Dunántúli Napló, 1977. április (34. évfolyam, 90-117. szám)

1977-04-01 / 90 szám

Dimantmt naplö 1977. április 1., péntek Mii ti ész ele kitüntetése ffclsiabadulgsunk 32. éiifordulójci qllcqlmqiiöl Átadták az 1977. évi „kiváló”, „érdemes művész99 kitüntetéseket Csütörtökön az Országház kupolacsarnokában ünnepé­lyesen kiosztották az 1977. évi „kiváló" és „érdemes művész" címeket. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Pozsgay Imre kul­turális miniszter és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudomá­nyos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. A kitüntetéseket Pozsgay Im­re kulturális miniszter adta át. Beszédében egyebek közt hangsúlyozta: — Hagyomány, hogy a kö­zösség és a közönség megbí­zatását teljesítve, a felszaba­dulás évfordulóján átnyújtjuk a „kiváló” és az „érdemes mű­vész” címet azoknak, akik mű­vészi munkájukkal és embersé­gükkel egyaránt jól szolgálják hazánkat, szocialista társadal­munkat. — Hogy a párt kezdeménye­zésére megalkothattuk hazánk, de talán Európa első átfogó közművelődési törvényét. Ez a törvény új megvilágításba he­lyezi a művészeteket is, olyan távlatokat nyit majd előttük, amelyek — bízvást reméljük — újabb nagyszerű alkotásokhoz vezetnek. A közönség aktív rászvevője a művelődési prog­ramnak, de a népben gyöke­rező művészi alkotások ezentúl is a személyes tettekben, a személyes sikerekben nyilvá­nulnak meg. A közművelődés éppen ezért nincs ellentétben a művészi teljesítmény szemé­lyes jellegével. Az alkotások a közösségben, a népben, a nemzetben, a szocialista társa­dalmi rendszerben gyökerez­nek. — Az állam, a kormány kul­turális politikai céljainak meg­felelően törekszik jó eszköz­ként beilleszkedni a társada­lom, és az alkotó művészek kö­zé, szolgálván mind a művész, mind a közönség érdekeit. Nem béklyókat rak a művészekre, hanem útmutató példákat állít eléjük. E szándékunk megvaló­sításában századunk olyan ma­gyar géniuszai segítenek el­igazodni, mint Ady Endre, Jó- zseif Attila, Derkovits Gyula, Bartók Béla, akik jól példáz­zák, hogy a legjobb magyar művészek kortársként is jól be­kapcsolódhatnak hazájuk kul­túráján át az egyetemes embe­ri kultúra, mindenekelőtt a ha­ladó szocialista kultúra áramá­ba. A „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze” A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a szocialis­ta kultúra fejlesztése te­rén szerzett kimagasló ered­ményei elismeréséül hazánk felszabadulásának 32. évfordu­lója alkalmából a Magyar Népköztársaság Kiváló Művé­sze, illetve a Magyar Népköz­társaság Érdemes Művésze ki­tüntető címet adományozta a következőknek: Ágay Karola, Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, dr. Ranódy László, Kossuth-díjas filmrendező, a Magyar Népköz- társaság Érdemes Művésze, Szervánszky Endre, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Népköztársaság Érde­mes, Művésze, Teván Margit, Munkácsy-díjas ötvösművész, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze, Tomanek Nán­dor, a Vígszínház Jászai-díjas színművésze, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művésze, Töröcsik Mari, Kossuth-díjas, a Nemzeti Színház Balázs Béla- és Jászai-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érde­mes Művésze. A „Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze” Barta Éva iparművész, Béré- nyi Gábor, a József Attila Szín­iház Jászai-díjas főrendezője, Borbély Gyula, a Magyar Álla­mi Operaház Liszt-díjas kar­mestere, Czimer József, a Pécsi Nemzeti Színház fődramaturg­ja, Csekovszky Árpád, Munká­csy-díjas keramikusművész, Drégely László, a Magyar Te­levízió Balázs Béla-díjas dísz­lettervezője, Engelsz József, Munkácsy-díjas ötvösművész, Foky Ottó, Balázs Béla- és ’Munkácsy-díjas bábfilmrende­ző, műteremvezető, Gabos Gá­bor, Liszt-díjas zongoraművész, az Országos Filharmónia szó­listája, Gábriel Frigyes, Mun- kácsy-díjaS belsőépítész, Ger­ber Tibor, a Debreceni Csoko­nai Színház Jászai-díjas szín­művésze, Holi (Hoffmann) Gé­za, a Mikroszkóp Színpad Já­szai-díjas színművésze, Horváth Bálint, a Debreceni Csokonai Színház magánénekese, Huszár Klára, a Magyar Állami Ope­raház Erkel-díjas rendezője, Kass János, Munkácsy-díjas grafikusművész, Kiss Kovács Gyula, Munkácsy-díjas szob­rászművész, Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház Já­szai- és Juhász Gyula-díjas színművésze, Külkey László, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekese, Lajos Attila, a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara Liszt-dí­jas szóló-fuvolása, Marosán László, Munkácsy-díjas szob­rászművész, Máté András, Munkácsy-díjas grafikusművész, Mécs Károly, a Thália Színház Jászai-díjas színművésze, Né­meth Aladár, Munkácsy-díjas szerszám- és gépipari forma- tervező, az Iparművészeti Föis- ' kola tanszékvezető tanára, Né­meth Éva, Munkácsy-díjas tex­tiltervező iparművész, Palásthy György, Balázs Béla-díjas film­rendező, Pártay Lilla, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt-dí­jas szólótáncosa, Ruszt József, a Kecskeméti Katona József Színház Jászai-díjas főrende­zője, Sólyom Nagy Sándor, a Magyar Állami Operaház Liszt­díjas magánénekese, Szabó Zoltán, Munkácsy-díjas festő­művész, Varga Géza, a Ma­gyar Rádió Jászai-díjas rende­zője, Vámos Ágnes, a Magyar Állami Operaház magánéne­kese, Vámos László, Balázs Bé­la-díjas fotóművész. Átadták a művészeti középdíjakat a Fészek Művészklubban Csütörtökön a Fészek Mű- kát. Megjelent Aczél György, vászklubban rendezett ünnep- a Minisztertanács elnökhelyet- ségen adták át az idei iro- tese, Óvári Miklós, a Központi dalmi és művészeti középdíja- Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pozsgay Imre, kulturális minisz­ter, Kornidesz Mihály, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetője és Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, valamint politikai, művészeti életünk számos más ismert sze­mélyisége. Az elismerő ki­tüntetéseket dr. Tóth Dezső, kulturális miniszterhelyettes nyújtotta át. Beszédében egye­bek közt a következőket mon­dotta : — A művészetért és a tár­sadalomért való felelősség egy­beesik, de ez nem valósul meg önmagától, erőfeszítés nélkül. Az igazi művész korá­ban és korával él, tudva, hogy önmagát sem értheti meg és fejezheti ki annak megértése és kifejezése nélkül, ami társadal­mában és a világban, népében és az emberiségben ma végbe­megy. Tudja, hogy a művészet is csak a történelmet formáló néppel, annak örömeivel és gondjaival, sikereivel és küz­delmeivel azonosulva töltheti be szerepét, lehet és marad­hat hű önmagához, nemes hi­vatásához is. Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója alkalmából a kulturális miniszter a következő irodalmi és művészeti díjakat adományozza: József Attilá­éi íjat Almási Miklós kritikusnak, Balázs József írónak, Csukás István költőnek, Gergely Ágnes írónak, Janikovszky Éva író­nak, Németh G. Béla irodalom- történésznek, kritikusnak, Pás- kándi Géza írónak, Sárándi Jó­zsef költőnek, Szentkuthy Mik­lós írónak, Szécsi Margit köl­tőnek, Tamás Aladár írónak. Erkel Ferenc­et íjat Loránd István zeneszerzőnek, Presser Gábor zeneszerzőnek, előadóművésznek, Tímár Sándor néptánc-koreográfusnak, dr. Vi- kár László népzenekutatónak. Munkácsy Mihály-díjat Cságoly Klára textiltervező­iparművésznek, Frank János művészettörténésznek, Fürtös Ilona textiltervező-iparművész- nek, Konyorcsik János szobrász- művésznek, Sajdik Ferenc kari­katuristának, Szekeres Károly keramikusművésznek, Szemethy Imre grafikusművésznek, Tury Mária festőművésznek. Balázs Béla- díjat Balta Demeter fotóművész­nek, Koltai Lajos filmoperatőr­nek, Kálmán Éva dramaturg­nak, Szász Péter filmrendező­nek, Mészáros Márta filmren­dezőnek, Lukács Lóránt opera­tőrnek. Liszt Ferenc- díjat Kováts Kolos magánénekes­nek, Keveházi Gábor szólótán­cosnak, Koncz Zsuzsa énekmű­vésznek, Onczay Csaba gor­donkaművésznek, Schiff András zongoraművésznek, Zsolna y Hédi előadóművésznek, Gyér­mén István hegedűművésznek, Hidi Péter zenekari koncertmes­ternek, Jablonkay Éva magán­énekesnek, Pödör Béla kar­nagynak. Jászai Mari- dijat Babarczy László rendezőnek, Bálint András színművésznek, Csajági János rendezőnek, Do­bos Ildikó színművésznek, Gyöngyössy Katalin színművész­nek, Hacser Józsa színművész­nek, Kerényi Imre rendezőnek, Kristóf István artista művésznek, Koltai János színművésznek. Kútvölgyi Erzsébet színművész­nek, Mikes Lilla előadóművész­nek, Molnár Piroska színmű­vésznek, Pásztor Erzsi színmű­vésznek, Ronyecz Mária szín­művésznek, Tördy Géza színmű­vésznek, Trokán Péter színmű­vésznek, ifj. Ujlaky László szín­művésznek. Kiosztották az 1977. évi Ybl Miklós­díjakat A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában csütörtökön dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár átadta a kitüntetet­teknek az 1977. évi Ybl Miklós- díjakat. Az Ybl-díj I. fokozatát kapta Szabó Árpád építész a terve­zésben végzett több évtizedes kimagasló munkásságáért; Schmidt Ferenc építész több év­tizedes, magas színvonalú épí­tészeti, városfejlesztési és okta­tói munkásságáért. A díj II. fokozatát kapta K. Boros Mária építész a borsodi vázpanel szerkezeti rendszerrel épült, aulás térszervezésű álta­lános iskolai tervsorozat kiala­kításáért; Ferenczy Károly épí­tész a műemlékvédelemben és a helyreállításokban kifejtett kiemelkedő elméleti és tervező munkásságáért; Jeney Lajos építész a magyar iskolaépítés­ben és a nevelési központok létrehozásában végzett másfél évtizedes kutató-, fejlesztő-, szervező- és tervező munkássá­gáért; Láng Tivadar építész a Tatabánya-Óváros beépítési ter­vében felhasznált korszerű vá­rosrendezési elvek és iparosított építési rendszerek összehango­lásáért; Rácz Endre építész a Csepeli Szabadkikötő iMASPED raktártelepe építészeti terveiért. A díj III. fokozatát kapta Czeglédi István építész a metró Deák téri állomáskomplexuma építészeti terveiért és Kertai László építész a debreceni vá­rosi sportcsarnok tervezéséért. Életigenlő darabok Bemutatkozott a Budapesti Pinceszínház Másfél órás vidámság Másfél óra nevető vidámság. Ezt az összefoglaló címet is adhatta volna műsorának a Budapesti Pinceszínház. Más­fél órán keresztül játszottak, mókáztak felszabadult-önfe- I ed ten. S a közönség fel-fel- csattanó tapsa, nevetése azt jelezte: sikerrel. A Pécsi Kamaraesték kereté­ben mutatkozott be hétfőn es­te az IH-ban a Fővárosi Mű­velődési Ház Pinceszínháza: Petőfi: A helység kalapácsa és Karinthy: Az emberke tra­gédiája c. műsoraival. A több­féle, immár ismert színpadi fel­dolgozás emlékképeit hamar feledtette a színpadon látott játék. Tiszta, szép szövegmon­dás, kultúrált énekhang, nem­egyszer akrobatikusan felépí­tett mozgáskombinációk. Egy­szóval magasszínvonalú amatőr előadást láthattunk. — Sokan mondják, hogy a Színművészeti Főiskola közép­iskolája vagyunk, - mondja Calligaris László művészeti tit­kár. — 1968-ban alakult a színpad, s azóta tagjaink kö­zül húszán kerültek be a főis­kolára, tizenöten pedig egye­lőre „képesítés nélkül" játsza­nak különböző színházakban. Hivatalosan heti három, de sokszor heti öt próbát tartunk, délután 6-tól este 11 óráig. Tornával kezdjük, ez egy óra, azt követi a szintén egyórás beszédgyakorlat, utána zenei képzés, avakorlatok, felolva­sás ... és csak utána a próba. Aki gyors sikerre vágyik, ha­mar otthagyja színpadunkat. Általában 20—25-en vagyunk. Van közöttünk gimnazista, szakmunkástanuló, egyetemis­ta, villamosmérnök, gyesen lé­vő kismama. — Emlitette, hogy évente ál­talában 120-150 fellépésük van. Járják az országot, a mű­velődési házakat. Nem sok ez egy jobbára még iskolába járó színháznak? — Nem kevés, az biztos. De akik nálunk játszanak,1 azök tudják, mit vállalnak. Á szín­pad- és játékszeretetük sok mindent könnyebbé tesz szá­mukra1. A látszat ellenére, még­sem ^produkció”, — hanem gyerekközpontúafc vagyunk. A játék, a fellépés kritériuma: o képességekhez mért jó tanu­lás. — Milyen darabokat tűznek szívesen műsorukra? — A vidám, életigenlő dara­bokat. Amatőr színpad vagyunk, s ez meghatározza stílusunkat. Nem játszunk kísérleti, avant- garde darabokat; aZ első négy évben kifejezetten középiskolás rétegnek játszottunk elsősor­ban. Most már nyitottabbak vagyunk. — Sikereik? — Sikernek könyvelhetjük el azt hiszem, hogy több dara­bunk, köztük A helység kala­pácsa is több mint 100 előadást ért meg. Siker minden évben az építőtábori turnénk. És nagy siker volt 1975 májusában Angliában egy nemzetközi amatőr fesztiválon való rész­vételünk. Elmondták, élmény volt a sok elidegenítő-érthetet- len produkció, színház után bennünket látni. Igaz, bennün­ket sem értettek, de látták, vagy inkább megérezték elő­adásunkban az igazi játékos­ságot. Varga Agnes Véget ért Baranyában a műszaki és közgazdasági propaganda hénap A Magyarhoni Földtani Tár­sulat rendezvényével ért véget tegnap délután Pécsett a Tech­nika Házában a tizenkettedik műszaki és közgazdasági pro­paganda hónap, mely a már­cius 1-i megnyitó óta egy hó­napon át gazdag programmal várta a műszaki és közgazda- sági kérdések iránt érdeklődő szakembereket és a közönséget. A rendezők közül ezúttal dr. iMajorlaki Józsefet, a MTESZ el­nökségének tagját kértük meg, adjon rövid értékelést az idei tapasztalatokról. — Célunkat, ezt a többi ren­dező szerv nevében is mondha­tom, elértük. A program alkal­mat nyújtott a műszaki és köz- gazdasági tudományok műve­lőinek és az üzemi szakembe­reknek ismereteik, tapasztala­taik megvitatására, kicserélésé­re. A hónap legkiemelkedőbb 184 rendezvény— 15 ezer résztvevő eseménye dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter megnyitó elő­adása volt, a műszaki fejlesztés és az energiagazdálkodás ak­tuális kérdéseiről. Kiemelném még a munka hatékonyságával — a fizikai és szellemi munka hatékonyságának növelése — és a munka szervezésével — Ergonómia helye az iparfejlesz­tés intenzív időszakában — fog­lalkozó előadások jelentőségét, magas színvonalát. A hónapnak külföldi vendég- előadói is voltak, két szovjet mérnök, akik a mezőgazdasági gépgyártás fejlődéséről tartot­tak előadást. A leglátogatot­tabb rendezvények: a felszín alatti vízkészletek környezetvé­delmével kapcsolatos ankét, a kiállítások és az üzemi rendez­vények voltak. A műszaki hónap statisztiká­ja: 190 rendezvényt terveztünk, ebből csak hat rendezvény ma­radt el. A 184 rendezvény új rekord. Ezeken a rendezvénye­ken összesen 15 ezren vettek részt. A Technika Házában megtartott 105 rendezvényen ötezren jelentek meg. Többen is jöttek volna, örök problé­mánk a helyiséghiány, a mű­szaki propagnda hónap régen kinőtte a pécsi Technika Há­zát. Jövőre valamivel kevesebb rendezvényt tervezünk — a bő­ség zavara sem jó — de azokat igyekszünk még nívósabbá ten­ni, hogy az eddiginél is jobban megválaszolhassunk az élet ál­tal felvetett aktuális, műszaki és közgazdasági kérdésekre. Rné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom