Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-14 / 101. szám

1972. április 14., csütörtök Dunántúlt napló 5 NAGYVILÁGBAN Carter—Dobrinyin megbeszélés James Carter, az Egyesült Államok elnöke kedden a Fe­hér Házban fogadta Anatolij Dobrinyint, a Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetét. A Fehér Ház közleménye szerint a negyven percig tartó megbeszélésen az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zötti kétoldalú kapcsolatok széles köréről volt szó, beleért­ve a hadászati fegyverek és fegyverzetek korlátozásáról fo­lyó tárgyalások problémáját is. A közlemény hozzáfűzi, hogy a felek által „kölcsönösen előké­szített" találkozó „építőjellegű és hasznos” volt. Washingtoni megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Dob­rinyin öt napon belül két alka­lommal találkozott az Egyesült Államok vezető személyiségei­vel. Mint ismeretes, a szovjet nagykövet az elmúlt hét pénte­ként Cyrus Vance külügymi­niszterrel tárgyalt.-----------------------------*---------------------------­C ionista gyűlés­iem lUloszkuában Mint a szovjet fővárosban is­meretessé vált, külföldi cionis­ta központokkal kapcsolatban álló moszkvai lakosok égy cso­portja április 15-én nacionalis­ta, cionista jellegű gyűlést szándékozik rendezni a moszk­vai zsinagóga területén. Az összejövetel ürügye az lenne, hogy nyugati . cionista szerve­zetek ezen a napon emlékez­nek meg a fasizmus áldozatá­ul esett zsidókról. A moszkvai városi tanács ve­zetői a gyűlés szervezőivel, köz­tük Jelisztratovval és Sabasov- val (akiket korábban már el­ítéltek garázdaság és a társa­dalmi rend megsértése miatt) folytatott beszélgetésük során megpróbálták megvilágítani, hogy a szovjet nép május 9- én emlékezik meg a fasizmus valamennyi áldozatáról, s így a zsidó nemzetiségűekről való külön megemlékezést a más nemzetiségű áldozatok hozzá­tartozói érthetetlennek talál­nák. Ez az indoklás nem elégí­tette ki a gyűlés szervezőit, ezért Szemjon Klejmanhoz, a moszkvai zsidó vallási közös­ség vezetőjéhez fordultak, s követelték, hogy rendezzen „emlékgyűlést” a zsinagógá­ban. Klejman a vallási előírá­sok alapján megtagadta kéré­süket. A 4 KAIRÓ: Kedden késő éjjel Damaszkuszból Kairóba érke­zett Jasszer Arafat, a PFSZ el­nöke. A palesztin vezető a leg­újabb közel-keleti fejlemények­ről, köztük a dél-libanoni vál­ságról folytat eszmecserét a kairói kormány vezetőivel. A ta­nácskozáson az egyiptomi kor­mány illetékesei tájékoztatják Arafatot Szadat elnök washing­toni megbeszéléseiről, a PFSZ vb-elnöke pedig ismerteti kö­zelmúltban véget ért moszkvai tárgyalásainak eredményeit. 4 MADRID: A Spanyol Kom­munista Párt úgy döntött, hogy időhiány miatt elhalasztja a párt legalizálása alkalmából április 17-re Madridban terve­zett ünnepi nagygyűlést. Az ünnepi gyűlésen részt vett vol­na Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke is, aki 1939, tehát a köztársaság ve­resége óta a Szovjetunióban él. A legendás hirű spanyol kommunista vezető már február 17-én beadta vízumkérelmét, de az illetékes spanyol hatósá­gok mind ez ideig nem adták meg a beutazási engedélyt. Nálunk ismét olcsóbb! ♦ M 150 Stems hűtőszekrény ♦ M 16 literes hűtőszekrény ♦ Minksx 10 tip. hűtőszekrény 210 literes A Lengyel oszcilláló ventillátor 4 lengyel légnedvesitő 4 Háztartási mixer 4 MK 25-ös mognetofon ■égi ár 4900 Ft 4920 Ft 5300 Ft 1850 Ft 695 Ft 345 Ft 1900 Ft új ár 4400 Ft 4420 Ft 4000 Ft 1400 Ft 495 Ft 300 FI 1600 Ft Új program? Új kormány? Változás előszele Olaszországban A szocialista párt programtervezetet készített Pénzreform készül — gondolatban Az Olasz Szocialista Párt el­juttatta a többi párthoz (újfa­siszták kivételével) azt a prog­ramtervezetet, amelynek alap­ján pártközi tárgyalásokat kí­ván kezdeni közös kormány- program kidolgozása cél­jából. A közös prog­ram egyben új parlamenti kormánytöbbség kialakulását jelentené a kommunista párt részvételével. E tárgyalások eredményétől függ az Andreot­ti-kormány sorsa, egy közös program és új kormánytöbbség esetén nincs kizárva, hogy a jelenlegi kisebbségi kabinet helyébe új kormány kerül. Meg­figyelők szerint azonban való­színűbb, hogy a változás csu­pán alapos kormányátalakítás­hoz vezet. A szocialisták kezdeményezé­sét támogatják a kisebb kö­zéppártok és az Olasz Kommu­Buback­fejlemények Miközben szerdán délben Karlsruhebon katonai diszpom- pával eltemették a csütörtökön terrorista merénylet áldozatává lett Siegfried Buback nyugatné­met föállamügyészt, a gyilkos akció elkövetését most egy ,.Ulrike Meinhof kommandó" ne­vű csoport vállalta magára. A DPA nyugatnémet hírügy­nökség düsseldorfi szerkesztősé­gébe eljuttatott ötoldalas doku­mentum-kópia tanúsága szerint az egyik nyugatnémet börtön­ben nemrég tisztázatlan körül­mények között meghalt terroris­tanő hívei ,, halálra ítélték" a föállamügyészt, aki a csoport állítása szerint közvetlenül fe­lelős három társuk haláláért. A kiáltvány hiteléül az isme­retlen feladók mellékelték an­nak a bérleti szerződésnek a másolatát is, amellyel a Bu- backot meggyilkoló személyek egy, az akció során használt motorkerékpár birtokába jutottak. Közvetlenül a merénylet után egy ismeretlen telefonáló már felhívta a DPA-t és bejelentette, hoqy a kommandó magára vál­lalja az akciót. Ilyen elneve­zésű csoporttal korábban nem találkoztak a nyugatnémet ha­tóságok. , 4 ADDISZ ABEBA: Mengisz- tu Hailé-Mariam, az ideiglenes 'katonai kormányzó tanács el­nöke figyelmeztette az etió- paiokat, szükség esetén moz­gósítást kell elrendelni, hogy visszaverjék a szudáni agresz- sziót. Etiópia északi és nyugati része ellen intézett agresszió során a kormányellenes Etióp Demokratikus Szövetség tagjai hét várost elfoglaltak. 4 BUDAPEST: Az Olasz Tu­dományos Akadémia bolognai intézetének meghívására Po- linszky Károly oktatási minisz­ter a Korach Mór tiszteletére rendezendő emlékülésre, elő­adások tartására szerdán Bo­lognába utazott. nista Párt is, amelynek főtitká­ra, Berlinguer a L'Unitában múlt héten megjelent cikkével fordulatot sürgetett a kormány­zásban közös program és több­ség kialakításával. A kormányzó keresztényde­mokrata párt hozzájárult ah­hoz, hogy a legsürgősebb ten­nivalókról — közös program­ról — tanácskozzon a párt. Nem ért egyet viszont a kor­mányzati keretek megváltozta­tásával. Törekvése, hogy az esetleges közös programot a jelenlegi kisebbségi kormány hajtsa végre a többiek külső támogatásával. Az OKP fő célja a tennivalók meghatározása és az, hogy a párt a jelenlegi tartózkodás helyett részét képezze a kor­mánytöbbségnek. A pártközi tárgyalások bo­nyolultnak és nehéznek ígérkez­nek. Eredmény minden valószí­nűség szerint csak egy hónap múlva, nyár elejére alakul ki. * Gaetano Stammati olasz kincstárügyi miniszter nyilatko­zatban utalt rá, a kormány foglalkozik azzal a gondolattal, hogy pénzreformot valósít meg. Új pénzegységet vezetnének be Olaszországban — a „nehéz lírát”, amely ezer mai lírával lenne egyenlő. Másszóval: az árak, könyvelések, kimutatások három nullával csökkentett szá­mokat mutatnának. 4 PÁRIZS: A Franciaország­ba visszatért kemény tél súlyos károkat okoz az ország mező­gazdaságának. Egyes megyék­ben a gyümölcsösök és a ker­tek nyolcvan százaléka elfa­gyott, 4 MOSZKVA. A Szovjetunió kész folytatni a tárgyalásokat a japán halászhajóknak a szovjet távol-keleti halászati öve­zetben való halászatá­ról és ha a japán fél realisztikus álláspontra helyez­kedik, lehetőség van rá, hogy záros határidőn belül megkös­sék az erre vonatkozó megálla­podást, melynek tervezetét március 24-én nyújtották át a japán félnek — közölte Alek- szandr Iskov, a Szovjetunió halgazdasági minisztere. 4 WASHINGTON: Carter elnök kedden módositotta a Gordon Liddyre kiszabott ítéle­tet. Liddyt, a Watergate-betö- rés fő szervezőjét 1973 márciu­sában húsz év börtönbüntetésre Ítélték összeesküvés, betörés és magánbeszélgetések lehallga­tásának vádjával. A törvények értelmében 1981-ig feltételesen sem helyezhették volna szabad lábra; az elnök közbelépése folytán a bíróság július 9-én fontolóra veheti szabadon bo­csátását.---------------------------*---------------------------­EN SZ-bizottság a szocialista országok gazdasági helyzetéről Az Egyesült Nemzetek euró­pai gazdasági bizottsága (ECE) Genfben nyilvánosságra hozott jelentésében a szocia­lista országok gazdasági hely­zetével foglalkozik. A jelentés készítői azt a véleményüket hangoztatják, hogy az 1976 és 1980 közötti időszakban a ke­let-nyugati kereskedelem 47 százalékkal növekszik majd. A jelentés kiemeli a Szovjet­unió, valamint a többi szocia­lista ország gazdasági fejlődé­sének tervszerűségét. Megálla­pítja, hogy az importált áru­cikkek növekvő árai miatti in­flációs nyomásra való tekintet­tel a szocialista országokban intézkedéseket tettek a termelői és a fogyasztási árak stabilitá­sának biztosítására. A nyugat­európai tőkés országokkal el­lentétben — ahol az infláció üteme meghaladja a 10 száza­lékot — a legtöbb szocialista országra áz a'rak stabilitása jellemző. Napirenden: Európa biztonsága Az épület és alapjai E gy épületben természetes követelmény, hogy részei jól illeszkedjenek egy­máshoz és minden berende­zés tökéletesen működjék. Ki tagadhatná azonban, hogy az egységes egészen belül különleges figyelmet követel az alapozás. Ha ba­jok vannak a fundamentum­mal, bizonytalanná válhat az egész építmény. A bevezető hasonlat, mi­vel nem építészeti-szakmai fejtegetésekbe kívánunk bo­nyolódni, témánkhoz, az európai biztonsághoz vezet. A szocialista országok jog­gal hangsúlyozzák, hogy a százoldalas, híres Zöld Köny­vet, az európai biztonsági és együttműködési konferencia záródokumentumát egységes egészként kell kezelni, s fő­leg ilyen módon szükséges átültetni a gyakorlatba. Mindezzel nem ellentétes, hogy a helsinki ».okmány esetében is szólhatunk az alapokról, ha úgy tetszik, felállíthatunk egy bizonyos fontossági sorrendet. Az első fejezet, az első kosár, amely a politikai biztonság tízpa­rancsolatát (hivatalos fogal­mazásban: a harmincöt résztvevő ország kölcsönös kapcsolatait vezérlő elvekről szóló nyilatkozatot) tartal­mazza — minden mást meg­előz. Ez nem valamiféle önké­nyes válogatás! Ha jobb és tartalmasabb életet, megfe­lelőbb életkörülményeket kí­vánunk, a legprózaibb felté­tel, hogy egyáltalán élhes­sünk. Amikor kontinensünkön a gazdasági, kulturális, tá­jékoztatási, turisztikai és egyéb kapcsolatok kerülnek napirendre, akkor mindenek­előtt olyan Európát kell te­remtenünk, amelyben lehet­ségesek ilyen kapcsolatok. Hiszen az ókori mondás sze­rint a fegyverek között hall­gatnak a múzsák, s egy nuk­leáris világégés közvetlen veszélye, vagy éppen a hi­degháború jegesen dermesz­tő levegője nem nyújt mó­dot a szerteágazó, termé­keny, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra. Annál szomo­rúbb, hogy a legtöbb nyu­gati országban éppen a legfontosabbról esik a leg­kevesebb szó, s a belgrádi találkozó előkészleteikor is igyekeznek kikerülni ezt a kérdéscsoportot. Idézzük fel, mit tartalmaz a nevezetes tíz alapelvi 1. Az államok szuverén egyen­lősége: 2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszak­kal való fenyegetéstől; 3. A határok sérthetetlensége; 4. Az államok területi épsége; 5. A viták békés rendezése; 6. A belügyekbe való be nem avatkozás; 7. Az emberi jogok és az alapvető sza­badságjogok tiszteletben tartása; 8. A népek egyen­jogúsága és önrendelkezési joga; 9. Az államok közötti együttműködés; 10. A nem­zetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése. Vagyis Helsinkiben egy olyan új „európai házirendet” fogad­tak el, amely figyelembe vé­ve kontinensünk valóságos helyzetét (ellentétes társa­dalmi berendezkedésű más­más szövetségi rendszerhez és gazdasági integrációkhoz tartozó államok), megszabta a békés egymás mellett élés alapvető szabályait. A felsorolt elvek minden józanul gondolkodó európai számára annyira nyilvánva­lónak tűnhetnek, hogy szin­te felvetődik a kérdés: szük­séges volt ezeket külön rög­zíteni? Sajnos, ami a több­ség szempontjából oly ter­mészetes és logikus, nem volt általános. Közismert tény, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság, amely Nyugat-Európa gazdasági­lag legfejlettebb országa, sokáig kétségbevonta a má­sodik világháború következ­tében kialakult határokat és nyíltan egy másik európai állam, a Német Demokrati­kus Köztársaság bekebelezé­sére törekedett. Utalhatnánk azokra a kísérletekre is, hogy a négyhatalmi szabá­lyozást megelőzően miként próbálták Nyugat-Berlint „frontvárossá” és feszültsé­get keltő hídfővé alakítani az NDK szívében. (Erről a szándékukról még ma sem tettek le egyes szélsőséges körök, jóllehet világos ren­dezés történt s egyértelmű­en meghatározták a város helyzetét.) A kelet—nyugati konfliktusokon túl azonban még olyan „nyugat-nyugati” összetűzések is megkívánták az európai politikai bizton­ság alapelveinek pontos kö­rülírását, mint a török— görög ellentétek, a ciprusi válság, vagy a brit—izlandi halháború. A politikai biztonság alap­elvei az eltelt húsz hónap alatt kiállták az idő próbá­ját. Kedvezően alakították a nemzetközi viszonyokat, ami­kor megtartották őket és kedvezőtlen hatással jártak, amikor „megfeledkeztek” róluk. A békés egymás mel­lett élés szabályait figye­lembe véve sikerült például rendezni a határvitákat Ju­goszlávia és Olaszország kö­zött, s ezzel végleg lekerült a napirendről a „trieszti krízis". A ciprusi tárgyalások is azért kezdődhettek meg újra Bécsben, mert elismer­ték a szigetköztársaság terü­leti egységét, maga válasz­totta el nem kötelezettségét s ennek alapján igyekeznek megoldani a görög és török közösségek vitáit. Ám széle­sebb értelemben is tapasz­talhattuk, hogy a kelet—nyu­gati kapcsolatok javulásá­nak, az enyhülésnek nélkü­lözhetetlen feltétele a tíz alapelv elfogadása, érvénye­sülése. Sajnos, e húsz hónap alatt nemcsak pozitív, hanem ne­gatív tapasztalatokra is szert tehetett kontinesünk. Amikor szélsőséges erők állandóan megpróbálják kétségbe von­ni a békés együttélés alap­szabályait — s a záródoku­mentumot aláíró kormányok ezt nem utasítják határozot­tan vissza a nyugati orszá­gokban — mind nehezebbé és bonyolultabbá válik a párbeszéd, lassul, akadá­lyokba ütközik az enyhülés. Ám vehetjük a legújabb kampányt is: miközben egyes nyugati országokban úgy tesznek, mintha a helsinki megállapodást teljesítenék az emberi jogok védelméről szónokolva — beavatkoznak más államok belügyeibe, gátolják az államok közötti együttműködést és nem ép­pen jóhiszeműen kezelik a nemzetközi jogi kötelezettsé­geket. (Az emberi jogok ugyanis nem elválaszthatók az országok alkotmányos rendjétől, jogalkotásától és senki sem hivatott kívülről a bíró szerepét játszani.) A z alapok adottak: tulaj­donképpen nem kell mást tenni, mint előven­ni a politikai biztonság tíz alapelvét, hogy azokat kö­vetkezetesen megvalósítsák. Ha ez megtörténik, nem le­het baj az építménnyel, sok­oldalúan és gyümölcsözően alakulhatnak az európai és észak-amerikai országok kap­csolatai. Réti Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom