Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-27 / 114. szám

e Dunantmi napló 1977. április 27., szerda Jogi tanácsadó G. T. olvasónk az iránt érdek­lődik, hogy a katonai szolgálat­ban eltöltött időt mikor lehet munkaviszonyban töltött időként beszámítani? Pontosan nem jelölte meg G. T. a katonai időt, ezért az alábbiakban a legfontosabb rendelkezésekre hív­juk fel figyelmét. A 2/1969. (II. 12.) MüM sz. rende­let 3. §-a értelmében a munkavi­szonyból sor- (első tényleges), va­lamint tartalékos (póttartalékos) ka­tonai szolgálatra bevonult, munka­szolgálatra behívott, deportált, ille­tőleg hadifogságba esett és a fel- szabadulást követően onnan vissza­tért személyeknek ezen idejét mun­kaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni, ha leszerelését kö­vetően hat hónapon belül munka- viszonyba lépett. Ugyanezen rendelet (2) bekezdése értelmében a most ismertetett kato­nai szolgálati időket akkor is bo kell számítani, ha a munkábalépés hat hónap elteltével ugyan, de még 1945. október hó 31. napja előtt meg­történt. Ha pedig a dolgozó az elő­irt hat hónapon belül azért nem lé­pett munkaviszonyba, mert egészségi állapota, illetőleg betegsége’ miatt erre nem volt lehetősége, a hat hó­napos határidőt felgyógyulásától kell számítani. ^Cbban az esetben, ha a dolgozó a felszabadulást követően, de még az első Munka Törvénykönyve hatály­balépése előtt (1951. február 1. nap­ja) vonult be munkaviszonyból sor­felső tényleges), valamint tartalékos (póttartalékos) katonai szolgálatra és leszerelését követő harminc napon belül munkaviszonyba lépett, a katonai szolgálatban eltöltött időt munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni. A 11/1969. (XII. 28.) MüM sz. ren­delet 1. és 2. §-a, valamint a 8/1970. (X. 6.) MüM sz. r. 2. §-a értelmében az 1970. évi január hó 1. napján vagy azt követően sorkatonai szolgá­latot teljesítő személyek szolgálati idejét munkaviszonyban töltött idő­ként kell figyelembe venni abban az esetben is, ha bevonuláskor munka- viszonyban nem álltak, vagy munka- viszonyuk a sorkatonai szolgálat ide­je alatt megszűnt (pl. próbaidő, ha­tározott idő letelte folytán). Ezt az időt a fegyveres erők illetékes szer­vétől kapott igazolás alapján a ka­tonai szolgálatot követő munkába lépéskor a vállalatnak kell a dolgo­zó munkakönyvébe bejegyezni. A jogszabályok még további előírá­sokat tartalmaznak, ezekre most nem térünk ki. A. Nándornó termelőszövetkeze­ti tag kisbabát vár. Kérdése: a termelőszövetkezeti munkából el kell-e engedni terhességi orvosi vizsgálatra munkaidő alatt? A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 18/1974. (VII. 25.) MÉM sz. rendelet 4. §-a értelmében a terhes nő terhességi orvosi vizsgálaton való részvételét — amennyiben a terhes­ségi szakrendelés a munkaidővel azonos időre esik — a termelőszövet­kezet a munkaidőbeosztás módositá- tásával vagy egyéb módon, más le­hetőség hiányában — átlagrészese­dés (átlagkereset) térítése mellett — munkaidőben is köteles biztosítani. Vonják felelősségre a figyelmetlen autósokat A Megye utca alsó részét a Hunyadi úttal a Megye köz köti össze, amely gépjárművek közlekedésére kijelölt úttest. Az utcát következetesen — főleg a Megye utca felől — elállják a gépjárművek, mit- sem törődve, hogy ezzel a magatartásukkal KRESZ-be üt­köző vétséget követnek el. A Hunyadi út felől jövet ezt csak akkor vesszük észre, amikor már bekanyarodtunk a Megye közbe. Megfordulási lehetőség ott nincs, ezért ilyenkor tola­tással kell visszatérnünk a Hu­nyadi útra. Ez veszélyes mű­velet, különösen, ha a 30-as, 33-as, stb. buszok a sarkon lé­vő megállóban állnak és el­veszik a kilátást. A Hunyadi útról a Megye közön keresztül való bekanya- rodás azért is célszerű nekünk Megye utca, József, Anna ut­cai lakóknak, mert rövidebb utat teszünk meg és nem ter­heljük a Széchenyi tér egyéb­ként is rendkívül forgalmas útkereszteződését. Ezért kér­jük, hogy a közlekedésrendé­szet ezt a szabálytalanságot ne engedélyezze és a figyel­metlen autótulajdonosokat, — akik vétenek a közösség el­len, — vonja felelősségre. E. I. Megye utca 18. szerkesztőség postájából Káros virágimádat A munkahelyemről mentem hazafelé április 15-én 23 óra 55 perckor a 27-es autóbusz- szal, amikor egy fiatal párra lettem figyelmes a Kórház téri megállóban. A járaton utazó utastársamnak integettek. Eb­ben ugyan nincs semmi kü­lönös, azonban az integető pár férfi tagjának a kezében egy csokor piros tulipán virí­tott. A busz elindult és ak­kor döbbentem rá, hogy miért volt ez nekem oly furcsa, fel­tűnő. Ugyanis a Kórház téri gyógyszertárral szemben a park piros tulipánnal van be­telepítve, és a buszból is fel­tűnt, hogy ugyancsak hiányo­san. Az nem lehet, hogy a Parképítő Vállalat lefejezett tövekét ültetett az amúgy is hűvös időben. Arra a követ­keztetésre jutottam, hogy a fiatal pár ott elégítette ki vi­rágimádatát. Igaz, hogy szép és nemes dolog virágot aján­dékozni, de nem a városunk szépségéért mindent latba ve­tő Parképítő Vállalat áldoza­tos munkáját ilyen módon ká­rosítva. Nagy Csaba Most mit tegyünk? Aki nem jár kocsival, az közlekedjen busszal. De ez nem csak lassúsággal jár, ha­nem még sok egyéb kellemet­lenséggel. Például, ha a meg­álló ott van, ahol senkinek sem kell, ahol a közlekedés veszélyes és könnyen balesetet okoz. Ugyanis arról van szó, hogy a 6-os főközlekedési út — úgy­nevezett „ördög” ároki — buszmegálló áthelyezését és buszöböl kiépítését már ta­valy sokan kértük. Elutasítot­ták. Ez évben újból megismé­teltük kérésünket, szintén el­utasították. Viszont a Danicz- pusztai megálló körülbelül 1200 méterre van a kijelölt helytől, a régi 450 méterre, és ott nincs rá igény, nincs hely, ahol gyerekekkel biztonságo­san meg lehetne állni. Itt a tavasz, sokan játszanak éle­tükkel azért, mert kérésünk nem talált orvoslásra. A kéré­sünkkel az I. kerületi Tanácsi Hivatal építési osztályához for­dultunk, ahol intézkedtek is, de az úthatóság ez ideig el­utasította. Most mit tegyünk? Rész István és 53 aláírás KISMAMÁK FIGYELMÉBE... Babaápolási cikkek 30 százalékos engedménnyel vásárolhatók: Pécsett: Mecsek Áruház illatszerosztályán Szliven Aruház illatszerosztályán Kertvárosi Kisáruház illatszerosztályán illatszer és háztar­tási-vegyi szakbolt­jainkban. Vidéken: komlói, mohácsi, siklósi, szászvári, harkányi szakbolt­jainkban. amíg a készlet tartiii A felnőttek és a gyermekek testi épségéért A komlói Petőfi tér eléggé forgalmas és nincs gyalogát­kelője. Egy oldalon van az élelmiszerbolt, a tejbolt, az ét­terem, az autóbuszmegálló. Ezért, aki a Pécsi út másik! ol­dalán lakik, át kell, hogy jus­son a túloldalra, de hogyan? Ezért kellene legalább egy he­lyen gyalogátkelő helyet fel­festeni és azt táblával is meg­jelölni, hogy az autósoki is lát­hassák. Ugyancsak Komlón1, a Szilvás városrészen gom barnádra nő­nek a lakóházak, sok a fiatal család, akiknek egy vagy két kicsi gyermekük is van. Sajnos, ezeknek a gyerekeknek az asz­falton, az autóparkolóban kell játszaniok és ez balesetveszé­lyes. Szeretnénk, ha az illeté­kesek minél előbb játszóteret létesítenének, és ezzel 600— 800 kisgyermekes családnak szereznének örömet, nyugod- tabb időtöltést. Belléncs Imre Komló Gondoljunk az alsó lakókra is Mostanában gyakori lát­vány az ablakon kihajló házi­asszony, amint a port, szeme­tet púderként hinti alsó vagy mellette lévő szomszédjára. Sajnos, az is gyakran előfor­dul, hogy a lakók szőnyegei­ket az ablakon rázzák ki. Ha valaki ezt kertes, családi há­zában teszi, az rendben van, de a panelépület lakóinak el kellene gondolkodniok. Hisz nem tudhatják, hogy az alat­tuk lévő lakók közül kik fejez­ték be éppen akkor a _ nagy- takarításukat és a porfelhővel nem teszik-e tönkre fáradsá­gos munkájukat. Gondolni kel­lene arra, hogy ha már nem tudtak porszívót venni, az ud­varon, a megfelelő helyen por- talanítsák szőnyegeiket, na­gyobb térítőikét. Bárány János Becsüljük meg parkjainkat A napokban végigmentem az újmecsekaljai úgynevezett kiserdőn, hogy gyalog közelít­sem meg a PVSK sporttelepét. A tapasztalat a természetet ki­csit is szerető ember számára lehangoló volt. Még az ősszel rendet tet­tek, összegyűjtötték a faleve­let, gallyakat, mely azóta is ott korhad, rothad a helyén, akadályozva a növényzet fej­lődését. De ezen kívül is. van szemét, hulladék bőven, külö­nösen a garázsokból származó göngyölegek, tárgyak találha­tók. Pedig mennyi munkába került, míg ott rendet terem­tettek. Jó volna, ha módot ta­lálnának parkőrök beállításá­ra, akik a rendre felügyelné­nek. Több padot kellene ki­tenni, hogy a pihenni, sétálni vágyók leülhessenek. E néhány sort csak gon­dolatébresztőnek szántam ab­ban a reményben, hogy a je­lenlegi helyzet megváltozik és a kiserdő betölti eredeti hi­vatását. Varga Béla Válaszolnak az illetékesek „Ingyen gyógy szer" A Nikolov doktor leveléből idézett rendeletből világosan kitűnik, hogy a foglalkozási betegségek, így a szi­likózis kezeléséhez szükséges minden gyógyszer térítésmentesen illeti meg a beteget, ha szükséges, élete vé­géig is. Ezeknek az ára tehát nem terheli o beteget. Hogy melyek azok a gyógyszerek, amelyek a szilikózisból kifolyólag vál­tak vagy válnak szükségessé, azt a kezelőorvosnak kell megállapítania. Amennyiben a kezelőorvos e vonat­kozásban a rendelet szellemében jár el, nincs mitől tartania, sőt vi­tás kérdésben az illetékes szakrende­lés igénybevétele is rendelkezésére áll. A foglalkozási betegség megállapí­tása nem új feladat, úgy kell eljár­ni, mint eddig. Igazolás kiadására, — amennyiben az szükséges és ameddig aktuális — a foglalkozási betegség megállapítására jogosult orvos vagy szerv illetékes. Uzem­egészségügyi ellátásunk megyei irá­nyító szerve egyébként a megyei kór­házban működő megyei üzemi szak- rendelés a megyei üzemi főorvos irányításával. Az új gyógyszerellátási rend minél zökkenőmentesebb beve­zetésére nagy gondot fordítottunk. Sorozatos orvosértekezleteken ismer­tettük a vonatkozó rendeleteket és felhívtuk a figyelmet, hogy a menet­közben felmerülő, előre nem látott problémákkal forduljanak felettesük­höz, vagy közvetlenül a megyei ta­nács egészségügyi osztályához. Kész­séggel állunk rendelkezésre. Egyé4>- ként az egészségügyi ellátásban sem nehezebb egy-egy feladat illetékes szervének megállapítása, mint