Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-15 / 102. szám

1977. április 15., péntek Dunantmt napló 5 Közlemény az MSZMP KB 1977. április 13-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) II. A haladó világ közös ün­nepre készül: 60 esztendeje, hogy a munkásosztály lenini pártjának vezetésével győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. A XX. század e korszakalkotó eseménye törté­nelmi fordulat az emberiség életében. Először aratott teljes győzelmet a proletárforrada­lom. Megkezdődött a kapita­lizmusból a szocializmusba ve­zető átmenet korszaka. A Föld területének egyhatodán munkások, parasztok, értelmi­ségiek megkezdték az új tár­sadalmi rendszer építését, s ma sikeresen dolgoznak a kommunizmus megvalósításán. Az évfordulón köszöntjük a Szovjetunió Kommunista Párt­ját, a szocialista eszmék és cé­lok élharcosát, a kommuniz­must építő testvéri szovjet né­pet. © A Szovjetunió, az első szocialista állam a történelem­ben példátlan életerőről és al­kotóképességről tett tanúbi­zonyságot. A soknemzetiségű Szovjetunió népei győztek a rájuk kényszerített háborúkban, az ellenük összefogott kapita­lista világgal szemben meg- védték forradalmi vívmányai­kat. A Szovjetunió dicső fegy­veres erői a második világhá­borúban döntő részt vállaltak a világuralomra, a népek le­igázására törő fasizmus meg­semmisítésében. A Szovjetunióban folyó épí­tőmunka nagy eredményei iga­zolták a szocializmus fölényét a kizsákmányoláson alapuló tőkés rendszer felett. A Szov­jetunió népei gyorsan felszá­molták a cárizmustól örökölt évszázados elmaradottságot, korszerű szocialista nagyipart és mezőgazdaságot, virágzó kultúrát teremtettek. A szovjet társadalom létrehozta az alko­tó munka kibontakozásának, a személyiség szabad fejlődésé­nek feltételeit. © A Szovjetunió léte, meg­erősödése volt a legfőbb tá­masza annak a nemzetközi forradalmi folyamatnak, amely­nek eredményeként létrejött és megszilárdult a szocialista vi­lágrendszer, új lendületet ka­pott a nemzetközi munkásmoz­galom, megkezdődött és vég­bement a gyarmati rendszer széthullása. A Szovjetunió hat­évtizedes történelmi útja, a világrendszerré vált szocialista társadalom százmilliókat győ­zött meg arról, hogy az em­beriség jövője a szocializmus, amely mélyen humanista társa­dalom, biztosítja a népek fel- emelkedését, valamennyi dol­gozó érdekeit szolgálva meg­valósítja a legszélesebb érte­lemben vett szabadságjogokat. A szovjet államnak történel­mi érdeme, hogy létének első pillanatától kezdve következe­tesen harcolt a békéért, védel­mezte a föld minden népének alapvető érdekét, és ma is ez áll nemzetközi tevékenységé­nek középpontjában. A Szovjetunió állhatatos küz­delme a béke megszilárdításá­ért döntő hozzájárulást jelen­tett a nemzetközi helyzet eny­hüléséhez, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséhez, ahhoz, hogy az emberiség számára reális céllá vált egy új világháború megakadályo­zása. © A magyar munkások és parasztok mély rokonszenvvel üdvözölték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­mét, és 1919-ben elsőként kö­vették példáját, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság vérbe- fojtása és a negyedszázados fasiszta uralom után a szov­jet hadsereg felszabadító har­cának eredményeként népünk előtt ismét megnyílt a társa­dalmi haladás, a nemzeti fel- emelkedés útja. A forradalmi harcokban megedződött ma­gyar munkásosztály — szövet­ségben a dolgozó parasztság­gal és a társadalom más ha­ladó erőivel — kivívta a hatal­mat, győzelemre vitte a szocia­lista forradalmat hazánkban. A szocializmus építésének nagy munkájában segítőkész, őszinte barátként és kipróbált küzdőtársként mindig magunk mellett tudtuk a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet államot, a szovjet népet. A megbonthatatlan magyar— szovjet barátság kiállta az idő próbáját és szüntelenül tovább erősödik. © A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága örömmel állapítja meg, hogy a magyar munkásosztály, a termelőszövetkezeti paraszt­ság, az értelmiség, egész né­pünk a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom világtörténel­mi jelentőségéhez méltóan ké­szül az évforduló megünneplé­sére. A csepeli dolgozók által kezdeményezett és széles kör­ben kibontakozott munkaver- seny-mozgalom kifejezi népünk szocialista hazafiságát, inter­nacionalizmusát, a szovjet nép történelmi harcának és ered­ményeinek elismerését. A Központi Bizottság felhív­ja a kommunistákat, a párton- kívüli hazafiakat, dolgozó né­pünket: tettekkel járuljanak hozzá, hogy a szocialista épí­tőmunka újabb sikereivel kö­szöntsük a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulóját. III. A Központi Bizottság átte­kintette a gazdasági építő­munka időszerű kérdéseit, meg­vitatta az 1977. évi népgazda­sági terv teljesítésének első negyedévi tapasztalatait. © Az 1976. évi gazdálkodás végleges adatai alapján meg­állapította, hogy a népgazda­ság fejlődése fő tendenciáiban megfelelt gazdaságpolitikai tö­rekvéseinknek, alapvetően a kijelölt irányban haladt. A gazdasági növekedés azonban a vártnál kisebb lett. A nem­zeti jövedelem elosztása ugyanakkor igazodott a terv céljaihoz és a lehetőségekhez. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás — a termelési eredményekkel és az egyensúlyi követelmények betartásával összhangban nö­vekedett. A tervezettnek meg­felelően javult a külkereskedel­mi mérleg egyenlege. Figyelembe véve a múlt évi gazdálkodós eredményeit, min­dent el kell követnünk annak érdekében, hogy az idei terv gazdaságpolitikai céljait, fő előirányzatait maradéktalanul teljesítsük. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ez évben meg­közelítően elérjük az ötödik ötéves terv első két évére ter­vezett fejlődést. Ehhez a fel­tételek adottak. © Az első negyedév tapasz­talatai alapján a Központi Bi­zottság megállapította, hogy az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtása megfelelően in­dult, az eddigi eredmények biz­tatóak, a munka jó irányban halad. Ebben fontos szerepe van annak, hogy a terv kidol­gozása az előző évekhez ké­pest korábban, gyorsabban és szervezettebben történt. A vál­lalati tervekben a népgazdasá­gi célok megfelelően érvénye­sülnek. A vállalatok nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki színvonal emelésére, a terme­lés gazdaságosságának és a termékek minőségének javítá­sára, a termékszerkezet korsze­rűsítésére, a fokozottabb anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés töké­letesítésére. Arra törekednek, hogy javuló színvonalon elégít­sék ki a hazai igényeket, és teljesítsék exportfeladataikat Mindez a gazdaságirányító és gazdálkodó szervek, valamint a dolgozó kollektívák összehan­golt munkájáról tanúskodik. © Az év első negyedében meggyorsult a termelés növe­kedése: az ipari termelés 5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A termelékenység gyorsabban emelkedett, továbbra is meg­haladja a termelés növekedé­sét. Az építőipar termelése 10 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában több lakást építettek és adtak át, mint az előző esztendő azonos idősza­kában. A mezőgazdasági üzemek termelési előirányzatai alapve­tően összhangban vannak a népgazdasági terv céljaival. A mezőgazdaság dolgozói a ta­vaszi munkákat rendben, szer­vezetten végzik. A tervezettnél nagyobb területen vetett őszi kalászosok jelenlegi állapota kedvező. Zöldségfélékből és burgonyából a tavalyinál na­gyobb mennyiségre kötöttek termelési szerződést. Az állat- tenyésztés fejlődése a terve­zettnek megfelel, lehetővé te­szi a lakosság kiegyensúlyozott húsellátását és az export fel­adatok teljesítését. A vasúti és a közúti szállí­tás a tervezettnek megfelelően alakult, az áruszállítási igénye­ket a korábbinál jobb ütemben elégítették ki. Az előző évinél szervezettebb és élénkebb a külkereskedelmi tevékenység. A forgalom növe­kedett; mind a kivitel, mind a behozatal lényegesen nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában. . © A lakosság pénzbevétele a terv előirányzataival össz­hangban alakult. A munkabé­rek átlagosan 6 százalékkal nőttek. A termelő vállalatoknál a nyereségrészesedés — a pré­miumokkal, jutalmakkal és más évközi kifizetésekkel együtt — országos átlagban 22 napi bér­rel egyenlő. A termelőszövetke­zeti dolgozók első negyedévi jövedelme mintegy 5 százalék­kal növekedett. Az első negyedévben ki­egyensúlyozott volt az áruellá­tás. Javult az áruk választéka és minősége, a forgalom növe­kedett, némileg meghaladta a tervezettet. A fogyasztói ár­színvonal a terv előirányzatai szerint alakult. © A KözponSi Bizottság az első negyedévi tapasztalatok alapján megállapította, hogy az 1977. évi terv gazdaságpoli­tikai céljai, fő irányzatai he­lyesek, elérhetők. Az idei népgazdasági terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításához mozgósítani kell erőinket, hogy a munka ha­tékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki színvo­nal, tovább javuljon a népgaz­daság egyensúlya, tervszerűen alakuljon a külkereskedelmi forgalom, és elérjük az élet- színvonal emelésére kitűzött célokat. Fokozni kell erőfeszí­téseinket a gazdaságos terme­lési szerkezet további fejlesz­téséért, a beruházások tervsze­rű megvalósításáért. Jelentősen javítani kell az üzem- és mun­kaszervezést, a munkaerő-gaz­dálkodást, nagy figyelmet for­dítva a belső tartalékok feltá­rására. A feladatok megköve­telik az anyaggal, energiával, munkaerővel és pénzzel való még ésszerűbb takarékosságot és azt, hogy a tudomány hazai és nemzetközi eredményeit fo­kozottabban állítsuk a gazda­sági fejlődés szolgálatába. Gondoskodni kell arról, hogy a növekvő termeléssel össz­hangban valósuljanak meg az előirányzott életszínvonal-politS- kai célok, a lakosság áruellátá­sa továbbra is kiegyensúlyozott legyen, a fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között ma­radjon. © Az 1977. évi nápgazdasá- gi terv társadalmi fogadtatása jó volt, dolgozó népünk megér­tette a feladatokat, és cselek­vőén támogatja azok végrehaj­tását. A pártszervezetek, a kommunisták meggyőző, irányí­tó, szervező munkájukkal erősí­tették a gazdaságpolitikai cé­lok eléréséhez szükséges szemlé­leti és cselekvési egységet. A tervek ismertetése és végrehaj­tása érdekében eredményes munkát végeztek a szakszerve­zetek, a kommunista ifjúsági szövetség, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak, a sajtó, a rádió és a televízió. A társadalmi aktivitást nagy­szerűen kifejezi a csepeli dol­gozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott és or­szágos méretűvé szélesedett munkaverseny-mozgalom, amely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. A Központi Bizottság nagyra értékeli a kezdeménye­zést, és elhatározta, hogy a legkiválóbb vállalatok, szövet­kezetek és szociajista brigádok munkáját jubileumi zászló és oklevél adományozásával isme­ri el. A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kommunistáig személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósítá­sát. Felkéri a tömegszervezete­ket, a társadalmi szerveket, fel­hívja egész dolgozó népünket, hogy öntudatos, fegyelmezett munkával járuljanak hozzá gaz­dasági feladataink sikeres tel­jesítéséhez. IV. A Központi Bizottság érté­kelte az 1961. és 1975. közötti időszak 15 éves lakásépítési tervének végrehajtását. Meg­állapította, hogy a terv leg­főbb célja teljesült, az elő­irányzott egymillió új lakásnál kereken ötvenezerrel több épült A lakáshelyzetben for­dulat következett be, az el­múlt másfél évtizedben az or­szág lakosságának egyharma- da költözött korszerű, új ott­honba. Ez pártunk, kormá­nyunk, népünk közös munká­jának kiemelkedő eredmé­nye. © Az ország lakásállomá­nya 1976 elejére elérte a 3 mil­lió 500 ezret. A lakások minő­sége és felszereltsége javult. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem 40 százalékra, a kettő és kettőnél több szobás lakások aránya pedig 37 százalékról 68 száza­lékra emelkedett. Enyhült a zsúfoltság: a 100 lakásra jutó személyek száma 351-ről 310- re, a 100 szobára jutó szemé­lyeké pedig 250-ről 170-re mérséklődött. Mindez jelentő­sen javította a lakosság élet- körülményeit. A házgyári hálózat létreho­zásával kialakulták a tömeges lakásépítés feltételei. Modern, iparszerű technológiával jelen­leg évi 50 ezer, a hagyományos építési módokat is felhasznál­va összesen 90 ezer új otthon épül fel. Az évente átadott lakások száma az 1960-as évek elejéhez képest megkétszere­ződött, s ezzel hazánkban a lakásépítés üteme elérte az európai országok átlagát. A növekvő lakásépítést szol­gáló ipari háttér is fejlődött. Új cement-, épületkerámiai-, tégla- és cserépipari-, beton­elem- és üveggyárakat helyez­tek üzembe. Fokozódott az épületasztalos és lakatosipar termelése, a különböző szerel­vények gyártása. Bővült a mé­lyépítőipar, valamint a szak- és szerelőipar termelése is. Az új lakótelepeken a ke­reskedelmi és szolgáltató egy­ségek, az óvodák, a bölcső­dék, az iskolák, a művelődési központok és az orvosi rende­lők gyakran késéssel, de komplex módon épültek meg. A tömeges méretű lakásépí­tés kedvezően változtatta meg városaink, falvaink arculatát; városrész nagyságú új lakó­telepek jöttek létre. © A Központi Bizottság és a kormány 1970. évi határoza­ta tovább fejlesztette a lakás­elosztást és a lakbérrendszert. Nőtt a tanácsok szerepe a la­kásgazdálkodásban, erősödött az elosztás társadalmi ellen­őrzése. A közvélemény megér­téssel fogadta, hogy a lakás­kérdés megoldásából a lakos­ság anyagi erejéhez mérten vegye ki a részét. Társadalom- politikai céljainkkal egyezően, a IV. ötéves terv időszakában újabb intézkedésekre került sor, a munkáslakás-építés kiemelt támogatására, a három- és többgyermekes családok soron- kívüli lakáshoz juttatására. © A Központi Bizottság meg­vitatta az új távlati lakásépí­tési program kidolgozásának irányelveit. A még ki nem elé­gített indokolt igényeket, az önálló lakásra jogosultak nö­vekvő számát, a lakások fenn­tartásának és korszerűsítésé­nek feladatait számbavéve, a Központi Bizottság továbbra is fontos társadalompolitikai kérdésnek tartja a lakáshely­zet folyamatos javítását az ál­lam és a lakosság együttes erőfeszítésével. A Központi Bizottság meg­bízta g Politikai Bizottságot és felhívta a Minisztertanácsot, hogy figyelembe véve az elmúlt 15 év tapasztalatait, a jelen­legi lakáshelyzetet, és a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatot, dolgoz­zanak ki új távlati lakásépítési tervet az 1976—1990 közötti időszakra. A javaslatot jóváha­gyás végett terjesszék a Köz­ponti Bizottság elé. A hazánkban tartózkodó viet­nami katonai küldöttség, ame­lyet Vo Nguyen Giap hadse­regtábornak, a VKP Politikai Bizottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter vezet, csütörtökön az Egyesült Izzóba látogatott el. A vendégek felkerestek több üzemcsarnokot, tájékozódtak a gyórrészlegek munkájáról, majd forró hangulatú munkás—ka­tona nagygyűlésen találkoztak a gyár és a főváros dolgozói­nak képviselőivel. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Borbándi János miniszterelnök-helyettes, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztály- vezetője, valamint a pórt-, ál­lami és társadalmi szervek szá­mos képviselője, s a vietnami delegáció tagjai, továbbá Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. A Központi Bizottság a to­vábbiakban szervezeti és sze­mélyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Sándor József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB Iroda vezetőjét saját ké­résére, érdemei elismerésével felmentette osztályvezetői tiszt­ségéből és nyugállományba helyezte; — Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztőjének tisztségéből, kinevezte osztályvezetővé és megbízta a KB Iroda vezeté­sével ; — Nemes Dezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját fel­mentette a Politikai Főiskola rektori tisztségéből és kinevez7 te a Népszabadság főszerkesz­tőjévé ; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorhelyet­tesét rektorrá nevezte ki. A himnuszok hangjai után dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára köszöntöt­te a megjelenteket, majd Czi- nege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter szólt a nagy­gyűlés részvevőihez. Ezt követően d vietnami ka­tonai küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz, s tolmácsolta hazája népének és hadseregé­nek üdvözletét. Nagy tapssal fogadott be­széde végén Vo Nguyen Giap átnyújtotta Czinege Lajosnak a Vietnami Néphadsereg győ­zelmét jelképező zászlót. Ez­után Pápai Istvánná brigádve­zető és Szűcs György szocia­lista brigádvezető az Izzó és Budapest dolgozói nevében köszöntötték a vietnami ven­dégeket. A nagygyűlés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. V A Pécsi Bőrgyár felvesz termelőüzemébe □ férfi és női segédmunkásokat karbantartó részlegéhez, □ két villanyszerelő, □ egy felvonószerelő szakmunkást, □ egy szakképzett gondozónőt, valamint □ éjjeliőröket és öltözőőröket. Jelentkezés: a Pécsi Bőrgyár munkaügyi osztályán. Munkás-katona nagy gyűlés az Egyesült Izzóban A vietnami katonai küldöttség tiszteletére munkás—katona nagy­gyűlést rendeztek Budapesten, az Egyesült Izzóban. A képen: Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter átadja a viet­nami katonai küldöttség vezetőjének, Vo Nguyen Giap hadsereg- tábornoknak, a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének a Magyar Néphadsereg által a vietnami néphad­seregnek adományozott zászlót

Next

/
Oldalképek
Tartalom