Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-16 / 103. szám

1977. április 16., szombat Dunantmi napló HangmrséJly REGI MUZSIKA Bőségszaru, terüljasztal- kám ... Mint, akik mese­beli kincseskamrába csöp­pentek, s elbűvölten gyö­nyörködnek a töméntelen drágakőben, úgy csillan­totta fel szerdai koncert­jén a Pécsi Reneszánsz együttes egy közel fél év­ezredes korszak frissen bir­tokba vett remekeit. Csak a felfedezés öröme indo­kolhatja, hogy egyetlen műsorba belesűrítettek tru­badúrdalt és barokk can- zonát, középkori tánczenét és reneszánsz kórusdalt, Machaut-t, Dufay-t és Frescobaldit, műfajok sze­rint csoportosítva ugyan, mégis szertelenül ide-oda csapongva stílusokban, időben és térben. A felfedezés örömét em­lítettem, mert ezt a zenét — legalábbis nálunk — még fel kell fedezni. Nem­csak meg kell találni a könyvtárak mélyén, de ki kell kísérletezni a megszó­laltatás mikéntjét is. A ré­gi mesterek kottaírása szűkszavú, mert nem az utókornak, hanem az elő­adói stílust úgyis ismerő kortársak számára alkottak. A blockflőtéket leszá­mítva modern hangszere­ken játszó pécsi együttes jól megközelíti a mai tu­dásunk szerint hiteles ré­gi hangzásképet, és ez nagyrészt Kircsi László stí­lusismeretét, hangszerelési tudását dicséri. Különösen a XII—XIII. század zenéjében járatos; a firenzei kézirat­ból válogatott táncok és a trubadúrdalok hangszin- felrakása telitalálat. (Csu­pán a brácsa ibrátója fe­lesleges ebben a stíluskör­ben ...) Kevésbé tetszettek XVI—XVII. századi hang- szerelései. Gabrieli Ganzo- nája például hamis képet mutat a modern orgonával társított blockflőte, gitár és gordonka előadásában. Annak ellenére, hogy a jelenlegi összeállításban nem régóta muzsikálnak együtt, az összjátéknak magas fokára jutott el az együttes. A négyféle blockflőtét váltogató Szkla- dányi Péternek, és a se­regnyi fúvóshangszeren játszó, doboló és orgoná­ié Kircsi Lászlónak egyen­rangú társa a stílust nagy­szerűen érző gordonkás, H. Erdős Orsolya, valamint a két tehetséges főiskolai hallgató, Horváth Csaba (brácsa) és Lorenz Dávid (gitár). Ha a blockflőték mindig tisztán szólnának, előadásukat hibátlannak mondhatnánk. A romantikus dalirodal­mon és operán nőtt éne­kes-szólisták ritkán ének­lik jól a régi zenét. Annál nagyobb öröm, hogy Ágos­ton Edit és Kovács Zoltán nagyszerűen megközelítet­ték ezt a stílust. Gaucem Faidit szerelmi dala, Lan- dino és MásttBUt balladái (Kovács), vafamint Faidit siratója Oroszlánszívű Richard hqlálára (Ágos­ton) kiemelkedő élményt nyújtott. A régi muzsika kincses­tára szinte ' kimeríthetet­len. Porosodó kódexekben, sárguló tekercseken még sok szépséges dallam alussza évszázados álmát, örüljünk, hogy immár Pécsett is vannak, akik e szépségeket élővé tudják varázsolni. Dobos L. Barkaszedés után Áprilisi népszokásik Buzsákon Buzsákon áprilisi népszokásokat elevenítettek föl az általános iskola tanulói. A barkának go­noszűző, mennykőcsapást elhárító hatalmat tu­lajdonított a nép. Az ismert lánylocsoló a tisz­tulás jelképe volt. Mátkázó-vasárnapon koma­tálat vittek a lányok és rigmusokkal köszöntöt­ték a ház népét. Az életcsapás jelképe, a vesz- szőzés után tojást adtak a lányok a legények­nek; a pásztorfogadások napján pedig tojást gurítottak a csordás feleségének, hogy az álla­tokat elkerülje a betegség. Fotó: Jávori Béla Lánylocsoló Komától Ajándék Vesszőzés utón Tojásgurítás KOMOLYTALAN ROVAT MEGJÖTTEK A SZAKALI GÓLYÁK Ott laktak a templom mel­lett egy lefejezett fenyőfán. Reggelente gyakran találkoz­tunk a tó partján, ók békára halásztak, én halra, ök sike­resebben. Azután nemzettek három kis gólyát — előbb per­sze tojást, de biológiával itt ne vesződjünk — ebből kettőt felnevellek, a harmadik kimú­lott. Hirtelen a hiányuk tűnt föl. A parti fecskék csivitelése előbb megszűnt már, most ők is jegyet váltottak az Expressz utazás? irodánál egy egyiptomi útra, és elutaztak. Minap reggel tejért megyek. Az egyik ott álldogál a tó part­ján: — Itt vagy?! — üdvözlöm. — Mi van a másikkal? — Megjött mind a kettő! — mondták a helybeliek. — Az egyik egy héttel előbb. Nem egyszerre jöttek, talán nem is egy úton. A másik — biztos, a fickó — elkalandozott a tavasz egy kissé, talán megnézte o pisai ferde tornyot, és most itt vannak. Újra visszafoglalták fészküket, és bejelentették Orfű nagyközség számára — hiába hullik közben néha a hó! — itt a tavasz! EGÉRPANJK Kuli pintyónkban megdöbben­tő eset történt: az egyik taka­rón hatalmas lyuk, egy pizsa­mán szintén. Némi összegyűrt kóc-ruha dara, benne egy jó­képű egérfészek. Villámgyors rámolás. Kipakoltuk aZ ágyne­műt, a ruhákat átnéztük, és elöntött bennünket a rémület: megesznek az egerentyűk ben­nünket! Kétféle védekezés van elle­nük: vegyi és mechanikai. A vegyi kis, piros, daraszerű kép­ződmény. Két heti várakozás, egyetlen egérhullára sem akad­tunk. Maradt a mechanikai! Vet­tünk tíz egérfogót. Kétszer oda- csíptük az újjunkat, amíg el­láttuk őket minden jóval, aranydió-mogyoróval, szalon­nával, sajttal. A sajt aratott- sikert. Egy hét múlva födöztük föl az egérhul­lát. Szánalmas volt és kicsike. Ahelyett, hogy az egérirtóból zabólt volna be a hülye, agyoncsapatta magát a darab sajt miatt. Ezzel el is múlt az egérvész. Az egész ramazurit az az egyet­len egér csinálta. Eredmény: egy megrágott takaró, egy pi­zsama, meg egy darab hun­garocell. És tíz darab egérfo­gó! Ffa legközelebb jönnek, jaj nekik! Szem betalálják ma­gukat az egérfogó Maginot- vonallal! Szöllösy Kálmán Nemzetközi orgonaverseny Magyarországon Zenei szerepünk az UNESCO-ban emrég zajlott le a Nemzetközi Zenei Versenyek nemzetközi szö­vetségének genfi ülése. A testület alelnöke, dr. Ga­lambos Józsefné — a bu­dapesti versenyiroda tit­kára — bejelentette, hogy 1978. szeptember 15—28. között hazánkban orgona­versenyt rendeznek, ame­lyet vonósnégyes verseny egészít ki. A budapesti nemzetközi orgonaverseny első lesz ebben a kategó­riában. Dr. Galambos Józsefné a versenyekről így nyilatkozott: — Magyarország a genfi székhellyel megalakult Fédé- ration des concours interna- tionaux de musique, tehát a Zenei Versenyek Nemzetközi Szövetségének alapító tagja — a varsói Chopin, a párizsi Long-Thibaud, a genovai Pa­ganini, a müncheni, a genfi és a Prágai Tavasz versenyirodái­val együtt. Kun Imre, a magyar iroda igazgatója aktívan részt vett e szövetség megalakításá­ban. A genfi szövetség, az FCIM, az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsához tartozó 14 nemzetközi szervezet egyike. Húsz éve működik. A lipcsei közgyűlésen a tagság engem bízott meq az egyik alelnöki tisztséggel. A közgyűléseken és vezetőségi üléseken hasz­nos kapcsolatokat létesíthettünk közel 50 rendezőséggel. Ez a magyar iroda számára azért is fontos, mert munkánkhoz tar­tozik a magyar versenyzők be­nevezése, kiküldése a nemzet­közi versenyekre. A másik előny: irodánk javaslatára évről évre több magyar zsűritag kap meg­hívást nemzetközi bíráló bizott­ságokba, ami nemcsak a ma­gyar zenepedagógia nemzet­közi elismerését jelenti, hanem hathatós segítséget nyújt ver­senyzőink számára is. Javas­latunkra mind rendszeresebbé válik, hogy a versenyirodák köl­csönösen meghívják egymás első díjasait, akiket a hazai közönségnek bemutatnak. Bu­dapesten hangversenyt rendez­tünk a moszkvai Csajkovszkij, a párizsi Long-Thibaud és a varsói Chopin verseny első dí­jasaival. A budapesti Erkel ver­seny I. díjasai meghívást kap­tak bulgáriai, illetve Rio de Janeiro->i bemutatkozásra. A Liszt—Bartók zongoraverseny győztesét Varsóba hívták meg. A szocialista országok részt vesznek a Szövetség albizott­ságainak munkájában. A Szov­jetunió a zenei, az NDK a koordinációs, Csehszlovákia a rádió—televíziós bizottságban dolgozik. A Szövetség évenként egyszer központi albumot jelen­tet meg, amelyben minden ver­seny 1 oldallal szerepelhet Az 1977-es kiadásban már ott ol­vasható az 1978-as orgona- és vonósnégyes versenyre szóló közleményünk. (Ezeket a cik­keket átveszik a nemzetközi zenei szaklapok s q napisajtó is.) — A zenei versenyek — mondta még dr. Galambos Jó­zsefné — sorsdöntő szerepet játszanak egy-egy fiatal mű­vész életében. Egy moszkvai, leedsi, budapesti, varsói, pá­rizsi, vagy brüsszeli I. díj biz­tos kiindulópontja a művészi karriernek. A szocialista orszá­gok versenyei 1972-től mind fontosabb és aktívabb szerepet játszanak a Szövetség ügyvite­lében. Egységes fellépésük, sokirányú munkájuk új lendü­letet adott a testület műkö­déséhez. — Hol lesz a legközelebbi verseny? — Ausztráliában, Sidney vá­rosában. A nemzetközi zongoraversenyt az ottani Bartók Béla Társaság hirdette meq. A magyar ver­senyiroda tanácsára elfogadták Jandó Jenőnek, Kadosa Pál volt tanítványának nevezését. A ver­seny júliusban lesz. Addig még több zenei versenyre szeret­nénk néhány fiatal magyar művészt kiküldeni. Aztán teljes erővel munkálkodunk az 1978- as orgona- és vonósnégyes verseny sikere érdekében. A zsűrit most állítjuk össze. K. K. Béreljen gyermekének modern mély- és kombi­nált kocsit, gyermekmérle­get. PÉCS, BAJCSY-ZS. U. 3. TELEFON: 15-740. A Pécsi Bőrgyár felvesz termelőüzemébe □ férfi és női segédmunkásokat karbanta tó részlegéhez, □ két villanyszerelő, G egy felvonószerelő szakmunkást, □ egy szakképzett gondozónőt, valamint □ éjjeliőröket és öltözőőröket, Jelentkezés: a Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom