Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)
1977-04-19 / 106. szám
Vasárnap reggel 8 órakor, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatódott a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása. Az elnökségben helyet foglalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára is. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának nevében köszöntötte az országos tanácskozást. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista brigádmozgalom csaknem kétmilliós seregének minden harmadik tagja a 30 éven aluliak nemzedékét képviseli, s közülük mintegy 300 ezerre tehető a KISZ-tagok száma. A tanácskozáson felszólalt Mikulin Pál, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság szocialista brigádvezetője, Bognár Mihályné, a Fővárosi Nyomdaipari Vállalat montírozó szocialista brigádvezetője, Szókéné Kiss Erzsébet, a KSH Számítástechnikai Vállalat Hajdú megyei egységének adatrögzítő szocialista brigádvezetője, Csontos Szabolcs, a Nagyalföldi Kő- olajkutató és Feltáró üzem, a „Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja" címmel kitüntetett nehézgépszerelő brigádjának Fft szempont a munka minőségének javítása vezetője, Martin János nyugdíjas vasöntő, a Szocialista Munka Hőse, dr. Horváth Miklós, a budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Sándor János, a Debreceni Tervező Vállalat szocialista brigádvezetője, Balazsits István műszerész, a Bajai Vízügyi Igazgatóság Kandó Kálmán szocialista brigádjának vezetője. Lévay József né, a Pécs 1. sz. Postahivatal Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Martos Flóra távbeszélő-kezelő szocialista brigádjának vezetője elmondotta, hogy a brigád szakmai feladatait mindig a postát igénybevevő felek diktálták és ők arra törekedtek, hogy munkájukat mindig a megbízóik megelégedésére végezzék. Szót kapott még H. Szabó Lajosné tűzőnő, a Martfűi Tisza Cipőgyár szocialista brigádvezetője és Floch János, a Magyar Televízió csoportvezetője. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott összefoglalója után egyöntetű szavazással elfogadták a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának állásfoglalását. A kétnapos tanácskozás Borbély Gábornak, a KISZ KB titkárának zárszavával ért véget. Az országos tanácskozás állásfoglalása A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozásának küldöttei az üzemi kollektíváktól, a vállalati és ágazati tanácskozások résztvevőitől kapott megbízás alapján értékelték a szocialista brigádmozgalom tevékenységét és állást foglaltak a mozgalom további, minőségi fejlesztésében. Az állásfoglalásban a tanácskozás küldöttei a mozgalom nevében megukénak vallják pártunk politikáját, az MSZMP XI. kongresszusán kitűzött célokat, a fejlett szocialista társadalom építésének programját. A szocialista brigádmozgalom előrehaladásának legfőbb feladataként jelöli meg az állásfoglalás, hogy a mozgalom tevékenysége a termelésben, a művelődésben és a közéletben egyaránt fejlődjön. Ez megköveteli a munkafegyelem javítását, a felelősség növelését, a kezdeményező készség tömegméretű kibontakoztatását. A szocialista brigádmozgalom többet tesz és még többet akar tenni a kötelességnél. Példát mutat, a munkában pontosságra, fegyelemre, minőségre, takarékosságra — a haladóra, az újra törekszik, s arra, hogy megszűnjön a lazaság, a pazarlás, a társadalmi tulajdon megkárosítása. A szocialista brigádok jelenlétének tükröződnie kell a munka minőségének javulásában, a tervek teljesítésében, a határidők betartásában, a munkához való szocialista viszony fejlődésében. Az állásfoglalás felhívja a brigádokat, hogy segítsék a gazdálkodás hatékonyságának javulását, vegyenek részt a munka- és üzemszervezésben, az újítómozgalomban, gyarapítsák szakmai ismereteiket. Szerezzenek érvényt a gazdálkodást előrevivő kezdeményezéseik, javaslataik megvalósulásának. A tanácskozás résztvevői úgy ítélik meg, hogy mindenütt, ahol lehetséges, az értelmiségi munkakörökben is meg kell szervezni a szocialista brigádokat. A továbbiakban az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesülésének jelentőségét hangsúlyozza az állásfoglalás, kiemelve, hogy társadalmunkban szükség van minden dolgozó gondolatára, javaslatára, véleményére. A tanácskozás arra kéri a szocialista brigádokat, hogy következetesen éljenek jogaikkal, mondják el véleményüket és javaslataikat, igényeljék a választ, és kérjék számon a szükséges intézkedéseket. Használják fel az üzemi demokrácia fórumait is arra, hogy erősödjék a kollektivitás, az egymás iránti felelősség, a munka szerinti értékelés és elismerés, a józan kritikai szellem. Az országos tanácskozás küldöttei szükségesnek tartják, hogy a szocialista brigádok gyorsabban lépjenek előbbre a közösségi gondolkodásban, a művelődésben, életük szocialista módon való alakításában. Tegyenek többet a szocialista emberi értékek megbecsüléséért és terjesztéséért. A szocialista brigádoknak kötelességük szakmailag és politikailag állandóan továbbképezni magukat. A szocialista emberré, szocialista brigáddá válás folyamatában az eredmények különbözőek, és a sikerek mellett helyenként hiányosságokkal is találkozni. A szocialista brigádmozgalom munkájának minőségi fejlesztése megkívánja a formális vonások elleni határozott fellépést, mert a bürokrácia, a formalitás elfásítja és béklyóba köti az öntevékenységet, a kezdeményezőkészséget. Szükséges, hogy növekedjék a brigádok száma, de most arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a meglévő brigádok kellő segítséggel eleget tegyenek vállalásaiknak és szüntelenül növekedjék a jó minőségű áruk aránya, erősödjék a szocialista közgondolkodás és a művelődés. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozzák, hogy a szocialista brigádok tevékenységét megítélni csakis munkájuk minősége, a brigádtagok fegyelme, magatartása, nem pedig a megtett vállalások mennyisége alapján lehet. A formalizmus elleni harcban a brigádok igénylik a munkahelyi vezetők nagyobb segítségét, a bürök ratikus jelenségek felszámolását. . Befejező részében az állás- foglalás lelkesen üdvözli a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott széles körű munkaversenyt, amellyel munkás- osztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk kívánja köszönteni a nagy ünnepet. A kezdeményezés egyben kifejezi a magyar munkások szocialista hazafiságát és proletár nemzetköziségét. A tanácskozás örömmel állapítja meg, hogy a csepeli példa nyomán indult mozgalom széles nemzetközi visszhangot váltott ki, amelyben kifejezésre jut a szocialista országok munkásainak közös érdeke és felelőssége. A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása arra kér minden brigádot, brigádvezetőt és brigádtagot, hogy állásfoglalását tanulmányozzák, és beszéljék meg brigádértekezleten az állásfoglalás megvalósításából adódó saját tennivalóikat. NDS pártmunkásküldöttség Baranyában Heinz Ziegnernek, a Német Szocialista Egységpárt Schwerin kerületi Bizottsága első titkárának vezetésével öttagú pártmunkás küldöttség érkezett tegnap Baranyába. A delegációt Budapesten a Ferihegyi repülőtéren, dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta és kísérte Pécsre, ahol Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke, Bocz József, Czégény József, dr. Jerszi István, a megyei pártbizottság titkárai köszöntötték a vendégeket. Az NDK-beli pártmunkások ma részt vesznek a megyei pártbizottságán rendezett tanácskozáson, majd ismerkednek Baranya és Pécs üzemeivel, termelőszövetkezeteivel. A megyetanács ülése résztvevőinek kiállításon mutatták be termékeiket az érdekelt gazdaságok. Erb János felvétele Napirenden a zöldségtermelés fejlesztése Ülést tartott a Baranya megyei Tanács A lakosság széles körét érintő és a megye egész közvéleményét foglalkoztató fontos kérdést, a zöldség-gyümölcs és szőlőtermelés helyzetét és a kertészeti ágazat fejlesztésének feladatait tárgyalta meg tegnapi ülésén Pécsett, Baranya megye Tanácsa. Az ülés színhelyén, a pécsi járási hivatal épületében, egy rögtönzött termékbemutatót rendeztek, amelyen a megye zöldség-gyümölcs és szőlőtermelésének jelenlegi helyzetét tekinthették át a megyei tanácstagok. Az ülést, melyen részt vett Czégény József, a megyei pártbizottság titkára is, Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke nyitotta meg. A fontos napirendet, az írásos anyag kiegészítéseképp dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnökhelyettese terjesztette elő. A kertészeti ágazat ötödik ötéves tervének irányelvei már korábban elkészültek s a száA szép tavaszi idő kedvez a mezőgazdasági munkáknak. A megye területén jól haladnak a talajelökészitéssel és vetéssel. Képünkön: a babarci termelőszövetkezet egyik tábláján vetik a kukoricát — Szokolai felv. — mai ismertek. Ám azok pusztán számok. A tegnapi tanácsülés elé terjesztett program azonban részleteiben és teljes mélységében elemzi e számokat s határozza meg a terv maradéktalan teljesítéséhez szükséges teendőket, és ebből adódóan a tanácsi irányítási és érdekképviseleti szervekre, az üzemekre háruló feladatokat. Ez a tegnap jóváhagyott program a megye zöldségtermelésében jelentős, a gyümölcs és szőlő ágazatban — a realitások talaján — mérsékeltebb fejlesztést ír elő 1980-ig. Baranyának a zöldségtermesztésben nagy behoznivalói vannak, hisz míg a fontosabb szántóföldi kultúrák termelésében az ország első hat megyéje között az élen vagyunk, addig a zöldségtermelésben, területi arányában és hozamaiban is messze elmaradunk az országos átlagtól. A pillanatnyi helyzetet és a lemaradást jelzi, hogy míg az ország lakosságának 4.3 százaléka él Baranyában, addig kertészeti területünk részesedése csak 1.7 százalékos. Az egy főre eső fogyasztásunk is alacsony, 80— 85 kilogramm, mert áru híján fedezetlenül marad egy jelentős igény. Sem klimatikus, sem más adottságaink nem indokolják, hogy zöldségtermelési átlagaink 17 százalékkal az országos átlag alatt legyenek. Nem túl hízelgő adat; ha csak az országos átlagot érnénk el, évi 300 vagonnal több zöldségünk teremne, az üzemek 20 millió forinttal több bevételhez jutnának, s a lakosság egy főre évi 10 kilogrammal több zöldséget fogyaszthatna. Ezek után érthető, ha a tanácsülés a zöldségterület és zöldséghozamok jelentős növelése mellett foglalt állást, meghatározta mit kell tenni ahhoz, hogy a megyei zöldségfogyasztás 1980-ra elérje az évi 100 kilót fejenként. Mindenekelőtt növelni kell a zöldség termőterületét, a termelő(Folytatás a 2. oldalon) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIV. évfolyam, 106. szám 1977. április 19., kedd Ara: 80 fillér Befejeződött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása
