Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-05 / 63. szám
e Duncmtült ngplö 1977. március 5., szombat I wimm .:: •.■•:..-.. .. WMmmmM%mmmmmmmm$mímimm!^mm^ |§| mMm Munkások a Képtárban Á Mecsek flórájának botanikusa 70 éves Dr. Horvát Adolf Olivér 1907. március 6-án, a Sáros megyei Girált községben született. Ifjúkorát Debrecenben töltötte, ahol apja törvényszéki orvos, majd a kórboncnok-statisztika tanára volt, s mint aktív egyetemi tanár halt meg 92 éves •korában. Édesanyjának nagyapja Berzeviczy Gergely a múlt század elején latin nyelven könyvet írt a jobbágyok felszabadításáról és nevezetes volt arról, hogy a hazánkban járt külföldi botanikusokat, tátrai tanulmányútjuk alkalmával lelkesen patronálta. Anyai nagyanyja annak a pécsi Bornemisza Gergelynek egyenesági leszármazottja, aki Eger 1552- es ostroma alkalmával oly legendás leleményességgel tüntette ki magát, s ilyenformán amikor a jubiláns 1931-ben Pécsre került, nagyanyai ágának ősi honába tért vissza. Dr. Horvát Adolf Olivér 1931 óta állandóan Pécsett működik, először mint a Nagy Lajos, majd a Széchenyi Gimnázium tanára, később mint muzeológus, de legfőképpen mindig mint botanikus-kutató. Első műve is itt, 1942-ben jelent meg ,,A Mecsek hegység és déli síkjának növényzete” címmel. Ezt követte 1943-ban a „Külső Somogy és környékének növényzete” című munkája. A 40-es évektől kezdve az MTA megbízásából és célhitel támogatásával feldoldozta, s a pécsi erdőmérnökök közreműködésével letérképezte a Mecsek növénytársulásait. A budapesti Erdészeti Tudományos Intézet munkatársaival ugyancsak a Mecseken és a nagyhar- sányi Szársomlyón mikroklima- tikus és talajtanP*vizsgálatokdt végzett, melynek eredményét egy csaknem 400 oldalas, sok színes képpel és térképpel illusztrált könyvben „Die Vegetation des Mecsek Gebirges und seiner Umgebung" címmel az MTA adta ki 1972-ben. E világszínvonalon álló nyomdatechnikával készült munkáról német, angol, olasz és búr nyelven több mint harminc méltatás jelent meg. A Mecsek növényvilágával kapcsolatos különleges tudományos megfigyelései pedig, amelyeket az elmúlt 35 év alatt végzett, a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében látnak napvilágot A mecseki flóra kutatója, hogy nagyobb perspektívát kapjon és nagyobb anyaggal rendelkezhessen, az elmúlt negyed században Albánia és Görögország kivételével beutazta az északi félgömb mérsékelt övét, de végzett botanikai megfigyeléseket az USA-ban és Japánban is. Ezekbe az országokba nemzetközi botanikus kongresszusok alkalmával jutott el, amelyeken előadásokat is tartott, sőt a tiroli (1970) összejövetelen az elnöklés tisztével is kitüntették. A tudós 70. születésnapja alkalmával megjelent egy emlékkönyv is, amely a Mecsek növénytani kutatásához is hasznos összehasonlító anyagot tartalmaz. A Pécsi Szikra Nyomda gondozásában remekbe készült kötet 26 szerzője közt szovjet, osztrák, francia, spanyol, kelet- és nyugatnémet, jugoszláv, USA, holland, cseh, japán, olasz és svájci botanikus is szerepel. A könyv címlapján annak az Andes hegységben termő orchidea-nemzetségnek (nem faj!) képe látható, amelyet felfedezője, a hosszúheté- nyi származású Garai László, a Harward-egyetem világhírű orchidea kutatója, volt pécsi tanáráról Horvátié Andicola- nak nevezett el, Dr. Horvát Adolf Olivér, aki óz MTA Pécsi Bizottságának megalakulása óta tevékeny tagja, jelenleg egy Szovjetuniótól Portugáliáig elhúzódó tölgyes erdő monografikus feldolgozásán munkálkodik. Harcos Ottó Pór Bertalan: Vágyódás tiszta szerelemre. 1911. Ki, mit hirdet önmagáról? Mikroszkóp ólait a házassági Hirdetések A Dunántúli Napló múlt évi példányaiban 403-at vizsgáltam meg anélkül, hogy tudtam volna, ki írta. Kiderült, hogy a fő hirdetők nem az idősek egyik nemben sem, hanem a fiatalok. Zömmel 20—35 év közöttiek. A lányok már 18 évesen tollat ragadnak. Azt hinnénk, hogy a fiatalok könnyen ismerkednek. Megfelelő, jó kapcsolatokat teremtő társasági formák hiányát fedezhetjük fel e jelenség mögött. Ezzel szemben az érthető, hogy az idősek, 50— 65 évesen a magánytól félve a házasságba menekülnek. Több a férfi hirdető: valószínű, nehezebben viselik az egyedüllétet. A jelige az önkritika, az önlátás mércéje és a leglényegesebb igényt kifejező, vagy éppen sejtető jelkép. A férfiak ..és a nők is 13 típusú jeligét alkalmaznak. Elsősorban a harmonikus, páros együttlétet, a boldogságot, a szomorú magányt, a nyugodt családi otthont és a megértést hangsúlyozzák. A nők még elvárják az őszinteséget, a becsületességet, az értelem és érzelem egységét. A gyakorlatiasságra utaló jeligék a férfiaknál gyakoribbak, vagyis falusi, vidéki életet, lakást, kocsit szeretnének, míg a nőknél a bizonyA Horvátia Andicola, az Andes-hegységben termő orchidea-nemzetség, amit Garai László volt pécsi tanáráról nevezett el. ■talanság, a sejtelem a döntőbb — kissé kacéron, kötöz- ködve előadva: „Kereslek”, „Várlak", „Diszkréció”, „Még nem késő", „Csak TE hiányzol”, „Nem bánja meg”, „Egy lépés a Boldogsághoz”. Az évszak - és virágjeligéket jobban kedveli az idősebb nem, így a tavaszt és a nyarat, a szegfűt, orgonát, gyöngyvirágot különféle színekben. Bizonytalanságát, sejtel mességét, próbálkozását így fejezi ki kissé nosztalgikusan: „Hátha sikerül”, „Minden kezdet nehéz”, „Még nem tudom a nevedet", „Ugye, te is akarod”, „Hulló falevél”. A külsőség-jeligékben a férfi molettséget és barna hajszínt kér. A nők nem szeretik a jeligékben a fákat, így az ezüstfenyőt, vagy a fényeket, mint a holdfényt, napkeltét, a naplementét és inkább a tulipánt, a gerberát, margarétát, a lila orgonát jelképesítik. Gyakran női neveket vonultatnak fel, mint Zsuzsi, Margitka, Éva. A vágyakat a szövegek alapján pontosíthatjuk a legjobban. Milyen is az ideális férfi? Az igények előfordulási sorrendjében: korban hozzáillő, komoly, intelligens, józan életű, értelmiségi, lakása van, magas, jó megjelenésű, becsületes, autótulajdonos, vígkedé-' lyű, szakmunkás. Majd gyér előfordulással következik: korrekt, nincs káros szenvedélye, művelt, jó modorú, irodalombarát, természetet és utazást szerető, vidéki. A következőket pedig csak egyszer nyomtatták ki: rendes, gyermekszerető, igaz, zeneszerető, őszinte, egyszerű, melegszívű, jólelkű, mélyérzésű, Egy valaki vezetőről álmodozott, de csak 180 centis méretben. Milyen az igazán vonzó, házastársnak való nő? Az igények rangsorában: korban hozzáillő, elvált, özvegy, lány, vidéki, gyermekes, csinos, házias, nyugdíjas, lakása van, barna, komoly, egyszerű, szerető anya, intelligens, szolid, szerény. Hű feleségről csak négyen, jó lelkű, becsületes, vagyontalan, rendes asz- szonyról még kevesebben írtak. A teltkarcsú inkább népszerű, mint a karcsú, de a jó alakú is vonzóbb középtermetben. Extra-igénnyel bőségesen ostromolták a gyengébb nemet, hogy kertészkedjen, dél - szlávul beszéljen, élelmes és jó kézügyességű legyen és saját hibáján kívül váljon el. Mit állít magáról Adóm, szépet, csábítót, csalögatót? Rangsorolva: csakis mindent kielégítő pécsi lakással, házrésszel, nyaralóval, gépkocsival rendelkezik. Elvált, magányos, nincs társasága, özvegy, független, józan életű, sőt jó megjelenésű és magas, fiatal, jól szituált. Csak egy Adóm túlzottan elfoglalt, csak egy beszél idegen nyelvet, csak egy nem dohányzik. Mindössze ketten alacsonyak és középter- metűek. Többen hivatkoznak vidéki, falusi életükre, mint a városra. Nagyon kevésre tehető azok száma, akik ellenzik a gyereket. Hogyan festi le ismeretlen kérőjének önmagát Éva? Inkább lakása, szőlője, telke van, mint kocsija. Ö csinos, sőt kimondottan csinos, de magányos, nem társasági, fiatal, független, egyedülálló, gyermeke van, elvált, vígkedélyű, szolid, karcsú, falusi, intelligens, magas. Csak egy Éva fejti ki 21 szóban, hogy komoly gondolkodású, lelkiekben gazdag, fiatalos mozgású, humán érdeklődésű. Csak kettőt nem kísért semmiféle káros szenvedély. Inkább férfiak akarnak élettársi kapcsolatot, ilyenre mindössze négy hölgy gondolt. Bár a hirdetések eredményességét nyomonkövetni reménytelen, reméljük sikerül a házasság-próbálkozások zöme úgy, mintha a meghitt véletlen hozta volna össze a párokat. Cs. J. Vágyódás tiszta szerelemre... Szombaton délelőtt a Modem Magyar Képtárban Rom- váry Ferenc művészettörténész, osztályvezető várja a látogatókat, hogy a huszadik századi magyar képzőművészet egyik igen jelentős, korai alkotását bemutassa. Pór Bertalan: Vágyódás tiszta szerelemre címet viselő, 1911-ben készült vászna a haladó magyar képzőművészet egyik programadó alkotása volt. Az adakémizmussal szembeforduló — tehát a megkövesedett hagyomány erejét kétség bevonó — művészek hozták létre a Nyolcak művész- csoportot, melynek Pór Bertalan is tagja volt. Fellépésük a kor poshadt kulturális légkörében veszélyes anarchizmust jelentett. A szóbanforgó kép mintha tudomást sem venne a kor átlagos, művészetről alkotott elképzeléseiről, önmagában egyesíti mindazt, amiről a magyar művészet Szi- nyei Majálisa óta lemaradt. Logikus célok, kompozíciós hatás érdekében irányt ad az érzelmes, szecessziós vonaljátéknak, anélkül, hogy a szimbolikusan értelmezhető figurák elveszítenék költőiségüket. A kép nagyvonalúsága, monumentalitása, a figurák beállítása, a típusok egy semmihez nem hasonlítható új hangulat felidézésére szolgálnak. A „Holnap hőse", a „jövőbe vetülő ember” (Ady—Kassák) tisztasága, érzelmessége, ereje az, ami ennek a művészcsoportnak a figyelmét delejezi. Bizonyítja ezt az a tény, hogy a Pór Bertalan által megteremtett típus azután számos más festőnél is feltűnik egészen a Tanácsköztársaság plakátművészetéig. Bíró Mihály „Vörös kalapácsos” embere egyértelműen visszavezethető a Pór megteremtette alakra. Kernstok Károly „Lovasok a vízparton” című képe pedig egyértelműen az „Üj ember" ideájának első, látható megfogalmazását jelenti. A kép alakjai minden, első pillantásra, közvetlen és konkrét utalás ellenére sem evilági emberek. Nem béklyózza őket mindennapjuk, emelkedettek és tiszták, szinte a hellénizmus verőfényét árasztják, klasszikus arányúak, s a kép felépítése maga is az egyik legősibb szerkesztési elvet, a „háromszög kompozíciót” érvényesíti. A könyörgő és áldozó gesztust azonban ellenpontozza az alakok robusztus mivolta, a rendkívül egyszerű eszközökkel és kevés színnel megfestett felület, a szigorú szerkezet. A haladó magyar művészetben rendkívül sokirányú serkentést jelentett ez a mű. A tárlatvezetés során számos olyan alkotással találkozhat az érdeklődő, melyben a művészet „forradalmának” későbbi, érettebb megoldásai, szelleme és hangulata Pór Bertalan képében talál megerősítést. Aknai T. cK0MO/yTa/tfN °RdvAt A pótolhatatlan ember Az Altudományos Intézményben van vagy tíz szoba. A pótolhatatlan embert elküldték a postára. Benyit az első szobába: — Megyek a postára I Muszáj I . . . Második szoba: — Nekem mennem keli I Harmadik szoba: — Dolgozik itt valaki ?l Én vagyok az egyetlen ember, akit elküldenek I Az ötös-hatos szobában új a szöveg: — A felelősséget mindig nekem kell vállalnom I Nincs egy ember, aki elmenne a postára I Hetedik szoba: — Adjanak egy zsebkendőt I Ki kell sírnom magami Nem maradhatok önök között, el kell mennem a postára! Kilencedik szoba: — Van igazság a nap alatt? 1 Elzavarnak a postára . . . Tizedik szoba: — Én nem vállalom a felelősséget, ha az alatt, amíg a postán vagyok történik valami I Megyek a postára (elhaló hangon) megyek, megyek, fogjanak meg I , . . Ot perc szünet, de lehet félóra is: szózat az udvarról: — Megyek a postára I Egyszerre két helyen nem lehetek, amint látják, nem vagyok már fenni . . . Hé, Öcsi, ne állj az utamba, mert lekeverek egyet, nem látod, hogy megyek a postára?! Tíz perc múlva: párbeszéd az Altudományos Intézmény és a posta között: — Hová megy Pótolhatatlan kar* társ? — A postára I (Megtörtén) Hát ki menjen el?! Vannak vagy negyvenen, de amikor valami fontosra kerül a sor, akkor engem vesznek elő. Mi lenne velük nélkülem?! . . . A posta ablakánál: — Hé emberek I Engedjenek előre I Maguk ráérnek, de nekem a postát kell vinnemI ... Ne tolongjon öregúr, maga nyugdíjas, én nem érek rál . . . A kijáratnál: — Emberek I Ne álljanak az utamba! A holttestén is áttaposok annak, aki elém áll I Az állami postát viszem I Nélkülem az nem jut a hell/éréi Tíz perc múlva az utcán: — Hová rohan Pótolhatatlan kartárs? — Viszem ezt az átkozott postátI Még ezt is nekem kell I ... Itt vannak ezek a levelek is . . . Ebben az SZTK sürget valamit, amit késve adtak föl és persze rám kentek ... Ez meg egy üdvözlet, Kovácsnénak küldi a lánya . . . Nézzél Itt az van írva, hogy Verőn . . . Engem akarnak átejteni I Verőn az Vilmos, és nem is a lánya, hanem a szeretője . . . Ha akarnék, sokat tudnék mesélni, de én nem akarok . . . Nézze például ezt a levelet. Azt hiszi Szekszárdró! jött a főosztályvezetőnek? ió trükk, mi? Engem akarnak átejteni I... Az is szép firma, de én nem akarok beszélni. Én soha. Semmiről nem beszélek . . . Nézze például ezt az aktát . . . Azt hiszi nem tudom, mi van benne? I . . Félóra múlva az intézmény előtt, elnyújtott hangon: — Hozom a postát! Senki ne álljon az utambaI Itt a postai . . . Kiss szaktárs, itt a levelei A kislánya kigyógyult már a kanyaróból I Feketé- né, miért nem fizeti idejében a bútorrészletet, itt a bank felszólítása .. . Legközelebb szóljon nekem, mindent rám lehet bízni I . . . A posta kiosztása után: — Meghoztam a postát I Szétosztottam, elosztottam, kiosztottam I Itt csak rám lehet számítani I . . . A pénzügyes odaszól: — Pótolhatatlan kartárs, menjen el a bankba I — Lehet ezt kívánni tőlem? I Jóisten, hát nincs itt senki ?! Elmegy a napomI . . . Fogjanak meg, fogjanak meg I... Szöllősy Kálmán
