Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-28 / 115. szám

© Dunantmt ncrolö 1977. áprili)<26., csütörtök Könyvek sorozatban Szemtől szemben Az utóbbi évek egyik legsike­resebb könyvsorozatát indította útjára a Gondolat Kiadó a Szemtől szemben köteteivel. A sikerhez nyilvánvalóan az is hozzájárult, hogy a sorozat egy régóta meglevő hiányt igyekszik felszámolni. Míg az írók, költők munkásságát és életútját olyan közismert sorozatok mutajták be, mint az Arcok és vallomá­sok, az Írók világa, a Nagy magyar írók vagy a Kortársaink, addig a művészetek más terü­letein jóval szegényesebb a helyzet. Különösen a filmművé­szet jeles alkotóiról olvashat­tunk eddig keveset, de a zene-, a színház- és a képzőművészet klasszikus egyéniségeiről is job­bára olyan monográfiák jelen­tek meg, amelyek elsősorban a szűkebb szakmai körökhöz szól­tak. A Szemtől szemben sorozat könyvei mindenekelőtt ezekre a területekre figyelnek, s a szer­zőik célja az, hogy a tárgyalt alkotók életútját és munkássá­gát népszerűén, olvasmányosan dolgozzák fel. A Szemtől szemben sorozat­ban hazai és külföldi alkotókról olvashatunk. Többségükben olyanokról, akiknek életműve már lezárult, ez azonban nem meghatározó szempont, mert a sorozat szerkesztői az élő, alko­tói erejük teljében levő világhí­rű művészek bemutatására is gondot fordítanak. Meghatáro­zó szempont talán az, hogy az egyes művészek a maguk terü­letén forradalmian újat alkot­tak, hatásuk az egész művésze­ti ágban érezhető. Néhány szót szólnunk kell a könyvek szerzőinek módszeréről is. Szerencsésen és hatásosan ötvözik az életrajzi elemeket az alkotások értékelésével. Bősé­gesen idéznek a művészek val­lomásaiból, leveleiből, a kora­beli kritikákból — elismerőkből és elítélőkből egyaránt. Ily mó­don elkerülik az esetleges egy­oldalúságot, s árnyaltabbá, közvetlenebbé teszik a művész­ről kialakított képet. Számtalan esetben fordul elő, hogy egy művészeti könyv szerzője alig mond valamit a korról, melyben a festő vagy a zenész alkotott. A Szemtől szemben sorozat szerzői nem feledkeznek meg a társadalmi háttér alapos bemu­tatásáról. Az eddig megjelent tizenegy kötet közül öt képzőművészek­kel, három filmrendezőkkel, ket­tő színházi rendezőkkel, egy pe­dig zeneszerzővel foglalkozik. Az arány kissé eltolódik a kép­zőművészek javára, a sorozat további, előre jelzett kötetei azonban a fokozatos kiegyenlí­tődést ígérik. A sorozatban látott napvilá­got sok olyan könyv, mely első­ként rajzolja meg magyarul egy-egy európai hírű művész portréját. Itt elsősorban a film­művészekre gondolunk, hiszen a képzőművészet sokkal sze­rencsésebb helyzetben van. Ki­emelkedő és úttörő munka Ne- meskürty István Felliniről, a vi­lághírű olasz filmrendezőről szóló könyve, mely sokoldalúan mutatja be az Édes élet és a Nyolc és fél alkotójának pá­lyáját, művészi törekvéseit. Ha­sonlóképpen úttörő vállalkozás a fiatal Győrffy Miklós munká­ja a svéd Bergmanról, valamint Bikácsy Gergely monográfiája a lengyel Wajdáról. Azt hiszem, eddig jobbára csak szakmai berkekben ismer­ték Craig és Jouvet nevét. A két kiváló színházi szakember­ről ad teljes portrét a sorozat­ban Székely György és Korcsai Kulcsár István. Először jelent meg magyarul, hazai szerzők tollából olyan átfogó ismertetés Mestrovicnak, századunk nagyhatású szob­rászművészének életútjáról és alkotásairól, mint Udvary Gyöngyvér és Vincze Lajos könyve. De az újdonság erejé­vel hat Horváth György Dési Huberről, Bajkay Éva Uitz Bélá­ról, valamint Román József Ma- tisse-ról szóló munkája is. Kovács Sándor Tevékenységét tisztelettel becsülnünk kell Kétszáz éve halt meg Klimó György pécsi püspök Hevét őrizhetné a Barbakán-sétány A Pécsi Egyetemi Könyvtár 1974-ben közel egyhetes ün­nepség-sorozattal emlékezett meg nagynevű alapítójáról, Kli­mó Györgyről, aki kétszáz év­vel ezelőtt tette nyilvánossá — hazánkban először — nagyhírű könyvtárát. Annak1 idején ^szá­mos előadás, tanulmány foglal­kozott az alapító személyével és tevékenységével. Ezek a megemlékezések egyértelműen megállapították, hogy Kiírná György Pécs város kultúrtörté­netének egyik legjelentősebb alakja volt. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy még napjainkban sem kapja meg azt a megbe­csülést és tiszteletadást, amely méltán megilletné ezt a kiváló férfiút, aki élete minden moz­zanatéiban a közjót szolgálta, a legtöbbet és legnagyszerűb­bet éppen városunkban. Sajná­latos, hogy korábbi polgári tör­ténetírásunk — még helytörté­neti vonatkozásban is — leg­többször a „püspök—földes­úr" tisztét emeli ki és talán ezt a kissé vulgáris, túlságo­son' leegyszerűsített szemlélet az oka, hogy mellette elhomá­lyosul az igazi1, a város kultú­ráját megalapozó nagyszerű egyéniség képe. A sematikus „püspök—földesúr”-i elmarasz­taló „vád” igazságtalanságát a pécsi helytörténet kiváló tu­dósai és kutatói — elsősorban dr. Babies András, dr. Boros István, dr. Fényes Miklós, Pet­rovich Ede, dr. Szita László írásaira gondolok — már meg­alapoznia n bebizonyították. Halálának 200. évfordulója al­kalmából az említett szerzők kutatásai alapján tekintsük át e kiváló férfiú életútját. Klimó György igen szegény felvidéki tót jobbágy családban született, 1710-ben. A jó képes­ségekről tanúskodó gyermek Nagyszombatba került maga­sabb iskolákra. Tehetsége és szorgalma egyképpen a papi pálya lehetőségeit nyitották meg számára. Felszentelése után meglepő gyorsan haladt az egyházi hierarchia lépcsőin: püspöki titkár, kanonok, a ma­gyar ügyek udvari tanácsosa, — s alig 41 éves, mikor Má­ria Terézia kinevezi a pécsi püs­pöki székre. Levél Rómába — és válasz Pécs városa közjogilag eb­ben az időben ún. püspöki vá­ros volt. A Lipót-féle rendelke­zés 1705-ben megszüntette o kamarai igazgatást, s mivel a város nem tudta igazolni — állítólag megvolt, de a török idők alatt elveszett — kivált­ságait — a püspök földes- urasága alá rendelte. A város polgársága ebbe nem nyugo­dott bele és kezdettől fogva váltakozó hevességgel folytatta harcát szabadságáért Klimó elődeivel szemben. Klimó mi­kor Pécsre jött, hamar tájéko­zódott az áldatlan óvódások­ról éS személyében igen tra­gikus vonásnak érezte, hogy éppen neki, az egyszerű job- bágy-gyereknek kell e tisztet betöltenie, aki nagyon jól tud­ta, mit jelent földesuraság alatt élni. Ez a tudat és ez a felisme­rés határozta meg Klimó ma­gatartását és kapcsolatát a várossal. Lehet mondani, hogy minden közjogi ténykedésében a kiegyenlítést, a megértést ke­reste és ez a szemlélete nem álnak frázis, hanem valóság volt. Ismételten tárgyalásból bocsátkozott a város vezetőivel a város felszabadításáról. Kö­zölte velük, hogy ő szívesen megtenné, de püspöki esküje és a szigorú egyházi törvények tiltják az egyházi javak elide­genítését. És ekkor — egy ko­rabeli katolikus főpapnál pél­dátlan merészséggel — írt Ró­mába; kérve, hogy a pápa old­ja fel esküje alól, hogy sza­baddá tehesse a várost és megszűnjék a villongások bot­ránya. A válasz azonban le­hangoló volt: szigorú hangon rosszallással hozták tudomásá­ra, hogy kérése teljesítéséről szó sem lehet... Klímát nagy szomorúsággal töltötte el ez a válasz — ám a város felé másképpen rea­gált. Lehet mondani, szinte tervszerűen igyekezett megvaló­sítani egyházmegyéje és a vá­ros kulturális felemelkedését célzó elgondolásait. Korszerű iskolapolitika Gyermekkorára visszaemlé­kezve jól tudta, hogy csak jól megalapozott elemi oktatás ve­zethet a magasabb fokokra, a közműveltséghez. Mintegy 60 elemi szintű iskolát alapított, az ott tanítók továbbképzésé­re is gondolt és azt különböző juttatásokkal is elősegítette. Püspök volt, tehát hívei lelki- gondozására is nagy gondot viselt és több mint 20 plébá­nia' alapítása, valamint közel 70 templom és kápolna építé­se gondját viselte. A néptelen: és elpusztult területekre az ő idejében iS nagyszámú bete­lepülések zajlottak le és ami­kor Klimó a papképzés színvo­nalát is emelte, rájuk is gon­dolt: csak olyan papnövendé­ket engedett felvenni; aki a magyaron kívül legalább né­metül és horvátul is tudott. Pécsett a saját telkén és költ­ségén építtetett papírmalmot a Malom-patak mentén — és ekkor ís gondolt nehéz gyer­mekkorára. ugyanis úgy ren­delkezett, hogy a malom éven­te a szegénysorsú diákok papír­szükségletét ingyenesen szol­gáltassa. Figyelemmel kísérte iskoláiban a növendékek elő­menetelét és a kiválóbbakat Nagyszombatba, egyeseket pe­dig Rómába küldött magasabb tanulmányokra. Koller és Sza- lágyi e két kiváló történetíró is Klímának köszönhette római képzését Egyetemet akart a városnak Egyik legnagyobb jelentősé­gű, de máig ismeretlen okiból a kancelláriánál elsikkadt el­gondolása az volt, hogy a Nagy Lajos-féle stúdium generale mintájára egyetemet létesítsen Pécsett Minden — anyagi és szellemi — lehetőséget biztosí­tott volna — még nyomdát is kívánt mellé állítani. Az egye­tem nem valósult meg — de szívesen fogadta a budai nyom­dászsegéd, Engel János József ajónlkozását és kérvényét saját javaslatával személyesen nyúj­totta be az udvarnál. így lett Engel János József Pécs első nyomdásza. Rövidre szabott terjedelmünk nem teszi lehetővé, hogy ennek a rendkívül sokoldalú, kiváló tehetségű egyéniségnek min­den alkotását részletesen is­mertessük. Nem eshetett szó művészet-pártolásáról, (amely a művészetek minden ágára ki­terjedt), ugyanígy a pécsi bo- taniküskertjét, vagy a me- cseknádasdi vadaskertjét is csak megemlíthetjük. Építkezé­se gazdag nyomait ma is él­vezhetjük Pécsett és Nádas- don — de ugyanígy meg kell elégednünk közjogi tevékeny­sége. országgyűlési, kancellá­riai tanácsosi, valamint ismé­telt választott bírói tevékenysé­gének puszta felemlítésével. Életpályája, működése, tevé­kenysége, levelezése feldolgo­zása meghaladná egy ember képességét is, de Pécs és a korszak kultúrtörténete szem­pontjából igen értékes isme­reteket tárna fel. Szeretnénk remélni, hogy sikerült egy ki­csit ,,korközeibe" hoznunk azt a Klimó Györqvöt, akit nem igaztalanul elhallgatnunk, ha­nem tevékenysége iránti tiszte­lettel megbecsülnünk kell. Klimó György 1777. május 2-án úgy fejezte be életét, hogy a számára tragikus közjogi el­lentét ellenére is minden tevé­kenységével szeretett városa, Pécs javát szolgálta. Halálának 200, évfordulója alkalmas tisz­tességadás lenne, ha szeretett városa a püspöki palota alatti, a Barbakán előtti sétányt Kli­mó György-sétánynak nevezné el. Borsy Karoly A COOPTOURIST ajánlata: JUGOSZLÁVIA—GÖRÖGORSZÁG autóbusszal Pécsről július 6—20. 15 nap 7 990,— Ft KUBA Budapest—Madrid—Havanna repülővel, városnézés Madridban és Havannában, kirándulások, üdülés a tengerparton október 8—21. 14 nap 18 800,— Ft Szocialista útnak számit! Jelentkezési határidő mindkét útra: május 3-ig. COOPTOURIST PÉCS, KOSSUTH L. U. 33. TELEFON: 13-407. Képes levelezőlap- múzeum Szerencsen Már 1898-ban megszólalt a levelezőlap Kevesen tudják, hogy Ma­gyarországon található a vi­lág harmadik legnagyobb ké­pes levelezőlap-gyűjteménye! Hihető, nem hihető: így igaz! Csupán Washingtonban és Le- ningrádban őriznek több ké­pes levelezőlapot, mint ná­lunk, Szerencsen, ahol külön múzeumot nyitottak e külön­leges postai termékek bemu­tatására. Hogy ki találta fel az üze­netközvetítésnek ezt a ma már oly elterjedt formáját? Nem tudjuk! Csupán arra hivatkoz­hatunk, hogy már az ógörög Periklész is rajzzal díszített le­vélben értesítette ismerőseit az i. e. ötödik században. Az efféle rajzos — majd színes képpel, fotóval ékesí­tett — levelek csak nemrég, a múlt század közepe táján vál­tak közkedveltté. A legelső dí­szítésén levelezőlapot is csak 1869- ben továbbította a posta, s ezt követően egy év múlva készült el a legelső képes le­velezőlap. Igaz, még igen ki­csi képpel, hiszen e karton­lapnak csupán a bal felső sarkában volt egy aprócska ábra, amely rohamra induló szuronyos katonát mutatott. E rajzot egy bizonyos Bubitz ne­vű német férfiú készítette 1870- ben. August Schwarz ol- denburgi könyvkereskedő vélte úgy, hogy honvédő kötelessé­gük teljesítésére jobban buz­díthatja így felesége szüleit. (Akkoriban folyt a német— francia háborúi) Ki gondolta volna, hogy micsoda papírára­dat indul útjára az aprócska ötlet nyomán . .. A következő években már Európa több országában nyom­tak képes levelezőlapokat. így egyebek között Bécsben is, ahonnan gyorsan átkerült Ma­gyarországra a képeslapdivat. Jogos a kérdés, hogy miért éppen Szerencsen látható ez a világviszonylatban is óriási gyűjtemény. Szerencs egykori orvosa, dr. Petrikovics László jóvoltából lé­tezik. Neki — aki harminchá­rom éven át gyógyította a sze­rencsieket — volt szenvedélye a képeslapgyűjtés, és négy- százezres kollekciót szedett össze a világ minden tájáról. Köztük jónéhány különleges, egyedi darabot. Dr. Petrikovics László 1967- ben Szerencsnek adományozta levelezőlapjait, amelyek 1969- től immár múzeumi védettsé­get élveznek. Ma már több mint félmillióra — talán hat­százezernél is többre — tehe­tő a szerencsi múzeumban őr­zött képeslapok száma ... Ez a hatalmas gyűjtemény természetesen rendszerezve várja a látogatókat. Kezelői témakörönként csoportosítot­ták az anyagot: ennek meg­felelően a külföldi tájakat áb­rázoló lapok országonként, a hazaiak megyénként kerültek egy-egy csomagba. Külön cso­portosították a történelmi sze­mélyiségek arcképeit, s megint külön a művészportrékat. A képeslapok között akad jó néhány különlegesség. Van például egy 1900 tóján készült fantáziarajz, amely Székesfe­hérvárt ábrázolja — a 2000. év táján; s van egy másik lap, amely fekvő helyzetben egy havas sziklagerincet mutat. Bőverv van természetesen giccs is a képeslapok között, így például a Hit, Remény, Szeretet jelképes nőalakokkal való ábrázolása, meg azok a mozgatható, ide-oda tologat­ható lapok, amelyeken hol egy csókolózó szerelmespárt, hol meg a rájuk boruló papír- függönyt látni. C'ZstjO JÓZHt'f mogvdi1 \ iliKj l>o juok S végül ne hagyjuk említés nélkül azt a levelezőlapot sem, amely már 1898-ban képes volt megszólalni. Ugyanolyan hang­lemezes példány az is, mint amilyenek nemrég oly közkedveltek voltak — csak időközben elfeledték, majd újra fölfedezték ezt a techni­kát... Akácz László Madázszigetek * A tengerek szigetei termé­szetes „légikikötőt”, pihenő- és fészkelőhelyet jelentenek azok­nak a madaraknak, amelyek élelmüket a tengerekből nye­rik. Ezek a madarak napon­ként több ezer tonna halat ej­tenek zsákmányul és fogyasz­tanak el. A kormoránok — az egyik legismertebb tengeri ha­lászmadarak, amelyek a szi­geteken fészkelnek — regge­lenként felderítő csapatokat küldenek a szigetről a tenger felé, s ha a csapat észrevesz egy nagyobb halrajt, lecsók a tengerre. Ez jeladás a többi­eknek. A kormoránok oly közel rak­ják egymás mellé a fészküket, hogy egy négyzetméterre gyak­ran 3 fészek esik. Vannak olyan telepek, amelyekben egy­millió felserdült kormorán él együtt. Az egyik kutató szerint az egyik perui szigeten 5 600 000 kormorán él. Elképzelhető, hogy kis terü­leten ennyi madár milyen tö­megű trágyát halmoz fel. Miután ez a trágya foszforban és nitrogénben igen gazdag, évszázadok óta használják. Újabban ezt a „természetes műtrágyát" forgó termelésben aknázzák ki, vagyis meghatá­rozott terv szerint egyes szi­geteken kitermelik, ugyanak­kor más szigeteken nyugalmat biztosítanak a madaraknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom