Dunántúli Napló, 1977. március (34. évfolyam, 59-89. szám)
1977-03-13 / 71. szám
WT^március 13., vasárnap Dunantmt fíaplö 3 A takarékosság társa az ésszerűség Hazánk minden pnlgára hárnm- százszor annyi energiát használ fel, mint amennyi iznmerejében rejlik Beszélgetés «fr- Simon Pál nehézipari miniszterrel Hozónk gozdasógi vezetői mind gyakrabban mondják, hogy a takarékosság kifejezést nem szabad a szegénységgel asszociálni, sokkal inkább az ésszerűséghez tartozik ma már ez a fogalom. Az elmúlt napokban dr. Simon Pál nehézipari miniszter utalt arra, hogy meglevő eszközeinkkel, lehetőségeinkkel nem kampányfeladatként, sokkal inkább mindennapos munkánk legfontosabb szempontjaként kell foglalkoznunk. A NIM például 1,2 milliárd forinttal támogatja azokat a vállalati beruházásokat, melyek az energiagazdálkodás hatékonyságát növelik. Földünk minden lakója átlagosan százötvenszer annyi energiát használ fel, mint amennyi saját izomerejében rejlik. Az USA-ban például 850-szeres, a gyengén fejlett országokban 2—3-szoros, Magyarországon a világátlag kétszeresét fogyasztjuk. Elképzelhető, bizonyosra vehető, hogy az energiafelhasználás robbanásszerűen növekszik . . . Dr. Simon Pál nehézipari miniszterrel beszélgetve természetesen elsősorban ennek lehetőségeit kutattuk. Az energia jövője — A Föld energiakészletei behatároltak. Miniszter elvtárs szerint az emberiséget veszélyeztetheti az energiaforrások kiapadása? — Nem. A jövőben, a következő évezredben sem kell az emberiségnek több energetikai gonddal küszködnie, mint nekünk. A mérnöki gondolkodás optimistává tesz: az ember mindig képes lesz megteremteni azt az energiát, amely az emberi élethez kell. A geotermikus-, a Nap-, a tenger-, a magfúzióban rejlő energiák szinte kimeríthetetlenek, s az ember ezekből még szinte semmit sem hasznosított. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekünk pazarolni szabad meglévő energiahordozóinkat. A világ feltételezett fossibilis energiakészlete 90 százalékban szén, 6 százalék gáz, 4 százalék olaj. A hazai készletek ezzel közel egyenlőek. Ezért amikor előtérbe került a hazai készletek legésszerűbb felhasználásának útját kutatni, kézenfekvő volt, hogy a szén az első. Fiainkkal szemben is kötelességünk, hogy a szén felé forduljunk, olajat és gázt csak minimális mértékben szabad a jövőben hőtermelésre fordítani. 1977-ben a szénbányászatban 660 milliós állami beruházás és 2,5 milliárd vállalati fejlesztés szolgálja ezt a törekvésünket. Folytatódik a márkus- hegyi bánya építése, megkezdődik a nagyegyházi bányanyitás. Az idén elkészülnek a mányi és lencsehegyi bányaüzemek beruházási javaslatai .. — A Mecseki Szénbányák jövője szorosan kapcsolódik a harmadik dunaújvárosi kokszoló-blokk megépítéséhez, melynek végső átadási határideje állandóan módosul. Ez bizonytalanná teszi a mecseki szénbányászat fejlesztését. — Hazai szénbányászatunk kiemelkedő jelentőségű fejlesztése éppen a Mecsekben folyik. E program keretében valamennyi mecseki bányaüzemben a termelőkapacitások bővülése, illetve a meglevők rekonstrukciójára irányuló munkák folynak. Jelenleg 460 ezer tonna koksz-koncentrátumra van Dunaújvárosban szükség, a harmadik kokszoló-blokk megépítése után 670 tonnára nő az igény. Ezt a növekményt többféleképpen is elő lehet teremteni. Az Állami Tervbizottság a napokban határozott, hogy a legcélszerűbb megvalósításra terjesszünk elő javaslatot. A Mecsek szenének hasznosítása, bármilyen javaslat is szülessen, biztosított. — A szén felhasználásának megújhodása felszínre hozta a komplex hasznosítás lehetőségét. A világon jelenleg is működik néhány üzem, ahol a szénből cseppfolyós terméket állítanak elő. Hazánkban is kutatási téma ez. Tatabányán működik egy kísérleti üzem, ahol a magyar szén komplex felhasználásának lehetőségeit vizsgálják. Magyarországon lesz például az első olyan bánya, ahol három nyersanyagot is termelnek. Olaj és földgáz — A hazai kőolaj- és föld- gáztermelés és bővítésének milyen lehetőségei vannak? — Az elmúlt esztendőben 2,1 millió tonna termelést terveztünk, 20 ezerrel túlteljesítettük. Elsősorban az alföldi területeken biztosítjuk a tervezett mennyiség kitermelését, de a dunántúli mezőknél alkalmazott intenzív művelési módszerek bevezetése is szerepet játszik a kőolajtermelés növelésében. A magyar kutatóknak, a magyar szakembereknek jó nevük van a másodlagos, har- madlagos olajtermelési módszerek kidolgozásában. Két esztendeje a tokiói olaj- és földgázkitermeléssel foglalkozó világkongresszuson magyar előadások hangzottak el: hogyan lehet a kevésből sokat kitermelni. — A Villányi hegység déli részén, a Dráva medencében hosszabb ideje folynak olajkutatások. Reménytkeltőek ezek? Úgy tudom, a határ túlsó oldalán már folyik a termelés. S ha már déli szomszédunkról szó esett: miniszter elvtárs, hogy áll az Adria-ve- zeték épitése? — Jugoszláviával jó az együttműködés a határ menti területeken végzendő kutatásokkal kapcsolatban. Az eddig szerzett információk birtokában termelésről nem beszélhetünk. Egy kútfúrás 100 millió forintba kerül. Csak ott szabad tehát kutat telepíteni, ahol olcsó módszerekkel kellő informáltságot szereztünk, hogy van vagy nincs olaj. Ez vonatkozik a Dráva medencére is. — Az Adri a-kőolajvezetékkel kapcsolatban: három ország — Jugoszlávia, Magyar- ország, Csehszlovákia — közötti megállapodással épül. Jugoszláviában épül, Magyar- országon legyártottuk a hazai szakaszra szükséges csöveket és kiszállítottuk a vezeték nyomvonalára. A vezeték építése valószínűleg eltolódik, de mire a hazai olajszükséglet indokolja, üzembe helyezzük. — Vezetékről lévén szó, mikor születik végleges döntés az Algyő—Baja—Pécs földgázvezeték építéséről? — A pécsiek lépten-nyomon ezt kérdik tőlem. Valóban nagy szükség lenne a körvezeték megépítésére Szeged—Baja— Pécs—Zalaegerszeg—Győr között. Ez azonban nem csupán vezeték kérdése, a térségben fel kell készülni a fogyasztási struktúra változására is. Mostani ismereteim szerint 1981 lehet a legkorábbi dátum, amikor a földgázvezeték Pécsre jut. — A gázvezeték építése kapcsán azonban szólni kell arról, hogy az elmúlt esztendőben milyen feladatokat oldottunk meg. Elkészült a Testvériség gázvezeték második szakasza, az Adony—Százhalombatta—Dunai Hőerőmű közötti második vezeték, valamint az Algyő—Dllés közötti második vezeték. Megépült a Devecser—Jánosháza—Szombathely gázvezeték is. Leágazó vezeték épült Hatvan város és Lenti község ellátására. Szegeden, Székesfehérvárott, Szombathelyen, Hatvanban, Győrött új gázátadó állomások épültek. A fogyasztók szükségleteit az iparág csúcsidőben is ki tudta elégíteni. Az idén a népgazdasági terv 8,8 milliárd forintot biztosít a kőolaj- és gáziparnak, több nagy létesítmény építése befejeződik, s újak is indulnak. Lesz energia — Az energiatermelő ágazatok tehát a beszélgetésünk elején említett nagyfokú energiaéhség ellenére is teljesítették feladatukat. ■ . — Igen. Teljesíteni fogják 1977-ben is. A népgazdaság minden területén biztonságos lesz az energiaellátás, a szolgáltatások színvonala tovább javul. Törekednünk kell az energetikai ráfordítások lehetőség szerinti viszonylagos csökkentésére. Meg kell alapoznunk a népgazdaság hosz- szútávú energetikai célkitűzéseit. Olyan létesítményeket kell létrehoznunk, melyek biztosítják mind a termelő ágazatok, mind pedig a lakosság folyamatos és biztonságos ellátását . . . Lombosi Jenő Kert nélkül ne épüljön ház falun... Új lakóházak Kozármislenyben. F elér e-harmadára csökkennek a telkek Falun kert nélkül ne épüljön ház. Kimondom minden kerte- lés-köntörfalazás nélkül, hiszen máris visszaüt néhol a meggondolatlan lépés: csodaszép tervek nyomán épült társasházak lakói nézik sóvárogva a szomszéd kertjében leveledző salátafejeket, vagy lótnak-fut- nak, hogy valahol a határban kiszakított parcellát műveljenek meg . .. Falun is fordul az élet, ahogyan megjósólták. De sokan rosszul gondolták — megállva a „fürdőszoba-szemlélet” . küszöbén —, hogy a városiasodás egyet jelent majd a semmittevéssel, az esti papucshúzással, tévénézéssel. E tévedésre sokan ráfizetnek ma is. Villányi fiatalok pendítették meg a dolgot: képzeljem, százegynéhány négyszögöles házhelyet kaptak, ami még víkendháznak is kicsi, nem hogy gazdálkodni . . . Lippó szép község — mondják lent, Dél-Baranyában. Mészáros Károly községi tanácselnökkel a lippói jövőt próbáljuk megfogalmazni: előttünk az asztalon kiterítve a község leendő térképe — a rendezési terv —, rajta csillagokkal körülhatárolva azok a területek, ahol építési tilalmat rendeltek el, s szaggatott vonallal azok, ahol a házhelyeket alakítják majd ki. Bokrosodik a község. — Azt is szeretnénk — hagyja helybe a megállapítást a tanácselnök. — Kialakítottuk a község központot, ott épült az iskola, az óvoda, a posta, az ifjúsági ház, odakerült a benzinkút, a bolt. S bizonyára majd annak idején ebből a házból is kiköltözünk: a tanács is ott, a főtéren kap helyet. A lakosság többsége a föld mellett szavaz Ne a falut városiasítsuk Repülőgépen és vonaton Utazások a Szovjetunióba Az eddigi tapasztalatok alapján ebben az esztendőben megnőtt a Szovjetunióba történő utazásoki (népszerűsége. Szervezett formában idén több százan ismerkednek a szovjet tájakkal, kötnek barátságot az ott élő emberekkel, ismerkednek a nevezetességekkel. Baranya megyéből három utazási iroda, az IBUSZ, az Expresz és a COOPTOURIST indít csoportokat. Az IBUSZ pécsi kirendeltsége az eddigi barátságvonatok helyett repülőgépes barátsági utakat szervezett, ami lényegesen kényelmesebb és gyorsabb. Idén ezren keresik fel az ilyen típusú utakon Moszkvát, Leningrádot és Ki- jevet, valamint Pécs testvérvárosát, Lvovot. A fiatalok utazási irodája, az Expresz szervezésében 900- an mennek a Szovjetunióba idén. Március 28-án 360 fiatal indul barátsági különvo- nattal Kijevbe, Moszkvába és Leningrádba. Ezt az utat az Expresz a járási és városi KISZ- bizottsá gokkal bonyolítja le. Ebben a hónapban négy csoport jut el még Moszkvába és Leningrádba. A COOPTOURIST-tal januárban és februárban 110 turista látogatottá Szovjetunióba. Ebben az évben még hétszázan vesznek részt társasutazásokon, elsősorban szövetkezeti dolgozók. Igen népszerűvé váltak az üdülés jellegű utak, melyek alkalmával többek között Jaltában, Szocsiban és a Kaukázus vidékén pihenhetnek a kirándulók. Mutatja a térképen: az új telkeket is ehhez szabták: az a cél, hogy nagyjából mindenki egyforma távolságra lakjon a központtól, ott a végeken is. Ehhez persze arra volt szükség, hogy a korábbi lakók kertjeit harmadolják-felezzék, új utcát nyissanak ratja, tömörítsék a lakókat. — A kisajátításhoz mit szóltak? — Nem egyértelmű az öröm. Pedig Lippón minden kérést tiszteletben tartottak. Igyekeztek, hogy a régi nagykertekbői kihasított telkek ne legyenek nagyobbak, mint a maradék, s hogy legalább a háromszázöt- ven-négyszáz négyszögölt mindegyik megüsse. A károsultak választhattak: vagy pénzt, vagy másutt állami tartalékföldet kaptak. — Hogy döntöttek . . .? — Majdnem mindneki a földet választotta ... Ezek után a kérdés igen nai- vul hangzana: vajon miért a földet, a kertnekvalót választották? Lippó dinamikuson fejlődő község, társközségei: Bezedek, Ivándárda, Sárok. Régebben a társközségekben építési tilalom volt, most feloldották. Érthető: a helyi termelőszövetkezet a megye legjobbjai között verseng, s a környék lakói megtalálják számításukat, akár Lippón, akár Bezedeken építik fel az új házat. A lényeg egy: — Ha bejön valaki a tanácsra — mondja Mészáros Károly —, s építeni akar, legelőbb azt kérdezi: van-e a nagyobb telkekből . . .? Ólat akar rá, baromfiudvart, konyhakertet, de ha van rá mód, a tehenet is beállítja újra. Szalántán Ságodi Istvánná tanácselnök azon a véleményen van, hogy a község ugrásszerű fejlődés előtt áll, jó a fekvése, s Pécs—Harkány—Siklós közelsége a prosperitás mellett hat. Példaként hozza Gör- csönyt: Szalánta hasonló cipőben jár. A községjövő tervét a BARA- NYATERV készítette. Komoly, alapos munka: bejelölve már a gyarapodás lehetősége: a falu mostani központját elkerüli majd a főút, s a leendő közműlehetőségekhez szabva az 1-es, 2-es, 3-as építési területek. Hasonlóképpen a régi kertek darabolásával. — Úgy gondoltuk, természetesen némi előzetes tájékozódás után — mondja az elnöknő —, hogy a helybeliek nagyobb, a jövevények, a városi iparból élők kisebb telkeket kívánnak majd. így 400 és 200 négyszögöl körüli telkeket alakíttattunk ki a tervezővel. Úgy vélem, az iparos réteg, az értelmiség az állattartással kevésbé akar majd vesződni... — Van néhány olyan telek is, ahova emeletes társasházakat terveztek — mondom, s hozzáteszem korábbi aggályaimat. — Ez csak lehetőség — kapom a választ —, s egyáltalán nem biztos még, hogy oda társasházak is kerülnek ... A háztáji munkát, a kisegítő gazdaságok termelését könnyen vissza lehet szorítani. A közelmúlt példája bizonyítja: elég néhány rossz szabályzó, s nincs hús, krumpli, zöldség. A szabályzó és a telek a kertmozgalom döntő szemei. Lám-lóm már a városi ember is fut a kiskert után, s ha kinézünk Komlóra, láthatjuk: a környék dombjain hasznos munka folyik, s az a föld, amely egykor gazt, kárát termett, ma epret és zöldhagymát ad. A komlóiak, amikor a bányászkiskerteket az állami áldás előtt szentesítették. úgy fogalmaztak: az itt élő emberek többsége faluról jött, s magával hozta a föld szere- tetét, s emiatt a földfoglalásokat engedélyeznünk, legalizálnunk kell. Tehát: falun kert nélkül ne épüljön ház. Az új falumodellek kialakításánál inkább ösztönözni, mint visszatartani kéne e mozgalmat. Ne „városiasítani” akarjunk, hanem a falut igazítsuk a megváltozott falusi élethez. Annál is inkább, mert. a statisztika szerint 1975-ben a mezőgazdaság bruttó termelésének 35 százalékát adták a kistermelők, a háztáji gazdaságok, kisegítő gazdaságok. S éppen ezért fogadtuk örömmel Baksai Antal tsz-elnök munkáját, aki a korszerű háztáji gazdaság kialakításához ad frappáns ötleteket, még azt is megmondva, hogy a régi istállót, melléképületet miként lehet némi átalakítással a köz javára hasznosítani. Könyvének — amit korábban már lapunkban méltattunk — néhány fejezetét azonban nem írhatta volna meg, ha régebben is így fukarkodtak volna a telkekkel néhol, mint ma ... Kozma Ferenc
