Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-03 / 92 szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! ' % gplo XXXIV. évfolyam, 92. szám 1977. április 3., vasárnap Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Az elrejtett zászlók kibontása Most rólunk, a felszabadí- tottakról szeretnénk szólni. A felszabaditókról történet- tudomány, irodalom, publicisztika eléggé egyértelműen szokott megemlékezni. A szovjet hadsereg a fasizmus megsemmisítésével, a náci haderők szétzúzásával egyetemben hazánkat is felszabadította. Mérhetetlen véráldozattal, hősiességgel. Ezzel megnyitotta az utat, hogy történelmünkben először a haladó erők soraiban részt- vehessünk egy új világ építésében. Immár a szocialista tábor egyenjogú tagjaként tekinthetünk vissza múltunkra; az újjászületést lehetővé tevő felszabadításra is. A máig megmaradt nézet- eltérések inkább a magunk értékelése, a felszabadítottak történelmi szerepe körül vannak. A „Hitler utolsó csatlósa” stb. kifejezés eléggé beleivódott közvéleményünkbe. „A szabadság az ölünkbe hullott’, de hogy „élni tudtunk a szabadsággal” — bár ez is elhangzott — már kevesebb nyomot hagyott, sokak fülében üres szólamnak tetszett. Pedig tudtunk. Ekkor, április negyedikén már javában osztottuk az Alföldön a földet. Alig vettük észre negyedikét. Ez a történelmi dátum csak jóval később tudatosult bennünk; mással voltunk elfoglalva. Az ölezők mérték a földeket, kalapácsosok, fejszék verték a karókat. Az „öreg tizenkilencesek”, a bihari vörös ezred egykori katonái, de Bajcsy-Zsilinsz- ky harmincas évekbeli párthívei is, már egymásra találva szervezték a nemzeti bizottságokat, a földigénylő bizottságokat. A falu, mint közösség, e népi bizottságok által irányította önmagát. Akkorra már eltemették a halottakat, eltakarították a romokat, félrehúzták az útból a kilőtt tankokat; februárban tavaszbúza vetőmagot szereztek, élelmiszert gyűjtöttek Budapestnek, fővárosi gyermekeket hívtak le feltáplálni, az ostrom emlékeit kiheverni. Negyediké fontos dátum. De nem egy napot jelent, hanem egy történelmi pillanatot. Legalábbis hónapokat. S ez a nép akkor vizsgázott. Kitűnőre. Sokan — nagyon sokan — voltak, akik nem idegenként fogadták a felszabadítókat, hanem az együvé tartozás büszke tudatával. Hiszen hányán voltak, akik személy szerint is harcoltak tizenhétben, tizenkilencben. Szibériában, vagy a magyar északi hadjáratban. Eldugott emlékeket, vörös zászlókat kerestek elő ... S mindennél fontosabb, s a legfőbb történelmi bizonyíték: rögtön hozzáláttak a legfontosabb forradalmi feladathoz. Hiszen Debrecenben még meg sem alakult az Ideiglenes Kormány, már egymást érték a megalakult földigény- lő bizottságok küldöttségei, követelni a földreformot. Még azt sem mondhatjuk, hogy a nagybirtok megszüntetésének csak egy módját ismerték: a feldarabolást. Mi- ré az Ideiglenes Kormány megalakult, már működött a sarkadi feketeéri termelőszövetkezet. Mindenesetre, ha nem is fogalmaztak belőle elméleti tételt, tudták, hogy a feudalizmus bástyáinak lerombolásával kezdődik a forradalom. A népi bizottságok forradalmi szervek voltak. Minden nap ki kellett államok választóik elé; minden nap számot kellett adni; s akivel nem voltak megelégedve, vagy akinél jobbat találtak, azt nyomban visszahívták. Ezért is forradalmi felelősséggel és komolysággal intézték a nép dolgát, a köz- igazgatástól, a közellátástól a termelésig és a toborzásig. A toborzás. Mert erről se feledkezzünk meg! Mindenki természetesnek tartotta, hrgy most már, amíg a háború tart, nekünk is részt kell benne vennünk. Képzeljük el a lerombolt, kifosztott országot. A felnőtt férfilakosság javát elvitték a horthysta hadseregbe. Fele fogságban, fele még nyugaton a fasiszta kötelékekben. Még a leventéket, a katonakort el nem ért fiatalokat is nyugatra hurcolták. Hogyan volt lehetséges, hogy a felszabadított területekről mégis tízezrével jelentkeztek önként a még meg sem alakult, vagy éppen alakuló népi hadseregbe? Köznyelven egyszerűen vörös hadseregnek hivták. Azzal a meggyőződéssel mentek el, hogy a forradalmi sereg katonái lesznek. De kik? Csak olyanok, akik megszöktek a nyugatra vonuló seregből, életük kockáztatásával bujkáltak; megszöktek a leventefogdosás elől. El is mentek, fegyvert is fogtak. Sokan még eljutottak német földre; máig is büszkék — joggal — akkori magatartásukra. Sok minden nem úgy alakult, ahogyan akkor képzeltük. De ha bízunk abban, hogy minden nehézséggel megküz- dünk, és meg fogunk küzdeni, ellenséggel és a magunk hibájával, — az erőt még mindig onnan, vagy legalábbis onnan is meríthetjük, hogy tudjuk: a történelem még a legsúlyosabb pillanataiban is forradalmi népet talált itt, mely meg tudott birkózni mindenkori sárkányaival, s malmaiba tudta fogni a jó szelek erejét. La kásátadások az első negyedévben Igereies tauosz Elkészült a pellérdi vízműtelep 150 gyerek az Anikó utcai óvodában Új bútorgyár Siklóson Hagyományosan ragaszkodunk egy-egy dátumhoz. Ilyen például december 31. Ezen a napon megszaporodnak az ünnepélyes átadások, szalagátvágások, műszaki átvételek. A tavaszi hónapok aztán látszólag csendesek. Ha azonban valaki azt hiszi, nem történt semmi — téved. Például Pécsett, a Kertváros lll/l. szakaszán újabb kilencven lakást adtak át az elmúlt időszakban. Többek között a Sarohin, Melinda utcákban állnak az érdekes térmegoldású, színes balkonos épületek. A közeljövőben a Szigeti városrészben is átadás lesz: hatvankét lakásba költöznek be. Komlón, a Szilvási részen az utolsó soron a két panel után készül már a harmadik épület is. Mohácson a Bizony Károly utcában adtak át tizenhat lakást. Görcsönyben tovább folyik a Pelikán-program: a lakásépítő és fenntartó szövetkezet újabb öt kétszintes épületet adott át. A pécsi bisztrók helyzete is javult valamelyest: befejeződött a Finom falatok boltjának felújítása, a SaMai utcában pedig a Délibáb presszó helyén nyolcszázezer forintos költséggel grill-büfé épült. A kereskedelem terén is szolgálhatunk újdonsággal: határidő előtt elkészült a pécsi Belvárosi Áruház önkiszolgáló cipőosztálya, Hirden. a Pécsi ÁFÉSZ nyitott háromszáz négyzetméteres kis élelmiszeráruhá- zat. A másfélmillió forintba kerülő egységet saját beruházásban valósították meg. Pécsett a mezőgazdasági szakboltot hatvan négyzetméteres üzletrésszel toldották meg. Vízügyben is jelentős előrelépés történt az elmúlt negyedévben: elkészült a pellérdi vízműtelep, naponta újabb 12 000 köbméter vizet kap a város. Az Országos Vízügyi Hivatal száznegyvenmilliót adott a munkára, melyet a 26-os Állami Építőipari Vállalat végzett el. Négymillió forintért elkészült a vásárosdombói vízmű is. A száz köbméteres tározóval rendelkező objektum teljesen ellátja a községet. Pécsett, a Kertvárosban elkészült és április 1-vel átadták a 150 férőhelyes óvodát. Társadalmi munkában épült a Temető utcai húszférőhelyes óvoda, a Hajnóczy utcában pedig szintén társadalmi munkában a nyitott teraszok átépítésével három, tíz-tíz gyereknek helyet biztosító terem létesült a bölcsődében. Két éve kezdődött a Szék- és Kárpitosipari Vállalat új siklósi gyárának építése. A több mint másfélezer négyzet- méter alapterületű gyártócsarnok a szociális létesítményekkel elkészült, megérkeztek a gépek, jelenleg a próbaüzem folyik. Profilváltozós történt két helyen is: a cserkúti MEZŐGÉP 200 milliós tejhűtőgép- program megvalósítására kötött szerződést a Lehel Hűtőgépgyárral, idén négy méretben 405 hűtőt gyártanak. A Pécsi Keményítőgyár pedig évi 250 tonna exportképes keményítőt gyárt, ebből csíramentes keményítőt készítenek és a Kőbányai Gyógyszerárugyár teljes szükségletét fedezik. Ezt Kőbánya eddig importból szerezte be. ' italok« Ifjúsági nagygyűlés Pécsett a felszabadulási emlékműnél Megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét Ma, április 3-án, vasárnap nemzetiségi néptáncfesztivált rendeznek Mohácson, Kátoly- ban és Somberekén. Április 4-én, hétfőn Pécsett 10 órakor koszorúzás lesz a központi temetőben a szovjet hősök emlékművénél. Ugyancsak 10 órakor ifjúsági nagygyűlés kezdődik a felszabadulási emlékműnél. Folk- és polbeat énekesek adnak műsort, közben a város öt pontjáról megérkeznek a gyalogos csillagtúra, végül a motoros csillagstaféta résztvevői. 11 órakor kétszáz pécsi fiatal tesz ünnepélyes KISZ-fogadalmat, majd az ünnepi beszéd után a megye és a város párt, tanácsi, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői és a nagygyűlésen összegyűlt fiatalok megkoszorúzzák az emlékművet. Siklóson nagyszabású FIN- záró ünnepséggel köszöntik a fiatalok az immár várossá lett Siklóst. Szentlörincen egész nap a pécsi járás fiataljai tartják az ifjúsági napok rendezvényeit. Délelőtt felvonulás a szovjet emlékműhöz, koszorúzás és KISZ-fogadalomtétel, Siklós, Baranya ötödik városa Fotó: Szokolai
