Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-03 / 92 szám
u Dunántúli napló 1977. április 3., vasárnap fl|||pi|i|ban az ötödik SIKLÓS = VÁROS Az új város fiatal polgárai A kívülálló nem is sejti, hogy ez az egyszerű tény miszerint „1977. április 1-i hatállyal Siklós város" milyen bonyolult előkészületeket takar. Harkány ■önálló nagyközségként külön vált. Szét kellett tehát választani az addigi Siklós nagyközségi közös tanácsot, az egytanácsi apparátusból kettőt kellett szervezni. Az apparátusi dolgozókat meg kellett erősíteni beosztásukban, új szakigazgatási vezetőket kellett kiválasztani. Aztán az olyan „prózai” dolgok, mint az új városi tanács elhelyezése — ennek következtében lett a járási tanácshivatal épülete most már városháza is. A várossáalakulás hivatalos folyamatában volt egy olyan feladat is, hogy a siklósi nagyközségi tanács községeire jellemző legfontosabb adatokat a helyzetkép megrajzolásával jegyzőkönyvileg is rögzítsék és mint történelmi dokumentumot adják át a levéltárnak. No és az ügye ... Az ügyfél számára április 1-ével nem kezdődött új élet. A siklósi nagyközségi tanácsnál mondjuk márciusban kezdeményezett hivatalos ügyet áprilisban vagy a Siklósi Városi Tanácsnál, vagy a Harkányi Nagyközségi Tanácsnál kell befejezni. Az ügyeket is szét kellett válogatni. Mint ahogy a költségvetést és a fejlesztési alapot is. Mindebből a siklósi polgár annyit tud, hogy szerdán a vár kongresszusi termében tartott ünnepi tanácsülésen az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át a várossá nyilvánítást dokumentáló díszes oklevelet, és hogy péntek óta már a városi tanácson kell intézni az ügyeket. Április 1-én megszűnt egy régesrégi, Máriagyűd nevű község, ahol II. Géza király idejében — 1148-ban — épült a mai búcsújáró templom őre. A „Siklós" tábla odakerült már a falu elé, a „Máriagyűd" táblát pedig levették — ez az egyszerű aktus jelentette a városi léttudatot. Persze, tábla ide, tábla oda, Máriagyűd azért sokáig megmarad még ezen a néven és lehet, hogy évek múlva valami ilyesmi: gyűdi kerület, vagy Gyűd városrész jelzi, hogy ez a terület nem Siklósként „született". A várossáválás folyamatának kezdő dátumát igen pontosan rögzítik: 1970. július 1. Ugyanis e napon lett Siklós községből nagyközség és ettől kezdve hangoztatták mind határozottabban: Siklóst várossá kell fejleszteni. Dr. Török Zsigmond, a járási tanácshivatal elnöke még jobban visszamegy a múltba: — A kezdő lendületet az adta meg, amikor a régi, kicsi sellyei, siklósi és villányi járásból létrejött a nagy siklósi járás. Siklós attól kezdve egy nagy területi egység igazi központja lett. A következő lendületet a BCM-lakótelep építése adta. A várra mutató jegenyesor itt ér véget. Az új városrész egyik fele a panelépületekkel kísértetiesen emlékeztet Pécsre. Az út két oldalán elhelyezkedő városrész együttes képe a pártbizottság épületével és előtte a fel- szabadulási emlékművel izig- vérig Siklós és magja az ifjú városnak. A járási hivatal elnöke a községi, majd nagyközségi tanács fontos érdemeként említi a közművesítést. — 1968-ban kezdődött ez a munka, ami lehetővé tette, hogy Siklós telepszerű többerős családi házként valósult meg. 212 lakást a BCM épített. Ez, valamint a tanácsi és OTP beruházásban épült lakások százai határozzák meg a mai Siklós városias arculatát. Aki protekcióval kijut a vár tágas teraszára (mert sajnos csak protekcióval és a szállodán keresztül lehet, mert a felvezető csigalépcső valamiért „használhatatlan" amióta megépítették), az innen ezt a városias képet látja. Sajnos, az előző tervidőszak imponáló lendülete e tervidőszakban nem folytatódik. — Közel 400 lakásigénylő van Siklóson — állapítja meg Szarka Árpád városi tanácselnök —, de ebben a tervidőszakban csak 100 lakás építésére van lehetőségünk, 30-at tanácsi, 70-et OTP beruházásban építünk. de ahogy az lenni szokott, „kicsire sikerült”. Tudni illik a fiatal siklósiak sem vettek tudomást a normáról és több gyermekkel segítették Siklós városi rangjának elérését, mint ameny- nyire a norma számolt. így aztán szükségmegoldásként és a BCM jóvoltából két lakásban működik egy pótóvoda. A nagyközségi tanács mintegy stafétabotként adta tovább az újvárosi tanácsnak az óvoda társadalmi megépítésének ügyét. A város tanácselnöke a beszélgetés során említette a városközpont esedékes felújítását (évszázados, rozoga házak helyén kell városképet formáló épületeket emelni), a kórház 16 A város korszerű negyede szintes lakásépítési programot indíthasson útjára. A tanács érdeme volt, hogy a cél érdekében 36 szerv kooperációját létrehozta. Ma Siklóson a közüzemi vízellátásba bekapcsolt lakások aránya meghaladja a 70, a csatornázott lakásoké pedig megközelíti az 50 százalékot és ez az arány meghaladja a Siklóshoz hasonló népességszámú települések átlagát. A lendületes közművesítés a lendületes lakásépítés alapja volt. 1970—75 között 1028 lakás épült Tekintélyes szám. Ennek közel egyharmada magánEs itt az alkalom, hogy eloszlassunk egy tévhitet. A várossá nyilvánítást megörökítő oklevélhez ugyanis nem mellékeltek egy csekket bizonyos milliókról, amelyek megfejelnék azt az ötéves tervet. Siklós anyagi lehetőségei nem növekedtek meg azáltal, hogy várossá avanzsált. — Az ötödik ötéves tervünk az, ami a nagyközségé volt és semmivel sem több. Ezért senki — én sem! — ígérheti, hogy régi gondjaink egyszeriben megoldódnak. Fel is sorol egy csomót s közülük csak egyet említsünk: az óvodát. Igen. Az új városrészben igen szép óvoda épült, Siklós főtere milliós rekonstrukcióját (ami későbbi ágyfejlesztést tesz lehetővé), az iparfejlesztési elképzeléseket (ez idő szerint egy 150 főt foglalkoztató korszerű láncgyár telepítésére vannak biztató kilátások). A városfejlesztés — távlati feladat. Siklósnak új városrendezési tervre van mindenekelőtt szüksége, hiszen a „régi” még a Harkánnyal való összeépü- lésre alapult. Minthogy azonban Harkány eltávolodott Siklóstól, új fejlődési irányt kellett megszabni, ez pedig Gyűd felé mutat. Az összeépülés ésszerűnek látszik, hiszen a szélső építmények távolsága nem több 800 méternél és a sokat emlegetett csatornaközmű vége ott van a határőrlaktanyánál. Értékes a terület, megfontoltan szabad csak betelepítem. Pécs, Mohács, Komló, Szigetvár ... és most Siklós. Az ötödik baranyai város, melynek tanácselnökétől ünnepi nyilatkozatként idézzük. •— Optimista vagyok, mint minden siklósi ezekben a napokban. A lakosság, az itt működő vállalatok, intézmények nemcsak várták, hogy Siklós város legyen, hanem sokat tettek is érte. Remélem, ezután is minden támogatást megkapunk, most már a város fejlesztéséhez, hiszen széles körű társadalmi összefogással tudjuk létrehozni a városi élet legjobb feltételeit. Hársfai István Pécs legújabb városrészében épül Közműfolyosó az épület alagsorában. — Naponta bejárffató, ez biztosítja a folyamatos ellenőrzést és az üzembiztonságot. Az első hazai komplex KAF-rendszer Ma: csekély költségtöbblet, holnap: zavartalan üzemeltetés A nagypaneles mód飣; ” elterjesztésében vállalt úttörőszerep után most egy újabb jelentős vállalkozás fogja Pécs kezdeményezőkészségét dicsérni — a közműalagút. t A korszerű magasépítési módszerek térhódítása megszokottá tette a látványosan gyors építkezéseket. Kibújik a földből egy épület alapja, aztán káprázatos gyorsasággal lábra is áll a ház. Igaz, hogy a „falegyen” után (hajdan ilyenkor szokták felrakni a bokrétát) már lelassul az iram, de még így is . . . Hanem az épületek körül! Való igaz, hogy a magas- és' mélyépítőipar iparosítottsága oly messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. A mélyépítésben (ami alatt ezúttal a közművesítést értjük) a nagyüzem megjelenése jobbára csak a földmunkagépekre szorítkozik. De ezzel együtt is az évszázados módszer az uralkodó: minden vezetékfajtának külön munkaárok. Ez mérhetetlenül lassítja a munkát, s emellett a szabad területeken a vezetékszövevény a parkosítás legfőbb akadályozója. Az évek során összegyűlt bőséges pécsi tapasztalat szerint egy ötszintes épület a fogadószinttől átlagosan 2,5, egy tízszintes épület pedig 4,5 hónap alatt kész. Ugyanakkor a házat kiszolgáló közművek építése 6,5 hónapig is elhúzódik. A gyorsítás útja: a közműalagút. Más szocialista országokban — főleg az NDK-ban — rég és szívesen alkalmazott módszer, hogy a különböző közműveket egy épített és bejárható csatornába telepítsék, ahol aztán a folyamatos ellenőrzés és karbantartás is biztosítható anélkül, hogy a környezetet emiatt zavarni kellene. Nálunk — mint minden újdonság — ez is lassan akar meghonosodni, jóllehet az ÉVM már évek óta pártolóan egyengeti a közműalagút-építés útját — kötelező érvényű előírásokkal is. Eddig azonban egyetlen mintapéldánya van: a fővárosban Pesterzsébeten építettek egy kb. kilométernyi közmű- alagutat. Az első komplex rendszer kiépítésére Pécs vállalkozott. A Siklósi városrész tervezése során merült fel, hogy ezt a 60—80 000 lakosúra tervezett városrészt KAF-fal kell ellátni. A könnyen megjegyezhető betűszó a Közmű, Alagút és Folyosó fogalomból származik és így együtt jelenti a komplexitást. Épületen kívül: alagút, épületen belül: folyosó. Az új városrészben folyik a távfűtés és a csapadékcsatorna gerincvezetékének építése — ezzel kezdődött a munka. De elkészült már az első épület öntöttbeton alapja, amelyen már kirajzolódik a közműfolyosó formája is — az újdonságból mindössze ennyi látszik még. Az épületalap déli vonalában mintegy 2 méter széles sávot ragadtak ki. s ez a KAF. Nehéz út vezetett idáig. Az kezdettől világos volt: ha Pécs KAF-ot akar, az elsőt már o Siklósi városrésznél kell lépni. Ez a választóvonal: vagy itt és most, vagy évekig fiókba zártan szunnyad a gondolat. Voltak az ügynek megszállottjai Pécsett és ez volt a szerencse. Ki tudták verekedni, hogy a téma éljen. Ezért lehetett vállalkozni arra, hogy az új városrész közműprogramjót kiviteli szinten két változatban dolgozzák ki. A költség-összehasonlítás nem kedvezett egyértelműen a KAF-nak, de ezt nem is várta senki. A költségtöbblet azonban elviselhető volt. A döntésre illetékesek hallatlanul pozitív módon túlléptek a mán és a KAF mellett döntöttek. Megtalálták a Pécsi Távfűtő Vállalatban a gazdát is, hiszen a KAF egy felelős üzemeltetővel együtt komplett. A gazda gondozza, kezeli az egészet és riaszt, ha hiba van. Itt vegyük sorra a KAF-ban résztvevő vállalatokat: a PÉTÁV a hőenergiával, a Vízmű az ivóvízzel és a szennyvízzel, a DÉDÁSZ az elektromos vezetékekkel, a Posta a telefonkábelekkel, a PIK az antenna- rendszer vezetékeivel, no és a KAF saját belső jelzőberendezése. Hiányzik a Gázmű a felsorolásból. Nem véletlenül. A Siklósi városrész ugyanis „gázmentes" városrész lesz. A sokfajta közmű egyetlen — bejárható! — folyosóban kap helyet. A folyamatos ellenőrzés adott, amit viszont a hagyományos közműelhelyezésről nem mondhatunk el. Pedig a hibaelhárítás igen fontos eleme a vizuális megfigyelés. S ha már hiba- elhárítást említettünk: a KAF- rendszerű közműelhelyezés egy- szersmindenkorra kizárja az út- felvágásokat. Amikor az imént azt írtuk le, hoay a pécsi döntésnél túlléptek a mán, a zavartalan üzemeltetés évtizedeire is gondoltunk. A mostani költségtöbblet akkor térül meg. A KAF a tervezéstől kezdve mindenkitől mást kíván a megszokottnál. A gazdaságosság igen pontosan lehatárolható: egy lakásra nem juthat több, mint egy méter alagút és folyosó és még ezen belül is az a kedvező, ha egy méter alagútra két méter folyosó jut. Világos, hogy ez meghatározza az épületek telepítését. A tPfVPííí a kivitelez° és Ibi (GlUj a beruházó igen 1 1" szoros együttműködésével indult a KAF- építés, hiszen — prototípusról van szó, épp ezért elkerülhetetlen — menet közben módosítani is kell a terveket. Viszont az első épületek elkészülte után együttesen kell az értékelést is elvégezni az ÉVM műszaki-fejlesztési főosztálya részére. Lehet, hogy a pécsi tapasztalatok a KAF széles körű hazai alkalmazását serkentik. H. I.