más szakterületen. Egy-egy kérdés tisztá­zására pedig annak közvetlen meg­keresése a legegyszerűbb és a leg­gyorsabb eljárás. Dr. Kóbor József megyei főorvos Május 1-i felajánlás A Dunántúli Napló április 17-i számában a Szalai András utcai felvonulási úttal kapcso­latban megjelent fényképen a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat brigádja lát­ható. Az építésre vállalatun­kat ez év március 27-én kér­ték fel. Szocialista brigádjaink vállalták, hogy mintegy 8000 négyzetméter járdaaszfaltozást terven felül elvégeznek annak érdekében, hogy a felvonulás zavartalanul megtörténjék. Ezért szocialista brigádjaink szabad szombaton és vasárnap is dol­goztak. Gyimesi László, a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantaró Vállalat igazgatója Három év múlva kész a 6/A út A Hétfői Dunántúli Napló március 21 -i számában meg­jelent, hogy a 6/A út építése miatt 80 lakás és 15 garázs lebontására van szükség. Ez az adat téves, mert csupán 8 lakást kell lebontani és 10 garázs garázsként tovább nem használható, hanem később más célra hasznosítható. Vokó János, a városi tanács vb építési osztály vezetője Leveleink nyomában A Baranya megyei Tanács Művelődésügyi osztályán kér­tünk választ az alábbi kérdé­sekre, melyeket gondterhelt szülők tettek fel gyermekeik to­vábbtanulásáról, iskolai ellátá­sáról : — Sok szülő kérdezi, miért nincs biztosítva azoknak a gyerekeknek a középiskolák nyelvi tagozatain való tovább­tanulása, akik tagozatos osz­tályban végezték el az általá­nost, tehát hat éven át na­gyobb óraszámban tanultak egy idegen nyelvet. — A nyelvi tagozatos gim­náziumok időközben megkap­ták az utasítást e gond meg­oldására: haladó tagozataikon azok a gyerekek kapnak he­lyet, akik tagozaton végezték az általános iskolát, és a ta­nulmányi eredményük is meg­felel a követelményeknek. Aki nem járt nyelvi tagozatos ál­talánosba, kezdő fokon tanul­hatja a gimnáziumban okta­tott nyelvek egyikét a kötelező orosz mellett. — Miért nem járathatja a szülő gyermekét abba az álta­lános iskolába, ahova szeret­né? E területi megkötöttség alól egyedül az általános és középiskolák tagozatos osztá­lyai kivételek. — A kérdés sajnos olyan meglevő, gondot érint, amit nem lehet egyértelműen és megnyugtatóan rendezni. Terü­leti beiskolázási rendszer van, melytől csak egészségügyi vagy családi okok esetén le­het eltérni. Ennek a szigorú­ságnak az az oka, hogy egyik iskolában 58—60 fős osztá­lyokat kellene létrehoznunk, másutt meg 15—16 személye­seket. A 60 fős osztó lylétszá­Szülök kérdései a továbbtanulásról, az iskolai ellátásról mok azonban a legjobb isko­lánál is a színvonal zuhaná­sát idéznék elő. A területi megkötöttséggel biztosíthatjuk egyedül a megfelelő osztály­létszámokat. A szülőktől pedig azt kérjük, hogy az új iskolák munkáját is fogadják biza­lommal és támogassák. így hamarabb kialakulhat a meg­felelő vonzó légkör. — Miért nem terjed el ha­zai oktatásunkban a szabad szombat? — Érdekes, hogy Baranyá­ban és Pécsett a vártnál ke­vesebb, csak minden harma­dik iskola vezette be az alsó tagozaton lehetővé tett szabad szombatos rendszert. A mun­ka átszervezéséhez az iskolák ugyanis semmiféle segítséget nem kaptak a központi útmu­tatókban. Nagyon sok helyen a szülő szabad szombatjával nem esett egybe a gyereké, vagy éppen az alsótagozatos kicsi kapott szabad szombatot, míg a feísőtagozatos nagyobb testvér nem lehetett vele. Ez az esztendő a tapasztalatszer­zés éve. Az új tanterv 1978- as bevezetésekor e tapaszta­latok felhasználásával az ál­talános iskolában minden má­sodik szombat szabad lesz. A középiskolákban' még csak kí­sérleteznek a bevezetésével. — Miért nem terjed el az egésznapos iskola? Főként a rossz családi környezetben élő gyermekek életében lenne nagy szerepe. — Valóban így van. Bara­nyában jelenleg 313 tanuló jár egésznapos iskolába. Évek­kel ezelőtt a rendszer fény­korában ez sokezer gyerme­ket érintett. Mind a szülők, mind a pedagógusok tapasz­talatai igen kedvezőek voltak. Kevéssé volt körültekintő az a központi rendelkezés, amely a felsőtagozatban teljesen megtiltotta. Sok pedagógus véleménye, hogy nem mérle­gelték kellőképpen, mit jelent az egésznapos iskola a ci­gánytelepülések, a nevelőott­honok, a veszélyeztetett kör­nyezetben élő gyermekek szá­— A tanulókat legerőseb­ben délelőtt és ebéd után ve­szi igénybe az iskola a külön­féle foglalkozásokon. Miért nem biztosítja akkor a gye­rekek ellátását, étkeztetését is? A középiskolások közül Ba­ranyában mintegy 800, az ál­talános iskolások közül pedig 5—6000 gyereknek nem jut menza, noha nekik is ugyan­úgy részt kell venniük az isko­lai és mozgalmi rendezvénye­ken. — Egyre erősebben érvé­nyesülő tendencia, hogy az iskoláknak szociális feladato­kat is el kell látniuk, és most már nem szívességet tesznek azzal, hogy az étkeztetést is megoldják. Nagyon sok gye­rek és serdülőkorú fiatal szo­rul ki a rendszeres étkeztetést biztosító menzákról, és a bel­kereskedelem tömegétkeztetési hálózata is fejletlen az ilyen feladatok elvállalásához. Az óvodai ellátás mellett ma ez az oktatásügy legnagyobb gondja, amit csak új létesít­ményekkel és a megfelelő sze­mélyi ellátottsággal lehet meg­oldani. Távlati fejlesztési ter­vünk kiemelt gonddal kezelt része a diákétkeztetés, mely­ben ötéves tervenként 8—10 százalékos emelkedés várha­tó. — Nagyon sok szülő teszi fel gondterhelten a kérdést, miért járnak iskolába egész­séges gyermekeikkel gyógy­pedagógiai alanyok, • akik majd minden kisebb általános iskolában megtalálhatók, de ott vannak a városi napközik­ben is. — Minden törekvésünk elle­nére a kényszerítő körülmények miatt előfordulnak az ilyen esetek. Nem minden gyógype­dagógiai áttelepítésre javasolt gyereket lehet ugyanis áthe­lyezni, mert kevés a férőhely. A másik nagy baj, hogy az idevágó rendelet nem teszi kö­telezővé a gyógypedagógiai alanyok intézetbe Íratását. így sokszor hiába mutatja ki az orvos és a pszichológus, hogy a gyermeket a megfelelő is­kolában lehetne eredményesen nevelni, a szülő nem kötelez­hető az iskolaváltoztatásra, és ezt sok esetben nem is haj­landó végrehajtani. Az általá­nos iskola pedig fölveszi a tanulót, vállalja az ezzel járó terheket, mert különben a gyereket felmentenék, s az ut­cára kerülne. — Nemrég egy panelház­ban lakó szülőtől hallottuk, hogy iskolájukban arra köte­lezték a gyerekeket, hogy fe- ■ jenként 20 kiló vasat hozza­nak. Hogy lehet ilyet kérni városi bérházban lakó gyere­kektől? — A hulladékgyűjtési akció népgazdasági és nevelési szempontjából is fontos, me­rev értelmezése azonban a visszájára fordíthatja, lejárat­hatja az egészet. Legjobb len­ne, ha az iskola és az ifjúsági mozgalom kollektív módon szervezné meg a gyűjtést, pél­dául egy vállalat vas- vagy papírhulladékának eltakarítá­sára. Gállos Orsolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom