Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-27 / 114. szám
1977. április 27., szerda Dlinantmt napló 3 Miért csökken a kisdiák figyetme? — Miért nem figyelsz kisfiam? A kérdés sztereotip, s olyan gyakran hangzik el naponta, hogy sokszor már választ sem igényel. Csak a legutóbbi időben figyeltek fel hazánkban a rossz tanteremvilágítás és a korai kifáradás, a figyelem és teljesítménycsökkenésének összefüggéseire a tanulóknál. — Tanár néni, fáj a fejem, tanár néni, vakít a tábla, nem látom a betűket. A pécsi Hal József utcai általános iskola tanárai, vezetői, a televízió riportfilmje után figyeltek fel ezekre a gyerek panaszokra és feltámadt bennük a gyanú, — főként a „délutáni műszakosok” az alsó tagozatosok panaszai nyomán — hogy hátha náluk is a tanteremvilágítással van baj. Csak 80 lux — Eleinte még gyanakodni is alig mertünk, hiszen az iskolánk amúgy nagyon modern, 1971-ben épült. De aztán mégis a szülői munkaközösséghez fordultunk segítségért. Kértük, ha vannak hozzáértő szülők, mérjék meg hány lux fényt adnak a csüngő búrák — mondja Krivanek Vilmos iskolaigazgató. És megmérték — a szülök között történetesen akadt egy villamosmérnök. — Kiderült, hogy az új, szigeti lakónegyed, modern 12 tantermes iskolájában, ahol 612 gyerek tanul, a szabványban előírt 200 lux helyett, átlag csak 80 lux fény jut egy tanteremre. (Közbeve- tőleg egy országos adat; a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Világítástechnikai Bizottságának felmérése szerint az ország mintegy 40 ezer tantermének 93 százaléka nem felel meg a minimális 200 lux megvilágításnak. Ugyanezen felmérés szerint hazánkban mintegy 2 millió embernek — döntően fiataloknak, és gyerekeknek — van kapcsolata a különböző oktatási intézmények tantermeivel. Egy műszakos oktatás esetén is legalább 3000 órát mesterséges világításnál tanulnak. Aki úgy áll hozzá, hogy ez pusztán pénzkérdés, pénz pedig nincs, az vagy megalkuvó, vagy egyszerűen kényelmes. Hogy mennyit tehet egy agilis iskolavezetés, azt a Hal József utcai példa mutatja, ahol az idei iskolaköltségvetésben egyetlen fillér sincs a tanteremvilágítás korszerűsítésére. Mégis a nyári szünet elején, az iskola szokásos festése, mázolása előtt, a tizenkettőből nyolc tantermet átalakítanak. Azokat, ahol az alsótagozatosok délutáni oktatása zajlik. Összefogással Hogy csinálják? Szervezéssel, sok, sok utánjárással, a szülők segítségével. A tervező Tantermenként 200 lux fény kell Zöld tábla, sárga kréta, matt bútorok A Hal József utcai iskolában nyolc tantermet korszerűsítenek Szabó Sándor szülő, a PTV dolgozója. A kivitelezők is szülők, Décsi Pál villamosmérnök, és a Pécsi Vízmű 20 tagú brigádja. A világítótesteket az Egyesült Izzó ingyen ajánlotta fel, a fénycsövek beszerzésében segít a Pécsi Vízmű és a Városi Tanács, — A szocialista brigád és a szülők nem fogadnak el munkadíjat. Még azt is maguk derítették ki, hogy a fénycsöves világításhoz nem jó a fényes bútor, a megszokott fekete tábla és a fehér kréta. Ezért a padokat matt színűre, a táblákat zöldre festik át — ezt ajánlja a szakirodalom — és a tanárok ezentúl a zöld táblán sárga krétát használnak majd. Ezek az apró, de a gyerekek látószerveinek igénybevétele szempontjából mégis nagyon fontos momentumok aztán végképp nem függnek össze pénzkérdésekkel. Korszerűen — A fénycső nem fogyaszt több energiát, mint az izzólámpa, de annál jóval hatékonyabb és tartósabb. A költségeket nem növeli számottevően. A hangsúly a lámpa testek megszokottól merőben eltérő, helyes elrendezésén van, s ebben mi diákjainkkal együtt szakmailag sokat segíthetünk a hozzánk forduló pé-- csi és baranyai iskoláknak — mondja Máté Jenő, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola villamos tanszékének tanára. A korszerű épületvilágítás — belsővilágítás — hazánkban fiatal tudomány, még a Műegyetemen sem tanítják, egyedül itt Pécsett működik ilyen főiskolai fakultás. Ezt a szellemi potenciát épp úgy nem szabad parlagon hagyni, mint a pécsi Hőerőmű Kandó Kálmán szocialista brigádjának felhívása nyomán kialakult „Egy brigád, egy tanterem korszerű kivilágítása" társadalmi mozgalmat. — Rné — Ritka színházi élmény Mikszáth különös házassága Azt mondja Görgey Gábor darabjában Mikszáth Kálmán, hogy „Ha valami jót akarok olvasni, akkor írok magamnak!” A sokszólú mikszáthi világot erre az alapra helyezte Görgey Gábor, amikor megírta az író életét, valóban1 különös házasságának köretébe ágyazva, s ezt a címet is adván neki: Mikszáth különös házassága. Ezt a hangulatot teremtette meg Bencze Zsuzsa finom szövésű rendezői munkájával. így lett a vendégszínházak múlt heti pécsi bemutatkozásának két legszebb estje ez a két Mikiszáth-est. Boncolni lehetne persze, s ez a dráma és ez a játék megfelelne a legmagasabb igényeknek is. De annyira megszerettük ennek az előadásnak a hangulatait, hogy a nézőben mégiscsak a Körmen- dy János teremtette Mikszáth- alak és a Győri Franciska gyúrta Mikszáthné Mauks Ilona, az író ellenpólusai és másik fele él majd sokáig. A két remek színész ezzel a remek játékkal tette korszerűvé Mikszáth-ké- pünkét. Görgey Gábor írószerkesztő munkájának légfőbb becse, hogy a háttérben maradt és elhozta elébünk Mik- száthot — a mába. Ezen túl Bencze Zsuzsa jól tagoló, jól elhelyezett fényei, muzsikáját— szemben a csők civilben szavalt irodalmi színpadok túlzott intellektuális igényével — ennek a színpadi műfajnak a művészi-emberi megújúlását hirdette. Földessy Dénes Tizenkét ország régészei tanácskoznak Budapesten Tizenkét ország régészei tanácskoznak Budapesten, a kedden kezdődött konferencián. A Budapesti Történeti Múzeum, az MTA Régészeti Intézete és a Szombathelyi Savaria Múzeum rendezvényének témája: a Kárpát-medence és a környező területek kora bronzkori kapcsolatai. A bronzkorral foglalkozó kutatók három napon át megvitatják történeti, régészeti kutatásaik eredményeit, módszereiket és tanulmányozzák a Budapesten feltárt kora bronzkori telepmaradványokat. A magyar régészek bemutatják a velemi ásatások Európa-szerte ismert leleteit is. Helikon előtt Nyolcszáz diák képviseli Baranyát Nem a versengés, hanem az egymáshoz méretés színhelye lesz Keszthely A rendezőszervek megtették az utolsó előkészületeket az országos diáknapok Helikoni ünnepségeinek lebonyolítására. A KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya tájékoztatott bennünket arról, mire számíthat Keszthelyen az idei Helikon hat megyéből ösz- szesereglő 1900 résztvevője. A Moszkvai Filharmonikusok hangversenyei A Moszkvai Állami Filharmónia zenekara nemcsak létszámában, de művészi rangját tekintve is a legnagyobbak közé tartozik. Irigylésre méltó vonóskarának minden tagja kiváló művész, összjátékuk tökéletesen egyöntetű, hangszínben egységes, ritmikailag pontos. Fafúvóik között kiemelkedő szólisták ülnek, rézfúvós karuk a mi ízlésünk szerint kissé túl ércesen ugyan, de kristálytisztán és kiegyenlítetten szól, timpanistá- juk a hangszer valóságos bűvét sze. Előadói, stílusuk a francia zenekarok eleganciájára emlékeztet, anélkül, hogy jellegzetes orosz izzásukat feladták volna. Két különböző műsorú hangversenyük közül nekem a vasárnapi, színházi matiné tetszett jobban. Rimszkij-Korszakov Se- herezádéját ilyen tüneményes előadásban még nem hallottam. Dmitrij Kitajenko már pálcájának első intéseivel varázslatos mese-hangulatot tudott teremteni, a koncertmester (aki a hétfői szólista, Valentyin Zsuk volt) gyönyörű hangon megszólaltatott szólói pedig valósággal lázba hozták a közönséget. Sztravinszkij Tűzmadár szvitjének előadását nemcsak a hangszínek tündöklése tette el- ragadóvá, egy csodálatos előadói bravúrnak is fültanúi — legszívesebben ezt írnám: szemtanúi — lehettünk. Nemcsak hallottuk, hanem szinte láttuk a darabot. A Tűzmadár partitúrájában sok az illusztratív elem, de ezeket úgy megszólaltatni, hogy a hallgató valósággal térbeli mozgásokat érzékeljen, nem mindennapos teljesítmény. A hétfői koncert egyben a sportcsarnok első komolyzenei rendezvénye is volt. Nos, a hiányzó koncerttermet sehogyan se pótolja. Nemcsak az a baj, hogy bizonyos helyekről nagyon rosszul lehet hallani. Mivel ajtók nincsenek, az előtérből és az utcáról behallatszik a zaj is, a földszinten ásítozó üres térség pedig megakadályozza az előadók és a közönség aktív kapcsolatának kialakulását. A hatalmas nézőtér mindenesetre lehetővé tette, hogy a Moszkvai Filharmonikusok koncertjét olyanok százai is meghallgathassák, akik talán még soha se hallottak zenekari hangversenyt. Ez nagy öröm, melybe azonban némi üröm is vegyült. Ezeknek a hallgatóknak — ha másképpen nem, a jegyhez mellékelt Ismertetővel — segítséget kellett volna nyújtani a zenehallgatáshoz. így keveset foghattak fel az elhangzottakból, hiszen minden tétel után beletapsoltak abban a hitben, hogy vége a darabnak. A koncertet nyitó Glinka: Ruszlán és Ludmilla-nyitány zenekari virtuózdarab. A moszkvaiak előadásában is inkább a fölényes technikát, mint a zenélés mélységeit méltányolhattuk. A zenekar igazi kvalitásairól, és legfőképpen Kitajenko karmesteri művészetéről Csajkovszkij IV. szimfóniájának szuggesztív előadása adott igazi képet ezen az estén. Takarékos és mégis kifejező, pontos és mégsem széteső vezénylési technikája lehetőséget ad számára a nagy ívekben, összefüggő egységekben való muzsikálásra. Indításaiban benne van a megérkezés biztonsága is, ezért időnként szabadjára engedheti együttesét: az elindított folyamatok önnön törvényük szerint célba érnek. Tud drámaian izzó és líraion oldott lenni, az orosz karmesterek Csajkovszkij interpretációjára gyakran jellemző szélsőségek nélkül. Az első tételben a drámát összetartó formai egység, a másodikban a szenvelgés nélküli szomorúság hangja, a fináléban a közösségben feloldódó, jellegzetesen orosz lelkiség volt megragadó. Legjobban mégis a harmadik tétel tetszett: a hatalmas vonóskar egyöntetű pizzicatojából a fúvósokon ki- bomló ábrándképek gyönyörűen sikerültek. A koncerteken két nagyszerű szólistát is megismerhettünk. Vlagyimir Krajnyev Prokofjev L zongoraversenyének a technikai nehézségeken kgny- nyedén felülemelkedő, szrnes előadásával remekelt. A hétfői koncerten Valentyin Zsuk Csajkovszkij hegedűversenyét játszotta, az orosz hegedűsökre jellemző tökéletes mesterségbeli tudással, igaz muzikalitással. Előadásának finomságai sajnos elvesztek a roppant arénában, így inkább csak sejtjük, hogy személyében a szovjet hegedűs-iskola egyik jelentős képviselőjével találkozhattunk. Dobos L. rádiócsereakciója MAR CSAK április 30-ig tart! Érdeklődjön ... Szívesen tájékoztatjuk ... áruházainkban és a pécsi, komlói, mohácsi, siklósi, szászvári szakboltjainkban. Baranyát az a 800 középiskolás és tanár képviseli, akik április 28-án, csütörtökön 13.30. kor különvonattal indulnak Keszthelyre, A 29-én reggel lezajló ünnepélyes megnyitó után egymást követik a művészeti bemutatók és a mozgalmi rendezvények, szakmai viták. A 800 baranyai résztvevő között ott vannak a különféle gimnáziumok, és szakközépiskolák művészeti csoportjai és egyéni résztvevői: kamara- és népi zenekarok, népitáncosok, diákszínjátszók, bábegyüttesek, vers. és prózamondók, szólóénekesek, a pol- és a folkbeat képviselői, s a különféle hangszerek szólistái. Ők a megyei és a budapesti bemutatókon arany fokozatot szereztek, s a rendezőbizottság meghívására most bemutatkoznak a Keszthelyi Helikonon. Számukra alapították a különdíjakat, melyeket a szakmai zsűri és a Helikoni Diák- tanács ítél oda a legjobb produkciónak. Különleges elismerést jelképez a három Helikoni Fesztivál-díj. Elnyeréséért nemcsak kiváló produkciót kell nyújtani Keszthelyen, hanem a Helikonon való aktivitás, a fesztiválon tanúsított magatartás, a megyei klubok programján való szereplés alapján ítélik oda a mindenféle szempontból legkiválóbb közösségnek, illetve az általuk képviselt iskolának. A Helikon szakmai programjához tartoznak még a különféle nyilvános tapasztalatcserék, melyeken minden érdeklődő részt vehet- A „helikono- sok” -között a fellépő csoportok mellett ott lesznek azok a diákok is, akik pályamunkáikkal arany fokozatot értek el az ország különböző városaiban lezajlott zsűrizéseken. Pécsett a dia. és fotópályázat anyagát, Sárváron a diákköltők, diákírók vers, riport, novella és kritika-pályázatait zsűrizték. A szeqedi Tömörkény Gimnázium volt a képző- és iparművészeti pályázat gazdája. A keszthelyi rendezvény-sorozatban kiemelkedő helyet foglalnak el a politikai rendezvények: a résztvevő hat megye mozgalmi tapasztalatcseréket rendez egy-egy aktuális témában. Baranya a korszerű általános és szakmai műveltség követelményeiről rendez vitát. A fesztivál 1900 résztvevője ott lesz Keszthely város színpompásnak ígérkező május elsejei felvonulásán és az azt követő nagygyűlésen. A szakmai és a politikai rendezvényeket hajókirándulás, ifjúsági karnevál váltogatják, valamint azoknak a kluboknak a programjai, melyeket a megyék hívnak életre a Helikon négy napjára. Baranya a város központjában lévő régi városi művelődési központ három helyiségét kapta meg. Ezt szeretnék „baranyaivá" dekorálni, ide várják két este hazai programmal a többi megye fiataljait. A diákönkormányzat feladatát a fesztivál idejére a Helikoni Diáktanács látja el, amelybe megyénként egy diák kerül, s Baranyát Kovács Eszter, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola tanulója képviseli. Keszthely tehát várja Baranya, Somogy, Tolna, Veszprém, Zala megye és Budapest középfokú tanintézeteinek képviselőit, s ha az időjárás is felhagy áprilisi szeszélyeivel, minden bizonnyal emlékezetes napoknak lesz színhelye a Balaton fővárosa. Gállos Orsolya
