Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-20 / 107. szám
6 1977. április 20., szerda Diinantait napló Hangverseny Bartokné Pásztori Ditta és Comensoli Mária Pécsett Megszoktuk már, hogy Bartók zenéjét az egyetemes emberi kultúra részeként tartsuk szómon. Ezért volt különös, hogy megjelent két művész, akinek Bartók nem zenetörténet, nem örökség, hanem a legbensőbb és legszemélyesebb élmény. Ezért volt felemelő amikor megszólalt a feleség és művésztárs, Pásztori Ditta és a nagyszerű tanítvány Comensoli Mária, hogy a tanúk hitelességével hirdessék nekünk Bartók igéjét. Aligha lenne illő kétzon- gorás koncertjükről a zenei jegyzetek szokásos stílusában beszámolni, technikai tökéletességről, elmélyült- ségről, szuggesztivitásról közhelyeket ismételgetni. Kinyilatkoztatást hallottunk, melyet nem elemezni, hanem befogadni kell, nyitott szívvel és a nagy dolgok iránti alázattal. Ha a csodát mégis meg akarom nevezni, egyetlen szót találok: egyszerűség. A feleség és a tanítvány Bartók-játéka megdöbbentően egyszerű, mert egy végtelenül bonyolult, művészi ábrázolás valamennyi alkotóeleme a helyén van benne. Az európaiság és magyarság hangja a zene- történet során tán először találkozott olyan magasságokban, mint az Op. 4/b két zongorára írott Suit- ben, és a kettő akkor még fel nem oldott feszültségét én még soha nem érzékeltem olyan nyilvánvalóan, mint ebben az előadásban. Mikrokozmoszuk sem volt zongoraetüd, ahogy a tancélú eljátszások sora sajnálatosan fülembe véste már, hanem maga a meghódított, birtokba vett és hangokká szelídített valóság. Az összkiadás lemezén is megcsodáltam, — ott Tusa Erzsébettel játssza Pásztori Ditta, — most talán meg is értettem az Akkord és trilla tanulmány poézi- sét, a Rövid kánon és megfordítása logikáját, az Osti- nato hatalmas erejét. A műsorszerkesztés remeke, hogy a Mikrokozmoszdarabok után Weöres Sándor versei szólaltak meg. Ifj. Kőmíves Sándor megérezte a pillanat rendkívüliségét: szép szövegmondásához különös ihletettség társult. A matinét Geszler György Négy Vasarely-kép című, két zongorára és ütőhangszerekre készült kompozíciójának pécsi bemutatója zárta, Mérei Péter és Zempléni László ütőhangszer-művészek közreműködésével. Egyetlen meghallgatás alapján nem sikerült megállapítani, hogy a kompozíció miként kapcsolódik a tételcímekben megnevezett Vasarely-alkotásokhoz, (Kockák, Gömbök, Pontok, Hasábok) a tetszetős és változatos zene azonban enélkül is sikert aratott, és a közönség hosszan ünnepelte a megjelent zeneszerzőt. „Ha nem lenne, ki kellene találni” — szoktuk mondani tréfálkozva. A mindig újat, mindig érdekeset nyújtó Csontváry-mati- nékra hirtelenjében nem találok ennél nagyobb elismerést. Dobos L. Tudomány gyakorlati alkalmazása Jó minőségű vetőmag ff gammasugarak hatása a százszorszépekre" nemcsak izgalmas film- és színdarab cím, hanem arra is utal, hogy a sugárzások figyelmet érdemlő hatással lehetnek a növényeinkre. Azt már számtalan kísérletben kimutatták, hogy a vetésre szánt magvak infravörös és gammasugarakkal sok esetben előnyös, például növeli a csírázóképességet. Hasonló megállapítások születtek az ultrahanggal és az elektromos árammal, a nagyfrekvenciás magkezelésekkel kapcsolatban. Kedvező hatásuk a nagyobb termésmennyiségben, a minőségjavulásban és a fokozott betegség-ellenállóságban mutatkozhat meg, a kezelés körülményeitől és a kezelt magvak sajátosságaitól függően, különböző mértékben. Sugáradagok A vetőmagvak elektromos serkentésének legismertebb módja az a sajátos elektrokémiai eljárás, amelynek során a magvakat úgynevezett vezetőoldatban, elekrtolitban áztatják, amelybe áramot vezetnek. Ennél egyszerűbbnek látszó elektromos kezelés az, amikor a vetőmagok elektródák között áthaladva 30—60 másod- perciq kerülnek nagyfeszültségű váltóáram hatása alá. Ezután nyomban vetni kell, mert a kedvező hatás csak bizonyos ideig marad meg. Foglalkoznak az elektromos árammal keltett mágnesesség serkentő hatásának hasznosítási lehetőségével is. Kísérletekben kedvező a 800—1200 r egység közötti sugáradagokkal végzett röntgensugaras magkezelés is. < Egyre több kedvező kísérleti eredmény bizonyítja a gammasugarak előnyös, serkentő hatását. Akárcsak a röntgensugaras kezelésnél, ebben az esetben is a kis adagú gammasugár-keze lések kedvezőek az olyan hatás eléréséhez, amelyek serkentőek a növények életképességére, anyagcseréjére és terméshozamára. Eddig több eredmény is azt mutatja, hogy 10—100 r egység sugáradaggal végzett kezelések a legmegfelelőbbek. A vetőmagvak ilyen fizikai serkentése a rádióaktív sugarakkal elsősorban az apró magvú növények teljesítőképességének fokozásánál kecsegtet sikerrel. Hazánk- ban az ilyen jellegű kísérletek egyikénél 100 r sugáradaggal kezelt paradicsombogyókból nyert magvak felhasználásával a termés meghatszorozódott. Alkalmazás Az elmúlt évek kísérletei kimutatták az ultraibolya- és ultrahangkezelések előnyös hatásait is. A közölt adatok szerint 2—120 mp-es UV-besugár- zás 25 százalék csírázási erély- fokozódással járt például a Serkentett magvak • Jobb csírázóképesség • Kedvező íz és zamat • Nagyobb terméshozam kukoricánál. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért eredményezett nagyobb csírázóképességet az a hagyományos magkezelési eljárás, amelynek során napon szárították, tehát természetes UV-Sugárzásnak tették ki a magvakat Hasonlóan kedvezőek a kilátások az eddigi eredmények alapján az ultrahangkeZeléssel kdpcsolat- ban is. Mindezek a fizikai hatású vetőmagserkentő kezelések azonban csak további alapos kutatómunka és fejlesztés után válhatnak nagyüzemi' módszerek között is sikeresen követhető eljárásokká. Várhatóan már a közeli jövőben szélesebb körben atkái mázzák a Kertészeti Egyetemen kidolgozott új magserkentési, más néven magstimulálási eljárást Ennek alapja, hogy a nagyfeszültségű elektromos téren átbocsátóit élő magvak szabad és könnyen felszabaduló ionjai elmozdulnak. Ettől a magvak biológiai tulajdonságai megváltoznak, olyan előnyös módon, hogy a magvakból kikelő növények rendszerint fokozottabban képesek hasznosítani a napfényt. Az eddigi vizsgálatok szerint ezzel az elektromos magstimulálással a kukoricánál és o gabonaféléknél 15—30 százalék szemtermés- és szárazanyagtartalom-növe- kedés, a zöldségféléknél pedig 20—40 százalékos terméstöbblet érhető el. Ezen kívül az így kezelt magból kelt növények gyorsabban fejlődnek, rövidebb idő alatt beérlelik terméseik zömét és ezáltal alkalmasabbak gépi szedésre, ami különösen a zöldségnövényeknél fontos. Kedvező íz-, zamat- és vitaminváltozás is tapasztalható a kezelés hatására. A dísznövényeknél a kezelés növeli a virágok számát és különleges virágformákat is előidéz. Nagy érdeklődés Ezek után érthető, hogy azokban a gazdaságokban, ahol az ismételt nagyüzemi kísérletek alkalmával már vetettek elektromosan stimulált magot, nagyon érdeklődnek újabb kezelt magtételek iránt, de más üzemek és a külföldi szakemberek érdeklődését is felkeltette ez az eljárás. K. L. Korszerű bányászkodás Növekvő széntermelés Lengyelországban Az olajválság nagy lendületet adott a széntermelés fejlődésének. Az 1971-es átmeneti visszaesés után előbb lassan, újabban azonban egyre gyorsabban növekszik a kitermelt szénmennyiség. A szén- hidrogének drágulása következtében ma már olyan széntelepeket is érdemes kiaknázni, amelyek a közelmúltban gazdaságtalannak számítottak. Emellett egyes szénhidrogénekben szegény országok a biztonság érdekében is fokozták széntermelésüket. Talán kevesen tudják, hogy széntermelésben Lengyelország a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína után a világon a negyedik helyen áll, míg exportját tekintve csupán az Egyesült Államok előzi meg. 1945-ben Lengyelországban mindössze 27 millió tonna kőszenet bányásztak (igen jó minőségű, jórészt 6000 kalória fűtőértékű kőszenet), 1976- ban azonban csaknem 180 millió tonnát termeltek ki, s 1980-ra szeretnék elérni az évi 210 millió tonnát. A lengyel bányák 1975-ben: szocialista országokba 14,6 millió tonna, egyéb európai országokba 21,2 millió tonna, tengerentúlra 2,6 millió tonna szenet szállítottak. A nyugateurópai országok közül a legnagyobb vásárlók: Franciáor- szág, Dánia és Finnország, de az NSZK, Olaszország, Belgium és Spanyolország is jelentős partner. A tengerentúli országok közül Brazília a legnagyobb vevő. összesen 33 országba — köztük hazánkba is — exportálnak lengyel szenet. A lengyel kikötőkben nagy szénrakodók vannak, s jelentős arányú az olcsó tengeri szállítás: a hajók gyomrában 1975-ben 23,7 millió tonna szenet indítottak útnak (a kép a swinoujsciei szénkikötőben készült, ahol a legmodernebb francia berendezésekkel folyik a rakodás). Tudományos hírek VÍZBEN OLDÓDÓ PAPÍR A detektívregények hőseinek a jövőben nem kell lenyelni a terhelő dokumentumokat: elegendő, ha vízbe dobják azokat. Egy pennsylvániai cég ugyanis dissolvo néven vízben oldható papírt hozott ^^orgalomba, amely cellulóz polimerből készül. Elsősorban a rozsdamentes acélcsövek hegesztéséhez alkalmazzák, amikor argon védőgáz atmoszférában dolgoznak. Az acélcsöveket hegesztéskor papírdugóval zárják el, hogy az argon ne szökhessen el. A hagyományos papírt a hegesztés után kiégetik. A dissolvo papírból készült dugó viszont vízzel vagy gőzzel kimosható. A papírra vízoldható tintával is lehet írni. Az anyag nem mérgező, használható tehát például cukor csomagolására is: a burkolat feloldódik a tartalommal együtt. „Jobb félni, mint megijedni VI Japán fővárosában, Tokióban, elkészült a képen látható modem vonalú épület, amelyben a Japán Újságíró Szövetség és a nemzetközi sajtóközpont irodáit rendezték be. A csaknem 3 ezer négyzetméter alapterületű, 11 emeletnyi magas építmény egyik érdekessége a tetején kialakított hatalmas kongresszusi terem, amely nagy fogadások, bankettek rendezésére i£ alkalmas. Az épület másik figyelemre méltó érdekessége az, hogy tökéletesen földrengésbiztos. Japánban gyakoriak a földrengések, köztük a rendkívüli erősségűek is. öt és fél évtizede Tokió csaknem teljesen elpusztult: 447 ezer épülete égett le, 128 ezer dőlt romba, s 60 ezer volt a halottak, 104 ezer a sebesültek száma. A földrengések a szigetországban periodikusan ismétlődnek, így a japán főváros — a tudósok szerint — újabb természeti katasztrófa elé néz. Ám Tokió lakossága ma ötszöröse az 1923-asnak, 12 millió körül van. Egy mostani földrengés minden eddiginél borzalmasabb lenne. A problémát bonyolítja, hogy a korábbi egyemeletes, főként fából készült házak helyén most modern „bérkaszárnyák’' állnak, többségük sem földrengés, sem tűzvész ellen nincs védve. A földrengésbiztos épületeket az alapnál szélesebb, teknősze- rűen kiképzett betonalapzatra helyezik. Már a tervezésnél ügyelnek rá, hogy az épület súlypontja aránylag mélyre kerüljön, és hogy az építmény egységes tömbként viselkedjék. Ennek érdekében az alap és a felépítmény között szilárd összeköttetést létesítenek. Ügyelnek A Japán Újságíró Szövetség földrengésbiztos székháza Tokióban. rá, hogy a tartófalak erősek legyenek, lehetőség szerint kevés nyílással, az egyes szobákat egymástól elválasztó falak viszont könnyű anyagból épüljenek. Kémények, tornyok, külső díszítések nem lehetnek a földrengésbiztos épületeken. MIGRÉNT OKOZ A CSOKOLÁDÉ? Amerikai kutatók közel három évig foglalkoztak a migrén és az étrend összefüggésével. Különböző élelmiszereket vizsgáltak meg, és arra a megállapításra jutottak, hogy a csokoládé és a sajt evése után sokkal gyakoribb a migrén, mint más élelmiszerek fogyasztása után. Már évekkel ezelőtt megállapították, hogy az aminove- gyületeknek szerepük van a migrén kialakulásában. Ezek után azt az amint kell megkeresni, amely mindkét élelmiszerben jelen van. A számba jöhető vegyületekkel klinikai kísérleteket végeztek és megállapították, hogy az a mindkét élelmiszerben előforduló vegyület, amely a migrént kiváltja, a 2-feniletilalanin. A kísérlet érdekessége, hogy ezekből a vizsgálatokból derült csak ki, hogy ez a vegyület mindkét élelmiszerben megtalálható. MŰANYAG A TERMÉSZETBEN Az angliai Derbyshire grófság egyik bányájában 300 éve találtak egy barnásvörös, kemény, rugalmas anyagot, amelyet akkoriban az angol vegyészeknek nem sikerült azonosítani. Újabban két német vegyész pontos elemzést készített róla, s kiderült, hogy a rugalmas ásvány — elateritnek nevezték el — külsejében a nyers kaucsukhoz hasonlít. Valóban rokona is, de a leglényegesebb fizikai és vegyi tulajdonságai eltérnek tőle. Az elaterit körülbelül 81 százalékban szénből és körülbelül 12 százalékban hidrogénből áll. A szénhidrogénekhez tartozik, ezt molekuláris szerkezete is bizonyítja. Infravörös színképe megdöbbentő hasonlóságot mutat az iparilag előállított közismert polietilénnel^ mégpedig a besugárzással térhálósított típussal. Az elaterit földtani korokon keresztül megtartotta rugalmasságát, míg az iparilag előállított polietilén hamarosan elöregszik és megkeményedik.
