Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-28 / 115. szám
© Dunantmt ncrolö 1977. áprili)<26., csütörtök Könyvek sorozatban Szemtől szemben Az utóbbi évek egyik legsikeresebb könyvsorozatát indította útjára a Gondolat Kiadó a Szemtől szemben köteteivel. A sikerhez nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy a sorozat egy régóta meglevő hiányt igyekszik felszámolni. Míg az írók, költők munkásságát és életútját olyan közismert sorozatok mutajták be, mint az Arcok és vallomások, az Írók világa, a Nagy magyar írók vagy a Kortársaink, addig a művészetek más területein jóval szegényesebb a helyzet. Különösen a filmművészet jeles alkotóiról olvashattunk eddig keveset, de a zene-, a színház- és a képzőművészet klasszikus egyéniségeiről is jobbára olyan monográfiák jelentek meg, amelyek elsősorban a szűkebb szakmai körökhöz szóltak. A Szemtől szemben sorozat könyvei mindenekelőtt ezekre a területekre figyelnek, s a szerzőik célja az, hogy a tárgyalt alkotók életútját és munkásságát népszerűén, olvasmányosan dolgozzák fel. A Szemtől szemben sorozatban hazai és külföldi alkotókról olvashatunk. Többségükben olyanokról, akiknek életműve már lezárult, ez azonban nem meghatározó szempont, mert a sorozat szerkesztői az élő, alkotói erejük teljében levő világhírű művészek bemutatására is gondot fordítanak. Meghatározó szempont talán az, hogy az egyes művészek a maguk területén forradalmian újat alkottak, hatásuk az egész művészeti ágban érezhető. Néhány szót szólnunk kell a könyvek szerzőinek módszeréről is. Szerencsésen és hatásosan ötvözik az életrajzi elemeket az alkotások értékelésével. Bőségesen idéznek a művészek vallomásaiból, leveleiből, a korabeli kritikákból — elismerőkből és elítélőkből egyaránt. Ily módon elkerülik az esetleges egyoldalúságot, s árnyaltabbá, közvetlenebbé teszik a művészről kialakított képet. Számtalan esetben fordul elő, hogy egy művészeti könyv szerzője alig mond valamit a korról, melyben a festő vagy a zenész alkotott. A Szemtől szemben sorozat szerzői nem feledkeznek meg a társadalmi háttér alapos bemutatásáról. Az eddig megjelent tizenegy kötet közül öt képzőművészekkel, három filmrendezőkkel, kettő színházi rendezőkkel, egy pedig zeneszerzővel foglalkozik. Az arány kissé eltolódik a képzőművészek javára, a sorozat további, előre jelzett kötetei azonban a fokozatos kiegyenlítődést ígérik. A sorozatban látott napvilágot sok olyan könyv, mely elsőként rajzolja meg magyarul egy-egy európai hírű művész portréját. Itt elsősorban a filmművészekre gondolunk, hiszen a képzőművészet sokkal szerencsésebb helyzetben van. Kiemelkedő és úttörő munka Ne- meskürty István Felliniről, a világhírű olasz filmrendezőről szóló könyve, mely sokoldalúan mutatja be az Édes élet és a Nyolc és fél alkotójának pályáját, művészi törekvéseit. Hasonlóképpen úttörő vállalkozás a fiatal Győrffy Miklós munkája a svéd Bergmanról, valamint Bikácsy Gergely monográfiája a lengyel Wajdáról. Azt hiszem, eddig jobbára csak szakmai berkekben ismerték Craig és Jouvet nevét. A két kiváló színházi szakemberről ad teljes portrét a sorozatban Székely György és Korcsai Kulcsár István. Először jelent meg magyarul, hazai szerzők tollából olyan átfogó ismertetés Mestrovicnak, századunk nagyhatású szobrászművészének életútjáról és alkotásairól, mint Udvary Gyöngyvér és Vincze Lajos könyve. De az újdonság erejével hat Horváth György Dési Huberről, Bajkay Éva Uitz Béláról, valamint Román József Ma- tisse-ról szóló munkája is. Kovács Sándor Tevékenységét tisztelettel becsülnünk kell Kétszáz éve halt meg Klimó György pécsi püspök Hevét őrizhetné a Barbakán-sétány A Pécsi Egyetemi Könyvtár 1974-ben közel egyhetes ünnepség-sorozattal emlékezett meg nagynevű alapítójáról, Klimó Györgyről, aki kétszáz évvel ezelőtt tette nyilvánossá — hazánkban először — nagyhírű könyvtárát. Annak1 idején ^számos előadás, tanulmány foglalkozott az alapító személyével és tevékenységével. Ezek a megemlékezések egyértelműen megállapították, hogy Kiírná György Pécs város kultúrtörténetének egyik legjelentősebb alakja volt. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy még napjainkban sem kapja meg azt a megbecsülést és tiszteletadást, amely méltán megilletné ezt a kiváló férfiút, aki élete minden mozzanatéiban a közjót szolgálta, a legtöbbet és legnagyszerűbbet éppen városunkban. Sajnálatos, hogy korábbi polgári történetírásunk — még helytörténeti vonatkozásban is — legtöbbször a „püspök—földesúr" tisztét emeli ki és talán ezt a kissé vulgáris, túlságoson' leegyszerűsített szemlélet az oka, hogy mellette elhomályosul az igazi1, a város kultúráját megalapozó nagyszerű egyéniség képe. A sematikus „püspök—földesúr”-i elmarasztaló „vád” igazságtalanságát a pécsi helytörténet kiváló tudósai és kutatói — elsősorban dr. Babies András, dr. Boros István, dr. Fényes Miklós, Petrovich Ede, dr. Szita László írásaira gondolok — már megalapoznia n bebizonyították. Halálának 200. évfordulója alkalmából az említett szerzők kutatásai alapján tekintsük át e kiváló férfiú életútját. Klimó György igen szegény felvidéki tót jobbágy családban született, 1710-ben. A jó képességekről tanúskodó gyermek Nagyszombatba került magasabb iskolákra. Tehetsége és szorgalma egyképpen a papi pálya lehetőségeit nyitották meg számára. Felszentelése után meglepő gyorsan haladt az egyházi hierarchia lépcsőin: püspöki titkár, kanonok, a magyar ügyek udvari tanácsosa, — s alig 41 éves, mikor Mária Terézia kinevezi a pécsi püspöki székre. Levél Rómába — és válasz Pécs városa közjogilag ebben az időben ún. püspöki város volt. A Lipót-féle rendelkezés 1705-ben megszüntette o kamarai igazgatást, s mivel a város nem tudta igazolni — állítólag megvolt, de a török idők alatt elveszett — kiváltságait — a püspök földes- urasága alá rendelte. A város polgársága ebbe nem nyugodott bele és kezdettől fogva váltakozó hevességgel folytatta harcát szabadságáért Klimó elődeivel szemben. Klimó mikor Pécsre jött, hamar tájékozódott az áldatlan óvódásokról éS személyében igen tragikus vonásnak érezte, hogy éppen neki, az egyszerű job- bágy-gyereknek kell e tisztet betöltenie, aki nagyon jól tudta, mit jelent földesuraság alatt élni. Ez a tudat és ez a felismerés határozta meg Klimó magatartását és kapcsolatát a várossal. Lehet mondani, hogy minden közjogi ténykedésében a kiegyenlítést, a megértést kereste és ez a szemlélete nem álnak frázis, hanem valóság volt. Ismételten tárgyalásból bocsátkozott a város vezetőivel a város felszabadításáról. Közölte velük, hogy ő szívesen megtenné, de püspöki esküje és a szigorú egyházi törvények tiltják az egyházi javak elidegenítését. És ekkor — egy korabeli katolikus főpapnál példátlan merészséggel — írt Rómába; kérve, hogy a pápa oldja fel esküje alól, hogy szabaddá tehesse a várost és megszűnjék a villongások botránya. A válasz azonban lehangoló volt: szigorú hangon rosszallással hozták tudomására, hogy kérése teljesítéséről szó sem lehet... Klímát nagy szomorúsággal töltötte el ez a válasz — ám a város felé másképpen reagált. Lehet mondani, szinte tervszerűen igyekezett megvalósítani egyházmegyéje és a város kulturális felemelkedését célzó elgondolásait. Korszerű iskolapolitika Gyermekkorára visszaemlékezve jól tudta, hogy csak jól megalapozott elemi oktatás vezethet a magasabb fokokra, a közműveltséghez. Mintegy 60 elemi szintű iskolát alapított, az ott tanítók továbbképzésére is gondolt és azt különböző juttatásokkal is elősegítette. Püspök volt, tehát hívei lelki- gondozására is nagy gondot viselt és több mint 20 plébánia' alapítása, valamint közel 70 templom és kápolna építése gondját viselte. A néptelen: és elpusztult területekre az ő idejében iS nagyszámú betelepülések zajlottak le és amikor Klimó a papképzés színvonalát is emelte, rájuk is gondolt: csak olyan papnövendéket engedett felvenni; aki a magyaron kívül legalább németül és horvátul is tudott. Pécsett a saját telkén és költségén építtetett papírmalmot a Malom-patak mentén — és ekkor ís gondolt nehéz gyermekkorára. ugyanis úgy rendelkezett, hogy a malom évente a szegénysorsú diákok papírszükségletét ingyenesen szolgáltassa. Figyelemmel kísérte iskoláiban a növendékek előmenetelét és a kiválóbbakat Nagyszombatba, egyeseket pedig Rómába küldött magasabb tanulmányokra. Koller és Sza- lágyi e két kiváló történetíró is Klímának köszönhette római képzését Egyetemet akart a városnak Egyik legnagyobb jelentőségű, de máig ismeretlen okiból a kancelláriánál elsikkadt elgondolása az volt, hogy a Nagy Lajos-féle stúdium generale mintájára egyetemet létesítsen Pécsett Minden — anyagi és szellemi — lehetőséget biztosított volna — még nyomdát is kívánt mellé állítani. Az egyetem nem valósult meg — de szívesen fogadta a budai nyomdászsegéd, Engel János József ajónlkozását és kérvényét saját javaslatával személyesen nyújtotta be az udvarnál. így lett Engel János József Pécs első nyomdásza. Rövidre szabott terjedelmünk nem teszi lehetővé, hogy ennek a rendkívül sokoldalú, kiváló tehetségű egyéniségnek minden alkotását részletesen ismertessük. Nem eshetett szó művészet-pártolásáról, (amely a művészetek minden ágára kiterjedt), ugyanígy a pécsi bo- taniküskertjét, vagy a me- cseknádasdi vadaskertjét is csak megemlíthetjük. Építkezése gazdag nyomait ma is élvezhetjük Pécsett és Nádas- don — de ugyanígy meg kell elégednünk közjogi tevékenysége. országgyűlési, kancelláriai tanácsosi, valamint ismételt választott bírói tevékenységének puszta felemlítésével. Életpályája, működése, tevékenysége, levelezése feldolgozása meghaladná egy ember képességét is, de Pécs és a korszak kultúrtörténete szempontjából igen értékes ismereteket tárna fel. Szeretnénk remélni, hogy sikerült egy kicsit ,,korközeibe" hoznunk azt a Klimó Györqvöt, akit nem igaztalanul elhallgatnunk, hanem tevékenysége iránti tisztelettel megbecsülnünk kell. Klimó György 1777. május 2-án úgy fejezte be életét, hogy a számára tragikus közjogi ellentét ellenére is minden tevékenységével szeretett városa, Pécs javát szolgálta. Halálának 200, évfordulója alkalmas tisztességadás lenne, ha szeretett városa a püspöki palota alatti, a Barbakán előtti sétányt Klimó György-sétánynak nevezné el. Borsy Karoly A COOPTOURIST ajánlata: JUGOSZLÁVIA—GÖRÖGORSZÁG autóbusszal Pécsről július 6—20. 15 nap 7 990,— Ft KUBA Budapest—Madrid—Havanna repülővel, városnézés Madridban és Havannában, kirándulások, üdülés a tengerparton október 8—21. 14 nap 18 800,— Ft Szocialista útnak számit! Jelentkezési határidő mindkét útra: május 3-ig. COOPTOURIST PÉCS, KOSSUTH L. U. 33. TELEFON: 13-407. Képes levelezőlap- múzeum Szerencsen Már 1898-ban megszólalt a levelezőlap Kevesen tudják, hogy Magyarországon található a világ harmadik legnagyobb képes levelezőlap-gyűjteménye! Hihető, nem hihető: így igaz! Csupán Washingtonban és Le- ningrádban őriznek több képes levelezőlapot, mint nálunk, Szerencsen, ahol külön múzeumot nyitottak e különleges postai termékek bemutatására. Hogy ki találta fel az üzenetközvetítésnek ezt a ma már oly elterjedt formáját? Nem tudjuk! Csupán arra hivatkozhatunk, hogy már az ógörög Periklész is rajzzal díszített levélben értesítette ismerőseit az i. e. ötödik században. Az efféle rajzos — majd színes képpel, fotóval ékesített — levelek csak nemrég, a múlt század közepe táján váltak közkedveltté. A legelső díszítésén levelezőlapot is csak 1869- ben továbbította a posta, s ezt követően egy év múlva készült el a legelső képes levelezőlap. Igaz, még igen kicsi képpel, hiszen e kartonlapnak csupán a bal felső sarkában volt egy aprócska ábra, amely rohamra induló szuronyos katonát mutatott. E rajzot egy bizonyos Bubitz nevű német férfiú készítette 1870- ben. August Schwarz ol- denburgi könyvkereskedő vélte úgy, hogy honvédő kötelességük teljesítésére jobban buzdíthatja így felesége szüleit. (Akkoriban folyt a német— francia háborúi) Ki gondolta volna, hogy micsoda papíráradat indul útjára az aprócska ötlet nyomán . .. A következő években már Európa több országában nyomtak képes levelezőlapokat. így egyebek között Bécsben is, ahonnan gyorsan átkerült Magyarországra a képeslapdivat. Jogos a kérdés, hogy miért éppen Szerencsen látható ez a világviszonylatban is óriási gyűjtemény. Szerencs egykori orvosa, dr. Petrikovics László jóvoltából létezik. Neki — aki harminchárom éven át gyógyította a szerencsieket — volt szenvedélye a képeslapgyűjtés, és négy- százezres kollekciót szedett össze a világ minden tájáról. Köztük jónéhány különleges, egyedi darabot. Dr. Petrikovics László 1967- ben Szerencsnek adományozta levelezőlapjait, amelyek 1969- től immár múzeumi védettséget élveznek. Ma már több mint félmillióra — talán hatszázezernél is többre — tehető a szerencsi múzeumban őrzött képeslapok száma ... Ez a hatalmas gyűjtemény természetesen rendszerezve várja a látogatókat. Kezelői témakörönként csoportosították az anyagot: ennek megfelelően a külföldi tájakat ábrázoló lapok országonként, a hazaiak megyénként kerültek egy-egy csomagba. Külön csoportosították a történelmi személyiségek arcképeit, s megint külön a művészportrékat. A képeslapok között akad jó néhány különlegesség. Van például egy 1900 tóján készült fantáziarajz, amely Székesfehérvárt ábrázolja — a 2000. év táján; s van egy másik lap, amely fekvő helyzetben egy havas sziklagerincet mutat. Bőverv van természetesen giccs is a képeslapok között, így például a Hit, Remény, Szeretet jelképes nőalakokkal való ábrázolása, meg azok a mozgatható, ide-oda tologatható lapok, amelyeken hol egy csókolózó szerelmespárt, hol meg a rájuk boruló papír- függönyt látni. C'ZstjO JÓZHt'f mogvdi1 \ iliKj l>o juok S végül ne hagyjuk említés nélkül azt a levelezőlapot sem, amely már 1898-ban képes volt megszólalni. Ugyanolyan hanglemezes példány az is, mint amilyenek nemrég oly közkedveltek voltak — csak időközben elfeledték, majd újra fölfedezték ezt a technikát... Akácz László Madázszigetek * A tengerek szigetei természetes „légikikötőt”, pihenő- és fészkelőhelyet jelentenek azoknak a madaraknak, amelyek élelmüket a tengerekből nyerik. Ezek a madarak naponként több ezer tonna halat ejtenek zsákmányul és fogyasztanak el. A kormoránok — az egyik legismertebb tengeri halászmadarak, amelyek a szigeteken fészkelnek — reggelenként felderítő csapatokat küldenek a szigetről a tenger felé, s ha a csapat észrevesz egy nagyobb halrajt, lecsók a tengerre. Ez jeladás a többieknek. A kormoránok oly közel rakják egymás mellé a fészküket, hogy egy négyzetméterre gyakran 3 fészek esik. Vannak olyan telepek, amelyekben egymillió felserdült kormorán él együtt. Az egyik kutató szerint az egyik perui szigeten 5 600 000 kormorán él. Elképzelhető, hogy kis területen ennyi madár milyen tömegű trágyát halmoz fel. Miután ez a trágya foszforban és nitrogénben igen gazdag, évszázadok óta használják. Újabban ezt a „természetes műtrágyát" forgó termelésben aknázzák ki, vagyis meghatározott terv szerint egyes szigeteken kitermelik, ugyanakkor más szigeteken nyugalmat biztosítanak a madaraknak.
