Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-27 / 114. szám

1977. április 27., szerda Dlinantmt napló 3 Miért csökken a kisdiák figyetme? — Miért nem figyelsz kis­fiam? A kérdés sztereotip, s olyan gyakran hangzik el na­ponta, hogy sokszor már vá­laszt sem igényel. Csak a leg­utóbbi időben figyeltek fel ha­zánkban a rossz tanteremvilá­gítás és a korai kifáradás, a figyelem és teljesítménycsök­kenésének összefüggéseire a tanulóknál. — Tanár néni, fáj a fejem, tanár néni, vakít a tábla, nem látom a betűket. A pécsi Hal József utcai ál­talános iskola tanárai, vezetői, a televízió riportfilmje után fi­gyeltek fel ezekre a gyerek panaszokra és feltámadt ben­nük a gyanú, — főként a „dél­utáni műszakosok” az alsó ta­gozatosok panaszai nyomán — hogy hátha náluk is a tan­teremvilágítással van baj. Csak 80 lux — Eleinte még gyanakodni is alig mertünk, hiszen az is­kolánk amúgy nagyon modern, 1971-ben épült. De aztán még­is a szülői munkaközösséghez fordultunk segítségért. Kér­tük, ha vannak hozzáértő szü­lők, mérjék meg hány lux fényt adnak a csüngő búrák — mondja Krivanek Vilmos isko­laigazgató. És megmérték — a szülök között történetesen akadt egy villamosmérnök. — Kiderült, hogy az új, szigeti lakónegyed, modern 12 tantermes iskolájá­ban, ahol 612 gyerek tanul, a szabványban előírt 200 lux he­lyett, átlag csak 80 lux fény jut egy tanteremre. (Közbeve- tőleg egy országos adat; a Magyar Elektrotechnikai Egye­sület Világítástechnikai Bizott­ságának felmérése szerint az ország mintegy 40 ezer tanter­mének 93 százaléka nem fe­lel meg a minimális 200 lux megvilágításnak. Ugyanezen felmérés szerint hazánkban mintegy 2 millió embernek — döntően fiataloknak, és gye­rekeknek — van kapcsolata a különböző oktatási intézmé­nyek tantermeivel. Egy műsza­kos oktatás esetén is legalább 3000 órát mesterséges világí­tásnál tanulnak. Aki úgy áll hozzá, hogy ez pusztán pénzkérdés, pénz pe­dig nincs, az vagy megalkuvó, vagy egyszerűen kényelmes. Hogy mennyit tehet egy agilis iskolavezetés, azt a Hal József utcai példa mutatja, ahol az idei iskolaköltségvetésben egyetlen fillér sincs a tante­remvilágítás korszerűsítésére. Mégis a nyári szünet elején, az iskola szokásos festése, má­zolása előtt, a tizenkettőből nyolc tantermet átalakítanak. Azokat, ahol az alsótagozato­sok délutáni oktatása zajlik. Összefogással Hogy csinálják? Szervezés­sel, sok, sok utánjárással, a szülők segítségével. A tervező Tantermenként 200 lux fény kell Zöld tábla, sárga kréta, matt bútorok A Hal József utcai iskolában nyolc tantermet korszerűsítenek Szabó Sándor szülő, a PTV dolgozója. A kivitelezők is szü­lők, Décsi Pál villamosmérnök, és a Pécsi Vízmű 20 tagú bri­gádja. A világítótesteket az Egyesült Izzó ingyen ajánlotta fel, a fénycsövek beszerzésé­ben segít a Pécsi Vízmű és a Városi Tanács, — A szocialista brigád és a szülők nem fogadnak el mun­kadíjat. Még azt is maguk de­rítették ki, hogy a fénycsöves világításhoz nem jó a fényes bútor, a megszokott fekete tábla és a fehér kréta. Ezért a padokat matt színűre, a táb­lákat zöldre festik át — ezt ajánlja a szakirodalom — és a tanárok ezentúl a zöld táb­lán sárga krétát használnak majd. Ezek az apró, de a gye­rekek látószerveinek igénybe­vétele szempontjából mégis nagyon fontos momentumok aztán végképp nem függnek össze pénzkérdésekkel. Korszerűen — A fénycső nem fogyaszt több energiát, mint az izzó­lámpa, de annál jóval haté­konyabb és tartósabb. A költ­ségeket nem növeli számot­tevően. A hangsúly a lámpa testek megszokottól merőben eltérő, helyes elrendezésén van, s ebben mi diákjainkkal együtt szakmailag sokat segít­hetünk a hozzánk forduló pé-- csi és baranyai iskoláknak — mondja Máté Jenő, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola vil­lamos tanszékének tanára. A korszerű épületvilágítás — belsővilágítás — hazánkban fiatal tudomány, még a Mű­egyetemen sem tanítják, egye­dül itt Pécsett működik ilyen főiskolai fakultás. Ezt a szel­lemi potenciát épp úgy nem szabad parlagon hagyni, mint a pécsi Hőerőmű Kandó Kál­mán szocialista brigádjának felhívása nyomán kialakult „Egy brigád, egy tanterem kor­szerű kivilágítása" társadalmi mozgalmat. — Rné — Ritka színházi élmény Mikszáth különös házassága Azt mondja Görgey Gábor darabjában Mikszáth Kálmán, hogy „Ha valami jót akarok olvasni, akkor írok magamnak!” A sokszólú mikszáthi világot erre az alapra helyezte Gör­gey Gábor, amikor megírta az író életét, valóban1 különös há­zasságának köretébe ágyazva, s ezt a címet is adván neki: Mikszáth különös házassága. Ezt a hangulatot teremtette meg Bencze Zsuzsa finom szö­vésű rendezői munkájával. így lett a vendégszínházak múlt heti pécsi bemutatkozásának két legszebb estje ez a két Mikiszáth-est. Boncolni lehetne persze, s ez a dráma és ez a játék megfelelne a legmaga­sabb igényeknek is. De annyi­ra megszerettük ennek az elő­adásnak a hangulatait, hogy a nézőben mégiscsak a Körmen- dy János teremtette Mikszáth- alak és a Győri Franciska gyúr­ta Mikszáthné Mauks Ilona, az író ellenpólusai és másik fele él majd sokáig. A két remek színész ezzel a remek játékkal tette korszerűvé Mikszáth-ké- pünkét. Görgey Gábor író­szerkesztő munkájának légfőbb becse, hogy a háttérben ma­radt és elhozta elébünk Mik- száthot — a mába. Ezen túl Bencze Zsuzsa jól tagoló, jól elhelyezett fényei, muzsikáját— szemben a csők civilben sza­valt irodalmi színpadok túlzott intellektuális igényével — en­nek a színpadi műfajnak a művészi-emberi megújúlását hirdette. Földessy Dénes Tizenkét ország régészei tanácskoznak Budapesten Tizenkét ország régészei ta­nácskoznak Budapesten, a kedden kezdődött konferen­cián. A Budapesti Történeti Múzeum, az MTA Régészeti Intézete és a Szombathelyi Savaria Múzeum rendezvényé­nek témája: a Kárpát-meden­ce és a környező területek ko­ra bronzkori kapcsolatai. A bronzkorral foglalkozó kutatók három napon át megvitatják történeti, régészeti kutatásaik eredményeit, módszereiket és tanulmányozzák a Budapesten feltárt kora bronzkori telep­maradványokat. A magyar ré­gészek bemutatják a velemi ásatások Európa-szerte ismert leleteit is. Helikon előtt Nyolcszáz diák képviseli Baranyát Nem a versengés, hanem az egymáshoz méretés színhelye lesz Keszthely A rendezőszervek megtették az utolsó előkészületeket az or­szágos diáknapok Helikoni ün­nepségeinek lebonyolítására. A KISZ Baranya megyei Bizott­sága és a Baranya megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya tájékoztatott bennünket arról, mire számíthat Keszthelyen az idei Helikon hat megyéből ösz- szesereglő 1900 résztvevője. A Moszkvai Filharmonikusok hangversenyei A Moszkvai Állami Filharmó­nia zenekara nemcsak létszá­mában, de művészi rangját te­kintve is a legnagyobbak közé tartozik. Irigylésre méltó vonós­karának minden tagja kiváló művész, összjátékuk tökéletesen egyöntetű, hangszínben egysé­ges, ritmikailag pontos. Fafú­vóik között kiemelkedő szólisták ülnek, rézfúvós karuk a mi ízlé­sünk szerint kissé túl ércesen ugyan, de kristálytisztán és ki­egyenlítetten szól, timpanistá- juk a hangszer valóságos bűvét sze. Előadói, stílusuk a francia zenekarok eleganciájára emlé­keztet, anélkül, hogy jellegzetes orosz izzásukat feladták volna. Két különböző műsorú hang­versenyük közül nekem a vasár­napi, színházi matiné tetszett jobban. Rimszkij-Korszakov Se- herezádéját ilyen tüneményes előadásban még nem hallot­tam. Dmitrij Kitajenko már pál­cájának első intéseivel varázs­latos mese-hangulatot tudott teremteni, a koncertmester (aki a hétfői szólista, Valentyin Zsuk volt) gyönyörű hangon megszólaltatott szólói pedig valósággal lázba hozták a kö­zönséget. Sztravinszkij Tűzmadár szvit­jének előadását nemcsak a hangszínek tündöklése tette el- ragadóvá, egy csodálatos elő­adói bravúrnak is fültanúi — legszívesebben ezt írnám: szem­tanúi — lehettünk. Nemcsak hallottuk, hanem szinte láttuk a darabot. A Tűzmadár parti­túrájában sok az illusztratív elem, de ezeket úgy megszólal­tatni, hogy a hallgató valóság­gal térbeli mozgásokat érzékel­jen, nem mindennapos teljesít­mény. A hétfői koncert egyben a sportcsarnok első komolyzenei rendezvénye is volt. Nos, a hiányzó koncerttermet sehogyan se pótolja. Nemcsak az a baj, hogy bizonyos helyekről nagyon rosszul lehet hallani. Mivel aj­tók nincsenek, az előtérből és az utcáról behallatszik a zaj is, a földszinten ásítozó üres térség pedig megakadályozza az előadók és a közönség aktív kapcsolatának kialakulását. A hatalmas nézőtér mindenesetre lehetővé tette, hogy a Moszk­vai Filharmonikusok koncertjét olyanok százai is meghallgat­hassák, akik talán még soha se hallottak zenekari hangver­senyt. Ez nagy öröm, melybe azonban némi üröm is vegyült. Ezeknek a hallgatóknak — ha másképpen nem, a jegyhez mellékelt Ismertetővel — segít­séget kellett volna nyújtani a zenehallgatáshoz. így keveset foghattak fel az elhangzottak­ból, hiszen minden tétel után beletapsoltak abban a hitben, hogy vége a darabnak. A koncertet nyitó Glinka: Ruszlán és Ludmilla-nyitány ze­nekari virtuózdarab. A moszk­vaiak előadásában is inkább a fölényes technikát, mint a ze­nélés mélységeit méltányolhat­tuk. A zenekar igazi kvalitásai­ról, és legfőképpen Kitajenko karmesteri művészetéről Csaj­kovszkij IV. szimfóniájának szuggesztív előadása adott iga­zi képet ezen az estén. Takaré­kos és mégis kifejező, pontos és mégsem széteső vezénylési technikája lehetőséget ad szá­mára a nagy ívekben, összefüg­gő egységekben való muzsiká­lásra. Indításaiban benne van a megérkezés biztonsága is, ezért időnként szabadjára en­gedheti együttesét: az elin­dított folyamatok önnön törvé­nyük szerint célba érnek. Tud drámaian izzó és líraion oldott lenni, az orosz karmesterek Csajkovszkij interpretációjára gyakran jellemző szélsőségek nélkül. Az első tételben a drá­mát összetartó formai egység, a másodikban a szenvelgés nélküli szomorúság hangja, a fináléban a közösségben felol­dódó, jellegzetesen orosz lelki­ség volt megragadó. Legjobban mégis a harmadik tétel tetszett: a hatalmas vonóskar egyöntetű pizzicatojából a fúvósokon ki- bomló ábrándképek gyönyörűen sikerültek. A koncerteken két nagyszerű szólistát is megismer­hettünk. Vlagyimir Krajnyev Prokofjev L zongoraversenyének a technikai nehézségeken kgny- nyedén felülemelkedő, szrnes előadásával remekelt. A hétfői koncerten Valentyin Zsuk Csaj­kovszkij hegedűversenyét ját­szotta, az orosz hegedűsökre jellemző tökéletes mesterség­beli tudással, igaz muzikalitás­sal. Előadásának finomságai sajnos elvesztek a roppant aré­nában, így inkább csak sejtjük, hogy személyében a szovjet he­gedűs-iskola egyik jelentős képviselőjével találkozhattunk. Dobos L. rádió­csereakciója MAR CSAK április 30-ig tart! Érdeklődjön ... Szívesen tájékoztatjuk ... áruházainkban és a pécsi, komlói, mohácsi, siklósi, szászvári szakboltjainkban. Baranyát az a 800 középis­kolás és tanár képviseli, akik április 28-án, csütörtökön 13.30. kor különvonattal indulnak Keszthelyre, A 29-én reggel le­zajló ünnepélyes megnyitó után egymást követik a művészeti bemutatók és a mozgalmi ren­dezvények, szakmai viták. A 800 baranyai résztvevő között ott vannak a különféle gimnáziu­mok, és szakközépiskolák mű­vészeti csoportjai és egyéni résztvevői: kamara- és népi zenekarok, népitáncosok, diák­színjátszók, bábegyüttesek, vers. és prózamondók, szólóéneke­sek, a pol- és a folkbeat kép­viselői, s a különféle hangsze­rek szólistái. Ők a megyei és a budapesti bemutatókon arany fokozatot szereztek, s a rende­zőbizottság meghívására most bemutatkoznak a Keszthelyi He­likonon. Számukra alapították a különdíjakat, melyeket a szak­mai zsűri és a Helikoni Diák- tanács ítél oda a legjobb pro­dukciónak. Különleges elisme­rést jelképez a három Heliko­ni Fesztivál-díj. Elnyeréséért nemcsak kiváló produkciót kell nyújtani Keszthelyen, hanem a Helikonon való aktivitás, a fesztiválon tanúsított magatar­tás, a megyei klubok program­ján való szereplés alapján íté­lik oda a mindenféle szem­pontból legkiválóbb közösség­nek, illetve az általuk képvi­selt iskolának. A Helikon szakmai program­jához tartoznak még a külön­féle nyilvános tapasztalatcse­rék, melyeken minden érdek­lődő részt vehet- A „helikono- sok” -között a fellépő csopor­tok mellett ott lesznek azok a diákok is, akik pályamunkáik­kal arany fokozatot értek el az ország különböző városai­ban lezajlott zsűrizéseken. Pé­csett a dia. és fotópályázat anyagát, Sárváron a diákköl­tők, diákírók vers, riport, no­vella és kritika-pályázatait zsű­rizték. A szeqedi Tömörkény Gimnázium volt a képző- és iparművészeti pályázat gazdá­ja. A keszthelyi rendezvény-so­rozatban kiemelkedő helyet fog­lalnak el a politikai rendez­vények: a résztvevő hat megye mozgalmi tapasztalatcseréket rendez egy-egy aktuális témá­ban. Baranya a korszerű álta­lános és szakmai műveltség követelményeiről rendez vitát. A fesztivál 1900 résztvevője ott lesz Keszthely város színpom­pásnak ígérkező május elsejei felvonulásán és az azt kö­vető nagygyűlésen. A szakmai és a politikai ren­dezvényeket hajókirándulás, if­júsági karnevál váltogatják, va­lamint azoknak a kluboknak a programjai, melyeket a me­gyék hívnak életre a Helikon négy napjára. Baranya a város központjában lévő régi városi művelődési központ három he­lyiségét kapta meg. Ezt szeret­nék „baranyaivá" dekorálni, ide várják két este hazai prog­rammal a többi megye fiatal­jait. A diákönkormányzat felada­tát a fesztivál idejére a Heli­koni Diáktanács látja el, amely­be megyénként egy diák ke­rül, s Baranyát Kovács Eszter, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola tanulója képviseli. Keszthely tehát várja Bara­nya, Somogy, Tolna, Veszprém, Zala megye és Budapest kö­zépfokú tanintézeteinek képvi­selőit, s ha az időjárás is fel­hagy áprilisi szeszélyeivel, min­den bizonnyal emlékezetes na­poknak lesz színhelye a Bala­ton fővárosa. Gállos Orsolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom