázat kapok.

Példálózók: Komlón is akad néhány munkahely, a műszerészt szíves-örömest fogadnák. A lehetőséget azonban elhárítja:

— A pénz nem mindig döntő. Akár hihető, akár nem, még meg sem fordult a fejemben, hogy a kesztyűgyárat odahagyjam. Számomra fontos, hogy jó környezetben legyek, barátok között, hogy becsüljék a munkámat.

Így aztán a forintok másodrendűvé degradálódnak. Különben is: ősszel katonának megy, s a két év után gondolkozhat majd a jövőről.

o

Szabad idő.

Ez az ingázók rákfenéje. Bosnyák Anna is elnézést kért a társalgásunk közben, félúton : megy a busz, s ha leké- si, csak este 8 utón ér haza. Addig kószálhat a városban, vagy ücsöröghet a váróban.

Markó Ferenc véleménye: ha csökken is a vidékiek városba áramlása, még elég sokan vágynak üzembe, gyárba. Mindkét lehetőség — az utazás és az albérlet, — néhány évre zsákutca. Míg ki nem tanulják a szakmát, keveset keresnek, s a korai lelkesedést megöli az egyhangúság.

— A munkásszállás megoldást jelentene? — kérdezem.

— Az attól függ — mondja Feri — hogy milyen szállóra gondol. Én már próbáltam, de akkor inkább az albérlet.

Könyv, mozi, tánc.

Ődöngés a Kossuth Lajos utcában: a kirakatok soha nem fogynak el. Egyedül vagy barátokkal.

— Nincs szabad időm — jegyzi meg kategorikusan Anna. — Akad még odahaza ház körül is tennivaló, aztán hogy építünk Kozármislenyben, hát minden perc betáblázott.

Majd talán aztán, ha az újtelepről kell reggelente a varrodába járni.

Pécsi lakást említek. Ki-mit vár a jövőtől? A kérdésen mosolyognak; talán valami csoda folytán 10—15 év múlva lakáshoz juthatnak, ketten pedig a péntek delet várják: a fortuna mosolyát. Ibolya harmonikus családi életet remél, hasonlóképpen vélekedik Anna, a két fiatalember még ezen nem sokat törte a fejét.

Minél kevesebb gondot.

o

Az ingázó fiatal?

Csak a biztosba vágjon bele, ne azért hagyja ott a falut, hogy városban legyen. Pesti Lajos ezt nyomatékkai mondja. Azt a bicskát, amivel a kapaszkodót faragja az ember, otthonról kell hozni.

Kozma Ferenc

AMÍG A KÉSZLET TART...

Kozmetikai és háztartási vegyi cikkek

egész sora

20—50 százalék engedménnyel

vásárolható a MECSEK ÁRUHÁZ,

SZLIVEN ÁRUHÁZ, KERTVÁROSI KISARUHAZ

illatszerosztályain

és az összes pécsi,

komlói,

mohácsi,

siklósi,

harkányi,

szászvári

szakboltjainkban.

Szerepük jelentősen erősödött

A pártcsoportok munkája

Megfelelni a bizalomnak

A párta la pszervezetek háromnegyedében (a párttagság majd 90 százalékát tömörítve) működnek; a pártcsoportok. Általában az azonos munkahelyen dolgozó párttagokból állnak, létszámuk átlagosan 10 fő, lakóterületen ennél több.

A pártcsoportok — a párt ]eg kisebb szervezeti egységei — a pórt fejlődésének minden időszakában jól beváltak. Leginkább képesek a változó körülményekhez alkalmazkodni, a kommunisták munkáját ösz- szefogni, szervezni. Az utóbbi években szervezeti munkájuk, szerepük jelentősen erősödött, az alapszervezeti feladatok számottevő része rajtuk keresztül valósul meg. Fontos szerepet töltenek be o határozatok helyi érvényesítésében, a nevelő és meggyőző munkában.

Míg beszélgetünk, a szobában többször is megcsörren a telefon. No, nem a gratulációk miatt keresik Horváth Alajost, az MSZMP Siklós városi Bizottságának első titkárát, hanem a munka sürget: a fiatal város fiatal vezetőjének igen sok a tennivalója. Mint mon- ja, az ipartelepítéssel kapcsolatos elképzeléseket egyeztetik a tanács vezetőivel, tárgyalnak, talpalnak, ugyanakkor a munkaterv kialakítása is sürget, a kapcsolatok megteremtése is sürget.

Említi, a városban elég gyenge az ipar, akad még szabad munkaerő. Nagyon okosan kell aazdálkodniuk, hiszen számítanak a már itt lévő kesztyűgyáriakra, a Szék és Kárpitos- iparira is, de jelentkezett a MEGYESZER, Budapestről a láncgyár és egy fehérneműs cég is . .. Másrészt a szolgáltatás terén is előbbre kell rukkolni; kötelez Harkány közelsége, s vár az idegenforgalom is.

— Nem hiányzik a katedra?

Horváth Alajos ugyanis tanítóként, népművelőként került a járásba Sopron környékéről az ötvenes évek elején, s tizennégy esztendeig aktív pedagógus volt.

A kérdésen mosolyog:

— A húszéves érettségi találkozón valamelyik osztálytársam, úgy halkan megjegyezte: vannak olyanok is, akik elhagyták a pályát. Úgy éreztem, erre fontos megfelelnem. Amikor egyenként elmondtuk, hogy ki-hol van, én is megjegyeztem: igaz, hogy nem kötődök egy iskolához, egy tantestülethez, de pedagógus maradtam. Az akkori munkám a siklósi pártapparátusban haAz MSZMP KB Titkársága még 1975. november 25-én — a pártcsoportok munkáját elismerve — hangsúlyosan jelölt meg feladatokat: fejlesszék politizáló tevékenységüket, alakítsák ki a párt politikájának megfelelő helyi tennivalókat, következetesen harcoljanak a végrehajtást akadályozó nézetekkel és jelenségekkel szemben. Rendezvényeik, a kötetlen eszmecserék az eddigieknél céltudatosabban szolgálják a párttagság eszmei, politikai és szervezeti egységét, a kommunista közösség erősödését. Körültekintőbben foglalkozzanak

a párttagok személyes ügyeivel, gondjainak, problémáinak megoldásával.

A fenti tennivalók kiemelését a tagkönyvcsere — a párttagokkal folytatott beszélgetések — tapasztalatai is indokolják. A többség igényelte, hogy a párta la pszervezet vezetősége a pórtmegbízatásokra, a párttagok napi munkájának szervezésére több figyelmet fordítson. Szükségesnek tartotta, hogy a pártmegbízatások egyre inkább a határozatok végrehajtását szolgálják, segítsék. Persze, nem csupán a párttagság természetes igénye, cselekvő készsége indokolja, hogy hatékonyabban szervezzük meg a határozótok végrehajtását, honom a soron lévő egyre bonyolultabb politikai, termelési feladatok is. Ugyanakkor, a párt szervezeti szabályzatának teszünk eleget, ha a párttagság cselekvő részvételét a soron lévő napi feladatok végrehajtásának szolgálatába állítjuk.

Horváth Alajos, az MSZMP Siklós városi Bizottságának első titkára

Hír: Az MSZMP Siklós városi Bizottságának alakuló ülésén Horváth Alajost választották meg a pártbizottság első titkárának.

sonló feladatokat adott, szorosan kapcsolódott a tudatformáláshoz, hiszen amolyan agi- tációs-propagandista munkakört töltöttem be.

Horváth Alajos 42 esztendős; nagylánya gimnazista. Most, hogy a város félezer kommunistájának vezetője lett, gyorsan végigszaladt gondolatban az eddigi életútján, felmérte, hogy mit tett, miért éppen rá esett a megtisztelő bizalom? Paraszti családból származik, öten vannak testvérek. Életét végigtanulta, legutóbb a párt- főiskola nappali tagozatán forgatta a tankönyveket három esztendeig. Hatvankilenc- ben került a siklósi járási párt- bizottságra munkatársként, aztán osztályvezető, titkár, majd április 21-től, a Siklós városi Pártbizottság megalakulásától annak első titkára.

— Érzem a felelősség súlyát — mondja —•. sokat várnak tőlem, az apparátus minden munkásától a felsőbb pártszervek, de a város lakossága is; az üzemek, intézmények, pártszervezetek. Az, hogy Siklós várossá lett. nem jelenti a lehetőségeink gyarapodását, nincs több pénzünk, mint korábban. Az évet azon elképzelések realizálásával kell zárnunk, amit év elején a nagyközség meghatározott. De a várossá válás adta kezdeti lelkesedés lendületét jobban ki tudjuk használni a pártszervezetek támogatásával, s úgy vélem, társadalmi síkon jobban tudunk majd mozgósítani. Erre az egészséges lokálpatriotizmusra építünk a tanácsi vezetőkkel, amikor azt mondom : sok szép tervünk, elképzelésünk van.

Sikerült baranyaivá válnia ... ?

— Természetesen. Huszonhárom éve élek a járásban, itt építettem Siklóson családi házat, ide köt ma már minden. Szülőfalumba, Peresztegre csak mint vendég megyek.

K. F.

A párt cső portok munkájában a politizáló, mozgósító munka erősítése indokolt követelmény. Ennek természetes előfeltétele o sokoldalú politikai ismeret, az öntevékenység. A pártalap- szervezeteki vezetőségei sokat tettek és tesznek azért, hogy o pártcsoportok nevelő munkája eredményesebb legyen. A pártcsoportbízalmiak képzésére — továbbképzésére, helyes kiválasztására több figyelmet fordítanak. Egyre inkább bekapcsolják őket a pártalapszer- vezet politikai áramkörébe. Teszik ezt azért, mert a tagkönyvcsere során tanulságos tapasztalatok birtokába kerültek.

A Központi Bizottság 1976. december 1-i határozatát a gazdasági építő munka 1977, évi feladatairól a pártalapszer- vezetek széleskörűen feldolgozták. Az irányító pártszervek figyelme a tervek végrehajtására, az alapszervezetek munkájának segítésére irányul. Mégis viszonylag kevés a tervek, a termelés napi feladatainak végrehajtására irányuló konkrét pártmegbízatás.

Mire gondolunk konkrétan?

Az üzemi demokrácia fórumain, brigádértekezleten felmerült gondok, problémák megoldására, figyelemmel kísérésére, a pártvezetőség tájékoztatására. A vezetés intézkedéseinek ismertetésére az érintettekkel, az intézkedések céljainak, értelmének magyarázatára. A szocialista brigádmozgalom célkitűzéseinek megvalósításában való közreműködésre.

Ami pedig a tényleges gazdasági munkát illeti; a technológiai folyamatok betartására, a tapasztalt hiányosságok felvetésére, ezek kijavításához adható segítségnyújtásra. A munka jobb megszervezésével, takarékossággal összefüggő javaslatok — igények feltárására, a megvalósításban a példamutató kezdeményezésre. Az egyes emberi gyengeségek, fegyelemsértések megszüntetésének elősegítésére élő szóval — példamutatással.

Vagyis a kollektívát foglalkoztató kérdések feltárására, azok megválaszolására.

Az említett példák napi feladatként adódnak. Feltételezik tehát a mindenkori készenlétet, a kommunisták öntevékenységét. Sikeres megoldásuk erőt, lendületet ad az egyes kommunistának, az egész pártszervezetnek a további feladatok megoldásához.

Orosz László,

az MSZMP KB PTO munkatársa

Akik a hírekben szerepelnek